Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-27 / 21. szám

Köszöntjük külföldi vendégeinket, a békéért folyó küzdelem bátor harcosait VI. évfolyam 21. szám Ara 50 fillér 1950 május 27 MEGYÉNK ÜDVÖZLI AZ SZVSZ KÜLDÖTTEIT Ä nemzetközi munkásmozgalom életében még soha nem volt ilyen fontos és nagy jelentősége a mun­kásosztály egységének, mint most. Erre világított rá a múlt év őszén a Magyarországon ülésező Tájékoz­tató Iroda határozata. A Tájékoztató Iroda határozata a dolgozók nem­zetközi összefogását és az elnyo­mott országokban sínylődő dolgo­zók fokozottabb harcát, az emberi jogok megtartásáért tűzte legdön­tőbb feladatul a világ dolgozó népei elé. Ma már látja ennek a határo­zatnak jelentőségét az egész világ dolgozó népe. Megérti, hogy szük­séges az összefogás, az emberi jogokért való harc, mert az ame­rikai imperialisták szövetkeztek a csatlósállamok burzsoáziájával, hogy egy újabb, rettenetes háborút zúdítsanak az emberiségre. A stockholmi békekongresszus óta a világ dolgozóinak milliói és milliói mozdultak meg. Az egész világon békeívéket írnak alá, ami­ben harcot hirdetnek a háborúra gyújtogatok ellen. Követelik a gyil­kos fegyverek gyártásának meg­szüntetését. A békeívek aláírásával nem ért véget a világ dolgozóinak moz­galma. Egyre erősödik, szilárdul a béketábor. A dolgozók milliói har­cukban követik a Szovjetuniót és vezérüket Sztálint. A Szovjetunió példáján járva a béke híveinek mozgalma hatalmas erővé növeke- kedett és leverhetetlen hadosztály­ként áll a háborús gyújtogatok úijába. A béke mozgalmának megerősö­dését, a békéért folytatott küzdelem fokozását szolgálta a Budapesten lezajlott Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottságának ta nácskozása is, A tanácskozáson fél tárult a világ dolgozóinak béke­harca. Megmutatkozott, hogy a Szovjetunió, a béke zászlóvivője, nemzetközi együttműködés tevékeny hirdetője. A szovjet nép, a szovjet kormány a kezdeményezője és har­cosa annak, hogy szűnjön meg az atomfegyver, amit a békét óhajtó emberiség gyilkolására gyártanak. A Szovjetunió békeharcának egyre több követői vannak. Erről tanús kodik az is, hogy Olaszországban, Franciaországban és más nyugati országokban a tengerészek és kikötő­munkások megtagadják az ameri­kaiak gyilkoló fegyvereinek kiraká­sát. A gyári munkások megtagadják a hadianyagok gyártását. Általá­ban a dolgozók mozgalma azt mu­tatja, hogy mindenütt megértik, hogy a békéért folytatott harcban a munkásosztályé a döntő szerep. A Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásán, ahol a világ minden tájáról beszámoltak a békéért foly­tatott harcról, a dolgozók milliói­nak küldöttei, feltárták azokat a fel­adatokat is, amit most a világ dol­gozóinak végre kell hajtani. A fel­adatokban ott szerepel a Távol- és Közel-Kelet harcoló népeinek támo­gatása. Délkelet-Ázsia népei, Indiá­tól Japánig, mind fokozottabban fordulnak szembe az imperialisták kizsákmányolásával. Feladata a világ dolgozóinak, hogy ezt a har­cot támogassák a legnagyobb mér­tékben. Erre fogadalmat tettek a tanácskozáson résztvevő küldöttek valamennyien. Megszabta még a Szakszervezeti Világszövetség a dolgozók fokozot­tabb harcát a reakció minden törek­vése ellen, ami a dolgozók egységes spraj megbontását akarja. A mun­kásság soraiba beküldi ügynökeit és ezek segítségével meg akarja szakítani azt az egységet, ami már kialakult