Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-17 / 7. szám
,1950 február 17. S7ABAD NOGBA© 5 "m tt Ezért kötök talajművelési szerződést: a gépállomással" Dolgozó parasztságunk egvre jobban megbecsüli a gépi erőt, amit a népi demokratikus kormányzatunk küldött az ö számukra az elmaradott és fáradságos munkájuk megkönnyítésére és nagyobb terméseredményeik elérésére. Már az elmúlt, évben megtalálták dolgozó parasztjaink' a hűséges segítőtársat a gépierőben,. Kevesebbet kell már dolgozniuk, mégis nagyobb a terméseredmény. Nem is hallgatnak már a kulák hazug rágalmaira, hogy „a gépierő nem végez jó munkát, az csak bebüdösíti a földet“. Küiinv<‘bli a munka, nagvuhl» a írrmév Berkes, Imre dolgozó paraszt,., aki ép a kisterenvei gépállomás egyik agitáciős csoportjával köti meg a tavaszi talajmunkálatók elvégzésére a szerződést, így sóhajt fél: — Ha fiatalkoromban 'lett volna traktor, nem viselt volna meg env- nyire a hiábavaló nehéz munka. Ebbe öregedtem meg — gondol vissza keserűen, küzdelmes életére, — Két holdra kötök szerződést. — Mert tudják elvtársaim, amióta segítségünkre sietett a traktor, könnyebb a munka. Még a múlt évi kukoricatermésem is jobb volt, mint a tehénnel szántott földeken. gárzó arccal mondja a másik agitá- ciós csoportnak. — Szövetkezetünk 15 holdra köt szerződést. — Ennyi a tavaszi szán- tanivalónk. — Húszadikáig még az egyéb tavaszi munkákra is fogunk szerződést kötni. Jól dulguzik a .Szfalínm — Meg vannak elégedve a gépállomás munkájával? — kérdezi az egyik traktoros. — Meg, — hangzott az egyenes válasz. — Voltak kisebb hibák, de ezek kiküszöbölhetők a nagyszerű „Sztalinyec“ traktorokkal — mondja büszkén az ügyvezető. — Még hozzáfűzi -j- örül is ennek minden dolgozó parasztunk. Az est beálltával gyűlésen folytatták az agitálást á derék traktorosok. Az egyik traktoros megkérdezi a szövetkezet termelési felelősét, Fehér elvtársat, hogy mi készteti arra, hogy egész nap- fáradhatatlanul agitál a gépi munka mellett? — En meggyőződtem a saját földemen, hogy a gépi munka jobb, — Azután meg versenyben állunk a szomszédos községgel. — Nem szeretném, ha lemaradnánk, — majd fej - csóválgatva tovább beszél. — Itt még sokan nem ismerik a gépi munka előnyeit. Azt akarjuk, hogy ne az el A földművesszövetkezet helyiségében i avult munkamódszerrel dolgozzanak Gubala Lajos ügyvezető örömtől su- | parasztjaink. — A régi munkamódAszandaLLenirTTSZCStagjai elindultak a Pártunk által mutatott egyedüli helyes úton Az esi homályában kjsebb-nagyobb csoportok igyekeznek gyors léptekkel Szanda község hólepte utcáján. A föl dmfívesszövel kezet kulfúrhelyiségébe sietnek a dolgozó parasztok, ahol gyűlés alkalmával alakítják még a ter- melöcsoportot. Ma reggel érkezett meg a jóváhagyási engedély is a Földművelésügyi Minisztériumból, amelyben már benne van a csoport neve is. Menetközben újabb és újabb dolgozó parasztok, parasztasszonyok ■ csatlakoznak a kis csoporthoz és .ySzabadság”- Köszöntéssel üdvözlik .egymást. — Siessünk, elvtársak, mert. elkésünk — szól Majoros János a vele együtt haladókhoz. így indult meg a beszélgetés. — Végre mi is összefogunk és kollektiven gazdálkodunk — szólal meg Kürti József. — Nincs is. annál szebb, mint amikor összefogva több és’ a jobb munkával harcolhatunk a ;.ió életért —válaszol Bárányt József lelkesedve. — Még is csak ez a helyes út, amit h Pártunk mutat számunkra — mondja Déska János. — Mennyivel jobb lesz majd a családunk élete is, — beszél Kiss József fcrvendezve. , , — Már előbb össze kellett volna fognunk — veszi át. a szót Majoros