Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-10 / 6. szám

*050 február 10.

SZABAD NÖGRAD

5

Utat matatott a Párt

*

— megalakult Ersekvadkerten a „Kiss Imre” III. mintájú termelőcsoport

■ „Az első esztendő eredményei napnál is világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, amikor a dolgozó parasztságnak szövetkezeti termelést ajánlotta. — Semmi kétség, hogy előbb vagy utóbb, az egész magyar dolgozó paras-tsá" meggvöiőd'k ennek a termelési mádnak a helyességéről és követni fogja az úttörők: az első 40—50 ezer parasztcsaiád példáját.“ (Rákosi)

'Az érsekvadkerti földmüvesszövetke- zet kultúrhelységének szürkére festett asztalánál, egy csoport dolgozó paraszt beszélget, fejüket összedugva.

— Lehetnek vagy tizennégyen.

—• Hát elvíár&ak, azt hiszem, tisztán látjuk a kérdést Ez a helyes út szól Sípos Fülöp.

— Írjuk meg a kérvényt nincs mire várnunk. — veti közbe a szót Szügyi György, majd tovább folytatja.

— Vágy talán arra várunk, hogy a községünkben meglévő kulálc banda továbbra is uralkodjon rajtunk? — A kis beszélgető csoportból többen, mint a villám csapnak ököllel az asztalra:

— Megalakítjuk a termelőesoportot!

— Minden földünkkel belépünk. — kiáltották valamennyien.

— A Hét jó lovamat is beadom. — csattan a szó Szügvj Lajos ajkáról.— Én is az egyetlenegy lovamat. — toldjg meg a szót Sipos Fülöp.

— Azt hiszem, ezzel megint borsót törünk a kulákek orra alá. — szói tréfásan Záhoti Mihály.

— Mindnyájan látjuk azt a helyes utat, amit Pártunk mutatott nekünk dolgozó parasztoknak a jobb élet felé

— szól társaihoz Jambriczk Gyorgyné.

— Ha megnézzük a már működő tér, melöesoportokat itt a megyénkben, láthatjuk. hogy milyen hatalmas eredményeket értek el, milyen magasra lendült az életszínvonaluk, milyen gazdagok. Majdnem mindegyik csoporttagnak van disznója, jobb cipőbe, jobb ruhába öltözködnek és bizakodóan néznek a jobb jövő, a szebb élet felé, amit ők saiát maguk, a maguk jó munkájával építenek tel — fejezte be á beszédet örömtől kipirult arccal Jambriczk Gyorgyné.

— Hát ez bizony tagadhatatlan. — szólt Tóth Miklós. — Hisz gépekkel dolgoznak, az végez el helyettük minden nehéz munkát és a munka után van elég pihenésük, amit szórakozással, tanúlássa! és rádiózással töltenek el. Tóth Miklós beszédét a többiek néma csendben hallgatták, lehet látni ezeken a dolgozó parasztarcökon, h.pgy sajnálattal emlékszenek vissza arra az időre, amikor megalakíthatták Volna a termelőcsoportot, de ők mégis az egyéni kapitalista gazdálkodás mellett foglaltak állást.

Sok időt mulasztottunk el — mondogatták egymásnak. — Azóta mi is ilven boldogan élhetnénk és mi Is a több és a iobb munkánkkal harcolhatnánk a jobb életért.

— Elvtársak! Hogy is akartuk mi várni a jobb életet, amikor mi nem dolgoztunk érte? — törte meg a csendet Sípos Fülöp.

— Bizony, sokat mulasztottunk — szól Kragllk András csendesen. — Kjnlódtunld éveken át keskeny föld, jeinken, ami termett, az a családnak sem volt elég.-r- Dolgoznunk kellett még a kulák- nak is, aki lépten-nvomon beesaoqtt bennünket. — veti közbe Záhoti Mlhál.v.

— De most már máskét) lesz minden — kiált felvidult arccal Sípos Fülön. — Előttünk vannak az elért hatalmas eredmények, nincs mire várnunk. Pártunk és nagy vezérünk meg- mutattta a helyes utat, amelyen a dolgozó parasztságnak haladnia kell, segít, támogat bennünket a munkásosztály és mellettünk van a nagy Szovjetunió. Alakítsuk meg a termelő- csoportot — fejezte be lelkes szónoklását Sipos Fülöp.

