Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)
1950-05-06 / 18. szám
4 SZABAD NOGRAD ELMÉLETI TANÁCSADÓ Pártdemokrácia — pártfegyelem „'Az a felismerés, hogy a kommunista jó munkájának próbaköve a termelés eredménye, hogy a jól végzett politikai munkát, az emelkedett termelés száma ellenőrzi, egyre inkább átmegy Pártunk köztudatába és vele együtt erősödik az a tudat, hogy most már — mint az ország gazdáinak — megnőtt a felelősségünk. Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek. Minél jobban átérezzék ezt a felelősséget, minél jobban álhatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk háruló feladatokat, annál inkább meggyorsul a. szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása.” ákosi elvtárs február 10-i heszé- dének e része adja hű tükörképét Pártunk jelenlegi helyzetének, szerepének és legközvetlenebb célkitűzéseinek; Termelni, építeni a szocializmust, erősíteni a béke bástyáját csak a Párt vezetésével lehet. Pártunk tömöríti a magyar dolgozók legjobbjait, azokat, akik mindenütt ott haladnak az élen, akik a legtöbbet és legjobbat nyújtják az új társadalmi rend építésében, akiknek vezetése alatt nap-nap után szinte ugrásszerűen emelkedünk, mind feljebb és feljebb a régi, az elhaló, a pusztuló társadalmi rend fölé. A mi Pártunk erős, de. mi ezzel nem elégedhetünk meg! A feladatok nőnek, szétágaznak, a Pártnak is tovább kell nőni, ero’södni, hogy a mindinkább növekvő feladatokkal képes legyen megbirkózni. A tétel így szól: amilyen mértékben erősödik a Párt, olyan mértékben erősödik a népi demokrácia, a szocializmus építése. Természetes, hogy a kettő között szoros függő viszony van. Miben áii ez az erő. a Párt ereje? Hogyan tudja ezt az erőt kifejteni? „A Kommunista Párt csak abban az esetben teljesítheti feladatát, — tanította Lenin —, ha a legcentralisztiku- sabb módon lesz megszervezve, ha a Imlonai fegyelemmel határos vasfegye- iem fog uralkodni benne és ha. a Pártközpont széleskörű teljhatalommal felruházott, nagy tekintéllyel rendelkező szerv lesz, amely a párttagok általános bizalmát élvezi.” „Egy ilyen pártban gondoskodni kell •arról — írja a párttörténet —, hogy a kisebbség a többségnek, az egyes szervezetek a központnak, az alsóbb szervezetek a felsőbbnek alávessék magukat.’’ C sak ilymodon lehet biztosítani a legszigorúbb egységet a Pártban. Csak ez a szigorú egység képes biztosítani a legnagyobb harcképességet, a legnehezebb feladatok megoldására. Csak ez a központosítás, a fegyelemnek ez az intézményesített felíoko- zása adja meg a lehetőségét a kommunista pártok számára, hogy az osztályellenség, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére mozgósítani tudja a tömegeket a szocializmus építésére. De a pártszerü központosításnak ez a kifejlesztése a kommunista pártokban a pártonhelüli demokrácia érvényesítésével képzelhető’ el. „Ali úgy értelmezzük a demokráciái — tanítja Sztálin elvtárs —, mint a párttömeg aktivitásának és tudatosságának fokozását, mint a párttömeg rendszeres bevonását, nemcsak a kérdések megvitatásában, hanem a munka vezetésében is.” IVemcsak arról van szó, hogy a párttagság válassza a vezető- bzerveket a legalsóbbaktól a legfelsőbb szervekig, nemcsak arról, hogy ezeknek időnként be keli számolniok mű-, ködésükről, pártszervezeteiknek, nemcsak arról, hogy a kisebbség alárendeli magát a többségnek. Arról is van szó, hogy a tagság a kérdéseket meg is vitassa, a feladatok intézésében nem csupán végrehajtó szerepet játszik, hanem vezetőszerepet is tölt be. „A pártdemokrácia érvényesítése és kifejlesztése fokozása — tanítja Sztálin elvtárs — a kérdések megvitatásának lehetősége, fejleszti a kritikát és önkritikát, együttvéve pedig növeli a tömegek aktivitását és öntevékenységét, az ideológiai és politikai felkészültségét emeli. Mindez szükséges ahhoz, hogy a kommunistákban kinevelje a Párt gazdájának érzését. (Akosztyin: A demokratikus centralizmusról.) Ez az érzés ma még a párttagság nagyrészében hiányzik. Ez a külsőségekben is megnyilvánul olyképpen, hogy tagságunk nagyrésze a Pártról úgy beszél, mint valami harmadik személyről,. mint valami idegen testről. Mintha „Ö”, akiről éppé» szó van, nem is tartozna a Párthoz. Mintha „ö” nem alkotná a Párt egyrészét. Mintha „Ö“ nem a Párt lenne. Ennek példáját mutatta Újlakon, a vezetőségválasztás, amikor egyes elvtársak azt mondták, hogy nrnek menjünk a vezetőségválasztásra, hiszen úgyis megválasszák a vezetőséget nélkülünk is. Vagy Józseítejtős, ahol az egyik bányász elvtárs azt a kijelentést tette, hogy nem szükséges, hogy én a vezetőségválasztási ülésen ott legyek, hiszen úgyis az lesz a vezető, akit a felsőbb szervek akarnak megválasztatni. Pedig enélkül az érzés nélkül, Párt gazdájának érzése nélkül a párttag, csak párttag, de nem lehet olyan kommunista, aki szervezetten, szívvel és lélekkel, teljes meggyőződéssel dolgozik a Párt céljainak megvalósításáért- Aki ugyanakkor éber az ellenséggel szemben, aki fegyelmezetten hajtja végre a határozatokat, aki a Pártért minden áldozatra kész, azért a Pártért, amelynek történelmi hivatása, hogy vezesse a dolgozók új világának megvalósításáért folytatott küzdelmet. A pártdemokrácia minden feííéteié- ‘ nek következetes megvalósítása és kifejlesztése viszont, elengedhetetlen feltétele a pártfegyeiem megszilárdításának. A pártfegyelemnek, amely lehetővé teszi, hogy minden erőt és érzést, minden szándékot és célkitűzést összefogjon és maradéktalanul hasznosítsa a feladatok megoldásában és a nehézségek leküzdésében. „Erre már több ízben is megállapítottuk nézetünket, a fegyelem jelentőségével és a munkáspárton betűié fegyelemmel kapcsolatban — írta Lenin- Cselekvési egység, a megvitatás és bírálat, szabadsága, — ez a tni meghatározásunk. Csak egy nyeri fegyelem méltó az élenjáró osztály demokratikus pártjához. A munkásosztály ereje a szervezet• A tömegek szervezése nélkül a proletariátus semmi. Mini szervezett osztály minden. A szervezettség, a cselekvés, a gyakorlati fellépés egysége/’ A pártfegyelem alapja tehát a cselekvés, a' végrehajtás eredményességének, célravezetőségéoek. TVTézzük meg hogyan viszonyük a pártfegyelem a párídemokráciá- hoz? Íme Lenin meghatározása: „Cselekvési egység, a megvitatás és bírálat szabadsága— Tehát a pártdemokrácia tényezői egyben a pártfe- gyelem alkatelemei, tényezői is. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a pártfegyelem csak akkor valósulhat meg, ha a pártdemokrácia érvényesül. Ha a párttagság jogai a gyakorlatban érvényesülhetnek. Ha a kérdések megvitatása, a kritika szabadsága, tehát a vezetéshez való jog érvényesül. Ilyen szervezetben, ahol mindez érvényesül, a pártfegyelem sem marad papíron, hanem eleven tényezővé válik. Ahol viszont a pártdemokráeia nem érvényesül, ott a pártfegyeiem sem szilárdulhat meg. Rendkívüli találó esetet mond él Sztálin elviárs a SZK(b)P Központi Bizottságának plénumán 1934-ben tartott beszédében, az egyszerű párttagok jogainak, a bírálatnak semmibe v evésér öl, a pártdemokráeia megsértéséről!. „Nyikolajenkó elvtársnő példájára gondolunk. Ki az a Nyikolajenkó? Nyikolajenkó egyszerű párttag. Közönséges „kisember". Egész éven át küldte a jeladásokat, hogy a kieui pártszervezetben nincsenek rendben a dolgok, leleplezte a sógorság-komaságoí, a kispolgári és nyárspolgári magatartást a pártmunkások irányában, az önkritika elnyomását, a trockista kártevők erőszakoskodását. Elhessegették, mini valami szemtelen legyet. Végtére, hogy lerázzák magukról, fogták és kizárták a pártból. Sem a kiévi szervezet, sem az Ukrajnai Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága nem segített kiverekedni neki a maga igazál. Csak a Párt Központi Bizottságának beavatkozása segített kibogozni ezt az ösz- szekuszájt csomót. Es mi derült ki az ügy