Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-17 / 7. szám
SZABAD NOGRAD 1950 február 17. ban és a földműves szövetkezetekben végzett munkát tartják fontosnak, azon a címen, hogy a fizetést onnan kapják. Ezeket a jelenségeket, melyek nem egy esetben korrupciós jellegűek, az ellenség kitűnőén fel tudja használni fáitszervezeteink elszigetelésére. éberséyei! Újabb példák után így folytatta Rákosi elvtárs: — Nem lehet csodálni, hogy ilyen viszonyok mellett eltompul az ellenséggé1 szemben az éberség. A Ra.jk-per egyik tanulsága az volt, hogy az eddiginél hasonlíthatatlanul éberebbnek kell lennünk. Néhány hétig valóban úgy Játszott, hegy az éberség terén fordulat áll be, hogy Pártunk megtanulta, hogy minden néven nevezendő nehézségknél, hibánál vagy bajnál az okok közt keresse az e térség kezét is. Azóta azonban meggyőződhettünk arról, hogy az éberségről Pártunkban sokat beszélnek, de kevés eredménnyel. — Nyíregyházán megtörtént, hogy a városi titkár és az Államvédelmi Hatóság vezetőjének figyelmét felhívták arra, hogy a hetipiacokon, a kulákok sorban állnak a pékségek előtt és zsákszámra vásárolják a kenyeret, amelynek jelentékeny részét a disznókkal etették fel, vagv spekuláltak vele. Mind a két elvtárs nyugodtan kijelentette, hogy nincs ok közbelépésre, mert a kenyér jegy megszűnt, mindenki vásárolhat annyit amennyi neki jólesik. — Alig néhány napja közöltek velem egv esetet — mondotta Rákosi elvtárs ezután. — Egv nagyüzemben egv elvlárs, aki saját tapasztalatából meggyőződött, hogy ott semmi ellenőrzés az idegenekkel szemben nincs, ezt szóvátette. Azt a választ kapta, hogy idegenek ide nem járhatnak. Amikor megkérdezte, hogy miért nem járhatnak. megmutatták neki a bejárat feletti táblát, amire az volt felírva: „Idegeneknek szigorúan tilos a bemenet.“ „Ezért nem járhatnak hozzánk idegenek“ — mc-ndolták neki — A Slandard-gvári kémkedés és szabotázs is sorozatos példákon mutatja, hogy az éberségről egyelőre inkább csak beszélünk, de kevésbbé gyakoroljuk. Pedig, ismétlem, a Rajk-per tanulságai után itt volna az ideje, hogy fordulat történjék. A% új vezetőnek idő kell A funkcionáriusok oktalan cserélgetéséről beszélt ezután Rákosi Mátyás, újra egész sor példával bizonyítva az itt előforduló hibákat — A példák, melyeket szándékosan választottam, nemcsak a Párt, hanem a gazdasági élet területéről is mutat ják, hogy milyen helytelenül gazdálkodunk kádereinkkel. Azzal, hogy egyik beosztásból a másikba rángatják őket, eleve lehetetlenné tesszük, hogy bedolgozzák magunkat munkakörükbe és így magáiknak sincs módunk arra, hogy alaposan megismerjük őket. Amellett tudvalévő, hogy minden új vezetőnek időre van szüksége, amíg bedolgozza magát. Ez alatt az idő alatt elkerülhetetlen, hogy a vezető tapasztalatlansága és helvi ismereteinek hiánya miatt lazulás ne álljon be. Az eüenség ezt a lazulást természetesen örömmel hasz- nája fel. Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a kádermunkában is gátat kel! szabni a kapkodásnak, a tervszerűtlen munkának. . 1 túlterhelés, n föltisleyes éri t‘k ps letek Ezután az oktatás kérdéseiről beszélt Rákosi elvtárs, hangsúlyozva, hogy ugrásszerűen mégnőtt a tanulás vágya. Ezen a téren igen jelentős Sikereket értünk el, azonban itt is történlek hibák. inkább a mennyiségre, mint a minőségre'fektettük a súlyt. Amikor azonban kiderültek a hibák, a pártoktatásban résztvevők számát jelentékenyen csökkentették. Az oktatás sikerét még mindig gátolja az a tény, hogy sokan az oktatást a gyakorlati élettől és a Párt építésétől elszakítva nézik. — Fel kell figyelnünk arra, hogy helyenként az oktatással — és általában a pár:munkával — kapcsolatban túlterhelésről panaszkodnak: Pártunkban rengeteg a fölösleges ülés, a fölösleges értekezlet. Az aktivisták agvon vannak