Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-28 / 16. szám

2 SZABAD NOGRAD T950 április 22. Zűrnél €súím kmdm'z étle ez Iseperielistékcit ZJbevéziáS Közel egy hete múlott, hogy az egész világ közvéleményét foglalkoz­tatja’az amerikai imperialisták liba- vai provokációja. Országunkban ki ne ismerné már ezt,' az amerikaiak által naívul meg­rendezett komédiát. Négymotoros B-29-es katonai repülőerőd az impe­rialisták parancsára mint egy „kis kíváncsi“ berepül a Szovjetunió terü­lete fölé, hogy felderítést végezzen. A hívatlan vendéget természete­sen kellő fogadtatásban részesítette A szovjethata'om légierejének né­hány gépe és leszállásra szólította fel. Az ame­rikai gép visszautasítva a szovjet gé­pek felszólítását, tüzet nyitott a tel- szólítókra, — amiben természetesen viszonzásra is talált. Majd vissza­fordult és a tenger felé vette útját. Az USA rögtön alkalmazta — a már megyénk dolgozói által is jól ismert — fasiszta, német módszereket. Azzal az ürüggyel, hogy keresésére indulnak az „eltűntnek" hirdetett repülőgépnek, felrúgta Dánia és Svédország nemzeti szu­verenitását. Dániában megszállták a Kostrup nevű repülőteret, Svédország felett pedig keresztül-kasul „sétálgatnak’* a fel­bőszült ügynökök, kerülgetve a Szov­jetuniót, mint „macska a forró kását", amihez szeretnének, de nem mernek hozzányúlni. Nem új módszer már ez előttünk és nem is lepődtünk meg. Kiderült már előttünk a hitleri Németország szétzúzásakor, a megtalált okmá­nyokból, hogy Amerika láthatatlan keze irányította a fasisztákat is. Alj­ért lennének most az „új“ fasiszták különbek. Akkor is egy volt a céljuk, ma is egy céljuk van: bármilyen áron is háborút a békeszerető népek ellen és a Szovjetunió ellen. Akkor azzal a különbséggel, majd elvégzik helyettünk a fasiszták, ma „magad uram, ha szolgád nincs“ elv alapján. Számításukba hiba csúszott be. Nem számoltak azzal, hogy nagyol válto­zott a világ a háború óta. A Szov­jetunió megmutatta hatalmas erejét, ami a háborúban megszázszorozó- dott. A világ dolgozóinak nagy szá-1 9$ Mi nevelők a népért gal elvárjuk, hogy vezetőink is a népért dolgozzanak“ A Diákszövetség, pedagógusok és tanulók levelei a VKM munkájáról Pártunk Központi Vezetősége ha­tározatot adott .ki a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium munkájával kapcsolatban, amiből kitűnik: „a köz- nevelésügy terén mutatkozó elmar a­zaléka felszabadult az elnyomás alól, | das fyoka: az ellenség kártevő, sza­vagy jelenleg kérlelhetetlen harcot vívnak a felszabadulásukért és egy emberként áilnak a Szovjetunió mel­lett, a béke védelmében. Katonai ereje elismert az egész világon. Meg­botáló tevékenysége és a népi demo­krácia ellen irányuló aknamunkája”. A vallás- és közoktatásügyi minisz­térium ellenséges munkája megyénk iskoláiban is észlelhető. Ä középisko­elégedve veszi tudomásul az egész Iákba bejutott munkástanulók nehéz világ közvéleménye, hogy nem ura már többé a világ folyásának az im­perialisták siserehada. Az USA lezajlott provokációja a dolgozó nép számára harci riadó is volt soraik szorosabbra zárá­sára, nemzeti szuverénitásuk, a béke megvédésére. Harci készültségünknek