kivizsgálása után? Kiderült, hogy Nyikolajenkónak igaza volt. A k'tevi szervezetnek pedig nem volt igaza, se iöbb, se kevesebb. Pedig hát ki az a Nyikolajenkó? Persze, nem tagja a Közj)onti Bizottságnak, nem népbiztos, nem a. kievi kerületi szervezet titkára, mégcsak fnem. is valamelyik sejt titkára, hanem csak egyszerű párttag. Amint látják, az egyszerű emberek, néha sokkal közelebb járnak az igazsághoz, mint egyes magas intézmények. Ilyen példákat még tucatjával és százával lehetne felsorolni. Kiderült tehát, hogy ügyeink vezetéséhez a mi tapasztalatunk, a vezetők tapasztalata egymagában korántsem elegendő. Ahhoz, hogy helyesen vezessünk, a vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a párttagság tömegeinek tapasztalatával, a munkásosztály tapasztalatával, a dolgozók tapasztalatával, az úgyneveeztt „kisemberek" tapasztalatával. ‘pelvetődik teljes joggal a kérdés: vájjon ifyen pártszervezetben, mint az idézetben szereplő, mennyire erősíti a párttagság jogainak megsértése — a pártfegyelmet? Határozottan állíthatjuk: semennyire. Mi a helyzet nálunk? Rákosi elvtárs február 10-i beszéde erre a válasz: „Lépten-nyomon tapasztaltuk a parancsot gatást, a tömegek véleményének semmibevételéi, az ellenség lebecsülését, a páriszervezeieken belül is. Nem tartanak rendszeresen taggyűlési, a vezetőségek nem számolnak be munkájukról. Sót, ha a tagság részéről kritikai hangok hallatszanak, akkor ezt a párt egysége elleni támadásnak, frakciózásnak minősítik és a bírálót ledorongolják. Az önteltség eredményeképpen az éberség is eltompult. Nem egyszer hallani, amikor eiviár- sainak meggyőzés helyeit kényszert alkalmaznak, azzal indokolva, hogy most proletárdiktatúra van.” Majd megállapítja Rákosi elvtárs: ..Olt, okol a pártdemokrácia elemi Szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ctd számol a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pártáidról szó sem lehet.” Végeredményben tehát mindez a pártfegyeiem súlyos megsértését eredményezi. Kétségtelen, hogy Rákosi elvtárs beszéde, illetve a Központi Vezetőség határozata óta komoly javulás, mutatkozik. Pártszervezeteink taggyűléseinek lefolyása, amelyek igen sok helyen a kritika és Önkritika útján szinte gát- szakadás-szerüen iárták lei a bajoKat, a sok helyen ennek következményeként felélénkülő pártétet a tagság növekvő aktivitása és azon túlmenően a termelés síkján is megmutatkozó nagyobb teljesítmények azt igazolják, hogy Pártunk azon az úton halad, amely a pártdemokrácia, ezzel egyidejűleg a pártfegyelem erőteljes' megjavuiásához fog vezetni.R ákosi elvtárs február fO-t beszédében említést tett a Salgótarjáni Acélgyárról is, ahol egv év alatt négyszer változott titkár. Az Acélgyárban a vett titkár elszakadt a_tömegektől, megsértette a pártdemokráciát, a tömeg kívánságát és javaslatait nem vette figyelembe. Diktátor von. A párttagság fáit a titkártól amit az ellenség nagyszerűen kihasznált. Mizsefán „családban" maradt a párt és a szakszervezet vezetősége. Egy családból került ki a pártelnök, a titkár, a szaIcszervezeti titkár és az M'-NDSZ títjeár. Ellenük sepki sem szólhatott, mert gondoskodtak elhallgattatásukról.FA régelypaíSnkóri a taggyűlés álkal- mával a párititkár kijelentette, hogy a rend és a nyugalom érdekében az osztályharcot félre kell tenni. A taggyűlés női felszólalója ezt a pártellenes megnyilvánulási kifogásolta, amire a párttitkár azzal válaszolt, hogy Rákosi elvtárs beszédével lovat adott a nők alá. Még több ilyen esetet lehetne felsorolni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink egyrészében a Központi Vezetőség határozata felett egyszerűen napirendre tértek. Vájjon elképzelhető-e, hogy az olyan párt- szervezetnél, ahol a Központi Vezetőség határozatát semmibe sem veszik, ahol a pártdemokráoiát így kezelik — a pártfegyeiem ügye jói áll? Semmiesetre sem. Rákosi elvtárs leszögezte, hogy komoly fordulatot