Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-20 / 20. szám

1950 május 20. SZABAD NOGRAD 5 VERSENYBEN A JOBB TERMÉSÉRT A palotást ifibrigád 210 mázsa cukorrépát termel ÚJÍTÁS A GYOM TELJES BESZÁNTÁSÁRA Megyénk termelőcsoportjaiban egyre nagyobb méreteket ölt a magasabb terméseredményekért folyó munkaver- senymozgalom. A palotási „Palóc” termelőcsoport növénytermelőbrigádja, üzemi gyűlés alkalmával vitatta ,meg a tereskei „Zalka Máté” termelőcsoport I. számú cukorrépatermelő munkacsapata által elindított 200 mázsás versenymozgal­mat, majd csatlakozott a versenyhez. A brigád ifi-tagjai külön vállalták, hogy 210 mázsát fognak termelni. Az eredményt úgy akarják elérni, hogy a kiegyelés. után azonnal lepétisózzák fejtrágyaként a cukorrépát és szemmel kísérik a rovarokat, nehogy kárt te­gyenek benne. Továbbá megkapálják a répát, ha kell, ötször is. A világospusztai „II. Rákóczi Ferenc” tszcs növénytermelő brigád­ja is elfogadta a- tereskeiek felhívását, mely szerint katpsztrális holdanként 200 mázsás cukorrépaterményt fognak betakarítani. Ezt a jó talajmüveiéssel és a többszöri kapálással állandóan porha- nyós és gyommentesített talajon akar­ják elérni. Az I. számú munkacsapat pedig 11-0 mázsás burgonyatermést .tű­zött ki célul. Ezt úgy akarják elérni, hogy kikelés után azonnal kapálják és még virágzás előtt háromszor fogják tölteni. A cél minél eredményesebb el­érése érdekében kihívták versenyre a II. számú munkacsapatot, amely el is fogadta azt. 40 mázsával több burgonya A diósjenői termélőcsoport növény- termelő brigádja is vállalta, hogy a hol- dankénti 60 mázsa burgonyatermésát­lagot 100 mázsára emelik. Ezt a vi­rágzás előtti egyszeri kapálással, há­romszori töltögeléssel és a tala j gyom­mentes, porhanyós állapotban való tar­tásával kívánják elérni. A napraforgó 9 mázsás átlagát négy­szeri kapálással, az első kapálások utá­ni egyeiéssel és ennek lefolytatásával 12 mázsára emelik. A lenkóróból elő­irányzott 20 mázsás átlagtermést szak­szerű gyomlálással és az állati kártevők elleni védekezéssel 27 mázsára fogják fokozni. A lucerna és vöfosheré magtermé­sét a jó talajmüveiéssel a szemveszte­ség megszüntetésével és a gyűjtés he­lyesen végzett munkájával, az egy és félmázsás előirányzatról két és fél má­zsára fokozzák. Megyénk gépállomásainak a dolgozói az elmúlt héten már az utolsó simítá­sokat végezték a tavaszt szántási ter­vük teljesítésében. így a toimácsi gép­állomás dolgozói is. E munkaverserty- lendiiletben új sztahánovisták sorakoz­tak fel a gépállomás legjobb eredményt elérő élmunkás traktoristája, Druho- ióvszki András mögé. Olyan traktoris­ták, akiknek az eredményei még nem­régiben is eltörpültek Druholóvszkié mellett. Russói János toimácsi traktoros 752 százalék Ilyen kimagasló eredményt ért el Russói János, aki egy nap alatt 25 kát. hold gyeplörést végzett el kötött tala­jon, sekéiyszántással. 752 százalékos eredményt ért el. Aznapi keresete 200 forint volt. Ezen eredmény elérésénél két ötöseke összekapcsolását alkal­mazta. Russói János a heti átlagnor­máját is 212 százalékra teljesítette. A másik sztahánovista eredményt Molavec Lajos segédtraktorvezető érte el, aki egy nap alatt 20 kát. hold gyep­törést végzett. Teljesítménye 601 szá­zalék volt. Nagyszerű újítást alkalmazott Ha- nusz József, a rétsági DEFOSZ-szer- vezet kultúrfelelöse. Az ekére íelsze,- relt újítás segítségével mindén gyo­mot, az előzetes lehengerlés vagy le­kaszálás nélkül, jól be lehet szántani. Ez újításnak különösen nagy jelentő­sége van a zöldtrágyázásnál. Hogy újítását átadhassa minden dolgozó paraszttársának, tevéiben