a jövőben még fokozottabbnak kell lenni Nem szabad, hogy megtévesszen erőnk, ha bár mégegyszer olyan nagy is, mint az ellenség ereje. Az amerikaiaknál emberi mivoltukból ki­vetkőzött kalandorok vannak. A soro­zatosan ért kudarcok védtelenné te­szik őket. Ojabb és újabb kalandokba fognak bocsátkozni. Megsemmisíté­sükre a népek szoros egységére, a Szovjetunió iránti törhetetlen biza­lomra van szükség, Nem kétség, hogy akkor minden kísérletük, — úgy mint a libavai provokáció — kudarcot fog vallani. Mcpiwésf irt alá a lengyel kemény és a püspöki kar Április 14-én Varsóban a lengyel kor­mány és a lengyel püspöki kar képvise­lői megegyezést írtak alá. A lengyel kormány és lengyel püspöki kar a kö­vetkező módon rendezik kapcsolataikat: A püspöki kar felhívja a papságot, hogy a híveket papi tevékenységük ke­retében a törvény és az áliamhatóság tiszteletbentartására oktassa és szólítsa fej őket fokozott munkára, az ország újjáépítése és a nép életszínvonalának emelése érdekében. A megegyezés ki­jelenti, az az alapéiv, hogy a pápa az egy­ház legfelsőbb tekintélye a vallás te­rületére, az egyházi joggyakor­latra vonatkozik, más ölekben a püspöki kart a lengyel államérdek vezeti. Az egyház elítél minden államellenes mozgalmat és különösen szembehelyez­kedik a vallásos érzület államellenes cé­lokra történő felhasználásával. A kato­likus egyház harcol a földalatti bandák bűnös tevékenysége ellen. Elítéli és meg fogja büntetni a kánon jog szerint a pap­ságnak azokat a tagjait, akik résztvesz- nek bármilyen államellenes . földalatti mozgalomban. A püspöki kar támogatni fog minden erőfeszítést, amely a béke megszilárdítását célozza és szembehe­lyezkedik minden háborús uszítással. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL I ChEHSZtOVÁKia I Bányásznak ment a fiam A bányásztoborzó akció, amely Lánskybói indult el, az egész cseh­szlovák Ifjúságot meghódította. De nemcsak a fiatalság gondol lelkesedve arra, hogy miiyen komoly feladatot vállal, ha a bányászpályára lép, — ha­nem a szülők is. Az egyik anya például, Bozena Ncanalova elvtársit', akinek fia a bá­nyász-pályát választotta, így beszél: „Stanya fiam amikor 1947-ben a reál­gimnázium nagyfiúik osztályát elvé­gezte, sokat tépelSdcít, mielőlt pályát választott- Éppen ekkor érkezett hoz­zánk egy bányász, KoWnoorból, hogy a bányászok életéről beszéljen a fiatal­ságnak. Stanya lelkesen, csillogó sze­mekkel számolt be ezekró'! a beszél­getésekről, látszott rajta, hogy a ke- hlncorl bányász szaval mély nyomot hagytak benne, A pályaválasztás előlit pa­körülménvek között végzik tanúimé nyaikat, a kollégiumokba sokkal több [elvételt hirdettek mint amennyi férő­I hely van. A tankönyvek itt is későn, vagy még meg sem jelentek. Ezen túlmenően a kiadott könyvek nem fe- I lelnek meg a követelményeknek és a | pedagógusok - csalódottságot éreznek. © „Az ellenség főerő feszítése arra Irányul, hogy ... folytassa az új tankönyvek kiadásának eisza- botálásával, mindezek útján a ta­nulás megnehezítésével s az év- végi vizsgáiknál a munkás és dol­gozó parasztszármazású tanulók és hallgatók tömeges elbuktaíásá- val kiűzze sz iskolákból a dolgo­zók