Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-03 / 5. szám

% 4 SZABAD NÓGRAD 1950 február 5. Tegyük iátogatottahbá a Szabad Föld Téli Estéket A falu dolgozó népének az őszi munkák befejezése után mód nyílik arra, hogy kulturális igényeit kielé­gíthesse. A falu dolgozói most már nem „alusszák át” a telet, hanem szabadidejüket tanulással, ismere­teik bővítésére fordítják. Ezt a fon­tos körülményt mérlegelte Pártunk is, amikor a vidéki kultúrmunkák tervében a Szabad Föld Téli Estéket a falvakban a kultúrmunka közép­pontjába állította. A Szabad Föld Téli Esték anya­gait a Népművelési Minisztérium készíti el, amit leküld minden falu­ba, hogy ott ne csak az előadók, hanem az érdeklődők is megkap­hassák. A Szabad Föld Téli Esték a múlt év végén indultak meg és ma már rendelkezünk azokkal a ta­pasztalatokkal, melyekből megálla­píthatjuk. hogy a falvakban a Sza­bad Föld vezetésével megbízottiak elvégezték-e a rájuk váró feladatot. A Szabad Föld Téli Esték helyi szervezését a Népművelési Minisz­térium helyi megbízottjai, a helyi népművelési ügyvezető végzi, ö fe­lel a Szabad Föld Téli Esték mun­kájáért. A helyi ügyvezető azonban csak úgy tud eredményes munkát végezni, ha a Pártszervezet segítsé­gére van és a tömegszervezetek tá­mogatják a helyi ügyvezető munká­ját. A jó münka feltételeinek ezt a részét a salgótarjáni járásban igen gyengén oldották meg. Alig találunk olyan helyeket, ahol a helyi pártve­zetőség és az ügyvezetők közös munkája eredményeként jól folyná­nak a Szabad Föld Téli Esték. Jó munkát végeznek Baglyasalján, ahol a Szabad Föld Téli Estéken a pártszervezet irányításával, Cser­háti József tanító jó kultúrműsorról gondoskodik és így a Szabad Föld Téli Esték előadásai látogatottak. Ugyancsak a pártszervezet és a ta­nítók összefogását láthatjuk Vizslá­son is, ahol a közös munka jó ered­ménnyel folyik. Kotyháza-pusztán, a tanítónő még a pártvezetőséget is ösztökéli a Szabad Föld Téli Esték megrendezésére s ennek eredménye, hogy a kevés lélekszámú pusztán is jó sikerrel folynak a Szabad Föld Téli Esték. Annál rosszabb a kép azokon a helyeken, ahol a pártszervezet és a népművelési ügyvezető nem fordít kellő gondot a Szabad Föld Téli Esték megrendezésére. Karancsal- ján és Mátranovákon jól indultak a Szabad Föld Téli Esték, de a nem­törődömség mindkét helyen a Sza­bad Föld Téli Esték hallgatóinak le­morzsolódását hozta. Szükséges, hogy ezeken a helyeken, ahol a falu lakossága már tanúbizonyságot tett arról, hogy szívesen hallgatja a Szabad Föld Téli Estéket, jó szer­vezőmunkával és kultúrműsorral te­gyék a Szabad Föld Téli Estéket a falu művelődésének központjává. Több községünkben egyáltalán nem folyik, vagy rendszertelenül folyik a Szabad Föld Téli Esték megtar­tása. Karancsberényben a [alu la­kói szívesen hallgatnák az előadá­sokat, de nincs, aki törődne ennek megrendezésével. Kisterenyén, a já­rás egyik legnagyobb községében, csak a gépállomáson rendezik meg a Szabad Föld Téli Estéket, míg a faluban, ahol minden lehetőség adva van az előadás megtartására, nem tulajdonítanak fontosságot a kérdésnek s így elhanyagolják an­nak megrendezését. Nagybárkány, Cered, Pogony, Zabar, de még Bo- csárlapujtön is rendszertelenül fo­lyik a Szabad Föld Téli Esték meg­rendezése, pedig a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy a Téli Esték előadá­sai igen népszerűek és az előadá­sokat dolgozó parasztjaink szívesen hallgatják. Több pártszervezet panaszkodik amiatt, hogy nem rendelkeznek elő­adóval, s ezzel a dolgot befejezett­nek tekintik. Nem gondolnak arra, hogy a Szabad Föld Téli Esték anyagának megismerése és tartal­muk megvitatására van igen jó lehetőség az olvasókörök megszer­vezése. Az olvasókörök vezetéséhez nem kell különleges képzettségű egyéneknek a beállítása, mert e fel­adat elvégzésére megfelelnek nép­nevelőink is. Erről a munkáról pártszervezeteink vezetőségei mond­hatnánk teljesen megfeledkeztek, mert