János. — Bizony-bizony — bólogatnak a többiek. Ilyen beszélgetés közben érkeznek tneg a kultúrhelyiségbe, ami már tömve volt dolgozó parasztokkal, pa; rasztasszonyokkal. Az egyéni gazdák kodás gondjától komorrá vált paraszt- arcokról most az öröm fénye sugárzik. Nagy és nevezetes nap, ez számunkra. Az alakuló gyűlés után indulnak el a Pártunk által mutatott egyedüli helyes úton, ami kivezeti őket az 'egyéni kapitalista gazdálkodás nyomorából és az évtizedes el- hagyatottságból. Megkezdődik a gyűlés. Nagy Gyula elvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság Szövetkezeti Osztályának előadója beszél. — A nagy Szovjetunió .példája nyomán, felhasználva annak gazdag tapasztalatait és állandó segítségére támaszkodva mi is ráléptünk a szocializmus építésének útjára... — Dolgozó parasztságunk egyre világosabban látja már annak igazságát, amit Rákosi elvlárs az Országos TSZCS tanácskozáson mondott:' „Só utat mutatott Pártunk, amikor a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti termelést ajánlotta."-v- Ezért alakítjuk meg mi is a termelőcsoportot — .\ ábj-szoltak egyszerre a dolgozó parasztok. — Ezen az úton érheti él dolgozó parasztságunk a jobb életet és szabadulhat meg a kulák kizsákmányolás és i)z egyéni gazdálkodás nehézségeitől... Az előadó vázolta még azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket már elértek termelőcsoportjaink és azokat a szórakozási és tanulási lehetőségeket, amelyeket már munkájuk után élveznek a termelőcsoportok dolgozói. — Milyen boldogok leszünk, ha már mi is ilyen szép eredmények«! érünk el a termelés frontján — szm halkan Kuci István a mellette ülő. Qrényi Józsefnek. — Jó lenne, ha már ott tartanánk, mint a többi termelőcsoportok — válaszol Grépvi József. — Ha igyekszünk, elérjük mi is —. kapcsolódik a beszélgetésbe Déska, János. — Termeiőcsoporfjaink ezeket a hatalmas eredményeket és folyton növekvő jólétünket a Pártunk irányítása mellett ériék és érik el továbbra is — fejezte be beszédét az előadó. A dolgozó parasztok öröme még jobban, fokozódott, ’ amikor megtudták. hogy Lenin elvtárs nevét visefi a termelőcsoport. íj* — Lenin elvtárs nevéhez méltóan fogunk dolgozni a jobb, életet adó szocializmus minél előbbi megteremtéséért, — szól örömtől meghatpdottan Jasztrapszki János. Azután sor került a, vezetőség megválasztására. A csoport elnökévé Kürti Jánost, választották.' Áz alakuló gyűlés után az űj TSZCS tagjai még továbbra is együttmaradtak. Megbeszélték egymás között a tennivalókat, az egyéves terv részletes elkészítését és azokat a fontos problémákat, amelyek egy újonnan alakuló csoport megindulásához szükségesek. Az újonnan alakult szandai ..I.ertrn“ 111-as mintájú termelőcsoport dolgozói elindultak a jó élethez vezető, a Pártunk által mutatott egyedüli helves úton. li. - íl. Csatlakozunk! Vállaljuk! A nógrádmarcali állami gazdaság dolgozói elfogadlak a mezöhcqyesiek versenykihívását Mi, a nógrádmarcali állami gazdaság dolgozói örömmel olvastuk a. „Szabad Nép” február 8-j számában a mezöhegy.-si állami gazdaság dolgozóinak a szocialista termelés emelésére vonatkozó versenykihívását. K ■versenykihívást üzemi értekezleten kiértékeltük és elhatároztuk, hogy csaliakozunk az ötéves terv és a szocialista nagyüzemi mezőgazdálko. dés mjnél előbbi felépítése érdekében e nemes versenymogalomhoz Az ipari munkásság eddig elért eredményei és példamutatása nyo. mán mi is meg akarjuk mu atni és be akarjuk bizonyítani a jobb munkamódszereik bevezetésével, valamint a munka jobb megszervezésével, hogy az eddigi eredményeinket mi is túlteljesítjük annál is inkább, meri mi is elsőrendű harci felada ttak tartjuk, hogy Pártunknak a rmmkaver. senyékről szóló határozatát jól megszervezett munkaver.