gyermekeinek jelentékeny ré­szét.” PÁLMÁI BÉLA jobbágyi tanító- ezt tapasztalta munkája közben. „A tanév kezdete előtt az „illetékes hely" ígéretet tett a tankönyveknek időben való megjelenésére. Mi nevelők örömmel vártuk és bíztunk abban, hogy az ígért tankönyvek a tanév kezdetére megjelennek, mert a szocia­lizmus alapjait lerakó dolgozó nép minisztériuma ígérte. Még híre sem volt a könyveknek a tanév kezdetére. Hetek, hónapok múltával a reakció a következő hírt terjesztette: „Nincs tankönyv, nem jut tankönyvre papír”. A rekació híresztelésére nem egy szülő jött az iskolába azzal, hogy „azelőtt nem fordáit elő ilyesmi, a tanítók idejében gondoskodtak róla, de most nem törlődnek vele". A nevelő pedig iehetetieniil állt. Nagy — hathónapos — késéssel végre megérkeztek a VKM rendeleté­re készült tankönyvek. Csalódtunk az új tankönyvekben, mert a könyvek je­lentős része távólról sem váltotta be a reményeket. Nem időálló, nemhogy a jövő perspektívájából taglalná az anyagot, de még az elért eredménye­ket is gyengén érinti. A könyvek java­részéből hiányzik a munkásosztály magávalragadó, egészséges optimiz­musa, felszabadítótik, nagy szövetsé­gesünk és állandó támaszunk, a Szovjetunió iránti hűség és szeretet igazi alátámasztása. Az általános iskoláknak rendtartása végül is a pszihotechnikai intézet lyaválaszíási tanácsadója sietett segít ségünkre, amely a vizsgálatok után két lehetőséget ajánlott a fiamnak. Az egyik bányászat volt, a másik a mezőgazda­ság. -s Fiam csakhamar döntött is a két le­hetőség között. A bányász-pályát vá jasztotta. A választás után Kladnóba került. Türelmetlenül vártuk első leve­lét. Amikor megérkezett, izgatottan ol­vastuk. Síanya azt írta, hogy nagyon tetszik neki a bány ászfoglalkozás. Nagyszerű pajtásai vannak, kitünően érzi magát. Bekapcsolódóit az ifjúságiin)’®?11. az. üzemek. ^ if szövetség munkájába, ahol máris vala1 munkaifelajáii'.'ást váUlű1 milyen tisztséget kapót. Félév inuiva mehetett 1? először a föld mélyébe. Egy év után levizsgázott. Jól megállta helyét. Boldogok és büszkék vagyunk vala­mennyien, hogy Stanya bányász lett. Azt szeretnénk, ha sok anya és apa megértené, hogy a sok fiatal erő kerül­jön a bányászatba. Minden anyának tudnia kell, hogy ez a pálya az, amely gyermekeinkből igazi férfiakat nevel. Ha még egy fiam lenne, azt is bá­nyásznak adnám,” még ma sem készült el. Ügylátszik, a méltó „utódoknak” rnegjeíel a „Ab kir.” VKM által 1940-ben kiadott és még ma is érvényben tartott polgári iskolai rendtartás, mit sem törődve az­zal, hogy a nevelőiársadalom égetően hiányol egy új, a mai iskolára készí­tett szabályzatot. Fe szabadulásunk óta megtelt hatalmas fejlődés a ma- gasabbrendíí társadalmi forma kiala­kítása a szocialista ember kinevelé­sét kívánja. Nem segíti ezt az általá­nos iskola tanterve, amely még ma is az, mint Nagy Ferencék idején. Azóla pedig sokat fordult a világ.” m „Felhívjuk az egész tanuló ifjú­ságot, elsősorban a munkásosz­tály, a dolgozó parasztsáq és ér­telmiség fiait és leányait, hogy még fegyelmezettebb és szorgal­masabb tanulással küzdjék le az akadályokat, szerezzék meg a leq- magasabbrendű szakmai