akarunk a pártdemokrácia, a tagok jogainak érvényesítése terén. Ellenkező esetben meglassul a párt fejlődése. A javítás munkája nem lehet kampányszerű. Nem lehet rohammunka, hanem szívós, kitartó, állandóan ható és szakadatlanul folyó munka, amelyet a taggyűlésekkel a vezetőségek újraválasztásával csupán elindítottunk. Pártunk legalitásának közel hat esztendeje alatt megnőtt, a feladatok is nőttek és ezek megnövekedett követelményeket állítanak a Párttal szemben. p"zek a megnövekedett követelmé- nyék az eddiginél még fokozottabb fegyelmet követeinek pártszervezeteinktől, tagságtól és funkcionáriusoktól egyaránt. A Központi Vezetőség február 10-i határozatának végrehajtását ott is haladéktalanul meg kell kezdeni, ahol ez nem történt meg. Ahol megkezdték, ott folytatni kell. Ez ma egyik legfőbb feladatunk. A pártdemokrácia megvalósítása és ki- fejlesztése, ezen keresztül a pártfegyelem további megerősítése, előfeltétele legfőbb céljaink elérésének, a szocializmust építő ötéves terv végrehajtásának, a tartós béke kiharcolásának, további győzelmeink kivívásának. 1950 május 6.-----------------------------n——■in u— i— i in P ártmunka tapasztalatai -fe Megindította munkáját az újonnan választott józsefíejtősi pártszervezet vezetősége Rákosi elvtárs február 10-i beszédének elhangzása óta a Központi Vezetőség határozata alapján megyénkben az alapszervezetek nagy részénél megválasztották az új vezetőséget. Természetes, hogy az új vezetőség előtt: nem egy esetben felvetődik a kérdés, hogy milyen feladatok állanak munkájuk homlokterében. Hogyan kezdjenek hozzá munkájukhoz? Miért vált szükségessé az új vezetőségek megválasztása? Mert Pártunk és a dolgozó nép előtt a szocializmus . építése során, nagyobb és nagyobb feladatok állanak. Alapszerveinknek ezt kell szem előtt tartani. E feladatok megoldásának kiinduló pontját az képezi, hogy az alapszervezetek milyen formában szervezik meg munkájukat. Józséflejtős bányaüzemnek újonnan megválasztott vezetősége felismerte munkájának jelentőségét és Rákosi elvtárs február iü-i beszédének alapján hozzálátott iegelsősorban munka- tervének elkészítéséhez. Amint azt Kerekes János, az alapszervezet titkára mondja, döntő kérdésnek tartja, azt, hogy munkaterve egy reálisan lefektetett munkaién legyen. Felmérve benne azt a területet, amit valójában ei is tudnak végezni. Józseflejlóson megindítja az új vezetőség a munkájúit A józsefíejtősi bányaüzem aíapszer- vezete megvizsgálta mindazokat a hiányosságokat, amik a régi vezetőség munkájában fennállottak. Felismerték, hogy, milyen nagy hiba volt, hogy a párttitkárra tömegévei hárult a munkáknak az elvégzése, amíg a vezetőség többi tagjai nem folytak bele kellőképpen az aiapszervezet vezetésébe. Igen hiányos volt a tömegekkel való kapcsolat is. A népnevelők csupán papíron voltak, de tényleges munkát nem végeztek. A taggyűlések előkészítése nem volt jó, ami megmutatkozott abban is, hogy a tagok nem éiiek bírálattal, ha egyáltalán meg is jelentei: a taggyűléseken. Az újonnan megválasztott vezetőség mindezeket a hibákat felismerve, hozzálátott rmmkatervének kidolgozásához. A munkátervben már egy egé- • szén új — Rákosi eívíárs által meg- j határozott — konkrét feladatok álla! nak. Első pontként szerepel a Szov»- jetuuió népszerűsítése. A vezetőség , munka tervei nek lefektetésekor tisztán látta, hogy az eddig elért eredményeink, sikereink, szorosan hozzátartoznak ahhoz, hogy a Szovjetunió felszabadította hazánkat és állandó baráti támogatása lehetővé tette hároméves tervünk sikeres befejezését, ötéves tervünk megindítását Gazdag tapasztalataival támogatta a szocializmus építésének alapját, a munkaversenyek kiszélesítését, a Sztahánov- mozgaiom megindítását. Munkatervében részletesen kidolgozta a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság október 20-i, január 20-5 és február 10-i határozatait. Ezeknek a