Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-21 / 15. szám

Í950 április 15. SZABAD NOGRAD 5 A pártszervezet lő munlcáfa a termelés emelkedését hozza a kísterenyei gépállomáson Feladat: a fennálló hibák kiküszöbölése A díszkapun még az elmúlt nagy nemzeti ünnepünk, április 4-nek a szép dekorációja díszeleg. A vörös és nem- zetiszínü zászlót rúdjára csavarta a szél. A díszkapun ezt olvashatjuk: Állami Mezőgazdasági Gépüzem Kis­térén ye. Benn a gépállomáson némi mozgás van- A javítóműhely halk motorzúgá­sába a kalapácsok acélos csengése ve­gyül. Az épület bejáratánál egy verseny- tábla van — rajta a következő felirat­tal: A 13. bérhéten Bakos Dávid 185, Bakonyi Lajos Í42, Ságvári-brigád 118 százalék­ban teljesítették a heti átlagnor­májukat. A gépállomás heti átlaga 121 százalék. A versenytáblázatról azonnal meg­állapíthatjuk, hogy baj van a munka­verseny terén. Miért, talán nincs meg a gépállomás szive, a pártszervezet, amely irányítaná és újabbnál újabb lendületet adna a gépállomás munka­versenyének?. E kérdésre Nagyfaludi József, az üzemi pártszervezet titkára adja meg a választ. Hiányzik a pártszervezet - sck a baj — Nagy bajok voltak itt. De most- imár kezd szervező és irányító jelleget ölteni a pártszervezet, amely eddig nem volt, helyesebben ez év február­jáig csak papíron volt meg. Taggyű­lések, pártnapok tartása ismeretlen volt a gépállomáson. így a pártszer­vezeti élet hiánya 'következtében nem foglalkoztak a termelés fontos kérdé­sével sem. — Ez meg is látszik a versenytáblá­zaton. — Meg, mert rosszul szervezték meg és elhanyagolták a gépállomás dolgo­zóinak a téli időszakbeli politikai és szakmai oktatását. A volt pártvezető­ség nem hatott oda, hogy a traktoris­ták felvértezzék magukat a marxi- Iénini elmélettel, hogy azt párosítva jó szakmai tudással, még erőteljeseb­ben vigyék előre a falusi osztályhar­cot. — A tavaszi talajmunkáiatokra kö­tendő szerződéskötési versenyben is lemaradt a gépállomás­— Majdnem, hogy utolsók lettünk. Itt is . a politikai felkészültség hiánya mutatkozott meg. Ezt is Majer And­rásnak, a gépállomás volt politikai megbízottjának rovására lehet írni, mert a' helyett, hogy a termelés fon­tős 'kérdéseivel foglalkozott volna, mindig a község kuiákjaival és a re­akciós főjegyzővel barátkozott. — A párttagdíjakon pedig disznó­toros vacsorát és mulatozást rende­zett a bitang —, csattan gyűlöletesen Kiss politikai vezetőhelyettes elvtárs közbekiáltása. ' “f?z így volt valóban es a párttá-' gók nem néztek a garázdálkodások után. .Most a pártszervezet kezd ren­des kerékvágásban haladni. Mi, ami­kor februárban -idekerültünk, azonnal megláttuk ezeket a hibákat. Indítot­tunk egy alapfokú szemináriumot, amelyen minden traktorista résztvett. Ettől kezdve a dolgozók érezték, hogy most már van egy irányító erő. Nagy­mértékben a javulás kezdetét vette a szervezeti élet. A sorozatosan meg­tartott előadásokon részletesen meg­vitattuk a munkaverseny fontosságát, így történt, hogy az egyik üzemi gyű­lés alkalmával Kucsik József sztalinyeces trak­torvezető versenyre hívta ki a többi dolgozókat. Vállalta, hogy 130 százalékban teljesíti normáját. E felhíváshoz csatlakozott Jónás József traktorista is- A következő üzemi gyű­lés alkalmával már a többi traktoris­ták is vállalták, hogy 20—30 száza­lékkal túlteljesítik normájukat. — Már ez is nagy haladás volt szá­munkra —, szól közbe Kiss elvtárs. — Felszabadulásunk ötödik évfor­dulójának a megünneplésére már nor­mán felüli teljesítmények vállalásával készültek dolgozóink. Kucsik József 100, Bakonyi Lajos 80, Jónás József 60, Kovács D. István 50, Szomszéd Sándor 50, Szklenár Sándor 