Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-13 / 2. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950. Janifir >S A SAJTÓ ÉS AZ OLVASÓK A munkáslevelezés fontos szerepe a szovjet lapokban A szovjet sajtó egyik jellegezetes- sége a tömegekkel való közvetlen kapcsolata. A szovjet újságolvasó egyben munkatársa is lapjának. Minden gyárban, üzemben, a legkisebb faluban is ott van a Pravda, az Iz- vesztija és a helyi sajtó számos leve,- lező munkatársa. Sehol sem fejlődött ki annyira az olvasók és a szerkesztőség egészen szoros kapcsolata, a mun- káslevelézés rendszere, mint a szovjet sajtóban. Az olvasók táborával való szoros kapcsolat megteremtésére Lenin és Sztálin tanította meg a szovjet sajtó munkásait. Lenin mutatott rá arra, hogy a sajtó akkor lesz igazán eleven és élettel teljes, ha a lap minden öt állandó irodalmi munkatársára 500 vagy 5000 nem irodalmár munkatárs jut. A szovjet sajtó magáévá tette ezt a lenini elgondolást: a munkáslevelezés a szovjet sajtó egyik leglényegesebb részévé vált. Az olvasók levelezése — a népi kezdeményezés megnyilvánulása. Igen gyakran a szerkesztőséghez címzett levéllel kezdődik egy jelentős termelési újítás pályafutása. A sztahanovisták, a gyárak élmunkásai, a kolhozok logjobbjai, a tudomány és kultúra képviselői a sajtót használják fel, hogy újító ötleteiket, véleményüket a nyilvánossággal közöljék és kicseréljék tapasztalataikat. Az olvasók levelei segítik a lapot, hogy teljesíthesse legfontosabb feladatát: napnap után felfedje az új, élenjáró, haladó eszméket, a termelésben éppúgy, mint a kultúra, irodalom és művészet területén. Néha egy jelentéktelennek látszó személyes ügyben beküldött levél is országos jelentőségű kérdés magvát rejtheti magában. És ha valamennyi levél nem is közölhető, a levelek legtöbbje rávezeti a szerkesztőt a levélíró által felvetett eszme mélyebb, közérdekű feldolgozására. Eey ötlet pályafutása A kezdeményezés számos példáját mutatja a szovjet sajtó. A kujbisevi Volgái Kommuna című lapban jelent meg például Vaszilij Szkityev szobafestő beszámolója arról, hogy Tutov mérnökkel együtt kidolgozta a kölcsönös minőségi ellenőrzés módszerét az építőiparban. Vaszilij Szki- teyv cikke nagy visszhangra talált, az építőmunkások tömegével küldték a leveleket a Volgái Kommuna szerkesztőségébe. Széleskörű vita indult meg és a kuibisevi lap kezdeményezése alapján a Szkityev-Tutov újítás eljutott a Szovjetunió építkezésügyi minisztériumáig. Ma már a szakszervezeti központ és az épitkezésügyi miniszter intézkedése alapján a Szovjetunió legtöbb építővállalata alkalmazza a Szki- teyv-Tutov-féle kölcsönös ellenőrzési módszert. Sok példát hozhatnánk még fel annak bizonyítására, milyen társadalmi jelentősége van az olvasók bírálatának. A dolgozók bíráló-levelezése kifejezi a tömegek politikai aktivitását, azt a gondoskodásukat, hogy napról- napra javítani igyekeznek a szovjet gazdasági és hivatali apparátus munkáiét és erősíteni a szocialista hazát. Magától értetődik azonban, hogy a sajtó nem közölheti, ellenőrzés nélkül ezeket a leveleket. A szerkesztőségnek minden esetben utána kell járnia, hogy a levelek tartalma megíelel-e a a tényeknek, a levélíró