’*■ Lássunk hozzá a kérvény megírásához! Ne vánjunk egy percet se. —

. Meg is írták és még aznap elküldték ’ a kérvényt a FölfW'velésiigvl Minisztériumba, ahol jóváhagyták a csoport megalakítását

Egy-két nar> múlva nagy öröm és lelkesedés között tartották meg a?

első alakuló ülésüket, ahol megválasztották a vezetőséget és megbeszélték az elkövetkezendő időre szóló munkatervet Az újonnan alakult érsekvadkerti „Kiss Imre" III. mintájú termelőcsoport tagjai elindultak az új úton, a jobb élet megteremtéséért. Kiss Imréről, a lengyelkápolnai gyilkos ku- Iákok áldozatáról, a szocializmus építésének hősi halottjáról nevezték el a csoportot, hogy ezzel is példázzák: a szövetkezet a kulákok elleni harc fegyvere.

Pártunk bölcs vezérének, Rákosi elvtársunknak, az országos TSZCS tanácskozáson elhangzott szavai visszhangra találtak megyénk dolgozó parasztjai között. Alig van olyan község megyénkben, ahol ne beszélnének és ne foglalkoznának a ternjelőcsoport

alakításával. Nap-nap után mindig több és több kérvény fut be a Mezek gazdasági Igazgatóság Szövetkezeti Osztályára, melyben kérik dolgozó parasztjaink, hogy ők is termelocso- portot alakíthassanak, mert a napnál is világosabban látják, amit Rákosi elvtárs is mondott, hogy ez az egyetlen helyes út dől gőz A parasztságunk számára, hogy levetkőzze az évszáza- dokon keresztül át ráragadt elmara. dott, keserves életmódot.

Tisztában vannak már dolgozó parasztjaink azzal, hogy a szövetkezés, a közös munka hatalmas lépéssel viszi előre a dolgozó parasztság ügyét, emeli életszínvonalát, hozzájárul a jó, a művelt, jómódú dolgozó parasztság kialakításához.

— Lantos —

A Pártszervezet a termelőcsoport szive

Amióta nálunk, a szentlőrlncpusztai den ingazodást, leközdjön minden ne„Dlmitrov“ termelőesoportnál megata kult az üzemi pártszervezet, nagy fordulópont állott be csoportunk életében Szervezettehb életet élünk, jobban megy a munka, nagyobb a munkafegyelem és megváltozott a munkához való viszonyunk.

Pártnapokon, szemináriumokon, taggyűléseken képezzük tagjaink elméleti színvonalát. Az üzemi pártszervezet tünk jó irányításán alapszik a csoportunk tagjainak az elméleti tudása, a; egészséges, zökkenőmentes fejlődése és a szervezettsége a munka minden területén. Szükség van minden TSZCS-ben egy erős, politikailag szilárd belső magra, arnejy alkalmas arra, hogy kiküszöböljön a csoportból minhézséget, felvegye a harcot a kulák támadással, a különböző felmerülő bajokkal, ugyanakkor a tagokat a szocializmus építésének szellemében nevelje és fejlődésünket biztosítsa.

Egy Ilyen erős mag, egy ilyen politikai összetartó erő nem más, mint a TSZCS pártszervezete. Ennek a nyomdokában halad a ml üzemi pártszervezetünk is.

Pártszervezetünknek jelenleg (9 tagja van és arra vesszük az irányt, hogy jó elméletileg képzelt csoporttagokat neveljünk és vegyünk tei szervezetünkbe.

Vereczki Mlhilyné

Üzemi pártszerv, titkár,

Lengyelkápolnai kulákok

álltak gyilkossággal vádolt an a szegedi bíróság előtt: megölték dolgozó népünk hü katonáját. Kiss Imre elvtárs volt párttitkárt, a DEFŐSZ munkaügyi b zottságának elnökét. A szegedi tárgyaláson felsorakozott — épügy mint Rajk és orgyilkos bandája tárgyalásakor — az a nemzetközi szennyes bűnszövetkezet, amely népi demokráciánk eredményei, a dolgozó nép á .ama és hatalma ellen szövetkezve, gy Ikos terveket szőtt a magyar dolgozó nép ellen. Az UDB. Tito és a? imperialisták irányították azt a kést, amellyel Kiss Imre elvtárs torkát átvágták, de a kés éle nemcsak Kiss Imre, hanem az egész nép ellen irányult. Kulák.ázadást akartak szítani Magyarországon és a szegedi kulákok között termékeny talajra találtak. Császár János, a főkolompos kulák beismerte: arra spekuláltak, hogy uralomra jutás esetén sikerül nekik a nép 60 százalékát legyilkolni.