nincs egy hely sem, ahol ol­vasókör működne. Mivel a Szabad Föld Téli Esték­nek igen fontos szerepe van a falu kulturális életében, a pártszerveze­teink vezetői tartsanak szoros kap­csolatot a helyi népművelési ügy­vezetőkkel, legyenek segítségükre s irányítsák azokat az esték előkészí­tésében, a műsorok összeállításá­ban és a közönségszervezésben. Az egész munka átfogó ellenőrzésével biztosítsák a megfelelő politikai színvonalat és mindezek segítségé­vel vigyék előbbre a Szabad Föld Téli Esték sikerét. Természettudományos Kis Könyvtár Uj sorozat kiadását kezdte meg a Szikra Könyvkiadó. A szovjet tudo­mány eszközeivel és a tudomány ered­ményeinek ismertetésével olyan anya­got ad a dolgozók kezébe, amellyel fel­fegyverkezve, harcolni tudnak az idea­lista felfogás ellen. A Természettudo­mányos Kis Könyvtár füzetei fel fegy­vereznek bennünket a természeti jelen­ségek tudományos magyarázatával. A Természettudományos Kis Könyv­tár sorozat anyagát a legkiválóbb szovjet tudósok tollából kapjuk, olyan nagyszerű és világos megfogalmazás­ban, amely alkalmassá teszi a füze­teket arra, hogy a dolgozók legszéle­sebb rétegei olvassák. A füzetek min­denkit foglalkoztató kérdésekre adnak választ: hogyan keletkezett a világ? Hogyan keletkezett az élet? Hogyan keletkezik a termőtalaj? Mi tartja a földet? stb. Mind olyan füzet, amely egy-egy lépést jelent a természettudo­mányos világnézet kialakítása terén A sorozatnak eddig 16 száma jelent meg, olyan alacsony árban, hogy azo­kat minden dolgozó megvásárolhatja. Jólsikerült táncbemutatót tartott az ózdi kultúrgárda Salgótarjánban január 28-án ven­dégszerepeit az ózdi kultúrgárda. A Vasas székházban tartott táncbemuta­tójából láthattuk azt a komoly fejlő­dést, amit Ózd munkás kultúfgárdája tett meg a felszabadulás óta. Az ózdi kultúrgárda minden egyes táncszámát tapssal jutalmazta a kö­zönség. Hűen, az eredetinek megfele­lően adták vissza Ózd táncosai a Szovjetunió népeinek táncművészetét, amiből láthattuk azt a fejlett tánckul­túrát, ami a Szovjetunióban van. Sze­replésükkel elősegítették a szocialista kultúra megismerését. Itt említjük meg, hogy ugyanezen a napon az acélgyári zenekar vendég­szerepelt Ózdon és jó műsorral szó­rakoztatták Ózd dolgozóit. Megjelentek a Síikra új könyvei Salgótarjáni Apolló Morgó műsora: Február 4-től 6-ig: Orsai csomópont Február 7-től 9-ig: Egy gyűrű története Szikra kiadásában jelent meg B. A. Csagin: Lenin a nagy forradalmár és gondolkodó. Mityin: Sztálin elvtárs a dialektikus és történelmi materializmus című művének szerepe és jelentősége a marxista-leninista filozófia fejlődé­sében. Karl Kautsky: a Kereszténység eredete. A marxista ismeretek Kis Könyvtára sorozatban Marcel Cachin: Balzac. F. Kon: F. E. Dzerzsinszkij, Lenin és Sztálin pártjának rettenhe- tetlen harcosa. A Földművelésügyi Miniszter rende­letet adott ki a gyümölcsfáit és gyü­mölcsbokrok téli tisztogatásainak el­végzéséről A munka elvégzésének ha­tárideje február 15 A munka elvégzé­sét ellenőriztetni fogják. Jöjjenek el máskor is, közösen többre Az irodalommal ismerkedtek Érsekvadkert dolgozó parasztjai Még a múlt év decemberében történt, hogy egy valóságos író ér. kezeit Ersekvadkertre. — Mit keres egy ilyen ember ezen az istenhátamögötti nógrád. megyei faluban — töprengtek ma­gukban a vadkertiek. Ilyen ese. menyre még a legöregebbek sem emlékestek. Mert ugyan mit is ke. reseft volna Ersekvadkerten egy író a múltban, minek jött volna ide a parasztok közé? Meg egy ál alán mit csinál az író? Mit akar velünk? Mi közünk egymáshoz. Joggal kérdezhették ezt nemcsak Vadkerten, hanem az egész várme­gyében■ Mi közül volt a dolgozó pa­rasztoknak azokhoz a tollforgatók. hoz, akik még nagyobb türelemre, még nagyobb alázatosságra igyekee. tek nevelni a mesterségesen sötét- bon tartott és végtelenül kizsákmá. nyolt dolgozó parasztokat. Ez az új vendég azonban más volt. Ez nem a sötétben betörted, lásra, hanem a szabad emberi gon. dolkodásra tanítja a népet. A mai író a nép írója, egy a néppel, azért jön, hogy tanítson, meg hogy tanuljon. Ezért jött ide Vadkertre Havas Endre, az író, mert ö volt a vadkerti vendég' Alkotmányunk mondja: Megszüntetjük a vagyonos osztály művelődési monopóliumát. Megismertetjük és megszerettetjük ■az egyszerű embere;: millióival az olvasást és a kultúrát.