50 százalékos normánfelüli teljesítményt vállal­tak. fi vállalások után emelkedik a gépállomás átlaga A gépállomás átlaga a 0. bérjiéten normán alul 28 százalék volt. A tize­diken 49, tizenegyediken 89, tizenket­tediken 90 és. a 13. bérhéten már túl­teljesítettük a normát. Most már trak­toristáink is fokozott figyelmet szen­telnek a tavaszi szerződéses gépimun­kák úgy mennyiségi, mint minőségi el­végzésénél. A jó munkának elismeré­seként érkezett a napokban hozzánk a iuefalvai dolgozó parasztok levele, amelyben írják, hogy nagy megelége­dettséggel vannak a gépállomás mun­kájával és ugyanakkor köszönetét mondanak a gépállomás dolgozóinak a. becsületes és kifogástalan munká­ért ' De ezt a fejlődési folyamatot bizo­nyos mértékig gátolta az alközpont szervezetektől gépkezelőket­nem kaptunk munka­flz erőgépek üresjárata Volt itt még nagyobb hiba is — vág közbe Kiss elvtárs szava. — Ezt menetközben kiküszöböljük, — válaszol a titkár, maid folytatja.— Tervszerütlenség van a gépállomáson, ami legeisősorban bennünk, a vezető­ségben is meg van. Voltak olyan ese­tek, amelyekben nem tudtunk meg­egyezni a gépállomás vezetőjével. Mi. pártvezetők azt a javaslatot tettük a gépállomás vezetőségének, hogy az erőgépeket ne utaztassuk gyalog, ha­nem rakjuk fel a teherkocsira, amellyel rövidebb idő alatt a legmesszebbeső munkahelyre is et tudjuk szállítani —. ezt azonban a gépállomásvezetők nem tartották helyesnek. — Milyen távolságra kell utazni az erőgépeknek? — Van úgy, hogy 48—60, de általá­ban 36 kilométereket is meg kell ten­ni, hogy a munkahelyre érjen. A trak­tor több üzemanyagot fogyaszt, mint a gépkocsi és e mellett még igen lassú, van úgy, hogy a rossz vezetés­sel másfélnapos kiesése van a terme­lésből. Péjdául Bakonyi Lajos utazott a gépével és a megengedett 6 kilo­méter helyeit 30-at és normán felül 25 százalékkal több üzemanyagot fo­gyasztott. Teljesítményét normán alul 60 százalékban tudta teljesíteni. Te­hát az utazás lényegesen befolyásolja a nagyobb termelési eredmények el­mését. —- Es rongálja a gépeket is- Szám­talan eset volt, hogy eltörött az eke- fejet tartó kerék, amelynek javítása szintén kiesést jelentett a termelés­ből. Több hiba is van még, de amióta a pártszervezet vette át az irányító mun­kát a kisterenyei gépállomáson, nagy­mértékben megjavult a szervezeti élet, amelyen keresztül nagyobb ter­melési eredményeket tud felmutatni a gépállomás. Ezt a szépen megindult fejlődést azonban akadályozza a gép­állomás vezetőinek a bürokratikus me­revsége és a még fennálló tervsze­rűtlen munka. Az üzemi pártszervezet feladata, hogy a vezetés hiányosságait .és a bürokratikus magatartást kikü­szöbölje, a versenyszervezést még jobban kézbevegye. Tanulja meg a szovjet gépállomások pártszervezetei­től, hogyan vesznek részt, hogyan irá­nyítják, hogyan biztosítják a párt ve­zető szerepét a gépállomás termelő­munkájában, hogy az idejében felfedje a felmerülő hiányosságokat, tévedése­ket és megtegye megszüntetésükre a megfelelő intézkedéseket. L.—L. Széleskörű versenymozgalom a Szabad Nógrád terjesztéséért Még három hete sincs annak, hogy a balassagyarmati posta dolgozói Szabad Nógrád terjesztési versenyre hívták ki a balassagyarmati igazság­ügyi dolgozókat. Versenykihívásuk­ban vállalták, hogy 70 százalékban olvasói lesznek lapunknak. Ma már több üzemi, falusi pártszervezet csat­lakozott ehhez a mozgalomhoz. A pásztói pártszervezet Szécsény dolgo­zóit hívta ki versenyre, a bányai társ­pénztár dolgozói a Népbolt igazgató­ságának dolgozóival kelnek versenyre abban, hogy a meglevő 100 százalékos olvasótábor lemor­zsolódását megakadályozzák. A salgótarjáni gépgyár