-enyekkel a terméseredmények emelésével, felzárkózva az ipari, munkásság mögé, gyakorié tban valóra váltsuk. Hasonlóan a mezőhegyes! dolgozó társaink példamutatásához, üzemtervünk alapos felülvizsgálása, át anul- mányozása után vállaljuk, hogy ö - éves tervünk első tervévében a 10 mélermázsás cszjbúza előirányzatunkat felemeljük 11.5 mázsára, 9 mázsás rozs-előirányzóiunkát 10 mázsára. tavaszi árpából a 10 mázsás előirányzatot 11.5 mázsára, 18 mázsás kukorica-elöirányzato' 22 mázsára, 8 mázsás faj’borsót 8.5 mázsára lencsénél 8,5 mázsáról 9 mázsára, olajlenmagnál 6 mázsáról 7 mázsára teljesítjük a termelési előirányzatot. Továbbá vállaljuk, hogy a göböly- hizlalásnál az előirányzót] havi 30 kilogrammos aúlyszaporulatot 35 kilogrammra, a sertéshizlalásnál 15 kilo. p-ramm helyett 20 kilogrammra, valamint a óaraértékesftést 18 százalékról 22 százalékra emeljük A fenti vállalásaink sikeres elérése érdekében gondoskodunk arról, hogy térmeléd újításokkal, a munka jobb megszervezésével, valamint új mun. kítmódszerek bevezetésével a munkafegyelem megszilárdításán keresztül telje-süsük terv-feladatainkat. A nógrádmarcali állami gaz<laság dolgozói. szer maradjon esak a múlté, r- mint ahogy a cselédsors is csak rossz emlék s ámunkra. Szekeres Sándor dolgozó paraszt is közbeszól, aki eddigi csak távolról hallgatta a beszélge tést. A Páré a mi javunkat akarja — Hiába beszél a kulák a traktor ellen, ha rosszul dolgoznának, a Párt sem támogatná őkel. A Párt mindenben a mi javunkat akarja. Ezért kötök talajművelési szerződéit'határozta el magát. — Ha jobb lesz a termésem, mint a szomszédé, aki lóval szántott, mindig gépi erővel szántatok. Annál az asztalnál, ahol a szerződést kötik. Simon András dolgozó paraszt siirög-forog. Szeretne, meg nem is szerződést kötni. — Végül is a gépi erő mellett határozta el magát. — Egy holdam van, de azt is'gépi erővel munkáltatom meg, — ' majd halkan dönnögi a bajusza alatt. — Elmennék traktorosnak is, de hisz már oda öreg vagyok. így folyt a szerződéskötés és a napi ereejmény 50 kát. hold lett. Ahol így beszélnek a gépi munka előnyéről és ilyen tettekkel állnak helyt a gépi erő mellett, ott nem kell félteni a parasztság jövőjét. Nágybátony község dolgozó parasztjai már tavasszal élvezni fogjak a gépi munka előnyeit. n termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások helyi értekezleteken tárgyalják meg az Országos Tanácskozás és a minisztertanács határozatát Vidéki árubemutatók sikere Régebben jeleztük, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium megyénk több helyén árubemutatót rendez. Az eddig megtartott árubemutatók min. denütt nagy sikerrel végződtek. Vásárláson kívül nagyon sok látogatója van a bemutatónak, különösen a könyvek iránt nagy az érdeklődés. A dolgozó parasztságunk a bénultalókat örömmel fogadja és úgyszól. ván kivétel nélkül megnézi a bemutatót. A termelőszövetkezeti csoportok_ és gépállomások múlt hó 24. és 25-én megtartott Országos' Tanácskozásának határozata rámutat arra. hogy népünk bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Mátyásnak 1948. évi történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta eltelt másfél esztendő alatt a termelőszövet- kezeli mozgalom gyökeret vert és erőteljes fejlődésnek indult hazánkban. A termelőszövetkezeti csoportok egyre népszerűbbek a magyar falvakban: ma már minden harmadik községben működik térmelöcsoport és> alig van olyan község, ahol a dolgozó parasztok új csoportok megalakításának gondola-tavat ne foglalkoznának. Termelőcsoportjaink terméseredményei általában mindenütt magasabbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké ugyanabban a határban. A jobb iermeíési eredmények következtében megnőtt termelőszövetkezeti 'csoportjaink közös vagyona és tagjai jobb életkörülmények közé- kerültek. Az első termelési év eredményei alapján az elmúlt .'