kérte a. szer­kesztőséget, hogy közlés által tegye ezt lehetővé. „A .kováccsal formáútassunk egy da­rab ócskavasból vagy ráfból szögva­sat. Ezt erősítsük jel az ekegerendára, vagy a csorosziya alá, vagy adhatunk neki egy független felerősítőt ' is. A sző gv as at úgy helyezzük az ekére, hogy a csorosziya hátamögölt és az eke előtt legyen. A szögvas olyan szé­les legyen, mint amilyen .széles földet fogatunk az ekével, Két-három ujjnyi­val még szélesebb is lehet, mint a ba­rázda fogása. Ezt szabályozni is le­het, följebb vagy lejjebb. A szögms mindig a jóid felett haladjon, nehogy akadozzon a földben. így maga alá hajtja a füvet, vagy a gyomot. A le­hajtott füvet az eke maga alá temeti. Ezáltal elérjük azt, hogy nem kell mérgelődnünk a szántásból kiágas­kodó gyom miatt, mert az újítás al­kalmazása lehetővé teszi a felszántott terület gyommentesítését. Ajánlom minden gazdatársamnak, mert előállítása olcsó.” Szécsénykében a kulákok irányították a Párt titkárát és káderesét A növényápolás jó elvégzésével Ha a pártszervezet lazán kezeli munkáját, ott az ellenség veszi ke­zébe az irányítást- , Hogy ez meny­nyire így van, bem kell messzire menni, csupán Szécsényke községbe. A község parasztsága érzi, hogy va­lami nincs rendben, de mit csinálja­nak — gondolják ők —-, hiszen a pártvezetőségi tagok is mindig azok­kal járnak-kelnek, suttognak, akik­nek azelőtt is kezükbe volt a község vezetése. így fiát inkább hallgattak. Valószínű olyan gondolattal, hogy „nem szólok, mert még megégetem a nyelvem•“ Azért a látottakat nem hagyták teljesen szó nélkül. Ha úgy összejöttek á: magukfajta dolgozó parasztok, csak elmondták keservei­ket- így a Gyurcs, meg úgy 'a Pauer. Mikor elmondták keserveiket, meg­nyugodtak eg!f'kicsit. Ilyenkor volt olyan gondolatuk, hogy majd rájuk csapunk egyszer- Az elhatározás meg volt. Az eredmény pedig az lett, hogy amikor találkoztak Gyurccsal vagy Pinierral, hunyorí­tottak egyet, a hátúk meggörnyedt, a kezük a kalap után nyúlt, hogy nagyot köszönjenek nekik. ' ■’■■to :- • Gyurcs Lajos,, az álláshalmozó Kicsoda Gyurcs Lajos? A faluban a legkisebb gyerek is tudja róla. hogy ő a helyi pártszervezet káde­rese, de p végzi a párttikári teendő­ket is. Ez úgy történt, hogy Ottó Sándorné. a megválasztott párttit­kár, már nem ura, többé akaratának. Azt. is mondják a faluban, hogy va­lami anyagival is támogatják őt Pauerék. így azt teszi, amit ők mon­danak neki. Mivel Gyurcs Lajos nagyhangú, kiharcolta magának, hogy véleménye nélkül nem történhet semmi a községben- így került kezébe a párttitkári teendők elvégzése is- De nem csak a pártve­zetésben „működik“- Ö a DÉFOSZ- titkár, a szövetkezeti elnök, a tűz­oltóparancsnok, a cukorrépafelelős és még mindezek mellett a templom­bíró is. A Pauer-rokonság összefog Pauer József, akinek harmincöt kataszteri holdja van, először kita­pasztalta Ottóné és Gyurcs gyengéit Amikor megtalálta, nem hangosko­dott vele, hanem a háttérbe ma­radva, megkezdte a vezetőség irá­nyítását. Mivel, hogy nem eSy Pauer van a faluban és testvéri ro­konságban állanak, valamennyinek jutott tennivaló. Pauer nevelt fia Havér Gergely, a háborús rémhírek terjesztését vitte- Ugyancsak ő adta a legtöbb tanácsot Gyurcsnak is., A másik Pauer, akinek 18 katasztrális ho!dja és egy kocsmája van, a „nye'vfeloldót“ száUitotta- A har­madik Pauer, akinek 26 kataszrális holdja, meg egy füszerüztote van. dolgozta ki az üzleti fogásokat. így történt aztán, hogy bármi van is a faluban, a Pauerék mindig jól jár­tak belőle­Csak egy párat a sok közül. Ha­vér, aki a rémhíreket szolgáltatja, a faluban legújabban arról beszél, „semmi sem tart örökké, majd egy­szer elmúlik minden.