a zagyvapál- falvai üveggyárat hívta ki, de a ver­senypontok szerint nemcsak az olva­sótábor szélesítésére, hanem az ol­vasókörök szervezésére is. A mátra- nováki kerületben a gáti és déli bá­nya népnevelői most készülnek arra, hogy az egész szénmedence dolgozóit kihívják nemes versenyre. Verseny­pontként szerepel, hogy a versenyt az az aknapártszervezet nyeri meg, amelyik a legkisebb le­morzsolódást biztosítja. Az Építési Nemzeti Vállalat aktívái máris megkezdték-az egyész megyét felölelő szervezési munkát. Mint ígér­ték, nemcsak a lemorzsolódás elke­rüléséért dolgoznak, hanem az előfi­zetők eddigi számát jóval felemelik. Népnevelők, falujárók, tömegszer­vezetek aktívái mind-mind bekap­csolódnak ebbe a versenybe, mert tudják, hogy a Szabad Nógrád harci fegyver minden dolgozó kezé­ben, a reakció elleni küzdelemben támasz az ország építésében részt­vevő munkás, paraszt és értelmiségi dolgozók számára. Minden előfizetőnk, minden olva­sónk legyen lapunk agitátora. Egy- egy új előfizető szerzésével kapcso­lódjanak bele a versenybe, ezen ke­resztül is segítsék elő dolgozó né­pünk felemelkedését. A% ölvatjjúvök a l vttt ara ti fás tak akut közli a 99ViÍlfáan" meg ezt a gvor*, liatásoN If’gywrt Az egyre jobban fejlődő munkaver­seny a dolgozók mind fokozottabb rész­vétele a felajánlásokban és azok telje­sítésében, az agitáció és a propaganda terén is új programmokat állít az üzemi pártszervezetek elé. Az üzem, a gyár élenjáróinak győzelmét, az el­maradások okait, napról, napra tuda­tosítani kell az egész gyár dolgozói­val. Hogyan lehet ezt elérni? Nézzük meg miképpen oldották meg ezt a fel­adatot a Szovjetunióban és ragadjunk ki néhány részletet V. Pavlinov „Kol­lektív szervező” című btossurájából. A műhelyben kifüggesztett első „Vil­lám” a munkások érdeklődésével talál­kozott. Nem volt olyan, aki el ne ol­vasta volna. Mindenütt Karaszjeva és Fausztova sztahánovista nők nagy tel­jesítményéről beszéltek. Az első „Vil­lám'-ot másik is követte. Azokban a többi sztahánovisták kiváló eredmé­nyeiről tudósítottak. A ,-,Villám"-ok gyprsan népszerűvé váltak. A rövid szöveg, amely egy mé­teres ív papiron nagy betűkkel volt írva, akaratlanul felhívta a mesterek és gépmunkások figyelmét. Össze­gyűjtve a fémmagcsztályban szerzett utasítása is. amelyben két gépünket' szükséges tapasztalatokat, a szerkesztő­a nagylóci gépállomásra irányították Ugyanakkor akadályozta a nagyobb termelési eredmények elérését az is, hogy a tszcs-től és a helyi DÉFOSZ­bizottság a gyár műhelyében is mei kezdte a *„Viílám”-ok kiadását. Nagyszerűen dolgozott az egyik részlegen Gribenykov gépmunkás. Egy hét alatt elsajátította az új normát és 66 alkatrész helyett 70-et készített. Szomszédai: Lavrencsik, Szckolov és .Rejzek csak 60 alkatrészt végeztek a műszakon. Megjelent a „Vilám“: Gribenykov gépmunkás elvtársi Te jól dolgozol. A műszakban a nor­mát túlteljesítetted. Lavrencsik. Szoko- lov és Rejzek elvtársaid azonban el­maradnak. Légy segítségükre, hogy sztahánovisták lehessenek! Alul a „Villám’‘-on a szerkesztő- bizottság egy vázlatot készített, ahova naponta bevezették a négy gépmunkás munkateljesítményét. Gribenykóvnál visszhangra talált a „Villám” felszólítása. Néhány nap múlva a grafika megmutatta, hogy munkatársai 72 alkatrészt kezdtek vé­gezni a műszakban. A „Villám“ szerkesztőbizottsága fel­használva a pártbizottság tanácsait, állandóan javítja a „Villám”-ok minő­ségét és hatásosabbá teszi azokat. Nincs kárára az üzemben megjelenő nyomtatott újságnak, a szerkesztő­bizottság lT&ponta nagyméretű „Vil- lánT'-okat és körülbelül 20 kisméretű „Villám“-ct ad ki. Tanuljunk mi is a szovjet