terhelve s ugyanakkor jó, alkalmas nö- és. ifjú-káderek munkábaállítását elhanyagolják. it tiueinnnlizmiis, szín ti i fai I izmus, kispolyúri befolyás Rákosi elvtárs ezután Lenin tanítását idézte azzal a hibás nézettel kapcsolatban, amely néhol lábra kapott, hogy aki proletár, az már tulajdonképpen kész kommunista. Figyelmeztetett a szak- szervezeti bürokrácia megnövekedésére, felemlítette a szakszervezetekben megnyilvánuló szindikalista tendenciákat, majd hangsúlyozottan figyelmeztetett arra, hogy szakadatlanul küzdenünk kell a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. A Horthv-rendszer huszonöt esztendőn keresztül szívósan és nem is sikertelenül igyekezett „munkásosztályunkba beoltani a sovinizmus, az antiszemitizmus és a faji gőg legkülönbözőbb válfajait. Értelmiségünk jelentékeny része is tele van faji előítéletekkel. Nyakló nélkül hajbókol a Nyugat minden megnyilvánulása előtt s lekicsinyít a Szovjetunió eredményeit. — Sikereink túlságos és kritikátlan aláhúzása, a szomszéd népi demokráciák és elsősorban a Szovjetunió sikereinek elhallgatása vagy figyelembe nem vétele, amivel még mindig találkozunk, a nacionalizmus kifinomodott, a mai viszonyokra alkalmazott egvik megjelenési formája amely ellen harcolnunk kell, mielőtt nagyobb károkat okozna. Rákosi Mátyás, elvtárs ezután 3 kispolgári befolyás veszélyéről szólt. A Pártban helyet' foglal a nagyipari proletariátus többsége. Semmi kétség. hogy ezeknek a munkásoknak is jelentékeny része magával hozta azokat a kispolgári hagyományokat, amelyekről Lenin mondotta, hogy kiirtásuk a proletárdiktatúra feladata. - Nagybuda- pesten a párttagság 55 százaléka ipari munkás de a 45. százalék értelmiségi, kispolgári, háztartásbeli és másfoglalkozású, módot nyújt az ellenségnek arra, hogy befolyását éreztesse a Pártra, különösen a válságos helyzetben, mikor a kispolgári Rétegek ingadozni kezdenek Ezután a fokozott éberségről beszélt Rákosi" elvtárs,, majd a Párt helyzetének taglalását így fejezte be: , .í*íí ritt es k egészséges és jói t rióéiih99 — A mi Pártunk egészséges és jól fejlődik. Az, hogy a meglévő hibákról ilyen nyiltáii beszélünk, Pártunk erejének egyik jele. É téren is követjük nagy tanítóink, Lenin és Sztálin útmutatásait, Lenin majdnem félszáz évvel ezelőtt megkövetelte már a Pártié! „az önkritika munkáját és kíméletlen leleplezését saját hibáinak, melyek a munkásmozgalom növekedésével feltétlenül és elkerülhetetlenül előálíanak“. Sztáin evtárs mondotta: „Hadd tár a fel a Párt, hadd tárják fel a bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden bec i letes munkása és dolgozója munkánk hiányosságát, építésünk hiányosságait, hadd jelöljék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra jobbá váljék és s>- kerről-sikerre haladjon.“ És még hoz- 7-1 telte: „Önkritika nélkül — nem lehetséges a Párt, az osztály, a tömegek helyes nevelése; a Párt, az osztály, a tömegek helyes nevelése nélkül nincsen bolsevizmus.“ a kapitalista országokban is azoknak, akik a munkásegységet védik. — Erősíteni kell a proletárnemzeta köziség tudatát, erősíteni kell azáltal, hogv élesen szembe száltunk a magvar sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával. Ne szűnjünk meg hangsúlyozni, hogy saját erőfeszítéseink me^ett sikereink és eredményeink kiinduló pontja és alapja a hatalmas Szovjetunió felszabadító szerepe és állandó támogatása, hogy jövőnk és további virágzásunk biztosítéka a proletárinternacionalizmus, az a szocializmust építő demokratikus front, rtielv a nyugati imperialistákkal szemben megvéd bennünket. — Egyre jobban Fokozni kefl a Szovjetunó Bolsevik Pártja tapasztalatainak felhasználását páriépítésünk terén. Fokozottabban kell tanulmányozni és alkalmazni a magyar viszonyokra a Szovjetunió és a népi-demokráciák