“ Ezzel az a céljuk, hogy a dolgozó parasztokat elvonják a termelőszövetkezetbe való tömörüléstől. Havérék nagyon jól tudják, hogy aki egyszer szövetke­zeti tag, azt nem lehet orránál fogva vezetni. Azt is tudják, hogy a szövetkezet milyen jövedelmező. Amíg a parasztságot elijesztették a szövetkezettől, ők Gyurcs Lajossal megegyeztek abban, hogy szövetke­zeti alapon birkatenyésztést fognak indítani. Az már aztán ő szerintük természetes vo>t, hogy a szegény parasztnak abban nincs beleszólása- Kiszemeltek egy községi tulajdonban lévő istállót és körülbelül 45 birká­val megkezdték a „szövetkezeti mun­kát-“ Ottóné és Gyurcs a pártszer­vezet és a többi szervezet részéről — mivel ezt ők képviselték —, biz­tosították részükre a lehetöséget­A falu bírája leleplezi a kulákokat A falu bírája ismerte fel az ál­szövetkezetet- Tiltakozott ellene. In­tézkedett, hogy az istállót az állami gazdqság vegye kezelésbe, annál is inkább, mert ez állami gazdaság­nak erre nagy szüksége volt- Itt az­tán végre megmutatkozott a pártve­zetőségnek és a kulákoknak össze­fonódása. Gyurcs éktelen harcba kezdett a kulákok érdekében- Azzal vádolta a bírót, hogy eladja a szö­vetkezet vagyonát. Pauerék a hát­térből tüzelték Gyúrcsöt. Ö pédtg — mivel hogy testi-lelki jó barát­ságban él a kulákokkal — egyre azt hajtogatta, amit a bíró tesz, az a szövetkezeti mozgalom megfojtása. Hogy szövetkezet volt-e a birkate­nyésztés? Hát szövetkezet a Pauerékrvek, meg a hatalmába ke­rült Gyurcsnak. A , falu parasztságá­nak ebbe nem volt beleszólása. Mi­vel, hogy a párttagság és a falu pa­rasztsága tényleg nem szóltak bele a kulákok munkájába, azt tesznek a községben, amit akarnak. A dol­gozó parasztok suttognak és tehetet­lenségüket méregbe fojtják. Szécsényke kötség pártszervezete előtt most, miután megválasztotta új vezetőségét, az a fontos feladat áll, hogy a pártszervezetből teljesen szorítsa ki a kulákok befolyását. Dolgozó parasztok előtt pedig' az a feladat áll, hogy támogassák a párt- szervezet munkáját. így egységes erővel véglegesen megteremthetik Szécsényke községben most már a dolgozó parasztok részére a békés fejlődést. biztosítsuk a termés sikerét A tavaszi vetési munkák idejében való elvégzésévé! megyénkben megte­remtettük annak a feltételeit, hogy a minisztertanács határozatában előírt feladatokat teljesíteni tudjuk. A maga­sabb terméshozamért indítóit harc ne­hezebbik része azonban még előttünk áll. E harcnak a sikere dón’o mérték­ben attól függ, hogy a növényápolási munkákat, helyesen, idejében, a mi­nisztertanács határozatában előirt agrotechnikai eljárásokkal végez­zük-e el. Amint tudjuk az agrotechnika helyes végrehajtása az egyes növényeknél különböző munkákban nyilvánul meg, de alapjába véve mégis három főcélt szolgál: gazdálkodás a talajvíz tartal­mával, a "gyomirtás és a kárt evők el­leni védekezés. A helyes növényápolás­sal gazdálkodunk a talaj víztartalmá­val, irtjuk a gyomot és eredményesen védekezünk a kártevők ellen i6. Külö­nösen a gyomirtás az, ámi most a termelés szempontjából döntő fontos­ságú kérdés. Az esős időben ugyanis a gyomok úgy elszaporodtak, hogy azok a legtöbb helyen a műveleti nö­vényeinket túlnőtték, elnyomták, sőt még a létét biztosító,táplálóanyagokat. Micsik Imre a Szovjetunióba készül ’VT asárnap volt. A községháza előtt, mintegy 400 * ünneplőbe öltözött nagyoroszi ember állt. Gyű­lésre vártak. Mostanában gyakrabban volt gyűlés, hiszen nemrégen ünnepeltük hazánk felszabadulásának ötödik év- fordulóját, május 1, vezetőségválasztás