őszön a. dolgozó parasztok líjabb tízezrei csatlakoztak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. .4 meglévő termeiőcsoportok területileg és taglétszámban megnövekedtek, a régi csoportok mellett újak alakultak. Erről az eredményről beszéltek a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói a múlt hó 29-én megtartott Megyei Tanácskozáson is a felszólalók- ahol résszt.vettek megyénk valamennyi engedélyezett terihelőszö. vetkezeti csoportjai és gépállomásai dolgozói:iák,küldöttei. , . Sági Ferencire, a 'létkési téfmelö- szövetkezetrj csoport iagjtj elmondotta, hogy csoportjuk 1948. eV őszén 48 kataszteri tioldofr 12 taggal alakult meg és mu már 30 taggal 319 hold földön dolgoznak: Tari 'Ferenc, a ko- zárd'i ;t;ertneíöszövetkézetf ésöpórt küldötte.' örömrrtéí jelentette Íré, 'Hogy ' csoportjuk jól dolgozott és a' végelszámolás alkalmával' egy-egy csoporttagnak 7100 Jffrint jutott. ' ' így számoltak be tnég eredményeikről a Többi termelőszövetkezeti csoportok és gépállomásók1 küldöttei is, hogy egymás hibáiból 'okulva, jól' bevált munkamódszereik egymásnak való ái'ad'ásábát, a világ tégfejléiieb'6 mez'ógazdasáfeáhak, d Szovjet- szocialista mezőgazdáság tapasztalatai alánján feiieszthéssék térmelŐszözjetkézeti csoportjaikat. Az Országos Tanácskozás azonban nemcsak az eredményekre mutatott rá, hanem a < termelőszövetkezeti mozgalom hibáira, hiányosságaira is. Legsúlyosabb' hibaként rámutatott arra, hogy a termelőszövetkezeti csoportjaink nagvrészéhen a végzett munkát nem helyesén értékelik, nem munkaegységekben számolnak, és így a jövedelemelosztás nem igazságos módon, a végzett munka alánján történik, hanem egyenlően elosztozkodnak, vagy aszerint, hogy ki-hány napot dolgozott. Rámulatott a másik nagy hiányosságra is, arra, hogy', a nőket és az ifjakat sok helyen még. a termelőszö- veikezeti .csoportokba belépett családokból sem veszik tel tagnak és sokszor a munkába sem vonják be. Egyes termelőszövetkezeti csoportjaink hibája az is, hogy az alapszabályban előírt tél, illetve háromnegyed kataszteri hold földnél többet hagynak meg egyéni művelésre. A Megye Tanács elfogadta az Országos Tanácskozás határozatát és feladatául tűzte ki mindazok végrehajtását, amire az Országos Tanácskozás határozatot hozott. Az Országos Tanácskozás a termelőszövetkezeti csoportok legfontosabb céljául a termelés-eredmények állandó emelését tűzte ki. Ehhez nagyban hozzásegítik termelőszövetkezeti csoportjainkat a minisztertanács február 9-i határozata, mely előírja egyes nö- vénytéleségek munkájának elvégzéséhez a határidői és azt a talaj- és növényápolást, mellyel a termelőszövetkezeti csoportok 25 százalékkal magasabb termelési átlagot tudnak elérni, mint 1949. évben. Az Országos és Megyei Tanácskozások után folyó hó 16. és 25-e között termelőszövetkezeti csoportjaink és gépállomásaink megtartják helyi értekezleteiket, melyben : résztvesznek a termelőszövetkezeti csoportok é? gépállomások összes dolgozói és ezen az értekezleten a termeiőcsoportok és gépállomások, országos megyei küldöttei ismertetik az Országos Tanács-- kozás és a minisztertanács folyó hó 9-én hozott határozatát, valamint az országos és megyei tanácskozások tapasztalatait. A határozatokat a helyi viszonylatra konkretizálják, a ter- melöázövetkezeti csoportok és gépállomások, dolgozói hozzanak határozatokat a feladatok végrehajtására. A tanácskozások eredménye elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom további megszilárdulásában mutatkozik meg, de hatása kiterjed az egyénileg dolgozó parasztokra is, és éppen ezért helyes, ha termelőszövetkezeti csoportjaink és. gépállomásaink meghívják helyi értekezleteikre a községi tömeg- szervezetek DÉFOSZ, MNDSZ, EPOSZ, Földmíves Szövetkezet helyi vezetőit. Az értekezletek megszervezése, jő előkészítése Járási Bizottságaink és_ a Mezőgazdasági Igazgatóság járási osztályának irányításával az Üzemi Pártszervezetek és az Intéző Bizottságok feladata. Hogy az értekezletek minél eredményesebbek legyenek, minden termelőszövetkezeti csoporttag és gépállomás dolgozója készüljön fel, hogy hozzászólásával, javaslataival elősegítse termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődését, A helyi határozatok és vállalások alapján termelőcsoportjaink és gépállomásaink üzemterveiket bontsák fel brigádokra, munkacsapatokra és erőgépekre. A munka jó megszervezésével, versenymozgalmunk további fejleszté* sével kiszélesítésével biztosítsák termelőszövetkezeti csoportjaink és gépállomásaink az Országos Tanácskozás és a minisztetanács határozatának végrehajtását, termelőszövetkezeti mozgalmunk megszilárdítását, továbbfejlesztését és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését. HAJ DC JÓZSEF .Jó szabadságharcos csak az lehet, aki élenjár a termelő munkában" A Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Vezetősége megvitatta az MDP Központi ’Vezetőségéhek á szocialista munkaversenv eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről 'szótő határozatát és meghatározta azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a .Szabadságharcos Szövetségre-vár. A szabadságharcosok határozata hangsúlyozza: szervezeteink munkáját ötéves tervünk termelési feladatainak megvalósítására összpontosítjuk. Kiküszöböljük azokat a' hiányosságokat és lazaságokat, amelyek szervezeteink munkájában a . munkaverseny és a termelés fokozásának- vonalán még fennállnak. Érvényre juttatjuk azt a jelszót, hogy jó szabadságharcos csak az lehet, aki élenjár a termelőmunkában. Vállalják, hogy a jelszabadulás ötödik évfordulójára, április 4-re, a szabadságharcos üzemi dolgozók 80 százalékát mozgósítják az egyéni, valamint a brigádversenyre, minél több szabadságharcos brigádot alakítanak az üzemekben. A határozat a továbbiakban megállapítja, hogv sokkal nagvobb gondot fordítanak a szervezetek munkájának megjavítására. Arra törekszenek, hogy minél jobban elmélyüljön a szabadságharcosokban a Párt iránti szeretet, minél jobban érvényre juthasson a Párt irányító szerepe, a szabadságharcosok közül minél többen érdemelték ki, hogy a Párt tagjai, tagjelöltjei lehessenek. Elmélyítik a szabadságharcosokban a szeretetef a példamutatónk és segítőnk, a Szovjetunió iránt. Felülvizsgálják a szervezetek munkáját, még szorosabb kapcsolatot létesítenek az üzemi szakszervezet, SZÍT és MNDSZ csoportokkal. A határozat így végződik: „Tartsa minden szabadságharcos kötelességének, hogy felszabadulásunk ötödik évfordulójáig bekapcsolódjon a szocialista munka- versenybe. Tartsa kötelességének a munkaversenyben elért eredmények állandó emelését, a termelő munka niellett az elért eredmények megvédését, ct védelemre való jelkészülést."
