Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-31 / 52. szám
f mm számún £lf m a smeiallzmiu alap fái Ltraké* ÖTÉVES TERVI A% új esztendőben* újabb győzelmek felé Irta: Nádasdi András Újabb hatalmas feladat, az ötéves terv beindítása előtt állunk... Az elmúlt évek folyamán elért eredményeink megmutatták, hogy dolgozó népünk küzdelme, áldozatvállalása nem volt hiábavaló. A dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadító harca megteremtette számunkra annak a lehetőségét, hogy a történelem folyamán először, a sokat szenvedett magyar nép ráléphetett a felemelkedés, a jólét az emberi élet útjára. De nemcsak szabadságunkat köszönhetjük a Szovjetuniónak, hanem az elért eredményeinket is. Annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió állandó segítséget és támogatást adott számunkra úgy politikai, gazdasági, mint erkölcsi téren. A Szovjetunió állandó segítségével tudta csak dolgozó népünk Pártunk vezetésével eredményeinket elérni, leküzdve minden akadályt, megsemmisítve az ellenséges erők minden próbálkozását. Pártunk helyes marxista-leninista politikájának, a Szovjetunió állandó támogatásának köszönhetjük, hogy biztosítani tudtuk népünk békés építő munkáját, keményen visszautasítva a háborús gyújtogatok, a nyugati imperialisták minden beavatkozási kísérletét. A Szovjetunió segítsége Pártunk és Rákosi elvtárs kommunista ébersége mentette meg népünket a kíméletlen pusztítástól és szenvedéstől azzal, hogy leleplezte a nyugati imperialisták kémügynökségét, a hazaáruló Rajk és titóista ügynökök aljas tevékenységét. A hároméves terv sikeres eredményei megteremtették az előfeltéte- telét, hogy most már nagyobb beruházással ötéves tervet dolgozzunk ki, melynek megvalósításával lerakjuk a szocializmus alapját országunkban. Erőteljes lépéseket teszünk a szocializmus építésének útján. A szocializmus építése azt je- 'lenti, hogy olyan társadalmat teremtünk, amely a kizsákmányolástól megszabadult dolgozók számára jómódú, kulturált, deriis életet biztosít. A mi ötéves tervünk a szocialista társadalomnak építését szolgálja! Az ötéves terv főfeladatai az ország iparosításának meggyorsítása, mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolása, dolgozó népünk életszínvonalának emelése; néphadseregünk kifejlesztése. Ezek a fő- feladatok egy célt szolgálnak: a dolgozó nép jólétét, boldogságát és biztos jövőjét. A terv megvalósításának előfeltételei megvannak. Lényegesen mások a viszonyak, mint a hároméves terv beindítása előtt. Akkor még az osztályellenség az államhatalmon belül végezhette aknamunkáját népünk ellen. Ma más a helyzet. Ma már államunk szilárdan a, munkások és a dolgozó parasztok állama, a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gvakorolja. Akkor még az államosítás csak a bányákra és a nehézipar egy részére terjedt ki. Ma már lényegében egész iparunk, kirí- és nagykereskedelmünk, hitelszervezetünk az állam kezén van. A meZőgázdaságban is fejlődnek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A hároméves terv kezdetén még alig kezdődött meg a munkaversenv-mozgalom. Ma üzemeinkben forradalmi változások mennek végbe. Születőben van a magyar Sztaíiánov-mozgalom, tömegméretűvé bontakozik ki a szocialista egyéni-és brigádverseny. Soha ilyen kedvező adottságok között nem építhetett a magyar nép mint most. Rajtunk, a magyar dolgozó népen, munkásokon, dolgozó parasztokon, értelmiségiek millióin múlik, hogy ötéves tervünket maradéktalanul megvalósítsuk. Rákosi elvtárs mondotta: Most először fordult elő a modern történelem folyamán, hogy a magyar dolgozó nép végre hozzájutott a régen várt szabadságához. Végre önálló független állami életet élhet. Szabadon szentelheti erőit annak a feladatnak, hogy pótolja elmaradottságát, felsorakoztassa hazáját a haladó népek élvonalába. Mi élni akarunk ezzel a történelmi lehetőséggel, amely évszázadok óta először nyitott meg a magyar nemzet előtt. Tudatában vagyunk ennek a történelmi lehetőségnek és el vagyunk szánva arra, hogy nem fogjuk elszalasztani”. Az ötéves terv sikeres elindítása ma legfőbb szerszámunk a szocializmus építésében, legélesebb fegyverünk a , bekéért vívott harcban. Számtalan példa bizonyítja, hogy az ellenség nem fogja tétlenül nézni népünk boldogulását, békés építő munkáját. A nyugati imperialisták, a háborús gyújtogatok, a halálgyárosok mindent elkövetnek-annak érdekében, hogy provokációkkal, szabotázs cselekményekkel,', kémügynökök becsempészésével megnehezítsék, akadályozzák a szocializmus építését. Felhasználják, erre a célra a felszámolt, kizsákmányolt osztályok és a