Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-14 / 14. szám

A csepeli vísirógépryériak felhívása nyomán Kossuth-fáró Újlakot, Sodronygyár a Hideghenger-ntűvel hívta ki párosversenyre

VI. évfolyam 14. szám

Ara 50 fillér

1950 április 8

i\ Ssmm^&Éwnió és a mmgg S&táKm iránti hőség, szeretet és barátság jegyében ünnepelték megyénk dolgozói

£vísstt buti re lfis wwm h ötödik évinvdse töjá t

Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete nemzeti ünneppé nyilvánította április 4-ét

Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeléte április 4-nek Magyarország felszabadulása - napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról. A törvényerejű rendelet megállapítja:

Április 4-e úgy vésődött a magyar 'népf- az egész ország dolgozóinak tudatába, mint egy olyan ünnep, ame.y-, nek.életünket, szabadságunkat, épülő, szocializmusunkat köszönhetjük. Ezt a gondolatot, ezt az érzést fejezte• ki a

„1945 április 4 a legdöntőbb fordulat Magyarország ezeréves történetében és a magyar nép küzdelmekben gazdag életében, mint az a nap, amelyen a dicsőséges Szovjet Hadsereg kiűzte országunk területéről a német fasiszták és a magyar csatlósok utolsó hordáit, felszabadította az egész ország területét az idegen imperialista megszállás és az ein yomás alól, megnyitotta az utat hazánk igazi függetlenségének megteremtésére a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a szocializmus építésére.

Április 4 a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, ■ baráti és szövetségi hűségnek ünnepe felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltaimazója, a béke legfó'bb őre, legerősebb támasza, a Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója, igaz barátja, a nagy Sztálin iránt.

Április 4 nemzeti ünnep, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság napja.”

A felszabadulás ünnepén az egész ország dolgozó népe figyelemmel hallgatta Rákosi elvtársat, aki félreérthetetlenül leszögezte: „Csak a Szovjetunió nagy vezérének, Sztálin elvtársnak nagylelkű támogatása és előrelátó politikája tette lehetővé, hogy az ólaiéit nemzet gyorsan talpra tudott állni és megkezdte új, szabad államiságának lerakását."

Győzelmeinket

a Szovjetuniónak köszönhetjük

Ebben a küzdelmünkben a Szovjetunió, mint legnagyobb szövetségesünk, segített, támogatott. Sikereinket, győzelmeinket a Szovjetuniónak köszönhetjük és annak,, högy a Szovjetunió vezette hatalmas tábor, a szocializmust építő népi demokráciák egész ereje áll mellettünk. Rákosi elvtárs minden becsületes magyar dolgozó nevében ‘ tett ígéretet, amikor kijelentette: „a magyar dolgozó nép a jövőben még szorosabbra fűzi a hűség, szeretet és barátság szálait a nagy Szovjetunióval, a

dolgozó nép szeretete, a dolgozó nép érdekeinek védelmére vezet.“

A Szovjetunió hatalmas lehetőséget adott a kezünkbe. A szocializmus felépítésének lehetőségét a nép állama megteremtésének, a munkásosztály hatalmának lehetőségét. Ezt a lehetőséget jól használtuk fel, élni tudtunk vele. Urak országából, dolgozók hazája lett. A mi Pártunk felismerte a Szovjetunió által adott lehetőségeket és népünk üdvére, boldogulására fel is használta azt. A mi Pártunk vezetéséidőben annyi értékes támogatást nyújtott. Vorosilov elvtárs hozta el a Szovjetunió népeinek baráti üdvözletét.

— A szovjet-magyar barátság — azokban a napokban született, amikor szovjet katonák vérüket ontották Magyarország és Európa felszabadításáért kiáltotta , az idők próbáját — mondotta Vorosilov elvtárs.

— Minden igaz hazafinak eltökélten kell küzdenie e barátság gyengítésére irányuló minden kísérlet ellen és sohasem szabad szem elöl téveszteni, hogy a szocializmus és a proletár internacionalizmus lenini-sztálini elveitől való legcsekélyebb eltérés is népének elárulását jelenti.

Vorosilov elvtárs a nagy Sztálin személyes üzenetét és jókívánságait tolmácsolta a magyar népnek és még nagyobb sikert kívánt a következő öt esztendőben a szocializmus építésében.

A nagy ünnepre méltóképpen készült Nógrád megye dolgozó népe is. A városok, falvak házai zászlódíszbe öltöztek, tisztára söpörték az utcákat és olyan szeretettel, ragaszkodással készültek, ami azt mulatta, hogy Nógrád megye is valóban a legnagyobb nemzeti ünnepre készül.