tapasztalatait és eredményeit — hangsúlyozta Rákosi elvtárs. tSarc u békéért Leejküssefohki f&latfaieeiesk Beszédének, befejező részében Rákosi elvárs ezután soron következő feladatainkat hangsúlyozta. Kijelentette, hogy most erősítenünk kell Pártunkban az önkritikát, a demorá- ciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe és megszüntessük a tömegektől való elszigetelődés veszélyét. Ez az indoka annak a javaslatnak,-hogy ez év március 15-től június' 1-ig terjedő időben .válasszák újra az összes pártszer.veze- itek vezetőségét, az alapszervezettöl kezdve a nagybudapesti vezetőségig bezárólag. A küldött-értekezletek a ‘vezető pártszerveket titkos szavazással választják meg. — A kritika nem kampány, hanem az önkritikával együtt mindenkor alkalmazni kell — mondotta Rákosi elvíárs. A kritika, amit gyakorolunk, legyen építő, ne legyen sekélyes, kicsinyes, ne könnyítse meg az ellenség munkáját, hanem erősítse a Pártot, fokozza a Párt befolyását és vonzóerejét. Ezután arról beszélt Rákosi elvtárs, hogy a jó kommunista politikái munkát jó gazdásági Éredníéüyeknek kell igazolni. — Járjon elől minden kommunsta a munka verseny minden ágában, z úji'.ó mozgalomban, a br gádmozgalo nban és gondoskodjon róla, hogy az ötéves tervet pontosan, részleteiben is végrehajtsuk. Támogassa azt a Tunika versenyt, amely április 4-ével, hazánk felszabadításának ötéves évfordulójával kapcsolatai! folyik. Ez a munkaversenv ler.- d-'tse tovább azt -a hala. nas kezdeményezést, mellyel a magyár dolgozó nép Sztálin elvlárs születésnapját ünnepelte. A következőkben árról beszéH Rákosi elvtárs, hogy egyéni magatartással'.is támogatnunk kell Pártunk politikai vonalát. Kijelentette, hogy nálunk is meg kell teremteni azt az1 egységes szervezetet, amely a Szovjetunió Komszomoljához hasonlóan elősegíti az ifjúság szoc'álisla. nevelését és Pártunk utánpótlását az ifjúság köréből. Gondoskodni kell a népköztársasági alkotmányunkban lefektetett alapeivek megvalósításáról is. Ennek megfelelően lehetőleg az idén létrehozzuk a falu, a város, járás és megye tanácsait. A. munkúseyyséy védelme Három területen fokoznunk kell Pártunk politikai működését..Az első ilyen terület a munkásegység védelme. Itthon és nemzetközileg száz formában küzdhetünk a munkásegységért. Amikor az imperialisták mindent megkísérelnek, hogy a kapitalista országokban megbontsák á kommunisták által vezetett fnunkásegységet, minden téren, minden tőlünk telhető legnagyobb segítséget és bátorítást kell nyújtanunk Rákosi elytárs beszédének befejező szavaiban hangsúlyozta, hogy kendő- zés és szépítés nélkül rámutattunk Pártunk hibáira, mert a hibák kiküszöbölését meggyorsítja és megköny- nyíti ha bolsevista önkritikával mar gunk mutatunk rá. — Igyekezni fogunk ezt a munkát gyorsan és alaposan elvégezni, mert azt akarjuk, hogy az előttünk álló nagy feladatokat, mint az elmúlt öt esztendő folyamán, a jövőben is sikerrel, eredményesen oldjuk meg. A béketábor, a szocializmust építő haladó országok táborának ereje gyorsan nő és e növekvéssel jelentkező új feladatok — Fokozni kell a béke védelméért folyó küzdelmünket is — folytatta. — Itt Rákosi elvtárs megcáfolta azt a két felfogást, amely egyrészt azt állítja, hogy a béke védelme nálunk, ahol az imperialisták szervezett erői már vereséget szenvedtek, lényegében állami feladat és főleg honvédségünk megerősítésében nyer kifeejzé't, másrészt pedig, hogy ezt a harcot elsősorban az imperialista országokban küzdő' progresszív erőknek kelt megvívniok és mi ezen a téren bizonyos fokig csak nézők vagyunk. Rákosi elvtárs megcáfolva mindkét helytelen nézetet, hangsúlyozta, hogy itthon is szakadatlanul kiizdenünk kell a régi rend hívei, kérnek, szabotálok, a béke mindenfajta ellenségeivel szemben és ébren kell tartanunk azt