Nemcsak Kiss Imre elvtárs élete ellen irányult a kés, de nemcsak a lengyelkápolnai kulákok voltak benn a bűnszövetkezetben: a szegedi tárgyalóteremben a vádloíiak padján ültek mindazok, akik orgyilkos szándékkal nézik dolgozó népünk egyre gyarapodó győzelmeit. Külsőleg nem sokban különböznek a vádlottak a vádlóktól, ma már ruházkodásukban is gyekeznek hasonulni a flolgozó parasztokhoz, de mégis egy világ választja el őket egymástól. Ravaszkodnak, álcázzák magukat, nem tudnak semmit, épúgy. mint Császár János, aki olyan sokszor elmondta a tárgyaláson: „Nem tudom, nem tudok semmi... szegény ember vagyok..." Ilyen a ázaiosan, i’yen képmutatóan, ilyen feltűnés nélkül szervezkednek máshol is a dolgozó nép ellenségei.

Ebben van a szegedi tárgyalás nagy tanulsága: nem tehet eléggé gyűlölni ezt az ellenséget, nem lehet eléggé éré.yesen szembeszállni azzal a megalkuvó felfogással: „Ebben a faluban nincsenek gy ikos kulákok". Kommunisták, szövetkezeti parasztok, földműves-szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok: fokozzátok az éberséget az ellenséggel szemben. Nincsenek jó kulákok! Csak ravasz, alattomos, képmutató kulákok vannak, ak’k épúgy mint a lengyelkápolnai kulákok, a dolgozó nép hatalmának megdöntésére spekulálnak, szövetkeznek. Tervük azonban mindannyiszor kudarcba fullad, mert felismerjük és megsemmisítjük őket.

A TAVASZI TALAJMUNKÁLATOKRA

idejében kössük meg a szerződéseket a gépállomással I

Az ötéves népgazdasági tervünk

egyik fő feladata a mezőgazdaságunkat kiemelni az ezeréves elmaradottságból, hogy termésátlagunkat a Szovjetunió példájára jó talajmüveiégsel és a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével felfokozzuk A kitűzött feladatok megvalósításának egyik legdöntőbb eszköze a gépesítés. A TSZCS-k, az

Nagy lentlülcttcl folyik a verseny

a szakma legjobb dolgozója címéért na állami gazdaságok ban

Megyénk állami gazdaságainak dolgozói a sztálini munkgielajánlások 100 százalékos teljesítése után lelkes iramban folytatják tovább a versenyt a szakma legjobb dolgozója elméért. Gazdaságaink dolgozói nemcsak arra törekednek, hogy minél nagyobb százalékot érjenek el a szarvasmarha hizlalásnál, hanem arra is, hogv minél rövidebb idő alatt kevesebb önköltséggel és jelentős takarmánymennyiség megtakarításával érjék el eredményeiket.

A szarvAniarha hizlalásában az elmúlt hónapi kiértékelésnél a nógrádkövesdl állami gazdaság dolgozója Vidák Ferenc érte el a legkimagaslóbb eredményt. 190 százalékot. Ezt az eredményt szorosan követi Matyóka Flórián 150, Pavló 135, Matyóka József 129 százalékos előirányzaton felüli teljesítményeik.

A többi gazdaságuk dolgozói is nagyszerű eredményt értek e! a szarvasmarha hizlalás terén. A nóg- rádm»rca'i állami garasáéban Varga Mrssf 125. Jnszt'n János 115 százalékkal, a hénvelnuszta gazdaságban Szeles Pál 107, Mo'nár János 1Ö0 százalékkal, a sziráki gazdaságban lío- molya Antal 113.33 százalékot, Tóth Miklós 106 százalékkal, Kresák Pál 103.33 százalékkal teljesítette túl az előirányzatot.