tudást és demokratikus műveltséget.” SIPOS ELEMÉR a Diákszövetség városi titkára a következőket írja Pár­tunk Központi Vezetőségének határo­zatáról: „Az 1949—50-es tanévben döntően megváltozott a középiskolák szociális összetétele. A munkásdiákok aránya 70 százalékra emelkedett. De nem­csak a számarány változott meg, ha­nem a tanulmányi eredmény is. Ilyen méretű tanulmányi emelkedés a sal­gótarjáni középiskolákban még nem volt, de ez az eredmény emelkedhetett volna, ha a VKM-ben megbújt reak­ciósok nem nehezítik meg munkánkat. Elsős diákjainknak nem tudtunk tan­könyvet adni kezükbe, csak félév el­teltével. Amikor pedig megjelentek a tankönyvek, nagyon sok munkásdiák azt tapasztalta, hogv nem tud belőle tanulni és jobb volt, amíg diktálás- bői tanultak. Ennek az volt az oka, hogy 2—3 osztállyal magasabb színvo­nalon írták a könyveket, Ezekután el­képzelhető, hogy milyen nagy munkát kellett elvégeznie a Diákszövetségnek és a tanároknak, hogy a tanulmányi eredményt iskolai viszonylatban 6 ti­zeddel emelje negyedév alatt. Ezenkívül még jobb eredményeket érhettünk volna el, ha a Diákszövet­ség kihasználja a munkásdiákok ele­ven forradalmi erejét, amit otthonról hoztak ^agukkal. Megriadtak a ne­hézségektől és később, amikor már túljutottak a kezdeti nehézségeken, és tanulóköreink, tanulópárjaink többé- kevésbbé sikerrel győzték le a nehéz­ségeket, akkor a fejükbe szállt a si­ker. A hibákat kiküszöböltük és most újabb erővel foghatunk hozzá a mun­kához, amely a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását és az egységes ifjúsági szervezet megterem­tését jelenti. Most, hogy Pártunk leleplezte a kultuszminisztériumban meghúzódó reakciót, ami a munkánkat akadá­lyozta, azzal válaszolunk, hogy becsü­letesen, munkásdiákhoz hasonlóan vesszük ki részünket a tanulmányi versenyből és túlteljesítjük a tervet. Az iskolákba bekerült munkásdiákok legyenek motorjai ennek a verseny­nek, hozzák lendületbe a többi diáko­kat is, mutassanak példát, mert őket a Párt és Rákosi elvtárs küldte az iskolába. Erezze minden munkásdiák, hogy Pártunk figyel bennünket és igyekezzünk a munkában elért ered­ményekhez felzárkózni.” « FANCSIK JANOS az érettségizők nevében ír: 1949 szeptemberében, amikor meg­kezdtük a tanévet, már akkor is szö­get ütött fejünkbe, hogy itt a tanulás ideje és tankönyv még sehol sincs. Azt ugyan már hallottuk, hogy kezdik ki­dolgozni a könyveket és az év folya­mán is többször hallottuk, hogy most elfogadták egy-egy könyv kéziratát, vagy pedig, hogy elvetették. Mi vár­tuk, majd csak megjelenik már. Fél­évig vártunk könyvekre, állandóan jöttek összeírni, kinek milyen könyv kell és vénre félév után megjelent vagy három tankönyv, de az is csak olvan kevés példányban, hogy nem is tudta mindenki megvenni. Most aztán megjött a rendelet, hogy tanítson minden tanár abból a könyv­ből, amiből tud. Meg is kezdődött az­tán a nagy „hajrá”. Nemsokára meg­jelentek érettségi tételek is, amelyek bizony komoly tudást kívánnak meg. Ez nem is baj, sőt így a jó. De most már az a kérdés, honnan szerezzük be azokat a könyveket, amelyekből a té­telekre felkészülhetünk. Errevonat- kozólag semmi