a világ’ dolgozói között. A reakciós szakszervezeti vezetőkön keresztül be akarják csempészni a dolgozók soraiba a kapitalisták álta­lános politikáját, amelyet a demo­krácia és a szocializmus növekvő erői ellen folytatnak. Ezek a szervezetek az USÁ-ban AFL, a CIO. Ugyancsak az impe­rialisták érdekeit képviselik a mar- shallizált országok jobboldali szak- szervezeti vezetői, akik a „sárga internacionálé”-ba tömörültek. Nem meglepő tény az sem, hogy hozzájuk csatlakoztak a Jugoszláv népet sanyargató Tito és bandájá nak szakszervezeti vezetői is. Ezek ellen a kérlelhetetlen harc vitelét határozta el a Szakszervezeti Világ- szövetség tanácskozása. Most amikor befejeződött a nagy- jelentőségű tanácskozás, a küldőt tek eljönnek megyénkbe is, hogy személyesen számoljanak be a dől gozók előtt a békéért folytatott harc ról. Megszabják, hogy megyénk dolgozóinak milyen formában kell még fokozottabban a küzdők él­vonalában járni. A küldöttségben Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöke, az olasz szakszerve­zeti szövetség főtitkára, a harcos olasz munkás és olasz paraszt kül­dötte. Itt lesz városunkban Liu-Ning-I, a kínai nép küldötte, aki az össz-kínai szakszervezeti szövetség alelnöke. Itt lesz E. V. Eliott, messze Ausztrália küldötte, az ausztráliai tengerészek és rako­dómunkások szakszervezetének fő­titkára. A küldöttekkel jön Forgács Pál elvtárs, a SZOT külügyi osztá­lyának vezetője. Nógrád vármegye dolgozó népe szeretettel üdvözli a vendégeket. Fogadalmat tesz, hogy az SZVSZ határozatait magáévá teszi. Har colni fognak a Szovjetunió nyomán mindaddig, amíg a béke végleg meg nem szilárdul, amíg fel nem szabadulnak az elnyomatásban sínylődő dolgozók, amíg meg nem semmisülnek a népek pusztulását kívánó imperialista halálgyárosoj:. LELKES KÉSZÜLŐDÉS a külföldi vendégek tiszteletére rendezett békenagygyűlésre Salgótarján csütörtökön tüntet a béke mellett A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülése után a külföldi vendégek Salgótarjánba lá­togatnak el. A küldöttek fogadására lelkes örömmel készülnek Salgótarján szervezett dolgozói. Május 25-én a Szakszervezeti Világszövetség 15 tagú küldöttsége keresi fel városunkat. A küldöttséggel érkezik Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, az Olasz Szakszervezeti Szövetség főtit­kára, Liu-Ning-I, az összkinai Szakszervezeti Szövetség alelnö- ke, E. V. Elliot, az ausztráliai tengerészek és rakodómunkások szakszervezetének főtitkára és Forgách Pál, a SZOT külügyi osztályának vezetője. A küldöttséget május 25-én délelőtt fogadják. A fogadás Zagyvapálfalván lesz, ahová az MDP megyebizottság, a SZOT megyebizottsága és a város, a tömegszervezetek vezetői mennek. A fogadás után meglátogatják a zagyva- ^jálfalvai üveggyárat; majd,, a salgótar­jáni üveggyárban tesznek gyárlátoga­tást. Délután 2 órakor a SZOT megye­bizottság előtt lesz fogadás. Este hat órakor nagygyűlés a Petőfi-té'ren. A külföldi vendégek fogadására nagy készülődés folyik. Az acélgyárban az üzemek fel­iratokat készítenek és zászlókkal vonulnak a békenagygyűlésre. A gépgyárban, az üveggyárban hasonló lelkesedéssel készülnek a dolgozók. A Bányavidéki Építési NV dolgozói még a környező munkahelyekről is bejön­nek, hogy kifejezzék harcos békeaka­ratukat a má jus 25-i - békeuagygyülé- sen. Az üzemek dolgozóin kívül is min­den személy lelkesen készül a