jól látja-e és jól világítja-e meg azt a gondolatot, amiről ír. Nem szabad megijedni a levelek kritikai hangjától. Helytelen, amikor a káderek kímélése címén fékezik a kritikát. Sztálin rámutatott, hogy a káderek kímélése egyáltalán nem azt jelenti, hogy óvni kel! őket a kritikától. Aki a káderek önérzetét féltve elkérd a hibákat, az inkább árt, mint hászná! a kádereknek, mert a hibák elkenéséve! megkönnyíti azok megismétlődését az eddiginél is komolyabb formában A Bolsevik Párt határozata a műnk ás levelek Jontossáe,áról A szovjet sajtó tapasztalatai tanítják, hogy nagyon komolyan kell felfogni a munkáslevelezés kérdését. Az a lap. amelyik nem foglalkozik komolyan és rendszeresen a munkáslevelekkel, nem kezeli kellő gondossággal és megértéssel az olvasók levelét, nem teljesíti a reá háruló feladatokat. Nem szabad a munkáslevelezés kérdését egyszerű adminisztratív kérdéssé tenni. Nem szabad megelégedni azzal, hogy a szerkesztőség egy osztálya foglalkozzék csak ezekkel a levelekkel. A Bolsevik Párt Központi Bizottsága egyik határozatában kötelezi a lapok szerkesztőit, hogy személyesen irányítsák a munkáslevelezés kérdését, gondosan és rendszeresen kövessél.' c levelek elintézésének útját. Nemcsak a szer- keztőnek. nemcsak a munkáslevelezési, osztály;;-k. hanem a szerkesztőség minden tagjának kötelessége, — mondja a határozat —, hogy foglalkozzék a tömegektől érkező levelekkel. A szovjet lapok szerkesztősége minden egyes esetben utánajár a levelekben leleplezett visszásságoknak, felmerült ötleteknek, újításoknak és gondosan ügyel arra, hogy a hatóságok — amelyekhez az újság juttatja el a munkáslevelekben foglalt panaszokat, kifogásokat, vagy ötleteket — megte- szik-e a szükséges intézkedéseket. Több érdekes újítás, találmány — amely esetleg hónapokig pihent valamelyik íróasztal fiókjában — kapott nyilvánosságot a munkáslevelezők, illetőleg a sajtó segítségével, hogy azután rövid időn belül a szovjet gazdasági élet hasznára váljék. Naponta százával és ezrével érkeznek levelek a szerkesztőségekbe. A Pravdának, Izvesztijának és a többi szovjet lapnak külön rovata van, amelyben a szerkesztőség ismerteti,, milyen intézkedéseket foganatosítottak az illetékesek a lapban közölt levelek nyomán. De van egy másik rovat is a szovjet újságokban, amely azt közli, milyen intézkedéseket foganatosítottak az illetékes hatóságok, üzemek, stb. azoknak a leveleknek nyomán, amelyeket a lap nem közölt ugyan, de a szerkesztőség gondossága folytán mégis a megfelelő helyre kerültek. Azok a bürokraták, akik a hozzájuk megküldött leveleket elsüllyesztik, vagy elintézésüket halogatják, hamarosan nyilvános megleckéztetésben részesülnek a lap hasábjain. Pjótr Gura falusi levelező A munkáslevelező komoly segítőtársa az újságírónak. A szovjet sajtó megbecsüli levelező munkatársait, segíti, támogatja és minden tekintélyével meg is védi őket. Jellemző erre Pjótr Gura kolhózparaszt, a kamenyecpodol- szki területen lévő Bolsevik-kolhoz tagjának esete. Pjótr Gura gyakran írt leveleket a helyi lap szerkesztőségének és ezekben bírálta azokat a visszásságokat, amelyek munka közben tudomására jutottak. Egyik levelében kritikát gyakorolt Kascsuk állam- ügyész felett is. Kascsuk ügyész szovjet emberhez nem méltó módon, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna, hivatali állását arra használta fel. hogy személyes ügyében bosszút álljon Gurán. Koholt adatok alapján vádat emelt Pjótr Gura ellen és bíróság elé állította. A Pravda tudomást szerzett erről az ügyről, s miután meggyőződött róla, hogy a falusi munkáslevelezőnek igaza volt, megírta Pjótr Gura esetét. Tizenkét nappal a cikk megjelenése után a Pravda már arról számolhatott be, hogy a bíróság elégtételt szolgáltatott a jogtalanul meghurcolt embernek. Kascsuk ügyészt felfüggesztették állásától, megindították ellene a bűnvádi eljárást és a Bolsevik Párt területi szervezete, mint a párttagságra érdemtelent, kizárta a párt tag- fai sorából. így vigyáz a szovjet sajtó hűséges munkatársaira: a lap levelezőolvasóira. Vigyáz rájuk, mert a szovjet sajtó munkásai tudják, hogy minden levél, amely az olvasók tollából származik és napvilágot lát a sajtóban erősíti és fejleszti a kritikát és önkritikát, támogatja a sajtót a kapializmus csökkevényei, a bürokrácia elleni küzdelemben és a széles tömegeket bátor kezdeményezésekre ösztökéli. Egy dolgozó levele a tervfelbontásról A salgótarjáni üveggyárban a gyár vezetősége felmérte a tervfelbontás szükségességét és időben elkezdte azirányú munkákat, hogy az ötéves terv megindulásakor ez év január 1-re minden dolgozó kézhez kapja a terv ráeső részének kimutatását. Az értelmiség és vállalatvezetőség közös munkájának eredménye, hogy a kitűzött időre minden dolgozó megkapta részlettervét. Ezzel kapcsolatban intézett hozzánk levelet Müller Gyula, az üveggyári négyes kemence dolgozója: ,Amikor az új évben megkezdtük az ötéves tervet, a terv indulási ,lapján kemencénk minden dolgozója megkapta a zsebkönyvet, amiben fel volt tüntetve a terv reánkeső része az első negyedévre. Amikor megkaptam, arra gondoltam munkatársaimmal együtt, hogy most már mi is tudhatjuk — szemben a kapitalista rendszerrel és termeléssel, hogy miből mennyit termelhetünk. Azzal, hogy minden dolgozó megkapta kis zsebkartonját, mindenki megtudta, hogy mennyit kell teljesítenie egy nap, egy héten, egy hónap alatt, mennyit keit termelni az első tervnegyedév befejezéséig. A múltban nem ismertük tervelőirányzatunkat. Természetesen, hogy így tervszerűttenül ment a munka. Előfordult, hogy csak késve tudtuk meg az elért eredményeket és ígu időben nem láthattuk a hibákat sem és ezért nem is orvosolhattuk kellőképpen. Ez a rendszer károsan, a fejlődés gátlójává vált és ma, amikor a szocializmust építjük, nem engedhetjük meg, hogy ez a rendszer tovább fennmaradhasson és ezért volt helyes kormányunk intézkedése, a tervnek a munkapadig való [elbontása. Müller Gyula Megváltozott a munkához való viszony falun is Az ipari dolgozók példám utat á- a nyomán egyre több falusi dolgozó is megérti, bogy a termelési költség csökkentésével, az új munkamódszerek bevezetésével és az újítások köz- kincsé tételével építhetik igazán falun a szocializmust. Egyre nagyobb mértékben változik meg a falus dolgozók viszonya a munkához. Ezt igazolja Fáber Mihály malom gépész esete is, aki szövetkezetünkben a buják; földmüve.-ízö vetkezet ben dől. gozik. A malomhajtó fagázns 50 lóerős szívógiízmotörünk a szövetkeze megindulása óta napi 10 órás munkaidő alatt 20 métermázsa tűzifái fagyasz tott el. Ez olyan költséges volt, hogy a szőve kezet éppen hogy csak kibírta. Bántotta ez a hatalmas költségekkel járó n.iey fosva - ztá~ Fáber elvtársat is. Elkezdett gondolkozni, hogyan lehetne megoldani ezt a kér- dés'-. Megállapította, hogy a nyitott kéményen a füsttel együtt eltávozott a fagáz nagyrésae is. Ezért, hogy ezt megakadályozza, zári kéményt szerkesztőt1 és basitatlan fával kezdett tüzelni .A zárt kéményre való áttérés éa más kisebb újítások azt eredményezték, hogy most már 10 órás müüszak a lati a 20 métermáz«a fa helyett csak hél mázsa szükséges és az újítás után jobban megy a munka is. Ezzel a jelentéktelennek látszó újítással Fáber elvtárs naponta 325 forintot takarít meg a szövetkezetnek. Ez az összeg évente olyan hatalmas számra rúg, hogy ez is nagymértékben fogja a szövetkezet gazdasági megerősödését szolgálni. Ugyancsak Fáber elvtárs újításával felhasználják a fáradtolajnt is és ezzel a napi magtakarítás 40 forint, A fent elmondott eset is igazolja, hogy megválözoit a viszonya a falust dolgozóknak is a munkához. És ez a megváltozott viszony nagy mértékben fog az ö éves terv sikeréhez és a falu felemelkedéséhez hozzájárulni. Petre Pál. EZ IS ÉRSEKSÉG?... Pártunk vezetői már számtalanszor hangsúlyozták, hogy a harc mai szakaszában a legdöntőbb és legfontosabb kérdés az éberség kérdése. Vés sünk egy pillantást a szécsényi községházára. Éjjel 3 óra, a szécsényi községháza főkapuja és a portás fülke ajtaja tárva-nyitva. Az emeleten is hasonló a helyzet. Fél négy órakor a jegyző ajtaján kopogtatunk, itt sem kapunk vá laszt. Akár az egész községházát el lehetne lepni a nagy éberségtől. Le felé jövet a lépcsőn nagy betűs tábla ötlik szemünkbe, ez áll rajta: „Az el- 1 lenség nem alszik, légy éber!“ Fehér Lajos könyvének pályázatára érkezett: „Olyan boldogok akarunk lenni, mint az Iljics-kolhoz parasztjai“ Legutóbbi számunkban jelent meg az a felhívás, amely Fehér Lajos könyvéről kéri azoknak a dolgozó parasztoknak a véleményét, akik már olvasták ezt a nagyszerű tanulságos könyvet. „ A felhívás mindössze egy hete jelent meg és a szerkesztőségbe érkező véleményt mondó levelek is igazolják a könyv nagy népszerűségét. Ragadjuk ki a lévelek közül az egyiket. Kerék István 12 holdas Kétbodonyi középparaszt levelét. Ezt írja: „Tanulmányoztam a Vladimír Iljics. kolhoz hatalmas eredményeit. A könyv olvasása közben úgy érzem, mintha a magam sorsát olvasnám. Igaz hogy kevés földünk van — mint 1929-ben Gorki falu parasztjainak — és még ez is több apró parcellába van felhasogatva. 1929-ben összeadták földjüket és ezután már együtt, közösen művelték. A szovjet kormány már az első pillanatban komoly támogatással sietett segítségükre: Vetőmagot, gépet és hitelt nyújtott a kolhoznak. A kicsiny 450 holdas Vladimir lljics-kolhozból virágzó, gazdag kolhoz lett. Láthatjuk ebből a nagyszerű könyvből — írja a továbbiakban —, hogy a szovjet paraszt ma már jobban él, mint a magyar ipari munkás. Kövessük a Szovjetunió példáját. Sokat rémisztgettek bennünket a múltban csajkáról meg közös ágyról, de már nem lehet bennünket félrevezetni. Az ősszel már mi, kétbodonyi parasztok is összefogunk és szövetkezetei alakítunk. Ez az én véleményem, ez Hangad Lászlónak a véleménye és ez az egész falu dolgozó parasztjainak a véleménye. Hogy mi is úgy élhessünk és olyan boldogok lehessünk, mint amilyen a Vladimir lljics-kolhoz parasztjai." Egy dolgozó levele a kötelező éberségről A magyar dolgozó nép bölcs és szeretett vezére, Rákosi elvtárs az aljag Rajk-banda felszámolásánál, mint tanulságot állapította meg. hogy mennyire fontos az éberség. Akkor ezeket mondotta: jegyen éber Pártunk minden szervezete, minden funkcionáriusa, minden tagja és esen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra, vagy tettre.“ Továbbiakban elmondotta Rákosi elvtárs, ne gondoljuk azt, hogy az ellenséget már megsemmisítettük. Az ellenség továbbra is lámad. és ezért kell nekünk ébernek lenni és a rendbontókat megsemmisíteni. Ezzel kapcsolatiban még szükséges, hogy rámutassak egy esetre, ami a kishor- tyáai „Dózsa 'György“ vadásztársaságnál van. A demokrácia hozta meg, hogy ez a szép sport & régi rend hívei, az urak, a herék szórakozásából a dolgozók szórakozása lett. Ezt a sportot ma már csak az arra. érdemes dolgozó élvezhetik, akik a «Szocializmus építésén dolgoznak. Ha azonban megvizsgáljuk a kis. hartyáni vadásztársaságot, akkor mást tapasztalhatunk. A vadásztársaságba való felvétel igen fontos, miért aki a vadásztársaság tagja, fegyvert kap, és ha az illetéktelen kezébe kerül, még a demokrácia ellen is fordíthatja. Erről feledkezik meg Bozó Sándor, a vadásztársaság elnöke, aki a társaságba nem való elemeket vesz fel. Megtűri, sőt támogatja, hogy olyanok legyenek a társaság tagjai, akik nem oda valók. Meg kell állapítani, hogy Bozó Sándor helytelenül jár el és azokat a becsülő as tagokat, akik rossz munkája ellen szólnak, magjához hasonló emberekkel kizáratja a társaságból. Ezt csinálja Bozó Sándor Kishar. tyánban és megfeledkezik arról, hogy ma már nem lehet a dolgozókat félrevezetni, mert aki ezt akarja, az a dolgozó nép ellensége és az ilyenekkel elbánunk. MESTER JANOS K sharíyán. HIBÁK A LŐRINCI ERŐMŰNÉL Nemréq kerültem a Mátravidéki Erőmű NV-hez, és az első pillanatban meglepetés fogott el. Modern qyárak és munkáslakásokat láttam és arra qon- doitam. mekkora rend van itt, milyen nagy tisztasáq és feqyeiem van az üzemben. Uqy qondoltam, hoqy itt jó munkát végeznek, de a későbbi események azt igazolták, hoqy ez csak látszat. Kerülő úton kellett megtudnom, hoqy enqem beválasztottak a müheiy- bizottsáqba oktatási felelősnek. így tudtam meg, és az a 25 evtárs, aki velem dolgozik, hogy én a müheiybizott- ság vezetőségében vagyok, anélkül hoay megnyilvánulhattak volna. Baj van ráz újítással is. Az Erőmű dolgozói úgylátszik nem értik meg, hogy ők a gyár tulajdonosai, mert nincs bennül< olyan kezdeményezés, ami a munkafolyamatot meggyorsítaná, egyszerűsítené. Hiba van a feladó állomáson is, mert nincs szerszám. Ha üzemzavar van. a bányától kell szerszámot kérni. Előfordul, hoqy egy 8tnyolcados kulcsért féióráiq kell könyörögni, amíg kölcsönkapjuk. Ezalatt az idő alatt a termelés áll, holott mindezt elkerülhetnénk, ha meqvennénk a hiányzó szerszámokat. Üzemenbelül hiányzik az egyéni felelőség. Egy esetben elrendelték, hogy a salak felgyülemlése miatt túlórázni kell. A munkások minden szó nélkül vállalták, és másnap csodálkoztak, hogy nem írják be a túlórát, mert a „Vezér” nem írta alá és így ez nem lesz kifizetve. Természetes, hoqy ez a munkatermelékenység rovására megy. Lehetne még több hiányosságot is felsorolni, ami a munkafegyelem és az egyéni felelősség ügyét sérti, de inkább azt ajánlom, hoqy az Erőműnél is tanulmányozzák Rákosi eívtársnak a Naqybudapesti Pártválasztmányi ülésen mondott beszédeit, és akkor rend lesz üzemenbelül is. M. L. Rosszul dolgoznak a jobbdgyi-i ifjak A Magyar Népköztársaság az ötéves terv megindításával olyan munkához kezdett, ami befejezése után megváltoztatja az ország egész képét. Ennek eérésére kemény, öntudatos munkát kíván a dogozó nép állama. Megkívánja minden dolgozótól a munkafegyelmet, mert csak így dogozhatunk eredményesen. De a munkafegyelem fontosságát a Kotró és Vízépítő NV jobbágyi üzeménél a fiatalok nem értik meq. Amíg az idős munkások szorgalmasan, fegyelmezetten dolgoznak, addig a fiatalok fegyelmezetlenül végzik munkájukat. Mindig arra várnak, hogy hajtsák őket. Nem tud iáik. hogy most nincsenek hajcsárok, akik a dolgozók hátamögött állottak és hajtották a munkásokat. Szükséges és sürgősen kezdje meg az EP05Z-vezetőséq az oktatást. Nevelje meg az EPOSZ-tagokat, akik öntudat hiánya miatt nem tudják felmérni a termelés fontosságát. Szükséges ezt az oktató munkát annál is inkább elvégezni, hogyha megváltozik a fiatalok munkához való viszonya, nekünk is könnyebb lesz a dolgunk és a beiktatásra fordított időt termelésre tudjuk használni. Sándor Ferenc. Ez; nem dicsőség Mátraszeléneli A Magyar Dolgozók Pártja központi kérdésévé tette az írás-olvasás5 tudatlanságának fel szán ..rását, mely a régi rendszer iskolapolitikájának szomorú és dicstelen örökségeként maradt ránk. Dolgozorétegünk volt az. amely nehéz körülményei miatt legkevésbbé vehette ki részét a tanulás lehetőségeiből. Az ő felemelkedésükre gondolt a Párt, amikor a Népművelési Minisztériumon keresztül komoly anyagi áldozatot hozva, biztosítani kívánja számukra. hogy írni, olvasni tudjanak. Mit -hallunk azonban Mátrasze’érnl? A beinduló tanfolyamra ..nagynehe- zen” 22 jelentkező akadt,. Ezek közül az első tanítási napon 15-en jelentek meg. Átvették az ingyenes tankönyvekét, amiket a Megyei Népművelési Közbont küldött. Azóta pedig feléje sem néznek et tanulásnak. Mikor a hírt vettük, már csak 4 hallgatója volt a tanfolyamnak. A helyi népnevelési ügyvezető a tömegszervezetekkel együtt újból felkereste személyszerint őket. Többen azzal érveltek, hogy a munkabeosztásuk nem^ engedi a tanfolyam pontos látogaA helyi Népnevelési Bizottság megkérvénye zésére a bánya üzem vezetősége új munkabeosztással megadta a látogatás lehetőségét a hallgatóknak. Hogy még ezután sem kielégítő a tanfolyam látogatottsága, azt mutatja, hogy, Mátraszele vezetői nem értették meg ennek fontosságát. Most várjuk, hogy. mulasztásukat bepótolják és feladatukká tegyék az analfabétizmus fel- számolását községükben.