Salgótarjánban már hétfőn este felvonultak az üzemek dolgozói a Petőfi- térre. Táblák, vörös- és nemzetiszínű

zászlók hirdették az ünnep örömét. Lampionok és messzire világító lobogó fáklyák hosszú sora kígyózott az utcákon. Jöttek, egyre csak jöttek az emberek. Az ajkakon zúg a kiáltás és a hegyek ezerszeresen verik vissza. A szitáló, eső sem zavarja az ünneplő salgótarjáni dolgozókat.

Kedden reggel zenés ébresztő van a nagy nap tiszteletére. Már délelőtt megélénkül • a ' város, fokozódik az ünnepi hangulat. Féltízkor indulnak meg az üzemek dolgozói. Izzóan lelkes a hangulat. „Éljen Sztálin! Éljen a Vörös Hadsereg!“ Zúg minden oldalról a kiáltás. Lenin, Sztálin hatalmas arcképei , Pártunk és a testvéri Kommunista Pártok vezetőinek arcképei alatt gyűlnek a .dolgozóki 10 órára zsúfolásig tömött a Petőíi-tér és mintegy 20 ezer ember szorong egymás mellett, hogy meghallgassák Zsofinyec Mihály elvtárs nehézipari miniszter beszédét. Amikor a város különböző pontjai felől megérkeznek a staféták és elhelyezik a koszorúkat a szovjet hősi halottak emlékművén, már nem igen találni otthon embert Salgótarjánban, Mindenki eljött erre a nagy ünnepre, högy hálánk és szeretetünk- nek kifejezése a nagy Sztálin iránt, egyben tüntetés is legyen. Tarján dolgozóinak hatalmas tömegtüntetése a béke mellett, a Szovjetunió mellett.

Zsofinyec Mihály:

Április 4-e a teremtő építés napfa

Kudela József elvtárs az MDP városi titkárának megnyitója után lépett a mikrofon elé Zsofinyec Mihály elv- társ:

— Április 4-én az egész világ, az egész ország hálával fordul a nagy Sztálin felé — kezdte beszédét. — Mélységes hálával és szeretettel gondolunk a Vörös Hadseregre. De különös kegyelettel emlékezünk meg azokról. akik életüket áldozták a mi szabadságunkért. Tudjuk és sohasem fe- feledjük el, hogy mivel tartozunk fel- j szabadulásunkért. Azért április 4-ét úgy ünnepelhetjük meg legjobban, hogy még jobb munkát végzünk.

Beszélt ezután Zsofinyec elvtárs az új háborús uszítókról, akik nem szívesen nézik a népi demokratikus országok fejlődését. A Szovjetunió segítette a belső ellenség felszámolását, a Szovjetuniónak köszönheti munkás- osztályunk hatalmát és szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Vörös Hadsereg jelenléte eredményezte, hogy a nép ellenségei nem nyúlhattak a polgárháború eszközéhez és. nem .lett olyan helyzet, mint a fasiszta Görögországban.

A Szovjetunió segítségével sikeresen befejeztük hároméves tervünket — folytatta — és Nógrád megye dolgozói sem felejtik el, hogy a fasiszták egy kifosztott országot hagytak maguk után, amely a Szovjetunió támogatásával épüli fel: / A nép kezébe került a nagyipar, a kereskedelem, a bankok, a parasztoké lett a föld és az iskolában ma lényegesen több gyermek tanul, mint a háború előtt. Most megkezdtük az ötéves terv építését, melynek a végén a magyar nép olyan jólétet ér el, amelyet nem is álmodhatott.

Zsofinyec elvtárs beszél.

Zsofinyec elvtárs eddigi eredményeinkből néhány megyei példát hozott fel. Rámutatott, hogy mi többet tettünk az» elmúlt 5 év-alatt, mint

Horthyék 25 évig. Ma az országot munkásosztály soraiból kikerült legt jobb dolgozók vezetik. A néphadseregben, az üzemek élén s a mezőgazdaságba a dolgozó nép fiai. kerültek.

— Április 4-e a teremtő építés napja, amely új utak felé nyitotta meg. a ma‘- gyar nép számára az életet, amely lehetőséget adott a szocializmus építésére.

Szűnni nem akaró taps, hangorkán szakította félbe többször Zsofinyec élvtárs beszédét. .Salgótarján dolgozói éltették forró szeretettel Sztálin ejvtár- sat, a Vörös Hadsereget, győzelmeink szervezőjét, a Pártot és Rákosi elvtársat.

Mintegy óráig tartott a különböző üzemek, szervezetek felvonulása a szovjet hősök emlékműve előtt. Szinte végeláthatatlan sorokban követte; egymást az acélgyár, a bánya, az ifjúság, a dolgozó asszonyok, hogy meghajtsák zászlóikat azok előtt, akik életükét és vérüket áldozták szabadságunkért, akik a nagy Sztálin akaratából egy évezre,- des kizsákmányoló uralom rendszerét, államhatalmát zúzták szét és adták a mi kezünkbe,, a dolgozók kézébe az ország vezetését.