nagy­gyűlésre. Idősek, fiatalok, férfiak, nők mindannyian ott lesznek a nagygyű­lésen. Emelkedik a termelés,szélesedik a darabbérezés bevezetése után Győzelmi jelentések megyénk üzemeiből Ä feéke megvédése mellett tüntettek Kisterenyén Kisterenyén vasárnap délután hatai- mas békegyűlés volt, amelyet az 1WNDSZ rendezett. A gyűlés rész­vevőinek túlnyomó része dolgozó asz- szonyokból tevődött össze, akik félre- értehetetlenül és egységesen nyilvání­tották ki bélccakaratukat. A békegytF lésre a község többi dolgozói is szer­vezetten vonultak fel. A hozzászólások után kultúrműsorral szórakoztatta az MNDSZ a gyűlés részvevőit. Kisíerenye dolgozóinak békeakaratát mutatja, hogy ugyanebben az időben a községben egyszerre három labdarúgó- mérkőzés is volt és a lakosság ,nem oda, hanem a béke mellett való har­cos kiállás gyűlésére vonult. Alig néhány nap múlt el a darab­bérezés bevezetése óta és máris lát­szik a termelés igazi, szocialista ki­bontakozása. Már ez a rövid idő is képes igazolni a darabbérezés helyes­ségét, minden előző bérezési formával szemben. A darabbérezés óta a ter­melés szépen emelkedik, a munkaver­seny új lendületet kapott. A dolgozók már ezelőtt is észrevették, a múlt bé­rezés helytelenségeit, igazságtalansá­gát, amikor ugyanazon a munkahe­lyen egyforma termelési viszonyok között egyenlő termeléssel különböző keresetet értek el. Ennek a felisme­rése már eleve gátolta az egészséges munkaverseny kibontakozását. Egyenlő termelés mellett látták az egyenlőtlen részesedést, ami elvette kedvüket a termelés fokozásától. Most, hogy gyakorlatilag is megis­merkedtek a darabbérezéssél és lát­ják annak igazságait, nem kétséges, hogy ragaszkodásukat fejezik ki az új bérezési forma mellett. Ma már megszűnt a dolgozók bi­zonytalansága keresetükkel szem­ben. Ma már minden olyan dolgozó, aki darabbérezés szerint dolgozik, naponta tájékozódni tud kereseté­ről. Megszűnik a bérreklamáció, nem lesz termeléskiesés. A darabbérezés le­leplezi a dolgozók megkárosítóit,' akik ravaszul, igazságtalan úton akartak nagyobb termelési százalékot kimu­tatni, hogy magasabb keresethez jus­sanak. A darabbérezésnél könnyebb az ellenőrzés és ezáltal el fognak tűnni a gyakorlati életből a bércsalá­sok. A darabbérezés bevezetése gaz dasági életünk igazságos irányát mu tatja. Örömmel beszélnek a gépgyár ^ dolgozói az új bérezésről A kályhaszerelő műhely dolgozói közül Varga Barnabás örömmel álla­pítja meg, hogy a múlt bérezés mel­lett 168 százalékkal 35 forint 80 fillér- volt a keresete, ma a darabbérezéssel ugyanilyen teljesítmény mellett 43 forint 53 fillért keres, Bálintfalvi Géza kályhaszerelő 181 százalékos teljesítményére 43.82 fo­rintot kerejett, a darabbérezés ugyan­ilyen teljesítményével 47.24 forint a keresete. Sebő József 178 százalékkal 40.40 forintot keresett, a darabbére­zéssel 43.83 forintra emelkedett, a keresete. Nézzük meg, Kögy á SaígÖL tariáni Bányavidéki Ep it ősi NV, do lgőz ói miben látják a darabbérezés előnyét. Polák Ferenc kőműves: „Nagyon 'őrü­lök, hogy végre bevezették a darab i bérezést. Azótct sokkal joppan megy a munka, mert mindenki tudja, hogy mit végzett és mi jár érte. Mindenki könnyen kiszámíthatja a munka vé­gén a napi keresetét. A régi norma szerint 240 százalék volt a heti átla­gom, most pedig 300-350 százalék kö­zött mozog." Józsa elvtárs is helyesli az új bérezést. „Brigádjaink sokkal jobb