A mohorai és kejecsényi gazdaságok között Folyó versenyt az elmúlt hónapi kiértékelés folytán a kelecsinyl gazdaság dolgozói nyerték 31 kilogramos göbölyönkinti súlygyarapodás elérésével és 45 százalékos takarmánymennyí- ség megtakarításával.

Az egyéni versenyzők nagyszerű eredményeinek láttára egyre több és több dolgozó lép egyéni versenybe gazdaságainkban. Tudják dolgozóink, hogy a többtermelés jobb életet és magasabb életszinvonalemelkedést biztosít szájukra. A nógrádmarcalj állam: gazdaságban Kertész Sándor Varga József, Buesányi József, Magyar József, Román Lőrinc, Erdei Ist- ván, a teciakl gazdaságban Rózsa fajos, Rózsa István, Sándor Ferenc, Fekete István, Vie ián István dolgozók

csatlakoztak az egyéni versenyzőkhöz.

Állami gazdaságaink dolgozói tudják, hogy a dolgozó népnek termelnek és ezzel saját jólétüket előmozdítják, ezért dolgoznak versenyben és ezért fogják mintagazdasággá tenni az állami gazdaságokat a Szovjetunió szov- hozainak élenjáró példája nyomán.

A munkaegységgel ismerkednek

a „Petőfi" TSZCS-ben

Hideg téli reggel van. A nagy- keresztúri „Petőfi1“ TSZCS tagjai fá- zós, gyors léptekkel igyekeznek a jó meleg kultúrhelységükbe, ahol a munkaegységgel vaíó számolást fogják tanulni. — A kis terem hamarosan megtelt a csoport tagjaival. Valahonnan egy fekete tábla és kréta )s előkerüli. Megkezdődik a tanítás.

— A szocializmusnak azt az elvét, hogy mindenkit az elvégzett munkája után részesítünk a jövedelemből, csak a munkaegység Ismeretével és adnak helyes alkalmazásával érhetjük el —• kezdi a tanítást Berta Barnabás, TSZCS-könyvelő. — A kulákreakció azzal próbálja elijeszteni a becsületesen dolgozó parasztokat a termelőcsoportba

lyogva Ludányi Gyula. «■ Ma és a holnapi tanulás után maguk is megismerik és megtanulnak munkaegységgel számolni. — Nem olyan ördöngős mesterség az.

— No, kezdjünk neki. — szól Berta Barnabás. — Ha valamit nem értenek, szóljanak az elvtársak.

— Ha egy esoporttag egy nap alatt lekaszál 1200 négyszögöl búzát, ezért a javára Írnak 1.6 munkaegységet...

így tanulnak minden csoportnál a tagok, hogy megvalósítsák azt, hogy mindenkinek munkája szerint, mindenkinek képessége szerint számolják el az évi járandóságot. Ezzel együtt sok hiányosságot és hibát küszöbölnek ki a

való belépéstől, hogy —■ ne menjetek i terrnelőcsoportok. Megszüntetik az a csoportba dolgozni, mert hiszen ott égyes csoportoknál helytelenül mutat- a lusta emberek ugyanúgy részesednek kozó egyenlősdit és az ebből eredő a jövedelemből, mint a szorgalmasak. : nézeteltéréseket, megjavítja a csopor- Ez most már nem így lesz, mert tok munkafegyelmét, alapja a tervmeghűlés és fájdalmak ellen gyors jj kitűnő hatású szer a régbevált

£& ASPIRIN

ititnu

aki többet dolgozik, annak több munkaegységet is írnak a javára.

így van ez rendjén — szól Zéti bácsi, csoporttag —, mert egyikünk jobban és többet termel, mint a másik.

—■ Aki többet termel, többet is érdemel. — mondja a Zétl bácsi mellett ülő tag.

—■ Igaz. hogy kezdet kezdetén mi Is csak napokat irtunk — folytatja Tovább Zéti bácsi — De. csakhamar rájöttünk, hogy ez helytelen volt. Az a rafinált kulák hamar észrevett egv hi- 1 bát a termelőesoportnál, mind “ár* eile- ! nünk agitál és elriasztja a többi dolgozó parasztot a csoportba való belépéstől. Meg hát ezt a számolási módszert csak az Intéző Bizottság Ismerte jól. Ml nemi Azt sem tudtuk, hogy mi fán terem.