A béke megvédése

és a szovjet-magyar barátság mellett tüntetett

Balassagyarmat népe

Á nagy Miaun eS a felszabaduo Vörös Hadsereget éltetik felvonult salgótarjáni dolgozók.

a, Petóti-lerre

népi demokráciáknak ,béketáborával.'

A magyar kommunisták, Pártunk, elsősorban a Szovjetunió hathatós támogatásával tudta az ország vezetését öt esztendőn keresztül eredményesen végrehajtani és a magyar népnek történelmében még soha nem tapasztalt sorozatos győzelmekre 'vinni. A kommunisták győzelmekre vitték a népet, mert: a mi Pártunk bízott a felszabadult- dolgozó nép teremtő erejében és ezt a bizakodást át tudta vinni a munlzásosztályon át az egész nemzetre." A kommunisták egy új világ felépítésére vezetik , a magyar dolgozókat, a kommunisták egy igaz ügy élharcosa, „akiknek minden lépésük a

ve! győzelmesen semmisítette meg a dolgozó nép az eddigi belső ellenségeket, eredményesen erősítettük a béke frontjának ránk eső szakaszát. Nem volt hiába való az áldozat és Rákosi elvtárs szavaival élve: „A Szovjetunió népéi meggyőződhettek róla, hogy legjobb fiaik nem hullatták hiába vérüket a magyar rőg'e."

Sztálin elvtárs testvéri üdvözlete

Számunkra külön érték és megtisz- ■1 éltetés, hogy a Szovjetunió küldöttségét Vorosilov marsall vezette, aki nekünk a felszabadulás utáni nehéz

Már április 4-ét megelőző/ napokon ünnepi díszbe öltözött Balassagyarmat város. Az épületek homlokzatait vörös- és nemzetjszínü,, dekorációk díszítették, amelyeken ott ragyogott hazánk felszabadítójának, a kommunizmust építő szovjet nép vezérérnek, a nagy Sztálinnak a fényképe. A dekoráció fölött zászlók ■ ezreit lengette a kora tavaszi szél.

Hétfőn este a város dolgozóinak ezrei éltették az elkövetkezendő nagy napot, április 4-ét. A felszabadító szovjet nép iránti hálát és a szívből fakódé forró szeretet kifejező „Éljen Sztálin! Éljen a Vörös Hadsereg! Éljen a Párt! Éljen Rákosi!" éljenzések és hurrázások túlharsogták az ünne pélyt zavaró fekete klérus órákig ■ártó' harangzúgását és átszállt a? ípolyon túlra á baráti csehszlovák nép felé, hirdetve felszabadulásunk 'eírhatatlan örömét.

Április 4-én reggel a város dolgozóit az úttörő zenekar ..pattogó indulói és a nagyobb csapatokban felvonuló úttörő pajtások vidám éneklése ébresztette fel. A Vorosilov-indu- lót éneklik, „//a jön a háború, ha masírozni kell, a sötét erők, ha ránk zúdulnak, a magyar ifjak mind egy ember kelnek fel, a szabad hazáért fegyvert fognak." A Szovjetunió adta, szabadság tűzető! kipirult arcú szabad ifjak ajkáról elröppenő dalok szívből fakadnak. Öyék a jövő njirjden gyönyöre. Van szabadságuk, függetlenségük, egy boldog szocializmust építő országuk, amelyet ők is építenek a jobb tanulmányi eredményük elérésével. Menetközben csatlakoznak hozzájuk ünneplőbe öltözött dolgozók is és együttesen még nagyobb lelkesedéssel éneklik az indulót: „A földön, tengeren és az égen, száll dalunk acélos kepié- nyen, ha jön a háború, ha masírozni kell, állj közénk, győzhetetlen leszel."

Ilyen vidám éneklések közpelte csatlakoztak ahhoz a hatalmas dolgozó sereghez, amely a kórház gyönyörű parkjában nyugvó szovjet katonák emlékművének a megkoszorúzásához vonult fel. A Hősök: emlékművén fénylő ötágú vörös csillagról a délelőtti napsütés millió és millió színben játszó sugara megtörve hull, szét, miközben az MDP, MNDSZ, SZÍT, Diákszövetség, Úttörők, ' Honvédség .és a többi szervek küldöttei hálatelt szívvel, könríyes szemmel helyezik el koszorújukat az emlékművön.

A felvonulás után az úttörők, kis óvodáslányok és fiúk szórakoztatják népi táncokkal az ünneplő város népét. Tele van a város örömmej, boldogsággal, énekkel és vidám kacagássá’. A délutánt a népzenészek «és. az úttörő zenekar tagjainak a nagyszerű szereplése tette színessé és mozgalmassá.