is volt. Most azonban szokatlanul más a hangulat, az érdeklődés. Érthető. Nagy megtiszteltetés érte a falut. A Szovjet- unióba utazó küldöttet kell megválasztani. A kezdésig idős, fiatal, férfi, nő, mind beszélgetett. A fiatalok a SZÍT kultúrmunkáról, az Egységes Ifjúsági Szervezetről, az idősebbek a békéről, a szépen fejlődő vetésről beszélget­tek. A tömegtől távolabb állók szintén beszélgetnek, de azok nem olyan hangon, mint a többiek. A távolabb állók inkább érdeklődök. Ezek azt szeretnék megtudni, hogy vájjon kit választanak meg a Szovjetunióba utazó paraszt­küldöttség tagjának. A beszélgetések befejeződnek, az arcok egyfelé - for­dulnak, a tekintetek pedig mind az emelvény felé irányul- nak. Rózsa Barnabás beszél, a toimácsi gépállomás veze­tője. Abba a szerencsés helyzetbe került Zakosek eivtárs- nóvel együtt, hogy az ő jelenlétükben választja meg Nagyoroszi, dolgozó parasztsága azt az embert, aki mun­kájával, magatartásával kiérdemelte, hogy tanulmányútra utazhasson a Párt, az állam segítségével a Szovjetunióba. A dicső Szovjetunió most újabb segítséget nyújtott nekünk. Pártunk kérésére lehetővé tette hogy ebben az évben újból 200 tagú parasztküldöttség utazhat a Szovjetunióba, akik tanulmányozhatják a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságát. — Rózsa Barnabás beszél. Beszé­dét többször szakítja félbe a lelkes taps. A Szovjetuniót, a Pártot éltetik. — A Szovjetunióba való utazás kitüntetés — foly­tatja Rózsa elvtárs —, ezért olyan elvtársat válasszunk meg, aki eddigi munkájával bebizonyította, hogy érde­mes a kitüntetésre. Ebben a pillanatban megváltoztak az arcok. Az egyik már javasolni szeretne, a másik titokban magára gondol, a harmadik még személyek között választ. De ez csak egy pillanat. Megváltozott a csend mindjárt, amikor meg­szólal egy hang: Micsik Imrét javaslom. Éljeneztek a jelenlévők. Jó lesz, elfogadjuk. Micsik Imrét látni kellett volna mindenkinek. Élete egyik legnagyobb öröme volt, amikor nevét hallotta. Meg­lepődött. Felismerhetetlenségig megváltozott. Az izgalom­tól, az érdeklődéstől alig tudott szóhoz jutni Boldog volt. A gyűlés előadói elmentek. A nagyorosziak még cso­portokba verődve beszégettek és Micsik Imrét közrefog­ták. Ezt nézd meg. Jól figyelj meg mindent. írjál min­dent és hasonló kérések, követelések, ■ figyelmeztetések szálltak feléje. Micsik Imre megígérte: nyitott szemmel jár a Szovjetunióban, sok tapasztalattal tér haza, amit átad nemcsak Nagyoroszinak, hanem minden nógrádi dol­gozónak. A gyűlés után Micsik Imre hazament. Ebéd után még elment a Pártba és beszélgetett az elvtársikkal. Este már tervezgetett. Mit is csinálok, amíg nem utazom el. A válasz rövid volt, de abban minden benne volt: dol­gozom. Kötelességem, hiszen azért választottak meg. — gondolta. — És Micsik Imre dolgozott. Nappal a közös­ségért, éjjel magáért, az utazásért. Mint DÉFOSZ vezető­ségi tagnak, sok mindent el kell intézni. Kulákok vannak a faluban. Ellenőrizni kell, hogyan végzik a munkát. El. vetették-e a dohánymagvakat'. Helyesen kezelik-e azt. Kor­paosztásnál is ott kell lenni, nehogy baj legyen. Sok más dolog vár még elintézésre Micsik Imrénél. Végzi azt fá- fádhatatlánul. Saját földjén már időre elültetett. A jó tavaszi idő folytán már kapálást is végez. Legfontosabb most az, hogy amikorra elmegyek — mondja Micsik Imre —, min­dent elvégezzek. Akkorra már- az aratás marad, amit a DÉFOSZ-tagság vállalt, hogy elvégez. — Még soha nem voltam a Szovjetunióban. Eddig is sokát olvastam, de most mint küldött, fokozottabban. Minden könyvet, ami a kezembe kerül és a Szovjetunióról