— Oda se Zótl bácsi — szól moso*

szerű munkaerőgazdálkodásnak és az üzemi részlettervek végrehajtásának egyik fontos tényezője.

A Hzővoiateaprtij parasztig őrért, n lényei. \ romániai Twmesv-negyal Hókás kfig&ég <Mgow4 pares^taága ogyoe ncgyöbt Mrtir.hap iratkozik be a cüö ve .kenetbe. A tigoU száma ma már 4 ezer. A S&agéés kö. »épp. rasz -ság ..'tűnőén értéke'ifi a aaövttdwoct Ú í&o mezőgazdasági í -rmokéit. A «üüvotkc iet tagjai kö. aöt* legújabban 13 ezer lejt,

tilt, 1600 pár lábbelit^ jag méter gyapjúszövetet és egyéb ám cikke, két oszlott ki.

egyénileg gazdálkodó parasztok á

gépállomásokon keresztül egyre inkább tapasztalják, hogy géppel megmunkált föld sokkal nagyobb termésátlagot hiztoslt, mint az igaerővel megmunkált föld. Például egy kát. hold géppel megmunkált és mfitrágyázott földbe vetett búza 1.5, sőt két mázsával is többet terem, mint ez, amelyiket igával megmunkált földbe vetettek, mert traktoraink alaposabb, iobb munkát végeznek, mint az Igaerők.

Az ősz folyamán elvégeztük a mélyszántást, de az még egymagáhan nem elegendő ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a jó termést. Az őszi talajmunkának csak akkor mutatkozik meg az eredménye, ha a tavaszi munkákat is ideiében, szakszerűen elvégezzük. P munkák elvégzéséhez a legnagyobb segítséget adja a gépállomásunk azzal, hogy a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsátja a porhanyífásra és gyomirtásra legalkalmasabb mezőgazdasági eszközöket, köztük a tárcsát is. Ha jó termésátlagot akarunk elérni, akkor nem mindegy az, mikor végezzük el a tavaszi munkát. Az idegben földbe került mag jobb termést biztosit, ezért siet a gépállomás dolgozó parasztságunk segítségére traktorral, tárcsával, vetőgéppel stb. A gépállomás amellett, hogy alaposabb és jobb munkát végez, mint az igaerö, a ió termést a tavaszi munkák időben való elvégzésével biztosítja.

Nagy könnyebbséget jelent az is, hogy a gépállomás előlegezi a munka ellenértékét a TSZCS-k és a terményben szerződést kötő dolgozó parasztok számára. Csak az új termés idején fizetik meg a gépi munka ellenértékét, vagyis kalászosoknál a cséplőgéptől, kukoricánál pedig kukoricatörés idején szállítják be a gépi munkáért járó terményt.

A termelőszövetkezetek részére biz- íositja a szerződés a legnagyobb előnyöket. Annái is inkább, mert nem előre meghatározott nagyságú mennyiséget fizetnek a gépállomásnak, hanem a megmunkált területen termelt meny- nyiség százalékának arányában, így a gépállomás is közvetlenül érdekelve van abban, hogy milyen terméseredményt ér el a TSZCS. A szerződést kötő dolgozó parasztságnak tíz, illetve öt százalékkal olcsóbban dolgozik a gépállomás. Az egyénileg dolgozó parasztság nem részesedést, hanem meghatározott mennyiségű terményt fizet a gépi munkáért. A szerződést természetesen az öt fő termény, a búza, rozs, árpa, zab. kukorica tetszésszerinti fajtájából köthetik meg. Azok a dolgozó parasztok, akik készpénzfizetői ellenében kötnek szerződést, őt százalékos árengedményben részesülnek. A szerződésben fpglaíi munkák ellenértékét a szerződéskötés Időpontjában keM megfizetni.

A szerződéseket minden község föld- mű''esszöve*kezedben lehet megkötni az arra ki'elölt időpontban. A magasabb terméseredményért folytatott harcunkban vegyük igénybe minél foko- zottabb mértékben a gépi munkát, amelv emeli a termésátlagot, több jövedelmet biztosít és egyben elősegíti ötéves tervünk megvalósítását Molnár László

A. M. G. Alk, ve*, mezőgazdász-