a szellemet, amely el van szánva minden eszközzel küzdeni a békéért. megoldását követeli, tőlünk >s a törté* ne'em. Mi azt akarjuk, hogy a feladatoknak reánk eső részét becsülettel és eredménnyel elvégezzük úgy, ahogy ezt jojggfal elvárja főiünk dolgozó népünk, a haladó világ, a hatalmas Szovjetunió és nagy vezérünk, a bölcs, • szeretett Sztálin. Rákosi elvtárs beszéde után a Központi Vezetőség tagjai helyükről felállva ünnepelték dolgozó népünk nagy .vezetőjét.. A beszámoló utáni vitában a Központi Vezetőség számos tagja felszólalt. Felszólalásaikra Rákosi elv- ars válaszolt, majd Szakasits Árpád elvtárs bezárta az ülést. A. eeseeeskút boe*sitiéii és c restessé es esyel elt'é*ej csízük Nőm kenyere az írás Sándor Pál elvtársnak. Beszélni csők röviden szokott. Hosszakban csak akkor beszél, ha vala. mit magyaráz és ezzel azt szeremé elérni, hogy más is úgy dolgozzon a Pártért, mint Ő. Most azonban megváltozott. Állandóan beszél, fiatalnak, felnőttnek, elvtársnak és pánton, kívülieknek, munkatársnak egy...ránt. Arról a sok szépről és jóról beszél amit a Szovjetunióban eltöltött napjai alatt látott és tapasztalt. — He nem lehet írni, ki nem lehet mondani azt, amit én a Szovjetunióban december 29 ás február 8-a között láttam. Utunk s az ott tartózkodásunk ideje alatt mindenütt és mindenkor a legnagyobb gondoskodással fog.idak bennünket. Mindenre kiterjedő, a legnagyobb udvariasságról győződtünk meg. Éreztük, hogy barátként, testvérként, a békeiábor harcosaiként a szocializmust építő ország fiaiként fogadtak hennáinké '. Kényelmes, jó fűlött kocsikban utaztunk több mint 6 ezer kilométert. Csomagjainkat még a határállomáson elvették telünk s csak a szállodában Iá tűk viszont újból Minden rendbe n, hiánytalanul korábban ott volt szállásunkon, mini »hogy mi megérkeztünk. Utazásunk alatt a vonat kalauzával, beszélgettünk. Élmunkás volt. Elmondotta, hegy újításokat végzett. Szabadidejében bejárt az állomásra és azzal foglalkozott, hogyan lehetne jobbá, olcsóbbá., gyorsabbá tenni ,a szociálisa vasutat. Több újítást végzett, amiért élmunkás lett. U közén a vonat kalauza sokat beszélt a szocializmus or. szagáról, Moszkváról, a szocialista emberről A kalauz elbeszélése után izgatottan vártuk azi a pillanatot, hogy láthassuk a szocializmus országát, találkozhassunk a szovjet emberrel. Moszkvában a kievi pályaudvarról futott be vonatunk. Az állomáson a Szovjetunió Bányászati Minisztériumának kiküldőt je, a Magyar Követség tagjai vártak. Az állomásról autóbusszal mernünk a szállodánkba, ami Moszkvának egyik központi helyén van. Kényelem, rend. tisztaság van a szállodákban. I t töltöttük azt az időt. amj? Moszkvában tartózkodtunk. Szabad időnkben kellemesen éreztük magunkat és azon voltunk, hogy JttCűskv:* minden neveze ességét megnézhessük. Mi is úgy vol unk, mint az a falusi gyerek, aki városba került és az ott látottakon csodálkozik. Moszkva üzleteinek tömött kirakatai. a szovjet emberek vidám életkedve, mind meglepett bennunke". Sok szépet láttam Moszkvában, de két hely különösen emlékezetes marad számunkra. Moszkvában való tartózkodásunk alatt elmentünk a BolBányász szemmel a Szovjetunióban Sándor Pál elvtárs beszámolója szovjetunióbeli útjáról sevik Párt megteremtőjéhez .az Októberi Szocialista Forradalom szervezőjének, a tudományos szocializmus fejlesztőjéhez, Leninhez. Meglátogattuk a Li mm Mauzóleumban az üvegko. porsóban elhelyezett holttestéit. A hatalmas Vörös Téren a Lenin Mauzóleum előtt a 30 fokos hidep- ellenére óriási tömeg várakozott. A várakozók között nemcsak Moszkvaiakat, vagy a szovj. t nép fiait találjuk; olt várakozott a Moszkvában tartózkodó külföldiek csoportja is. A látogatók erőt merítenek a további munkához. Fogadalmat tesznek, hogy az általa kijelölt úton haladnak a kemmunizmug