felvilágosítást nem kaptunk. Aztán valószínűleg a pana­szok hatására ezt is megkaptuk. Megjelölték például forrásmunkának a történelemtételekhez négy olyan köny­vet, amelyekből éppen, hogy csak ki lehet szedni valamit, ele komolyan nem tudunk belőlük felkészülni. Az egyedüli helyes megoldás az lett vol­na, ha mindjárt év elején jó töríéne- lemtankönyveket bocsátottak volna ki és más tárgvból is mindjárt akkor megkezdhettük volna a komoly mun­kát. Mi, érettségiző diákok azzal vála­szolunk az ellenségnek, hogy most minden erőnkkel tanulni fogunk és behozzuk azt, amit el kellett mulasz­tanunk és komolv tudást szerezve fogjuk letenni az érettségit. LELKES CSATLAKOZÁSOK A GANZ-GYÁRI IFIK FELHÍVÁSÁRA *S@rlIst kés csrecj Húsvét hetében egy amerikai zóná­ban lévő gyárbanévott dolgom és dél­előtt 11 óra körül a Kaiserdámon. egy hentesüzlet kirakata előtt sok embert láttam tolongani. Odamentem és son­kákkal, szalámikkal, sajtokkal és egyéb é'eimiszcrekkel megrakott kirakatot láttam. A kirakat előtt állókat meg­kérdeztem: miért nem vásárolnak? Kérdésemre úgy néztek rám, mint aki nem normális. Amikor később beszél­getni kezdtek, elmondották, hogy miből vegyenek, ami bor munkanélkü­liek. A munkánál kid isegéty bői örülnek, ha krumplira telik: Amikor megjegyez­tem, hogy mire való e Marehatl- segé'y, nyomdafestéket, n-m tűrő sza­vakat' hasznú:lak. Kíváncsiságból be­mentem az üzletbe, ahol négy vásárló volt, de öltözetük elárulta, hogy nem munkások. Nyolc kiszolgáló volt az üzletben, míg a kirakat előtt legalább ISO ember nézte sóvárgó szemmel a részükre elérhetetlen jó falatokat. Hazafelé a szovjet övezetni keresz­tül vezetett az utam és az Aiexancler- téren lévő, a mi népbolijainkhoz ha­sonló állami üzletet is megnéztem, ahol ugyancsak sok ember a It sorban. A sorbanáUás azonban nem azért volt, mert nem tudtak vásárolni, ha­nem azért, mert nem fértek be az óriási üzletbe, ahol elérhető áron vá­sárolni tudnak. Ez a két kép Igazolja a két világ közötti különbségei: a nyugati szek­torban a dolgozók a kirakatokat nézik a keleti szektorokban pedig vásár Inai, Bozó György Május elseje méltó megünneplése és az ifjúsági egység megteremtése je- ifjúmunkásai új áúlaSnak és kiváló eredményeket érnek el, A NÓGRADMARCALI állami gazdaságban dolgozó ifjúmunkások három 200 százalékos munkacsoport m égszcr vez ését vá Sail ák. A HENYÉLI állami gazdaság ifjú­munkásai már az elért eredményekről számolnak be. Ga.ál János boronál'ás- bnn 301, Szarvas Pál ugyancsak bo­rongásban 252 százalékos eredményi éri el. A BANYAVinÉKI ÉPÍTÉSI NY ifjúmunkás dolgozód is komoly fel­adatok elvégzését tűzték ki célul. A szervezeti étel megvitatása és a még nőm SZÍT ifjúmunkások beszervezése melleit termelésük nagyarányú emelé­sét is vúliiaílák. Vállalásukat hat pont­iban foglalták össze: 1. ) Az ifjúmunkások áltlagosan 10 százalékkal fogják emelni telje­sítményüket. 2. ) A minőséget a lehetőség korlá­tain belül megjavítják. 3) Két 200 százalékot teljesítő Ift brigádot szerveznek. 4) Munkáiban ts ápolják a kollek­tív szellemet és 10 brigádot ala­kítanak. 5-) A tapasztalatesercmozgalmat ki­szélesítik. 