Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-09 / 49. szám

A Sztahanov-mozgalom erőteljes fejlődése megyénkben A balassagyarmati járás vezet a mélyszántásban A béke védelmére egy táborba hívunk minden becsületes Kádár János elvtárs beszéde a nagybudapesti pártaktiva előtt Nagybudapest dolgozóinak legjobbjai, kemény harcokban edzett kommu­nisták gyűltek össze kedden délután a Sportcsarnokban, hogy meghallgassák Kádár János elvtárs beszámolóját a Tájékoztató Iroda történelmi jelentőségű határozatáról, hogy megismerjék részleteiben is azokat a döntő jeladatokat, melyeknek végrehajtását e határozat Pártunk elé tűzte. Egy talpalatnyi üres hely nincs a Sportcsarnok hatalmas épületében. Az. emelvény felett Lenin és Sztálin elvtárs képe vörös selyem zászlókkal körülvéve, alatta dolgozó népünk bölcs vezetőjének, Rákosi elvtársnak arc­képe. Hazánk függetlenségének, a népek békéjének és szabadságának legfőbb őrét, a nagy Sztálint; a békéért harcoló népek nemzetközi összefogásának megingathatatlan vezetőjét, a hatalmas Szovjetuniót; s győzelmeink szerve­zőjét, Pártunkat, Rákosi elvtársat ünnepük a fehérbetűs feliratok. Hatalmas taps fogadja Rákosi elvtársat, s az elnökség tagjait: Szakasits Árpád elv­társat, Gerö elvtársat, Pártunk Központi Vezetőségének és Politikai Bizott­ságának több tagját, Kovács István elvtársat, a Nagybudapesti Pártbizottság titkárát s a nagybudapesti üzemek legjobb sztahanovista munkásait, munkás­nőit. Egyre erősebb, hangosabb a taps, hogy aztán viharzó erővel zúgjon fel, amikor végetérni nem akaróan ünnepük a nagybudapesti pártaktiva részt­vevői a forrón szeretett Sztálin elvtársat. Kovács István elvtárs megnyitó szavaiban mutatja be az elnökség­ben helyetfoglaló sztahánovistákat: Pozsonyi Zoltánt, aki 2085, Solymosi dánost, aki 1685, Panyi Ferencnét, aki 365, Wekerle Irént, aki 410, Dindof- fer Józsefet, aki 731, Rétfalvi Andrást, aki 740 százalékot teljesített, Twar- dzikowskit, Lucz Jánost és a többieket. Az aktíva résztvevői lelkesen tap­solnak, látni, megismerni akarják őket, az új világ új hőseit, dolgozó né­pünk büszkeségeit, a szocializmus építésének élenjáró harcosait. Kitörő lelkesedéssel, forró szeretettel árad a taps, amikor Kovács elvtárs bejelenti, hogy Sztálin elvtársnak, a világ dolgozói nagy vezérének 70. születésnapjára elindultak Moszkva felé népünk ajándékai. S tapssal köszöntik Muszka Imre WM-gyári sztahánovista esztergályost, aki az aján­dékokkal együtt viszi Sztálin elvtárshoz társainak, a magyar sztahanovis­táknak hálás, boldog üdvözletét Kádár elvtárs a Tájékoztató Iroda határozatának legfontosabb megállapí­tásával kezdte beszédét: „A Szovjet­unió erejének további növekedése, a népi demokratikus országok politikai és gazdasági megerősödése és rátéré- sük a szocializmus építésének útjára, a kínai népi forradalom történeti győ­zelme a belső reakció és az amerikai imperializmus egyesült erői felett, a Német Demokratikus Köztársaság meg­teremtése, a kommunista pártok meg­erősödése és a demokratikus mozga­tom növekedése a kapitalista országok­ban, a béke hívei mozgalmának óriási lendülete — mindez az imperialista- ellenes és demokratikus tábor komoly kiszélesedését és megerősödését je­lenti." A határozat megállapítja to­vábbá — hangsúlyozta Kádár elvtárs, — hogy bár az imperialistaellenes és demokratikus tábor hatalmasan meg­erősödött, a háborús veszély az