végrehajtásához megvizsgálta és felmérte az alapszervezet vezetősége politikailag és szervezetileg azt a területet, amelyen e fontos határozatok végrehajtását tovább akarja vinni. Részletesen megvizsgálta, niilyen az Salgótarjánban új óvodát avattak, amely a hároméves terv keretében épült. A népjóléti minisztérium nevében Bácskai János tankerületi főigazgató, a vallás- és közoktatási minisztérium nevében Fejes László elvtársak adták át az óvodát rendeltetésének, azzal a szavakkal, hogy épüljön és nevelődjön a szocialista ország jövője és reménysége, a jövő építő ifjúsága-alapszervezet szociális összetétele, S párttagoknak, a dolgozóknak a viszonya a Párthoz, a népi demokráciához, a termeléshez. Átvizsgálta az ellenségnek a támadási lehetőségeit és megerősítette azokat a helyeket, ahol legnagyobb lehetősége volt a reakciónak behatolásra. Felhasználják a tagság jó javaslatait Jól használta fel a további munkájához az új vezetőség a vezetőségvá- laszíó taggyűlés jegyzőkönyvét. Ebben a -jegyzőkönyvben számtalan olyan jó javaslat vagy bírálat van, amit a tagság adott, vagy gyakorolt a vezetőségválasztó taggyűlésen. A józsefíejtősi bányatelep alapszer- vezeti vezetőségének munkaterve különös gonddai foglalkozik a Párt és a tömegekkel' való kapcsolat elmélyítésé vei. Ennek megvalósítására átszervezi népnevelő- és pártbizalnü- hátózatát. Kiilön-külön foglalkozik a népnevelőkkel és pártbizalmiakkal. Ismerteti velük mindazokat a feladatokat, amelyek a munkában reájuk hárultak, kifejleszti közöttük az egyéni felelősséget. A népnevelő és pártbizalmiak hálózatának kiépítésével egyidő- ben megindítják az üzemi tömegszervezetek kiépítését is. Igv elsősorban a szakszervezet, az MSZT, SZÍT és Szabadságharcos Szövetség megerősítése és azoknak állandó támogatása és ellenőrzése a céL Az újonnan megválasztott vezetőség munkatervében meghatározta azokat a tennivalókat, mellyel a Párt szociális összetételét tudja javítani. Jó nevelő munkával készíti elő a termelésben legjobban kitűnt dolgozókat arra a kitüntet énre, hogy a Párt tagjelöltjei sorába kerüljenek. A jövőben a taggyűléseket úgy készítik elő, hogy a párttagok , és a pártonkívüliek egyaránt nagy érdeklődéssel tekintsenek a taggyűlések elé. A munkaverseny szélesítéséért Munkatervünknek egyik legdöntőbb feladata a mu-nkaverseny kiszélesítése és annak elmélyítése, amelyen keresztül biztosítják a termelés állandó emelkedését, s ezen keresztül megszüntetik a verseny kampányszerűségét. A munkaverseny zavartalan menetének biztosítása céljául tűzte a vezetőség az állandó ellenőrzést az anyagellátás felett, amelynek hiánya általában egyik legnagyobb gátló körülmény a munka- versenynek. Irányítója és ellenőrzője lesz a jövőben a munkaversenyeknek, s megteremti azokat az előfeltételeket amelyek szükségesek ahlroz, hogy napról-napra pontos képet kapjon a verseny állásáróL Az ellenséges támadások' meghiúsítására, — íjiely most kétféle formában támad, egyik az alattomos, suttogó, burkolt formája, a másik pedig a nyílt támadás, melyet a vezetőség újraválasztásánál is tapasztalhattunk — úgy készülnek fel, hogy emelik az elméleti színvonalat úgy a pártttagság, mint a pártonkivüli dolgozók sorai között. Oktatási munkájuknál vigyáznak arra, hogy ne kövessék el azt a hibát, hogy az oktatás kampányszerüséget öltsön és a mennyiséget tekintsék a döntőnek, mint inkább a minőséget A józsefíejtősi bányaüzem szervezetének vezetősége munkatervének elkészítése után világosan látja azokat a feladatokat, melyeket a jövőben meg kell valósítania, s tisztában van azzal is, hogy munka közben lesznek nehézségek is, amelyekkel meg kell birkóznia. Alaposan felkészült a munkára, mert tudja, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. MEGJELENT A SZOVJET FALU- SZOVJET EMBEREK C- lüzetsorozat legújabb 3. szama Kiadja: Magyar-Szovjet Társaság Kapható: MDP Pártszervezetekben Ára: 1*80 Ft