6) A sztahanovisták módszereinek megismerése, fanulmánvozása és annak átvétele. F-fk a ko’iVkHv vé’faM'ok. de egyé- idfég *' lellek fc’m'íii'ásl. Tnhrích 7,nl tán festő láS-róJ 20fl szó -nVkce flya- ‘ riska Verona kőműves 110-ről 120-ra, i Kovács István 138-ról 150-ne, Bartók István 120-ról 150-re, Fodor Lajos 110 százalékról 125 százalékra, Kö­kény László 120-ról 150-re, Révai Bertalan 138-ról 210-re és Színfalai Pál 138-ról 150 százalékra váltatta tér­ni elésének emelését. AZ ACÉLGYÁRBAN is lelkesen csatlakoznak az ifik a Ganz-gyáriak felhívásához. A Vasöntödében Pozsák József és brigádja vállalta, hogy a mostani 150 százalékos átlagteljesít­ményüket 200 százalékra emelik. A SZEGVÁLOGATÓ lányok brigád­vállalása, hogy 125-ről 135 százalékra cm ölik teljesítményükéi. A brigádon belül szem élíven ként is tellek felaján­lási: Révai Erzsébet és Novák Eleo­nóra 135-ről 155-rr. Kört mán Valéria 112-ről 132 százalékra váltatta terme- lé'sén^k emelését. A sízegesomngolók- ná! Kiss Valéria 1-15-ről 150-re, Szabó Kárain 122-ről 128 százalékra emeli I er mekrsi'l. a rétsági építkezéseknél dolgozó ifjúmunkások jelentése már új győzelmekről, nagyszerű eredmé­nyekről szól.. Az elmúlt bélen a Strauss-bripád 238. n Varga-brigád 241 a Jobbágy-brigád 158. a Kramlik-hri- qád 158. a Kovács-brigád 15{S, a Mol­nár-brigád 137 százalékot teljesíteti Ugyancsak ennél az énílkezésnél a kongresszusi felajánláskén* kél t>00-ns brigád alakult, amely ver­senyre hívja a snfoótarjáni építkezés tOO-as ifiásáai hriondját, x tolmacst gépállomás Isi is jó er-dménvekel érlek "í Kortrvi'k Margit 18f> százakétól, Bu­sói János 170 százalékot és Holes Jó zsef 118 százalékot teljesített. A Salgótarjáni Tűzhely- és Kályha­gyár öntödéjének a kátrányos és olajos magpadon dolgozó ifjúmunkásait ked­den reggel 9 órára gyűlésre hívta a gyár hangos híradója a kulcstníihelybe. A terv az volt, hogy reggeli idő alatt megbeszélik a Ganz Hajógyár ifjúmun­kásainak versenykihívását. A gyűlés — amit 9 órára hirdettek — 9.10 órakor meg is kezdődött és körülbelül 80 lány és 4 fiú hallgatta meg Kovács Mihály SZIT-titkár beszédét, aki a június 18-1 kongresszushoz fűzött kis magyaráza­tot és felolvasta a ^versenykihívást“, amely szerint versenyre hívják a mo­sonmagyaróvári Kühne-gépgyár ifjú­munkásait. A termelés 5 százalékos emelése mel­lett vállalták, hogy selejtjüket 10 és fél százalékról 7 és fél százalékra csökken­tik. Vállalják, hogy a politikai nevelő- munka kiszélesítéseként a SZIT-tagság 75 százaléka még ez évben szemináriu­mot hallgat. A versenypontok felolva­sása után hozzászólást kért a SZÍT-tit­le ár. A rossz szervezés miatt nem volt hozzászóló, szavazásra tette a dolgot, amit a tagság 75 százaléka kézfelnyuj- tással el is fogadott. Hosszú huzavona és alkudozás után a reggeli idő végét jelző síp vetett véget a hangtalan „vi­tának”. Ezekután elmondhatjuk, hogy a ter­melés emelése és a selejt csökkentése melleit legjelentősebb vállalást — a po­litikai nevelő munkát nem csupán a tagságra kall kiterjeszteni, hanem még fokozottabb mértékben a vezetőségre — mert, ahogy ez a gyűlés is igazolta: nagy szükség van rá.

Next

/
Thumbnails
Contents