dolgozók­tól és megyénk üzemeiben „Villám”- ok szerkesztésével segítsük elő a mun­kaverseny színvonalának emelését. Nagyobb eredményeket a munkaverseny továbbfejlesztésével érünk el A teclaki állami gazdaság megyénk legjobb gazdasága. Az április 4-re tett, munkafelajánlásukat, hogy határidő előtt befejezik a szántás-vetési mun­kálatokat, teljesítették. Elsőnek jelen­tették a megye állami gazdaságai kö­zül a tavaszi: munkák befejezésének győzelmi hírét. A gazdaság dolgozói nem akarnak a győzelmi babérokon ülni, hanem azon gondolkodtak, ho­gyan szerezhetnek még több ilyen győzelmi babért a termelés frontján. Egy üzemi gyűlés alkalmával el is határozták a dolgozók, hogy megte­szik a további gazdasági munkák el­végzésére munkafelajánlásukat. Ezt meg is tették és ezenkívül csatlakoz­lak a Rákosi Müveki dolgozóinak ver­sen yf elhi vasához. A murikafelajánlásuk a következő: Mi, a teclaki állami gazdaság dolgozói elhatároztuk, hogy követjük példaképünket, a nagyüzemi munkásságot és versenyünkben, munkánk meg­javításában nem állunk meg április 4-r vállalásaink teljesítésénél. Ezért csat­lakozunk a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozóinak versenyfelhívá­sához, mert a mi munkaterületünkön, a mezőgazdaságban, elsősorban ne­künk, állami gazdasági dolgozóknak kell jó példával előljárnunk a dolgozó parasztság előtt. Meg akarjuk mutatni, hogy magasabb terméseredményekkel járulunk hozzá a szocialista mezőgazdaság építéséhez. Hogy célunkat elérjük és méltóak legyünk az ipari üzemek dolgozói­hoz, április 4-i felajánlásaink teljesítése után most már felajánljuk, hogy április 20-a helyett öt nappal előbb fejezzük be a borsó és saláta kapálását. Az első két kapálás közt nitrogén-műtrágyázást végzünk és termésátlagun­kat az előirányzótí nyolc mázsa helyett kilenc mázsára emeljük. Nem elég­szünk meg az előirányzott termésátlaggal a cukorrépánál sem: 120 mázsa helyett 130-at termelünk belőle holdankint és a kapálást hat nappal a tervbe­vett időpont, június 16 a előtt befejezzük. Különösen jó munkát kell végeznünk a kalászosok termesztésében' Ezért a tavaszi kalászosokat gondosan gyomtalanítjuk és kálitrágyázást vége­zünk. így termésátlagunkat a tervezett kilenc mázsa helyett 9.5-re emeljük. Ősziekből még jobb eredményt akarunk elérni. Vetéseinket fejtrágyázzuk, boronáiással és gondos gyomirtással elérjük, hogy a 10 mázsás holdankénti termés helyett 13 mázsát aratunk. Tudjuk, hogy az eredmények csak úgy válhatnak valóra, ha jobban megszervezzük a munkánkat, szorosan összetartjuk a brigádokat és munka­csapatokat s állandó versenyt alakítunk ki az egyes dolgozók között is. Növénytermelő munkacsapataink fokozzák teljesítményeinket. Srella Jánosné munkacsoport ja vállalja, hogy a cukorrépa egyelés normáját állandóan túltel­jesíti és ISO négyszögöl helyett 220-at egyel. Györfi Jánosné csoportja állan­dóan 225 négyszögöl elvégzését ajánlja fel, özv. Lőrinc Józsefné munka- csoportja pedig még többet: 230 négyszögöl egyelését vette tervbe. De nemcsak brigádjaink és csapata ink. de dolgozóink egyénileg is fela jánl­ják április 4-i eredményeik túlteljesítését. Deme Eszter növénytermesztési munkacsoportvezető például 240 ö! cukorrépa egyelésére tett ígéretet. Szita Gábor növénytermelési brigádvezető és Kiss József, az állattenyésztő brigád- vezetője versenyre hívja a nógrádmarcali és magyarnándori Állami Gazdasá­gok brigádvezetőit' így akarunk örömet szerezni szeretett vezérünknek Rákosi elvtársnak s így fejezzük ki megingathatatlan hűségünket a népünknek szabadságot hozó Szovjetunió és védelmezőnk, tanítónk, Sztálin elvtárs iránt. Teclak, április 2. Az állami gazdaságok