győzelméért. Különös érzés fogott el a várakozásban. A hidege; nem' éreztem. Gondolkoztam. Várakozásom közben végig gondoltam Lenin elvtárs életét, küzdelmét, azt a harcot, amit a dől. gőzökért vívott. Felidéz em emlékezetemben,, amikor a fiatal Lenjn a cári böriönőr figyelmeztetésére, ,.mit lázong fiatal, ember, hiszen fal vpm maga előtt“ szavakra a következő választ adta. „Fal, de korhadj döngesd és bedől.” A fa‘l be- omlotl, Lenin harca győzelemmel végződött. Közben a tömeg a legnagyobb rendben haladt a Mauzóleum felé, csendben, szó nélkül haladtunk Lenin, elvtárshoz. Könnyeztem, amikor megláttam. Lenin elvtárs ugyanolyan, mint moziban vagy a festő vásznán, órákig szerettem volna itt lenni, de nem lehele t, mert utánam még több ezren várakoztak, akik mind látni akarják Lenin". Ojból azt kell mondanom, hegy könnyeztem, amikor Lenin elvtársat meg. láttáim de örömteli büszkeség törölt el, amikor arra gondoltam, hogy Lenin elvtárs kinevelje utódjait, Sztálin elvlárs a és a mi Rákosi elvtárpunkat, akik vezetnek bennünket az általp megjelölt úton: a boldogabb jövő, a kommunizmus felé A másik neveze esség, ami élményszánrba tartozik: a moszkvai Metró. A szovjet főváros földalatti vasútja világhírű. A for galom nagyrész ■ már ezen kérész ül bonyolódik. A földalatti egy-egy állomása külön-kiilön városrész. Mozgólépcsőn jutunk le a megállóhoz, ahol lámpák jelzik a közlekedés irányát. Rejtett világítás van, ami úgy tűnik, mintha lenyugvó nap világítana. Márvánnyal, szobrokkal van díszítve minden megálló. Minden szobor művészi kidolgozású, ami a szovjet művészet fejlettségét igazolja. A Metró minden vonalát megjár.uk és csak elragadtatással beszélgettünk róla. 90 sor — 4.15—5. A nevezetességek megtekintése után a bányászati minjsz. tóriummal összeegyeztettük tervünket. Közöltük a minisztériummal, mit szeretnénk meglátogatni A bányászait minisz. tér elvtárs m iratra i megmutatott, a.mjre kíváncsiak vagyunk, mert azt a Szovjetuniót képviselte, amely segítségünkre van, támogat bennünket, magyar dolgozókat « szocializmus fölépítésében. Programmunk szerint elsőnek a minisztérium mellett nitiködö bányászati egyetemet látogattuk meg. Megtudtuk, hogyan nevelik a bányamérnökök ezreit, akik a bányászatot tudománnyá és művészetté fejlesztették. Az egyetem rektorától megtudtuk az iskola történe:ét. Az egyetemet még az intervenció ideje alatt alapították azzal a céllal, hogy a káderhiányt megszüntessék. Az egyetemet Lenin elvtárs közvetlen utasítására alapították A szovjet állam nagy vezetője különös jelen őséget tulajdoni ott a bányamérnökök képzésének és az ö kívánságának megfelelően a Szovjetunió a bányászatot tudománnyá fejlesztette. Az egyetemről tizenegyszer több mérnök kerül ki, mint a magyar bányamérnökök jelenlegi száma. Ezt tovább fokozzák és 1953-ra elakarják érni, hogy 70 százalékkal több mérnök kerüljön ki az egyetemről. Nem félnek az értelmiség munkanélküliségétől. A kike. rült mérnököket mind alkalmazzák. Gépeket szerkesztenek.' egyre több gépre van szükség, mert már a kommunizmus épül. Itt a gép ,az ember segítőtársa, nem pedig, mint nyugaton az imperial isi a államokban, a munkanélküliség előidézője. Az egyetemen egy-egy professzor heti 3—4 előadást túrt. A hallga'ókkal a tanársegédek foglalkoznak. Egy tanársegéd hat hallgatóval foglalkozik, ami biztosítja, hogy mindenki lel. jeeesi felkészülten kerül ki a munkahelyre. Az egyetemek az elméle; i tudás elsajátítása mellett gondos kodnak arról, hogy a gyakorlati munkával is megismerjed." hessenek. Külön kísérleti ■ műhelyük van, ahol a gyakorlatban használt gépeket tanulmányozhatják és működésűket meg, ismerhetik A tanulóifjúság részére mindent biztosítani'« azért, hogy a tanulmányukat a legjobb körülmények között végezhessék. (Folytatjuk.)