teljesítményt érnek el, mióta a darabbérezést bevezették. A Szíálin-brigáíd heti keresete a a darabbérezés előtt 267 forint volt, ma egyenként a darabbére­zéssel 308 forintot értek el. A . Petőfi-brigád vasszerelőinek keresete együttesen 2000 forint volt, a darabbérezéssel heti keresetük 2429 forintra emelkedett, .A keve- r főknek heti keresetük 300 forintról 352 forintra emelkedett Az acélgyárban fokozott munkalendülettel folyik a munkai a darabbérezés be­vezetése óta. Az acélöntöde dolgozói vidáman döngölik a formaszekrények homokját. Stadler Ernő is vidáman simít ga-t ja kis simítójával egy Ná- dasdi-féle izzitószekrény homokfalát. Vidáman csinálja, mert tudja, hogy egy ilyen szekrény elkészítésével 53 forintot keres. Mióta egyedül dolgo­zik — ezelőtt brigádban volt — telje­sen selejtmentes a munkája. A fizetés kiszámítása Stadler Ernőnek is ugyan­úgy, mint a többi dolgozónak egy­szerű és világos. Ezért van általános emelkedés az acélöntődében. Ha ösz- szehasonlítjuk az április 20-i terme­lést a május hónap azonos időszaká­ban végzett munkával, akkor azt ta­pasztaljuk, hogy az acélöntődé fél­készárú termelése 10 százalékkal, a készáru termelése 38 százalékkal, a készára elszállítása pedig 12 száza­lékkal magasabb, mint ahogy az áp­rilis húszadikán volt. Emelkedik a termelés — mert világossá vált a dolgozók előtt a munka igazságos bérezése: a darabbérezés. Set iff síin rjtini Üvofffftjtnr ; A darabbérezés után már nem idegenkednek a komplikáltabb munkától A salgótarjáni • üveggyárban is tel­jesen megváltoztatja a termelési vi­szonyt a darabbérezés bevezetése. Ed­dig senki sem akart export munkát végezni, mert ez a munkafolyamat komplikált volt és az egyszerű mun­kánál magasabb százalékot tudtak el­érni. így az órabér figyelembevételé­vel magasabb volt a kereset is. Most a darabbérezésnél a munkadarab ér­téke a mérvadó és a komplikáltabb munkadarabnak magasabb a darab­bére. Barta Jenő valósággal követelte, hogy komplikáltabb export munkára tegyék. Vagy nézzük meg Balogh Jó­zsef és Vojtovszki László munkáját. Baloghnak 2.82 forint az alapórabére, Vojtovszkinak 2.74. Balogh, aki na­gyobb szakképzettséggel rendelkezik, egyszerű gyógyszeresüveg készítésé­hez . kérte, magát. Vojtovszki pedig komplikáltabb pisztónit kapott (2—3 literes üveg): Természetesen Balogh József az egyszerű gyógyszeres üveg­ből nagyobb, mennyiséget tudott ter­melni az előirányzatnál, így kereseté ennek arányában emelkedett. Ha komplikáltabb pisztónit -gyártotta volna, úgy termelésben alacsonyabb százalékot érne el s keresete az alap órabérről ehhez viszonyodna. Viszont az értékesebb és komplikáltabb mun­kát Vojtovszki László végezte s így nyilvánvalóan alacsonyabb százalék­ban teljesített, mintha egyszerű üve­get gyártana így keresete .mondhat­nánk az alap órabér szerint nyert el­számolást. Ez általános jelenség volt a salgó­tarjáni üveggyárban. Mindenki az egyszerűbb munkadarab készítésén dolgozott inkább, mint egy kompli­kálton. A darabbérezés módozatait az üzemi értekezleten beszélték át és -ma már az exportkehéíy gyártásától sem idegenkednek a dolgozók, sőt szívesen foglalkoznak vele. A mele­gebb munkahelyeken 10 százalék tne- legségi pótlékot is kapnak. Ezekután tisztán látják a darabbérezés helyes­ségét, mert nyilvánvaló az. hogy az eddigi bérezési módot nem mondhat­juk szocialista bérezésnek,

Next

/
Thumbnails
Contents