elmúlt két esztendő alatt nem csökkent, ha­nem növekedett. Az angol-amerikai blokk a fasiszta támadókhoz hasonlóan folytatja az új háború előkészítését minden irányban. — A Tájékoztató Iroda határozata — folytatta Kádár elvtárs —, meg­jelöli azokat a feladatokat, melyek ilyen viszonyok között a kommunista és munkáspártokra és a béke min­den hívére várnak az egész világon. nagybudapesti pártaktíva ülésének minden résztvevője tanúja volt annak a hatalmas érdeklődésnek és lelkese­désnek, amellyel Pártunk tagjai, de ezen túl a magyar dolgozók széles tábora fogadta a Tájékoztató Iroda határozatait. Tanúi voltunk annak a szinte személyes büszkeségnek,- amely a magyar dolgozókat eltöltötte afe­letti örömükben, hogy a Tájékoztató Iroda ülését ezúttal nálunk, Magyar- országon tartották. Joggal elmondhat­juk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja lelkes örömmel fogadja a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodá­jának határozatát és megígérhet­jük itt, a nagybudapesti aktíva előtt, hogy ezt az új, hatásos fegyvert Pártunk becsülettel fogja használni az imperialista erők elleni küzdelemben, a Magyar Népköz- társaság további erősítésére. Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy minden párttagunknak, minden becsületes magyar dolgozónak alapo­san tanulmányoznia kell a Tájékoztató Iroda határozatát, Szuszlov, Togliatti és Dej elvtársak b.eszámolóit. E hatá­rozatok világosan megmondják, hogy a béke védelme ma minden kommunista párt tevékenységének központi felada­tát képezi. Központi feladatunk: a béke védelme A Nálunk is nagyok a feladatok a munkásosztály egységéért vívott harcban —• A békéért és a háborús gyújto­gatok elleni harccal kapcsolatos, a Tá­jékoztató Irodának az a két további határozata, mely a munkásosztály egységének megteremtésére és a Tito- féle gyilkos kémbandára vonatkozik. Az imperialisták e mai rohamcsapatai, akik a „szocialista“ szót és a mun­kásság vörös zászlaját kalózlobogó­ként használják, történelmi elődökkel is bírnak. Kádár elvtárs itt ismertette a II. Internacionálé vezetői árulásának tör­ténetét és idézte végül Togliatti elv- társnak, a Tájékoztató Iroda ülésén mondott beszámolóját: „Döntő sikere­ket értek el a munkásosztály és a de­mokratikus erők egységének megvaló­sítása terén a népi demokratikus or­szágokban... különösen a Tájékoztató Iroda megalakulása után." —Valóban — mondta Kádár elv­társ —, nálunk, Magyarországon is döntő fordulat következett be az el­múlt két esztendő alatt a magyar (munkásosztály egységének megterem­tése terén. A magyar munkásosztály. többévtizedes kettészakítottságát meg­szüntettük. Ez volt a magyar mun­kásosztálynak, a népi demokrácia megerősítéséért folytatott harcának ta­lán legjelentősebb győzelme. — A munkásosztály egységéért foly­tatott harcnak és a jobboldali szocia­listák leleplezésének feladata azonban — habár más jelentőséggel mint a kapitalista országok munkásosztályai számára — a mi számunkra is vál­tozatlanul fennáll. A Tájékoztatóiroda határozata azt mondja: „A népi demo­krácia országaiban a kommunista és munkáspártok előtt az a feladat áll, hogy még jobban megszilárdítsák a munkásosztály megvalósult egysé­gét, az egységes szakszervezeteket, szövetkezeteket, női, ifjúsági és más szervezeteket." Feltétlenül látnunk kell, hogy a szakszervezetek belső szilárd­sága és egységének erősítése, az egységes ifjúsági szervezet meg­alakítása, a dolgozó nők szervezése terén még nagy feladatok várnak Pártunkra, Ugyanúgy látnunk kell, hogy a jobb­oldali szociáldemokrácia maradványai még megvannak nálunk. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség tömegeiben mélyreható fejlődés megy most végbe- A múlt ideológiai és politikai maradványait le­küzdve, mostanában alakul ki a széles dolgozó tömegek millióiban a munká­hoz, a mi államunkhoz, a munkások és dolgozó parasztok államához való új, magasabbrendű, szocialista viszony- Vakok volnánk, ha nem látnánk, hogy a nehézségek között, melyeket dolgozó tömegeinknek le kell küzdeniök, ott található az a zavartkeltő, népi demo­kráciaellenes agitáció, melyet helyen- kint a jobboldali szociáldemokrata ma­radványcsoportok még ma is folytat­nak. Egy emberként az imperialista behatolási kísérletek ellen Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a Bevinek, Altleek, Blumok, a jobboldali szocialisták munkásellenes, a békét fenyegető, a népek független­sége ellen irányuló tevékenysége a magyar munkásság, a magvar nép ellen is irányul. — Ami az imperialisták, a háborús uszítok másik legveszedelmesebb ro­hamcsapatának, a Tito-féle gyilkos és kémbandának tevékenységét és veszé­lyességét illeti — folytatta Kádár elv­társ —, itt Pártunk és a magyar dol­gozó nép saját bőrén közvetlen tapasz­talatokat szerzett. A Rajk-banda tevé­kenysége, e tevékenység leleplezése világosan feltárta a magyar 'dolgozó nép előtt nemcsak a saját sorainkba furakodott kémeknek, Rajknak és tár­sainak, hanem körzeti kémfőnöküknek, Titónak és társainak egész alávaló tevékenységét is. A magyar dolgozó népnek sokáig emlékezetében fog élni az a mód, ahogy Rajknak és magyar bűntársainak felhasználásával Tito, Rankovics és társai megkísérelték, hogy imperialista gyarmattá változtas­sák szabad hazánkat. Nem felejti el Titónak és társainak egyetlen magyar dolgozó sem, ahogy a Rajk-féle hit­vány banditák és orgyilkosok segítsé­gével az imperialisták parancsára katonai puccsal, vezetőink legyilkolá- sával, a munkásnegyedek megszállásá­val meg akarták dönteni népköztársa­ságunkat, hogy demokráciánk minden vívmányának megsemmisítésével visz- szaállítsák nálunk a kapitalizmust, az imperialisták uralmát. A Rajk-ügy tanulságai az impe­rialisták számára is világosan mu­tatták: a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép elszán­tan ingadozás nélkül, egy ember­ként lépett fel, hogy megsemmi­sítse az imperialisták behatolási kísérletét — és meg lehetnek győ­ződve arról, hogy ez a jövőben is így lesz. (Hatalmas taps.) A Tájékoztató Iroda határozata újabb fegyvert ad a szocia­lizmusért és békéért harcoló tömegek kezébe, amikor leleplezi Titóék leg­gyakoribb, a jugoszláv nép és a világ becsapását szolgáló állításait. A Tájé­koztató Iroda határozata megállapítja, hogy Jugoszláviában ma nem népköz- társaság, hanem fasiszta típusú rend- őrállam van, nem a szocializmust építik, hanem a kapitalizmust állítják vissza. Megállapítja a határozat, hogy a jugoszláv Kommunista Párt gyilko­sok és kémek hatalmába került, el­vesztette azt a jogát, hogy kommu­nista pártnak nevezze magát és nem más, mint Titóék kémfeladatának vég­rehajtó gépezete és fasiszta terror- szervezetük kisegítő része. Kádár elvtárs ezután rávilágított arra, hogy a Kosztov-per ismét a maga leplezetlen teljességében mu­tatja be a .Tito-banda tevékenységét. Ezután inv folytatta: — Mi a Tájékoztató -Iroda határo­zatának fontosságát, mely kötelessé­gévé teszi valamennyi kommunista és- munkáspártnak a kibérelt kémek és gyilkosok, a Tito-klikk elleni harcot — teljesen átérezzük. A határaink ellen nap mint nap elkövetett titóista pro­vokációk a legnagyobbfokú éberségre köteleznek bennünket. A saját tapasz­talatainkon igazolva látjuk a határo­zatnak azon részét is, melyben a Tá­jékoztató Iroda megállapítja, hogy „a kommunista és munkáspártok egyik legfontosabb feladata a forradalmi éberség fokozása soraikban, minden téren, a burzsoá-nacionalista eleinek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztítása, bármilyen cégér mögé bújnak is". Világosan látjuk azokat a feladatokat, melyek a Tito-féle kémek számára táptalajt jelentő ideológiai és politikai elhajlások leküzdése terén, valamint a titóista provokációk elhárí­tása terén Pártunkra várnak és azo­kat igyekszünk minden erőnkkel, a legjobb tudásunkkal sikerrel meg is oldani. A proletár-internacionalizmus szellemében eleget fogunk tenni azok­nak a feladatoknak is, melyek a Tájé­koztató Iroda hatátrozata szerint a kommunista és munkáspártokra há­rulnak, hogy minden segítséget meg­adjanak a jugoszláv munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak, amely azért küzd, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és szocializmus tábo­rába. (Taps.) Felszámoljuk az imperialista kémszervezetek maradványait — A mélyreható magyarországi tár­sadalmi változás, — folytatta Kádár elvtárs — a munkáshatalom megterem­tése kiváltja az imperialisták és reak­ciós elemek dühödt támadásait a Ma­gyar Népköztársaság ellen. Az im­perialisták 1945 végén már ismét félig a zsebükben érezték Magyarországot. Ahogy kicsúszott kezükből a már biz­tosnak hitt zsákmány, meghatványoz­ták támadásaikat ellenünk. A magyar demokarácia önvédelmi harca során már számos imperialista összeesküvést leplezett le és semmisített meg. A Nagy Ferenc-féle összeesküvés, a föld­művelésügyi, a MAORT-, a Péti Nitro- gén-szabotázsügyek, a Mindszenty-íéle összeesküvés, majd ez évben a Tito— Rajk-féle összeesküvés az imperialisták számára egy-egy súlyos vereséget, a magyar nép számára egy-egy fontos győzelmet jelentettek. A háborús gyúj­togató imperialisták valamennyi kém- szervezetével még nem végeztünk. Még mindig akad söpörni való hazánk­ban. Azonkívül számíthatunk rá, hogy az imperialisták újra és újra meg­kísérlik, hogy szerencséltessenek ben­nünket szabotőr-, provokátor- és kém­ügynökeikkel. Szükség van tehát to­vábbra is a Párt, az állam és a leg­szélesebb dolgozó tömegek éberségére. Biztosítanunk kell az imperialistákat, hogy a magyar kommunisták és a ma­gyar dolgozó nép ugyanazzal a határozottsággal, mint amivel eddig, felszámolja az imperialista kém­szervezetek maradványait és az ezután küldendő kémekkel szem­ben is megtalálja a hatásos védekezés módját. A béke védelmében szövetségesünk minden becsületes ember Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy igen nagy munka vár ránk a tö- megfelvilágositás terén és súlyos hiba lenne, ha az a világraszóló sikerünk, amelyet a választáson elértünk, az el­bizakodottság lejtőjére vinne bennün­ket. Az imperialisták mindent megtesz­nek, hogy a magyar nép egy részét be­folyásuk alatt tartsák. Rádiójuk és sajtójuk naponta újabb és újabb ha- zugságözönt zúdít ránk. Az imperia­listáknak önkéntes agitátorai a volt földesurak, gyárosok, bankárok, a ki­váltságos helyzetüket visszasíró kleri­kális reakció, a kulákok és más ki­zsákmányoló elemek. A reakció hívei állandóan háborús pánikkeltéssel fog­lalkoznak, ezzel akarják zavarni a ma­gyar dolgozó nép alkotó munkáját. Kádár elvtárs hangsúlyozta: egyrészt keményen fel kell lépni a háború el­kerülhetetlenségét hirdető reakciós rémhírterjesztők ellen, másrészt le kell leplezni az imperialista terveket, me­lyek veszélyeztetik az emberiség és benne a magyar nép létét is, — Rákosi elvtárs egyik beszédében elmondotta, — folytatta Kádár elvtárs —, hogy a második világháború során a magyar nép 600.000 embert veszített a mérhetetlen anyagi kár mellett, amelyet az ország a háború során el­szenvedett. A második világháborúban elszenvedett anyagi veszteséget és pusztulást az ország egész dolgozó népének öt évi kemény munkája ré­vén sikerült most, a hároméves terv befejezésével újjáépíteni. A 600.000 magyar elvesztését, az özvegyek és árvák bánatát nem lehetett úgy eltün­tetni, mint a háborús pusztítás anyagi romjait. Ilyen viszonyok között tuda­tosítani kell á magyar dolgozó nép minden tagjával, hogy egy új háború hívei, — legyenek azok határainkon túl, mint a monopolista amerikai és más trösztök urai, akár a határainkon belül a régi hatalomba visszavágyó kiváltságosok, —■ mindezek emberi mivoltukból kivetkőzött, elvetemült go­nosztevők, ellenségei népünknek, akik­kel szemben minden erővel küzdeni kell. A magyar dolgozók, férfiak, nők és ifjak előtt gyűlöletesek a háború szítói, de nekünk még jobban tudato­sítani kell és el kell mélyíteni a há­borús gyujtogatókkal szemben dolgozó népünk gyűlöletét és haragját. A béke védelme és a harc a hábo­rús gyújtogatok ellen Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja tevé­kenységének központi kérdése. De azzá kell tenni szakszervezeteink, nő- és if júsági szervezeteink, vala­mennyi tömegszervezetünk tevé­kenységében is. Ugyanígy a Nép­frontban, szövetséges pártjainkban és a pártonkívüliek tömegeiben is. Mi a Tájékoztató Iroda határozatá­nak szellemében egv táborba hív­juk a béke védelme kérdésében mindazokat, akik a tartós béke hívei. Egyesíteni kell erőiket e cél érdekében mindazoknak, politikai nézeteire, foglalkozásukra, nemükre, korukra való tekintet nélkül, akik a háborús gyújtogatok ellen a béke megvédésének oldalán állnak. A béke megvédése kérdésében szövet­ségesünk minden becsületes ember, le­gyen bármilyen pártállású, vagy pár- tonkívüli. Szövetségesünk minden tisz­tességes, vallásos meggyőződésű em­ber is, aki velünk e kérdésben egyet­ért. A haza érdekeire, sajátmaguk, családjuk érdekeire hallgassanak és ne azokra a papi ruhába öltözött reak­ciós elemekre, akik eddig őket távol­tartották a magyar nép nagy táborá­ból. — Az erők tömörítésének feladata a béke védelme érdekében — folytatta Kádár elvtárs — vonatkozik a legkü­lönbözőbb társadalmi egyesületekre és az egyházra is. Nincs az az egyházi személy, aki a béke védelmének kér­désében nyugodt lelkiismerettel oda ne álihatna a magyar nép elé ebben az igazságos küzdelemben. (Taps.) De ne is várjon megértést a magyar dol­gozó nép részéről az, aki elvakultsá- gában a magyar nép boldogulását és jövőjét _ támadó maroknyi kizsákmá­nyoló és a milliók vérére szomjazó háborús uszítok szekerét tolja. (Nag§ topsj!

Next

/
Thumbnails
Contents