dolgozói nevében Tőzsér Kiss János gazdaságvezető. Rákosi elvtárs beszede nyomán kijavítjuk a hibákat Rákosi elvtárs beszéde, mint min­dig, felrázta a dolgozókat és új erőt ad a következő munkához. Az éber­ségre Rákosi eivtárs állandóan fel­hívja figyelmünket és mi mégsem va­gyunk eléggé éberek. MaVláthgárdony egy kis tanya, a Mayláth „grófok béresei és cselédei“ laknak ott, akiknek a demokrácia megadta a jólétet, megmutatta az utat a boldoguláshoz és vezette azon az úton, amelyen haladni kell, hogy a szocializmust felépíthessük. A nagy­üzemi gazdálkodás az az út, amelyre nálunk is minden lehetőség megvan. Mayláthgárdonyban már olt tartunk, hogy három család kivételével min­den háznál három-négy igásállat van. A termeiőcsoport megalakulása is csak azért vajúdik, mert nem ismerték fel a tszcs előnyeit. — Amíg cse­lédek voltunk, az volt a vágyunk, hogy legalább egy kis tehénkénk legyen. Elértük... És ennél jobbat, szebbet már nem is tudtunk volna elképzelni. Itt követtük el a mulasztást. Nem voltunk elég éberek sem a pártszervezetben, sem a DÉFOSZ ve­zetőségében. Bár a DEFOSZ-ban párt­tagok is voltak a vezetőségben,, nem figyelmeztették a pártszervezetet a hi­bákra és maga a titkár is elmulasz­totta a személyes ellenőrzést. A hibá­kat az új vezetőség választásakor vél­tük észre. A tagságról nem volt kimutatás. Pénztárkönyv sem volt megfelelően be­írva. Nyugták nélkül szedtek be és fi­zettek ki összegeket, tagsági köny­vekre és bélyegekre, amit az úi ve­zetőségnek kell helyrehozni. A DÉFOSZ-központtól kiküldött felvilá­gosító füzeteket nem terjesztették a tagság között, nem tudatosították, hogy a parasztküldötlség mit látott és tapasztalt a Szovjetunióban. A DEFOSZ-titlkár bele sem nézet a Fü­zetekbe, azt hitte, hogy ingyen van­nak és a lakásán gyűjtötte össze. Az új vezetőség megválasztásakor egy egész kosár felvilágosító füzetet adott át Tóth Mihály, a volt DEFOSZ- titkár. A termelőcsoport megalakítását a kommunisták kezdeményezték May­láthgárdonyban is. Amikor ezzel kap­csolatban a népnevelők a volt titkár lakásán megjelentek, felesége kijelen­tette, hogv „semmi körülmények kö­zött“ sem lépnek be a tszos-be. A demokrácia pedig elhelyezte a fiát kollégiumba és sok olyan dolgot jut­tatott nekik, amiben a múltban nem is. részesülhettek. Mulasztást követett el a DÉFOSZ járási titkár is, mert nem ellenőrzi rendszeresen a fatusi és tanyai DEFOSZ-szervezeteket. De hibát kö­vettünk el a pártszervezetben^ is, mert az előbb említett hibákat nem vettük komolyan. Nem ellenőriztük a DEFOSZ-szervezetek munkáját, nem. volt szoros a kapcsolatunk a dolgozó parasztságnak ezzel a tömegszerveze­tével. Hibáinkra Rákosi elvtárs útmu­tatása nyomán jöttünk rá és ezután megválasztottuk az új vezetőséget is. Sági József, az úi DÉFOSZ-tittkár megválasztása után elkészítette a ki­mutatást az egész tagságról. Pintér István, a vezetőség propagandafele­lőse első taglátogatása alkalmával 123 darab könyvből és ismeretter­jesztő füzetből 103 darabot adott el, ami bizonyítja a mayiathgárdonyiak érdeklődését és tanulnivágyását. Az új vezetőség megválasztása után job­ban megy a tavaszi szántás-vetési, munkálatok végzése is. A dolgozók látják, hogv a kommunisták sohasem csapják be őket és mi kritika és ön­kritika alapián nem szégveliük hi­báinkat feltárni és helyrehozni. Elvtársi üdvözlettel: Kálóczi Pál, MDP-titkár, Sági József, DÉFOSZ-titkár. DANTE KIADÁS SASDI SÁNDOR SZÍWEESÍU&I.Ó KŐ A kapitalista világ falujának hű keiesztmetszetét látjuk ebben a regényben. Súlyos problémákra vet lényt és a maguk valóságában tárja fel azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents