Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-17 / 7. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 február 17. A tiarmincéves szovjet film A 30' éves évfordulóját , ünneplő szovjet film, a művészet legfiatalabb ága, eddigi működésével joggal vívta ki a művészetek közötti első helyét. Minden szovjet film egész tartalmával, sőt keletkezésével a legszorosabban bekapcsolódik a jelen korhoz, azokhoz a feladatokhoz, amelyek a kommunizmus építéséért vívott harcban a szovjet nép előtt állnak. A szovjet filmművészet a Bolsevik Párt bölcs irányításával az életből meríti anyagát és alkotásai a népet foglalkoztató kérdésekre adnak feleletet, példát mutatnak a szovjet ember munkája, egyéni élete és harcai során felmerülő feladatok helyes megoldására. • A szovjet film egyik legfőbb jellegzetessége: a mindig időszerű tárgy. Minden esetben olyan kérdéseket vetnek jel és oldanak meg művészileg, amelyek közvetlenüt kihatnak élelünk, fejlődésére és helyes megoldására. Akár múltbeli, akár jelenkori témát dolgoz fe! a szovjet film, mindig a valóság hű tükre. A szovjet filmművészet legfőbb forrása Lenin—Sztálin pártjának nagy eszméi, a kommunizmust építő szovjet nép új élete. A szovjet filmművészet módszere — akár a többi művészeti ágé is — a szocialista realizmus, amely nem merev, a művészetre kívülről ráerőszakolt, mint a burzsoázia valamennyi „izmusa". A művészet realizmusából és pártszerüségéböl védő szocialista realizmus éppen úgy fejlődik és gazdagodik, ahogy fejlődik és gazdagodik a szovjet nép élete. A szovjet filmművészet győzelmes útja annak köszönhető, hogy a Bolsevik Párt — maga Sztálin, aki a szovjet művészet módszerét meghatározta — az élet tanulmányozásaira irányította a művészeket, hogy megtanulják azt hűen ábrázolni. A szovjet filmművészet az első szovjet filmtől napjainkig mindig önálló úton halad, amelynek semmi köze nincs a kapitalisták nyugati filmgyártásainak útjaihoz. A szovjet film Hollywood szabványfilm-gyártásától eltérően a realizmus és igazság, a kommunista eszmeiség és a művészi tökéletesség elvein épült fel. A 30 éves szovjet filmet a magyar nép csak öt évvel ezelőtt ismerhette meg. Ez alatt az idő alatt bemutatott alkotásaiból megismeri a Szovjet-’ uniót, annak vezetőjét, megismeri az új világot és választ kapnak a magyar dolgozók mindazokra a kérdésekre, ami demokráciánk fejlődése közben felmerül. A magyar nép megszerette a szovjet filmeket, arait bizonyít az, hogy a szovjet filmművészet egy-egy kiváló alkotását több százezren nézik meg. A szovjet film rendkívül nevelő hatással van az emberekre és ez a nevelő hatás segít majd bennünket ahhoz, hogy a magyar film dolgozói is megtalálják azt a helyes utat, ami a magyar filmművészet további felemelkedéséhez vezet. cAz i rúd a / am kritikádéi sok szó esik mostanában Salgótarjánban. Széles visszhangot keltett az a bírálat, amely a ,,Szeresd a bányászt1’ című operett bemutatásával kapcsolatban lapunk multheti számában megjelent- A visszhang, az érdeklődés újra alátámasztja Rákosi elvtársnak azt a megállapítását, hogy nálunk a kultúra az egész dolgozó nép ügye lett. Lenin elvtárs írja: „A politika ott kezdődik, ahol többmillió emberről van szó." Nálunk többmillió ember ügye lett az a harc, pmely a szocialista realista j kultúra terén folyó forradalom győ-‘ zelméért folyik- Az író. de ugyan-1 akkor a kritikus is politikai tényezővé lesz, mert a tömegekhez szól, azt formálja, neveli. A kultúra, az irodalom ügyébe „politikai érettség • és felelősség nélkül nyúlni felelőt-' fenség. Az ilyen felelőtlenséget meg-1 bírálni és megakadályozni elsősorban a kritikus feladata, kiváltsága,' kötelessége“ — írja a Szabad Nép ,'A szovjet irodalomkritikáról“ című cikkben. Miiyen legyen az irodalom- kritika, amely teljes felelősséggel látja el ezt a feladatát? Mint szo-r cialista kultúránk bármely kérdésében, itt is az élenjáró, példamutató szovjet kultúra mutatja meg az utat. A szovjet kritika — pártos kritika és ebben a vonatkozásban is kíméletlen és kemény. Ezt tudják az írók is, tudják, hogy a hibák elke- nése a művészetre és a művészre,! az íróra is ártalmas. ,,A hazug félelem, hogy meg találunk sérteni valakit, komolyan árt az embernek” — írja a Literaiurnaja Gazeta egyik^ legutóbbi száma. Elhangzott az is' lapunk cikkével kapcsolatban, hogy; az operett szerzői — fiatal, törekvő- kezdő írók — teljesen elvesztették kedvüket, ezután már nem is kísérleteznek hasonló írással. Amellett, hogy a hasonló írással való kísérletezés valóban nem volna helyes fejlődési út a szerzők részére, hadd álljon itt JermÜQV elvtára egyik cikkének részlete: „Az igazi, művésztl mélységesen érdekli a legszigorúbb,1 lagjózánetbb, pontos és abszolút kritika. Aki fejlődni alcar, annak tud- J nia kelt. mi akadályozza fejlődését:’. Nyilvánvaló, hogy a hibái: feltárása1 egyúital a hibák kiküszöbölésére is módot ad és feltehető, hogy a fiatal, szerzők — akiktől még sokat várhatnak a salgótarjáni dolgozók ;— a. jövőben megmutatják, hogy a; szovjet kritika példáján hozzájuk szóló . szenvedélyes és kíméletlen, harcos“ kritika a fejlődésüket segítette elő. t ,,A szovjet kritika keménysége azé, a harcosé, aki megtanulta, hogy az ellenség százféle formában jelent-1 kezhetik“ — írja a Szabad Nép em-' lített cikke- Ez a megállapítás ismét nem a fiatal szerzők személyére szól, akik jószándékkal fogtak mun-| kéjükhöz, hanem annak, hogy a kritika kötelessége felfigyelni min-| den olyan jelre, amely a burzsoá befolyás jelentkezését bizonyítja. A szovjet kritikus ' is’-datát megnehezíti az, hogy r. párfszerűség hiánya,! ar burzsoá fceic'y-s elsősorban nem: a szccializrr’ a r ként, hanem' az alakok rr " 'dolgozásában; mutatkozik. h'szen ilyen, is van‘ jele.:. emberek hi-j báit dom' -orban, ehe-1 lyett, hogy má teljes művé-1 szí hangsúlyával a tömegek elé, ami bennük haladó, nemes — követ- tendő“ — olvassuk ismét a Szabad Nép cikkében. Nos, az ilyenre felfigyelni, ez a kritikus feladata, kiváltsága és kötelessége. Van a kritika visszhangjának egy igen jellemző vonása: ez pedig az üzemi sovinizmus. Pártbeli elvtársaink, nem egy esetben vezető funkcionáriusaink nyilatkoztak úgy, hogy a megjelent kritika csakis az acélgyárból, eredhet, mert azoknak érdelve, hogy ilyen kemény ,,ledorongoló" kritikát mondjanak a Tárna előadásáról. Sokan a két salgótarjáni futballcsapat közötti vetélkedés és nem pedig a kulturális forradalom egyik harcos megnyilvánulásaként fogadták a bírálatot; bár magát az előadást nem látták, a darabot nem ismerik. A múltban — a Horthy-korszakbun —• nőtt ki és mérgesedett el ez az ellenlábaskodás, éppen ideje, hogy a munkáshatalom kiteljesedése idején végleg a történelem süllyesztőjébe kerüljön ez a munkás és munkás, üzem és üzem közötti helytelen vetélkedés, káros sovinizmus. Ma már máts területen, saját hatalmunk megszilárdításáért. a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért, nem utolsó sorban pedig a szocialista kultúra felépítéséért keli egymással nemes, bolsevik módon versenyeznünk: Fel kell vetnünk a felelősség kérdését is, mert helytálló a kritika egyik visszhangjának az a megállapítása: ha a darab nem felel meg a szocialista realizmus követelményeinek, miért engedték az előadást. Ha pedig engedélyezték, a kritika téves, mert nem azt mondja, amit az előző fórumok megállapítottak a darabról. Nyilvánvaló, hogy felelősség terheli azt a fórumot, amely, a darabot elsőízben megbírálta és — bár igen helyesen a hibákat megállapította — mégis változtatás nélkül színre engedte azt. Ez •— véleményünk szerint — megalkuvás volt, mert a darab a színpadon már nem csupán a szerzők ügye, hanem á közönség, o dolgozók ügye, tehát politikai ügy. amelyet bizonyára szívesen szolgáltak volna a szerzők is azzal, hogy a darab kifogásolt részeit átírják. Ha ez megtörténik, a darab sikert aratott volna, és a kritika is elismeréssel adózott volna a fla'al szerzők munkája előtt, mert a darab zenéje érdemessé is teszi a darabot arra, hegy megfelelő átírás után közönség elé kerüljön. így a kritika azok felé U szól, kik megfeledkeztek a kötelező bolsevik éberségről. A kritika visszhangja sok kérdésre vetett fényt, nagyjelentőségű bizonyítéka annak, hogy dolgozóink; egyre jobban és egyre mélyebben érdeklődnek szocialista kultúránk ’ kérdései iránt. Egyetlen társadalomnak sincs nagyobb szüksége a kultúra fegyverére, mint a mi épülő szocialista társadalmunknak. Ezt a fegyvert tisztán tartani, élesíteni, ez a proletáriátus egyetemes ügye, ezt szolgálja író és kritikus egyaránt■ Ezt szolgálják a dolgozók milliói, amikor igényesen, minden mellékes érzelgősség nélkül támogatják az írót és a kritikust felelősségteljes munkájában. Félmillió amerikai bányász sztrájkja a béketábort erősiti Az amerikai imperializmus sajtója, a nagytőke szócsöve, egyben az USA külügyminisztériuma is hangzatos szólamokkal igyekszik eltitkolni az amerikai imperializmus háborús előkészületeit. Az elmúlt héten azonban a szolgálatukba állított amerikai újság vigyázatlanul dóbráverte az Acheson- lervet. Az az imperializmus újabb fedúszerve A terv hasonlóan a Truman-elv, Marshall-tervhez, az atlanti szerződéshez, azt a célt szolgálja, hogy a gazdaságilag függő viszonyba került országokban korlátlan uralmat biztosíthasson magának az USA. Az Acheson- terv öt pontból áll, amiből megtudhatjuk, amerikai áruval akarják elárasztani az országot, s „aprópénz“ ellenében a nemzetek függetlenségét és jogát akarják megvásárolni. Ezen túlmenően. megtalálhatjuk azt a politikát is, amit. az USA külügyminisztériuma a népi demokráciák országaival szemben folytat. A tervből kitűnik, hogy a béketábor országaiban még fokozottabb kémtevékenységet fognak végrehajtani, mint azt eddig tették, nálunk Rajk és bandájával, bulgáriai Kosztovval, lengyelországi Gomulkával és társaival. Sztrájkolnak a bányászok Amerikában A világuralomra törő amerikai imperializmus ellen az amerikai munkásság szembeszáll. Megnyilvánul ez az amerikai bányászsztrájkban, ami januárban kezdődött. Az amerikai bányászsztrájk azt bizonyítja, hogy az amerikai bányamunkásság a monopóliumok, a reakció és a háborús uszítok elleni útra léptek. Az amerikai vasmunkások gyűjtést rendőritek a bányászok javára, harcuk továbbfolytatásához. A közel félmillió amerikai bányász sztrájkja következtében a szén- helyzet egyre súlyosabbá válik és a sztrájktörésre felhasznált szakszervezet és a kormány mindent elkövet azért, hogy ezt a sztrájkot mielőbb beszüntesse. A mostani bá.nyászsztrájk már az ötödik sztrájkbullám a háború befejezése óta. A munkáltatók a kormányt hívják segítségül a bányászok dolgoztatására. A kormány a bányszokkal szemben a bányatulajdonosok profiljának biztosításáért a rabszolgatörvény életbeléptetésével fenyegetőznek, de a novemberi választások miatt ennek alkalmazásával várnak. A szakszervezeti „vezetők“, a munkásárulók is mindent elkövetnek, hogy szétforgácsolják a proletariátus harcát és irgalmatlan hadjáratot folytatnak a haladószelle- műek, de kiváltképpen a kommunisták ellen, de munkájuk sikertelen maradt, mert a dolgozók egyre világosabban látják a valóságot, hogy a fokozódó gazdasági válság terhét a dolgozók vállaira rakják. A sztrájkmozgalom növekszik, ami azt bizonyítja, hogy az amerikai munkásosztály minden elnyomás elíéncre egyre öntudatosakban száll szembe a monopoltőkések minden jogot eltipró uralmával. A fnincia munkásosztály egysége* erővel hurrául a békéért Franciaországban is a dolgozó tömegek nyomásának következménye volt a B dauii-kormány válsága. Franciaországról nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kormányválságok hazája. Az amerikai bérenc bábkormányok nem tudnak megmelegedni a bársonyszékben, mert a dolgozók nyomása sorra kikergeti onnan őket. A blumista miniszterek látványos kivonulást végeztek a kormányból, hogy ezáltal látszat-ellenségeskedést mutassanak, egyszóval a dolgozó népet akarták becsapni. A dolgozók azonban jól tudják, hogy ezek az ügynökök amerikai fegyver- társaikkal megbeszélték azt a taktikát, hogy a jövőben nem a kormányon belül, hanem azon kívül próbálják megbízatásukat, a, nuinkásosciál.y sorainak megbontását végrehajtani. A francia munkásosztály azonban szervezettebben egyre jobban összeforrottan harcol a békéért, a harc élén itt is a Kommunista Párt áll. „Minden dolgozó, akár kommunista, akár szocialista, minden köztársasági érzelmű polgár. s a béke minden híve összefog és akcióba lép, hogy gálát emeljen a fasizmus és a háború útjába, hogy demokratikus egységkormány kerüljön hatalomra,’ amely egyúttal a haladás, a szabadság, a béke és a nemzeti függetlenség kormány lesz.“ Ezeket a szavakat Thorez elvtárs mondotta. Egész Franciaországban egyre nagyobb mértéket ölt a vietnami szenynyes háború elleni gyűlölet, amelyet még fokoz az is, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák államai elismerték Ho-Si-Minh kormányát. Azonkívül, hogy a Szovjetunió elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, fokozza még a dolgozók harcát az a gazdasági botrány is, amely nemrégen került nyilvánosságra és amely az egész Bidault-kormány munkájára jellemző. A foltozott Bidault-kormány megalakulását 6-ra ígérték, meg nem egyezés miatt aztínban ez csak kedden reggel születhetett meg. Az átalakított kormány még reakciósabb, mint azelőtt volt és a degaul'sták ezért támogatják, de a munkásosztály nagy pártja, a francia Kommunista Párt, Duclos elvtárs merészen jelentette ki: „a francia nép elég erős volt, hogy tegnap felbomlassza az Ön kormányát, elég erős lesz ahhoz, hogy elsöpörje Önöket és megtisztítja a korrupciónak azt a fertőjét, amely aizi egész légkört megmérgezi és végül igazi francia kormány juthasson hatalomra.“ A szervezetten harcoló munkásosztály győzelme nem kétséges és elég ereje lesz ahhoz, hogy az új háborúra készülők és az amerikai imperializmust kiszolgáló francia bábkormányt szétzúzzák. A népi demokráciák hírei Románia Tervfelbontás a Vasile Roalta gyárban A termelési terv felbontása, a tervnek a munkapadhoz, az egyes emberekhez való levitele rendkívül fontos. Ennek segítségével minden munkás tudja, hogy milyen feladatok állnak előtte naponta, sőt óránként. Romániában a Vasile Roaita példát mutatott e munkában. A terv elkészítésénél arra törekedtek, hogy pontosan meghatározzák az egy gépre és emberre eső feladatokat. Az üzemben tökéletesen felbontották a tervet a műhelyek, gépcsoportok és az emberek között. Az öntőműhelybeli például a következőképpen végeztékéi: A terv szerint 350. cséplőgépet keli készíteni a műhelynek. Egy gép alkatrészeinek mintázásához 129 órára van szükség. A i 350 gép alkatrészeinek mintázásához 45.150 óra kell. Az öntésnél égy géphez 20, az összeshez 7 ezer óra, valamint a tisztításhoz ösz- szesen 14 ezer óra kell. A műhelyben 27-en .dolgoznak. Egy évben 300 munkanap van. Ebből az időből 10 százalékot levonunk a szabadságokra, betegségekre és hiányzásokra számítva. Fennmarad köViilbelül 57 ezer óra. Mivel a 350 cséplőgép alkatrészeinek legyártásához 45.150 óra szükséges, a megterhelés és a tényleges munkaóra között 15 százalék a különbség, azaz többletterhelés. Ilymódpn megállapították, hogy mennyi megterhelés esik óránként és munkásonként az öntödére. A túlterhelés eltüntetésére az üzemi tervosztály már jóelőre megtehette a szükséges rendszabályokat. A légkalapácsoknál például megállapították, hogy a kalapács megterhelése 7.200 óra, dé ténylegesen mindössze 4.320 órát dolgozik egy évben. Világos, hogy a légkalapács túl van terhelve. Tehát a tervosztály előirányozta, hogy az év nagyobbik részében a légkalapácsnál há. rom váltásban dolgozzanak. így eltüntették a túlterhelést. Ezen az alapon valamint új gépek beállításával, új munkaerőkkel, a termelékenység fokozásával a gyárban eltűntek a túlterhelések, s ezzel biztosították a terv. siketét. Csehszlovákia A csehsslovák ifjúság as ötéves terv második évében A második teivév első hónapja végén a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség mozgalmat indított, amelyben vállalták, hogy fokozott erővel küzdenek a termelés emeléséért, üj versenybrigádokat, „rohamváltásokat“ alakítottak és vállalták,' hogy szívós harccal megszüntetik a termelésben még meglévő hiányosságokat. Felvették a harcot a termelés fokozásáért, a gyártmányok arának csökkentéséért és minőség feljavításáért. A parasztifjúság is kiveszi részét a munkából. Egységes parasztszöveike- zéteket. építenek. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kötelezte magát, hogy 1000 új szövetkezeti tagot toboroz. Az ifjúmunkásbrigádok támogatják a szövetkezeti építkezést, résztvesznek a mezőgazdasági munkákban. A tanuló- ifjúság elvállalta az újonnan alapított földművesszövetkezetek támogatását. Az eredményes munka sikerének elérésére az Ifjúsági Szövetség nagy súlyt helyez tagjainak politikai, ideológiai és szakmai képzésére. Nem feledkeznek meg a sportról sem. üj ejtő- ernyő-ugrótornyokat építenek és számos vitorlázó repülőtanfolyamot indítanak. A csehszlovák fiatalság bátran vállal új és nagy feladatokat, mert tudja, hogy a Kommunista Párttól és a népi demokratikus kormányfői minden segítséget és támogatást megkap. A* MSZT megyei szervezete a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának sikeréért A szovjet kultúra hónapjában a Magyar—Szovjet Társaság megyei szervezető nagyszabású kultúrmeg. mozdulásokat rendez. Még a hó érijén olkeröték a szovjet kultúra is. mertetését és az eddig megrendezett előadások .mindarról tanúskodnak, hogy igen, nagy az érdeklődés a szov. j T kulidra után. Pásztón két ízben rendezett a Magyar—Szovje'; Társaság szovjet ostet. Mind a két esetben zsúfoliisip- meglelt Pásztó legnagyobb terme. Szirá.kon, közel 400 főnyi közönség előtt szerepelt az MSZT kultúrcsoportjának egyik részlege, ahol fellépett az MSZT „Volga- együttase” is. Jövö héten Förgách- bányatelapen, Rútságon és a salgótarjáni gépgyárban lesznek szovjet estek A Magyar—Szovjet Társaság r:nJól halad a Magyar-Szovjet Tátsaság tagtoborzása A Magyar—Szovjet Társaság nóg- rádmegyei szervezete nagyarányú tagtoborzást indíictt el, ami jól halad. Eddigi munkájuk eredményeképpen 20 a!ap:zarvezet alakúit és számos községben van szervezés alatt. A Magyar—Szovjet Társaság aktívái jól veszik ki részüket a tagtoborzás, ból, ami kézzel fogható eredményeket hoz. Egyéni taggyüjiö versenyben Tarjául Pál vezet, aki Karancskrszi- ben és a környező falvakban 630 taget íZerzelt. Hatalmasat fejlődő t a pásztói Magyar—Szovjet Társaság szervez: te is. A tagság lét-zárna jelentősen emelkedett, amiből a tagok 60 századezé seben a szovjet kultúra hónapjá. mák keretében február 18-án meg. nyílik a Budapesten is óriásj sikert aratott „Bolsevik Párt útja“ cimü képkiállítás. A kiállítás helye az acél. gyári kuli úr terem lesz. A 30 éves szovjet film ünnepe alkalmából az MSZT rendezésében dísz. előadás volt a salgótarjáni Apolló Filmszínházban, ahol bemutat ák a Sztálingrádi csata második részét. A bemutató előtt Katona elvíárs a hat. hetes üzemi pártiskota előadója tartott beszédet. A szovjet kultúra hónapjának kerelén belül a Magyar— Szovjet Társaság még több kulturális esemény megrendezését vállalta. Az előadások a szovjet nép, a szovjet kultúra megismerését fogják szolgálni. léka paraszt. Ezenkívül megyénk többi jártjaiban js megkezdődtek a szervezési munkák jó eredménnyel. Diadal más asszony Az Állami Bányász Szíriház operett- társulata e hónap 18-án ismét. Salgótarjánba jön, ezúttal Csajkovszkij: Diadalmas asszony című operettjét mutálja be. Csajkovszkij egyik leghíresebb alkotása a Diadalmas asszo: y etinű operett, amelynek szövegkönyvét a Közelmúltban átdolgozták. A zeneszámok ma is a legfrissebb élmény erejével hatnak és biztosra’ vehető, hogy a Bányász Színház operett-társulatának előadása ismét a legnagyobb siker jegyében fog lezajlani.