szól, elolvasom. Érdeklődve is várom már, hogy meglás­sam a nagy tábla hatalmas kalászú szép búzákat, a több- kilós cukorrépákat, a gyümölcsöket, a kolhoz állattenyész­tését és a szovjet embereket, akik a kommunizmust építik. \T árom a napot az indulásra, úgy, mint még semmi * mást. Azt az időt pedig, amíg itthon vagyok, mind kihasználom, hogy rendesen készüljek fel. Vettem már egy füzetet, amibe feljegyzem mindazt, amit a Szovjet­unióban látok. Nem szeretnék elfelejteni semmit, mert nagy feladat előtt állok. Az ősszel nálunk is megalakul a termelőcsoport. Már 65 jelentkező van. És a Szovjet uniónak köszönhetjük, hogy abba a szerencsés heyzetbe kerültünk, hogy alakulásunk előtt ilyen nagy segítséggel indulhatunk. Hazajövetelem után az ott látottakat mondom el a nagyorosziaknak, éppen úgy, mint a többi dolgozó parasztnak. így készül Micsik Imre a Szovjetunióba. levegőt, napfényt is elveszik a kultúr­növényektől. Ezért a legfontosabb tennivaló, tel­jes erővel irtani a gyomot, mert min­den óra késedelem káros és csak ne. hezíti a munkát.' Ha olyan állapotba van földünk, hogy kapálhatunk, ne halogassuk holnapra, mert jöhet egy újabb eső, amely után esetleg pa­pokig, vagy talán még hosszabb ideig sem mehetünk földünkre s tovább nő a gyom és ami ezzel együtt jár csök­ken a terméskilátásunk. A hiba különösen ott van, hogy az adott 'helyzetben nem válogatja meg helyesen a munkasorrettdet, amely az egybetorlódott munkák célszerű vég­zéséhez vezetne. így például, akinek cukorrépája van s az már 3—4 levelét elérte a legsürgősebb teendő a cukor, répa egyelése. Ha az egyelés megké­sik a cukorrépa megnő, ezáltal az egyeiésí megsínyli és a termésben is komoly visszaesést jelenthet. Inkább várjunk a burgonyakapálással 4—5 na­pot addig, amíg a cukorépát kiegyeljük, mert a burgonya 4—5 napos későbbi kapalása a terméshozam szempontjá­ból nem olyan döntő jelentőségű. Másik súlyos hiba az, hogy a tava­szi kalászosok gyomtalanítását arány­lag nagyon kevés dolgozó paraszt végzi. Pedig köztudomású, hogy ez évben a tavaszi kalászosok erősen gyomosak. Sok bennük az acat, a lapufű, keserüfű és egyéb gyem. Ha késlekedünk ezek kigyomlálásával, szárba szaladnak a tavaszi kalászosok és az acatolással együttjáró taposás­sal, már komoly kárt okozunk a szép tavaszi vetésekben. Lemaradás mutatkozik a napraforgó kapálásánál is. Olt pedig, ahol már ka­pálják nem végzik el egyidejűleg an­nak egyelését, pedig az egyelésnek az ideje is legtöbb helyen bekövetkezett- Hiba mutatkozik még a lenvetéseknél is. A vetések gazosak, amin aránylag nagyon kevés munkával most lehetne segiteni, mert a taposással még nem teszünk kárt benne. Döntő szempont most az, hogy a növényápolási munkák összetorlódása miatt, miután mindent egyszerre nem végezhetünk, tartsunk helyes tervszerű sorrendet. Vegyük előre a cukorrépa egyelését, a tavaszi kalászosok gyom­talanítását, a napraforgó kapálását, egyelését, a len tisztítását és csak azután fogjunk neki a burgonya és kukorica növényápolási munkáinak. — A DÉFOSZ az ország területén mintegy 200 legjobban működő funk­cionáriusát 200 forint értékű áru­utalvánnyal jutalmazza. A földműves­szövetkezetek kötelesek a kibocsátott utalványok ellenében az utalványon szereplő összegnek megfelelő értékű áruféleséget kiszolgáltatni. — A MEZÖGAZDASAGI IGAZ­GATÓSÁG Ellenőrző Osztálya feljelen­tésére a Megyei Bíróság Molnár Gyula érsekvadkerti kulákot — mert négy és fél kát. hold búzavetése alá csak 3—5 centiméter mélyen szántott — 8 hónapi fogházra és 3000 forint pénzbütetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents