Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-20 / 3. szám

Emlékezzetek reá, szeressétek, tanulmányozzátok Lenint, tanítómesterünket, vezérünket!

J. Sztálin.

VI. évfolyam 3. szám

Ara 50 fillér

1950 január 20

Lenin élt, Lenin é

Irta: Pála Károlyné

n elm fo

26 éve, hogy a világ megrendüléssel értesült a legnagyobb ember haláláról.

Mélységes gyász borította el az egész szoyieíországot és világszerte a dolgozók millióit.

Az emberiség történelmének nem volt még egy alakja, akinek nevéhez olyan nagyjelentőségű társadalmi átalakulás fűződött volna, mint a 26 évvel ezelőtt elhúnyt Vladimír Iijics Lenin nevéhez. Lenin és nagy utódja, Sztálin nevéhez fűződik az a rendkívüli ütemű történelmi fejlődés, amely Európa legelmaradottabb országát három évtized alatt a világ leggyorsabban fejlődő országává, a roskadozó cári birodalmat a legyőzhetetlen szovjet birodalommá változtatta és a cári uralom sötét elnyomatása alatt élő népeket a világ legszabadabb népeivé tette.

Lenin nagy tudós volt, aki a társadalomtudományt és a bölcseletet hatalmas művekkel gazdagította: Lenin lánglelkű szabadságharcos volt, aki diadalra segítette a munkásosztály felszabadulásának ügyét és fellendítette az elnyomott népek szabadságmozgalmait az egész világon.

Lenin nagy államférfi volt, aki a háborús dulások után polgárháború és ellenforradalmi támadások közepette is talpra tudta állítani országát és el tudta indítani azon az úton, amely mai nagyságához vezet.

Lenin elsősorban a szovjet népé volt. Majakovszkij igy írt róla: „Itt a Lenin név nagy-nagy szeretete, minden parasztnak a szivében írva, hisz övé a föld ata, amit Lenin veti el, s miről gyötröti apáik álmodnak a sírban".

De Lenint magáénak tekinti minden haladó ember a Világon: Lenint siratni, elbúcsúztatni, — írja Majakovszkij, — a négerek jöttek át Amerikából.

Martin Andersen Nexő azt írja róla: „A harcoló proletariátus legértékesebb tulajdonságait Leninben leli jel. Hitét, törekvését, eszméit, amelyek Leninnél valódi nagyságukban és ragyogó fényben mutatkoznak meg. Sőt az a tömeg is* amely még nem ébredt fel, vagy amelyet újra el akarnak hódítani, ösztönösen érzi, hogy Lenin vérbeli testvére s a munkásmozgalmat nem lehet többé visszafordítani. Lenin életet lehelt azokba az erőkbe, amelyek az emberiség haladásáért harcolnak“.

Lenin életének és műveinek egyik döntő jellegzetessége, az a következetes harc, amelyet a munkásmozgalom eszmei tisztaságáért, forradalmi irányáért vívott, minden jobboldali áramlat vagy csoportosulás ellen.

Sokan azzal vádolták Lenint, hogy túlságosan hajlik a vitára, a szakadásokra. Sztálin elvtárs Leninnek közvetlen munkatársa, leghűbb tanítványa így válaszolt ezekre a vádakra: „A proletárság Pártja csak nőhet és erősödhet, ha harcol a soraiban és a munkásosztály soraiban lévő opportunista ellenforradalmi pártellenes elemek ellen... Leninnek ezerszer is igaza volt, amikor a Pártot a pártellenes és ellenforradalmi elemek elleni engesztelhetetlen harc útjára vezeti". Mi volt Lenin nagy történelmi cselekedete, miben mutatkozott meg hatalmas géniusza? Mindenekelőtt abban, hogy a marxizmus elméletéről lehán- totta a ráragadó szennyet: a megalkuvásnak, az opportunizmusnak azt a vastag kérgét, amelyet a múlt század végének és elejének reformista politikája rárakott. Lenin nagy történelmi cselekedete és hatalmas géniusza megmutatkozott abban, hogy megtisztította Marx tanításait, azoktól a hamisításoktól és ferdítésektől, amelyeket a Bernsteinek, Kautskya’c követtek el, hogy burzsoá-lakáj szerepüket és politikájukat vele leplezzék.

Lenin tisztában volt azokkal a veszélyekkel, amelyeket a munkásmozgalomba becsempésztek és kérlelhetetlen harcot indított ellenük és a téves eszmék megsemmisítése' ellen. Elég egy pillantást vetni a mensevikiek történetére és meglátjuk. Lenin elvtársnak mennyire igaza volt az elleI

nük folytatott harcban. 1903-ban az Orosz Szociáldemokrata Párt IL kongresszusán a pártszervezeti egységének kérdésében szakadtak el a mensevikiek Lenintől és követőitől. Innen kezdve meredek lejtőn vitt a mensevikiek útja, az osztályáruláson keresztül a fehérgárdistákhoz való csatlakozásig, amitor már nyílt ellenségei voltak Leninnek és követőinek, egyszóval a bolsevikoknak. Lenin tudta hova vezet a jobboldaliaknak az útja, ezért üzente 1919-ben a magyar munkásmozgalomnak, hogy legyünk szilárdak és ha ingadozás üti fel a fejét, a szocialisták soraiban, küzdjük le az ingadozást. Lenin ezzel az üzenetével egyúttal utat mutatott a magyar munkásmozgalomnak, a fiatal tanács- köztársaságnak a további munkák elvégzéséhez. A magyar munkásmozgalom akkor ugyan nem tudta Lenin útmutatását befejezni, de Lenin igazságát bizonyítja az a tény, hogy a jobboldaliak elleni harc teremtette meg Oroszországban a dolgozók győzelmének döntő feltételeit, a Bolsevik Pártot, az eszmei tisztaságot. A marxizmus tisztaságának megőrzése azonban csupán egy része Lenin történelmi érdemeinek. A másik és ez a fontosabb, hogy.a megváltozott társadalmi helyzetben új, általa felfedezett törvényekkel tovább fejlesztette a marxizmust, a tudományos szocializmus elméletét.

Az imperializmus, a tőkéstársadalom új fejlődési szakasza volt: Marx és Engels ha sok tekintetben meg is sejtették azt, nem láthatták még tisztán egyes jelenségeit. Lenin dolgozta ki ennek az új szakasznak, az imperializmusnak marxista elméletét híres könyvében, az „Imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ művében. Ebben a művében feldolgozta Lenin elvtárs annak a korszaknak az elméletét, melyben a tőkés rendszer hanyatlásnak indul, amelyben a válság, válságot követ, amelyben a háború és forradalmak váltják egymást, s mindenki előtt nyilvánvalóvá lesz a tőkés rendszer _ csődje. Légin elvtársnak ezt a tanítását azóta a tények igazolják, amelyek a szemünk előtt játszódtak és játszódnak le. .

Lenin elvtárs állapította meg es fedezte fel a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét, ezzel kapcsolatban ő bizonyította be, hogy a szocializmus egy országban is megvalósítható. Lenin elvtárs nemcsak az imperialista korszaknak marxista el- m éjeiét, hanem ennek a korszaknak forradalmi taktikáját is kidolgozta. Megállapította, hogy az imperializmus korszakában, bármilyen forradalmi átalakulás is csak a munkás- osztály vezetése mellett mehet végbe, mert minden más társadalmi osztály ingadozóvá, megalkuvóvá válik. A munkásosztálynak maga köré kell gyűjtenie a társadalomnak mindazon dolgozóit, osztályait, amelyek érdekeltek a változásban és amelyek szemben állanak az uralkodó rendszerrel, a dolgozó parasztságot, a haladó értelmiséget, az elnyomott nemzetiségieket. stb. Azaz marxi tisztasággal állította fel a proletariátus harci szövetségének kérdését, , amely nélkül győzelmes forradalmat megvívni lehetetlenség. De Lenin elvtárs, amikor az imperializmus kérlelhetetlen ellensége volt, ugyanakkor kérlelhetetlen ellensége is a jobboldali szociáldemokráciának. Lenin elvtárs harca a jobboldali szociáldemokraták ellen, nemcsak a Kommunista Pártnak eszmei fegyverzetének szerves része, hanem fegyvert ad a baloldali szociáldemokraták kezébe, hogy a Scheidemanno- kat, Leon Blumokat, Bevineket, Schu- machereket leleplezhessék és ellenük a harcot sikerrel negvívhassák.

Felvetődik a kérdés és kételkedhet-e ma valaki abban, hogy Lenin az orosz nemzet legnagyobb fia volt? Nem, egy pillanatra nem kételkedhetnek abban, hogy Lenin elvtárs volt a szovjet nép legnagyobb fia, mert Lenin forradalma tette Oroszországot igazán naggyá, hatalmassá, legyőzhetet- lénné. Lenin hazafi volt. aki izzón szerette országát, népét. Mégis hazaárulónak nevezték, mert nem a cárizmus és az idegen tőkések uralmának fennmaradásáért küzdött, hanem a nemzet fennmaradásáért. Harcolt azért, hogy az orosz föld az orosz paraszté legyen, a gyár a munkásé, az ország a népé. Ezért nevezték őt, a legnagyobb hazafit hazaárulónak, éppúgy, mint a Horthy-rendszer rágalmakkal próbálta befeketíteni Magyarország legjobb fiait, a magyar kommunistákat, akik az elnyomatás éveiben mutatták az utat Magyaror- ország megmentéséhez. De Lenin elv- tás nemcsak azért volt nagy hazafi, mert vezette a dolgozó nép felszabadulási küzdelmét. Nemcsak a forradalom előtt, sztrájkok szervezésében, a háború és a kapitalista uralom, kizsákmányolás ellen, a dolgozók fellendítéséért vívott harcban mutatkozott meg Lenin hazafisága. A hatalom átvétele után Lenin azonnal élére állt az új hazafias mozgalomnak, amely a dolgozók államának megszilárdításáéi'! folyt, a termelés frontján. 'Lenin elv- társ, mint a fiatal szovjet állam első

vezetője, éppenúgy résztvett az ország

építésében, még fizikai munkán keresztül is, mint az a szovjet állampolgár, aki fegyverrel a kezében vívta Id a győzelmet, az elnyomó cári rendszer felett.

Lenin elvtárs nem tartozott azok közé, akik féltették „népszerűségüket“ attól, ha a munkásokat a több munkára, több termelésre buzdította. Lenin elvtárs ott volt az első rohammunkások között, — amint azt már előbb említettük — és buzdította a dolgozókat és a munkateljesítmény nagyobb fokozására szóllította fel őket. 1920-ban mondotta: „Azért győztünk, mert az egész munkásság és az egész parasztság legjobb emberei példátlan hősiességei mutattak, a bátorság csodáit vitték végbe, leírhatatlan nélkülözéseket viseltek el, feláldozták magukat és irgalmatlanul elkergették az önzőket és gyávákat... Most azt mondjuk: Le óz önzőkkel, le azokkal, akik a maguk javára és arra gondolnak, hogyan vonhatják ki magukat a munka elől. örök dicsőség azoknak, akik most a dolgozók millióinak élén, a legnagyobb lelkesedéssel haladnak a munkás seregek első soraiban". Ezek a szavak akkor hangzottak el, amikor a legszörnyűbb éhínség dúlt Oroszországban. Lenin a „Nagy kezdeményezés" című művében megírta, hogy a munkatermelékenység fokozásának feltétele az életszínvonal emelése, de az életszínvonal emelésének feltétele a munkatermelékenység fokozása. Ezt a kört csak egy módon lehet áttörni a tömegek hősies kezdeményezésével. Ha nem sikerült volna ezt a hősies kezdeményezést kiváltani, ha nem sikerült volna a kommunista szombatokra önkéntes rohammunkára mozgósítani a munkásokat, ha győzött volna az önzők és a lusták álláspontja, sosem lett volna több kenyér, újra rabságába vetették volna Szovjetunió népét. Nálunk már sikerült áttörni a kört, nálunk nincs éhség, nő az életszínvonal, befejeztünk egy hároméves , tervet, amely a romokból felépítette az országot, amely meghozta a dolgozó nép győzelmét. De ezzel, hogy befejeztük a hároméves tervet, még nem ért véget a munka, s továbbra is nagy odaadásra és hősiességre van szükség a munkában, nagyobb teljesítményre, hogy követhessük Lenin elvtárs és az általa meghatározott úton felépült Szovjetunió példáját

26 évvel ezelőtt a szocialista forradalom 7. évében Lenin meghalt. Gyászolt minden becsületes ember, de örvendeztek a munkásosztály ellenséÖSSZEHÍVJÁK

ar I. országos Sztahánov-kongresszust

Magyarország a Szovjetunió felszabadítása után hozzálátott országépítő munkájához. Az ország építése közben megsemmisítette azokat, akik a fejlődésnek akadályozóivá lettek és a hároméves újjáépítési tervünk sikeres megvalósításával munkásosztályunk, dolgozó népünk, a Magyar Dolgozók Pártjának és szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak vezetésével megteremtette népgazdaságunk további szociális fejlődésének feltételeit. A magyar munkásosztály, aki élenjárt az ország újjáépítésében, példát mutatott dolgozó népünknek. A felszabadulás utáni időkben vállalta a nélkülözést a távolabbi célok érdekében és később egyéni versennyel, a munka termelékenységnek olyan eredményét mutatta fel, ami országunkban eddig ismeretlen volt.

A magyar munkásság a Szovjetunió hős sztahanovistáinak nyomdokába lépett és a szocialista termelés útján halad. Nemes versengést indítottak a „szakma legjobb dolgozójának" címéért. Ez a verseny tette az üvegipari dolgozó részére, a salgótarjáni üveggyár dolgozóját, Huram Sándort a „szakma legjobb dolgozójává.” Sztahanovista-módszerrel dolgozik a salgótarjáni gépgyárban Tóth Faragó István. Több gépen dolgozik az acélgyár nideghengerműjében Szakmtai Imre. Szalai Gáspár, Miklós János. Hatalmas eredményeket ért el Vigh József acél gyári szárazköszörűs, ugyanúgy a bányamunkánál Oláh Ferenc, Kovács Vilmos. Pintér Imre, akik bebizonyították, hogy a szovjet Sztahánov- mozgalom tapasztalatai és módszerei teljes mértékben alkalmazható a mi ipari termelésünkben, a szocialista építő munkánkban is.

Ez a mozgalom, ami eleinte a kevesek mozgalma volt, ma a sokak mozgalmává fejlődött. Újabb és újabb dolgozók kapcsolódnak be a Sztahánov- módszerbe és alkalmazzák azokat a módszereket, amelyek meggyorsítják szocialista hazánk felépítését.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa felismerte a Sztahánov-mozgalom jelentőségét a munka termelékenységéért folyó harcban és a nagy érdeklődés, amely a Sztahánov-mozgalom iránt a munkásság széles köreiben megnyilvánul, a mozgalom további ki- fejlesztése érdekében 1950 február

26-án országos tanácskozásra hívja össze a magyar sztahánovistákat.

Azontúl, hogy a Sztahánov-mozgalom szélesedését szolgáló kongresszus ugyanakkor kifejezésre akarja juttatni azt a megbecsülést is, amellyel dolgozó népünk viseltetnek azok iránt, akik a nagy Sztálin nevével indultak harcba a szocialista építés nagy ügyéért.

Ezzel kapcsolatban a SZOT felhívja a szakszervezet központi vezetőségeit az üzemi bizottságokat, a műhely bizottságokat, valamint a műszaki csoportokat, hogy a sztahanovista tanácskozás hatalmas feladatainak megfelelően a tanácskozásnak a termelésben élenjáró munkásokat, mérnököket és technikusokat jelöljön. A küldötteket üzemi értekezleten kell megválasztani a legszélesebb munkásnyilvánosság bevonásával. A magyar sztahanovisták első országos tanácskozása a becsület és dicsőség dolgává vált munkának a konferenciája lesz.

Készüljünk a tanácskozásra jó munkával, a munkaverseny kiszélesítésével ifi sztahánovista eredményekkel, az új sztahánovisták százaival, ezreivel.

gei a szabad népek elnyomóit, a diplomáciai frakkba öltözött banditák. Mérhetetlen veszteség volt ez, de kiderült, hogy nem volt pótolhatatlan. Azok, akik Lenin halálának örültek, nem gondoltak arra, hogy Lenin nagysága megnyilvánult abban is, hogy kinevelte örököseit, nem értették meg, hogy Lenin halála után itt maradt Sztálin, a leghűbb tanítvány, a legbensőbb munkatárs. A kapitalista világ arra számított, hogy a szovjet nép Lenin elvesztése után vezér nélkül, irányítás nélkül marad, hogy zavar és bomlás keríti hatalmába a Pártot, amely megfosztja céltudatosságától és egyöntetűségétől, továbbá, hogy ez lehetőséget nyújt újabb támadás indítására a Szovjetunió ellen és újabb kísérletre, hogy fegyveres erővel fojtsák meg a szocializmust

A szovjetek második össz-szövetségi kongresszusán Sztálin, Lenin művének nagy folytatója elmondotta esküjét. Sztálin esküje, tömören magában foglalja mindazt, ami alapvető Lenin tanításában. Minden szavában, minden fejezetében — Lenin műve, végrendelete, tanítása.

26 év telt el Lenin elvtárs halála- óta. Lenin tevékenységében döntő helyet foglalt el a Párt keidése. „Adjátok nekünk a forradalmárok szervezetét és megforgatjuk Oroszországot", — írta a Bolsevik Párt megteremtése hajnalán. — „Ezért volt szükség új, harcos forradalmi Pártra, amely elég bátor ahhoz, hogy a proletariátust harcba vezesse, a hatalom megszerzése érdekében, amely elég tapasztalt ahhoz, hogy eligazodjék a forradalmi helyzet bonyolult viszonyai között és elég rugalmas ahhoz, hogy minden zátonyt elkerüljön a céljához vezető út folyamán. Ilyen Párt nélkül gondolni sem lehet az imperializmus megdöntésére és a proletárdiktatúra kivívására", — mutatott rá Sztálin elvtárs, aki Lenin elvtárssal együtt oldotta meg az újtípusú Párt megalkotásának történelmi feladatát.

A Párt egyik legfontosabb tulajdonsága a magas eszmeiség, az elvhűség, az eszmei téren való meg nem alkitvás. A Bolsevik Párt a legszilárdabb eszmei alapokra épült és arra neveli a Párt tagjait, hogy e tant úgy értékeljék, mint a Párt egyik legnagyobb eszmei kincsét, gondosan megőrizzék tisztaságát és forradalmi jellegét, minden külső és belső ellenséggel szemben. A Kommunista Pártok megnövekedtek minden országban. Az új demokrácia országaiban, ők lettek a vezető erők. A kapitalista világnak azok a kísérletei, hogy szakadást idézzenek elő a nemzetközi proletariátus soraiban, hogy meghasorilást támasszanak közöttük, csúfos kudarccal végződtek. A Kommunista Pártok vezetői Lenin és Sztálin Pártjától megtanulták a forradalmi éberség gyakorlását és leleplezték azokat a kísérleteket, amelyeket Rajk, Kosztoy, Gomulka a demokrá- c.iákat akarták megsemmisíteni. Megsemmisült az a kísérlet is, hogy elszigeteljék Oroszországot, hogy szembefordítsák vele a népeket, hogy hazugságokat és rágalmakat hitessenek el róla. Titónak a kísérlete kudarcba fulladt, országában a nyomor és szegénység van és a világ népei szilárdan a Szovjetunió mellett állnak. Sztálin neve ma a béke és a békéért folytatott harc neve, mert Sztálin folytatja munkáját a békéért és a kommunizmus felé halad és az egész haladó emberiség szilárd támasza az imperializmus ellen a tartós békéért, a népek szabadságáéit, függetlenségéért és jobb szocialista jövőért folyó harcban. Mi, Magyar Kommunisták büszkén valljuk magunkat Lenin híveinek, Lenin tanítványainak büszkén valljuk: bennünket is Lenin tanítása, Lenin harcának példája serkentett arra, hogy minden erőnket megfeszítve dolgozzunk a szocialista Magyarország felépítéséért. Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével továbbra is azon az úton haladunk, amit a lenini eszmék soha e! nem halványuló fénye világít meg.

I