“ Ezért hozta el Havas Endre kollégájának, Rideg Sándornak nagyszerű könyvét, a ,,TüzpróbáF’, hogy megbeszéljék azt a könyvet, amelyben Rideg Sándor leírja saját küzdelmes, megaláztatá­sokkal teli életét. A könyvből 70 da. rabot hozott el és szétosztotta a kul­túra iránt lelkesedő parasztok kö. ső t. Kapott Örzsi néni is, Pista bácsi is és az éltanüló Tóth Ferke is egy-egy könyvet' Azóta, közel két hónap telt el. Es most újra eljött az író, hogy meg. hallgassa azoknak a parasztoknak véleményét, akik elolvasták a köny­vet. Huszonheteinkén esté 5 órára tűzték ki a megbeszélést, de csak félhat után kezdhették meg, mert az EPOSZ bizony elaludt egy kicsit a szervezéssel. Szépen feldíszítették ez alkalomra a párthelyiség kultúr. termét, mely egyben a falu kultúr- háza is. A falakon a nagy proletár, vezérek képe néz a hallgatóságra' Közel hat óra van, mikor megtelik a ‘erem — de akkor aztán zsúfolásig — és megkezdődik a könyvankét. Havas elvtárs kéri, hogy mondják el véleményüket a könyvről. — A valóságot írja le, nem seé. pit, nem kendőzi a dolgokat, hanem a puszta valót írja — mondja mély meggyőződéssel Orbán János fiatal EPOSZJag. Utána Havasi Viktor, a kán!or fia mondja el véleményét. — Rideg Sándor a múlt igazi ar­cát adja a könyvben■ Ezzel is tanít és lelkesít bennünket, hogy még job­ban harcolhassunk a szebb jö. vönkért. Az egész magyar nép fel- szabadulásáért harcolt a forradalmár paraszt író —- mondja. De nem akarnak szó nélkül tá­vozni as: asszonyok sem. Most egy fejkendős par asz asszony, Száracki Miklósné, a bíró felesége mondja el, hogy mit tanult a könyvből■ — Hát szakasztott ilyen volt a mi életünk is, mint amilyen ebben a könyvben le vám írva. Reggeltől es­tig dolgoz unk, hogy éhen ne hal. junk. Semmije sem volt az ember­nek és még babonával is szédítget- tek bennünket. De elmúlt ez az idő tnár örökre. Száműzzük még a szol. gaság gondolatát iS' — A hallgató. ság nagy tapssal fogadta SzárackinS beszédét, persze, hogy tapsolták, hiszen mindannyiuk véleményét mondta el, mindannyiuk akaratát tolmácsolta: most már örökre szám­űzzük a múltat, ezért kell tanulni, olvasni, többet tudni, erre tanít ez a mai könyvankét is. Az EPOSZ sem akar lemaradni a felszólalásban. Görbe Imre is el. mondja véleményét, ő az MSZT tagtoborzásban már 32 új tagot gyűjtött, azzal is a jövőt építette. — Az urak tudatosan csinálták, hogy a munkásember tudatlan le. 'gyen. Nem engedték tanulni, mert tudták, hogy csak akkor tudják ha­talmukat fenntartani, ha az embe^rk sötétségben ténferegnek. Mi tikár szabadon élünk. Tanulunk, művelő­dünk, hogy hazánkat szebbé, boldo. gabbá tegyük. Es most már nekünk írnak, rólunk-írnak az írók. Jöjje­nek el máskor is, ismerkedjünk itneg, irjaríak arról, amit csinálunk• Meglátják, közösen többre megyünk. — Sokam azonban meg akarják tömi dolgozó népünk hatalmát. Tud­juk, hogy ki akarja, hogy újra szol_ gaságban éljünk De mi élni tudunk a Szovjetunió adta szabadsággal, — mondja Görbe élvtárs, Jci . az MDP tagjelöltje is. Ezután még számos felszólalás kö­vetkezett. Elmondták véleményüket a parasztok és a falusi értelmiségiek. A megbeszélés végén szintié egyszerre kérték az írót: rendezzenek még más. kor is ilyen könyvamkétof, hogy meg­ismerjék a magyar és a szovjet iro­dalom nagyszerű könyveit. Mert tud­ják, hogy a népé a politikai és a gazdasági hatalom, de a népé a kul­túra is, és tudják azí is, hogy a könyv fegyver a szocializmusért vívott har­cunkban. MINŐSÉG OLCSÓSÁG ŰRUBÖSÉG ÉVES TERV 1000 AJluiÁjA&kAv

Next

/
Thumbnails
Contents