régi rendszer itthonma- radott híveit, akik nyugati gazdáik utasítására végzik áruló, aljas,:nép ellenes munkájukat. Pártszervezeteinkre hárul a feladat, hogy eredményeink tudatosítása mellett mozgósítsák dolgozó népünk széles tömegeit ezeknek a feladatoknak a megoldására. Az elmúlt esztendők eredményeinek megvalósítása a nehézségek leküzdése azért volt lehetséges, mert Pártunk Központi Vezetősége mesterien alkalmazta a marxizmus-leni- riizmus tanításait és jól használta fel a nagy Szovjetúnió tapasztalatait a népi demokrácia megerősítésében, a szocializmus építésében. Pártszervezeteink a Pártunk által megszabott, kitűzött feladatokat általában jól végezték, jól oldották meg. Természetesen az nem'jelenti azt, hogy nem voltak hiányosságok a pártszervezetek munkáiéban, amelyről nem szabad megfeledkeznünk. Nem szabad megfeledkezni azért, hogy a jövőben úgy dolgozzunk, hogy mennél kevesebb hibát kövessünk el. Vonjuk le az elkövetett hibák tanulságait, és igyekezzünk munkánkat megjavítani. Megmutatkozott ez a hiányosság felvilágosító munkánk vonalán, abban,. hogy nem sikenift még az agitációs 'munka kampártyjellegét megszüntetni.' Nem sikerült még teljesen az agitációt a ipártmunka szérves részévé tenni, bár tagadhatatlan, hogy ezen a téren is komoly javulás mutatkozik. Pártszervezeteinknek fel kell sürgősen számolni a még mutatkozó hiányosságokat és a nevelő, felvilágosító munkát a pártszervezet központi feladatává kell tenni. A magyar dolgozó nép bizik a kommunisták, Pártunk vezetésében, követi : Pártunkat,-mert tudja, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta: „A magyar nép a kommunisták szavára 'építhet, mint a kősziklára”. Az elmúlt választások, a termény- begyűjtés, a tervkölcsönjegyzés, az őszi munkák sikerei világosan mu1 Népköztársaság Elnöki Tanássának törvényerejű rendelete a gyáriparban és a közlekedési vállalatok területén végrehajtandó államosításokról A hivatalos lap közli a Népköztársaság- Elnöki Taraácsánaik 20. számú törvényerejű rendeletét egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről, amelyet az aláb. biakban ismertetünk: Az ötéves népqazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. számú törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén a, Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termolő- és szállító- eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi gyári jellegű termelés céljára alkalmasak. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendelte el: Jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vétetnek: a) Mindazok a magántulajdonban állő ipari, közlekedési, bánya- és kohó- vállalatok, amelyeknél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma az 1949. évi szeptember hó 1. napjától a jelen rendelet hatálybalépéséig eltelt időben bármikor elérte a tíz főt; b) valamennyi villamos energiatermelő és elosztó vállalat: valamennyi nyomdaipari váll--:''.; mindazok az öntödék, melyeknél a munkavállalók összlétszáma az a) pontban említett időben elérte az 5 főt; mindazok a malmok, amelyeknek napi őrlőképessége a pap q-t eléri, vagy meghaladja: mindazok az autó-javító-műheiyek és garázsok, amelyek üzemi alapterülete a 100 négyzetmétert eléri, vagy - meghaladja; mindazok a hajók és uszályok, amelyeknek gépi ereje 30 lóerőt, vagy pedig űrtartalma a 100 tonnát eléri, illetőleg meghaladja; c) a jelen törvényerejű rendelet mel. lékletében felsorolt ipari és közlekedési vállalatok; d) mindazok a magántulajdonban álló vállalatok, amelyek az a)—c) pontok alá tartozó valamely vállalattal gazdasági egységet alkotnak, ideértve az a)—c) pontok alá tartozó valamely vállalat által bérelt, haszonbéreit, vagy használ vállalatot vagy üzemet is. e) azok a vállalatok, amelyek gazdasági egységet alkotnak, ha munka- vállalóik együttes létszáma az a) pont ban említett időben elérte a 10 főt. A jelen törvényerejű rendelettel é; ennek rendelkezéseihez képest állami' tulajdonba vétetnek — később említett vállalatok, illetőleg érdekeltségek kivé elével — mindazok a vállalatok, illetőleg az 1948:XXV. törvénnyel állami tuUm tátják ezt. A magvar dolgozó nép számtalanszor mes-prvőződh etett arról, hogy ha szilárdan, egységesen Zárkózik fel Pártunk mögé, nincs az az akadály, amelyet le ne tudnánk győzni, a felemelkedéséért, folytatott küzdelemben. Pártszervezeteink feladata, hogy tudatosítsák a széles tömegek között, hogv a' hároméves terv hatalmas eredményei után mit jelent népünk számára az- ötéves terv. Úgy kell dolgozni, hogy ne legyen dolgozó ember, aki ne ismerné, ne tudná, hogy sajátmaga és családja békéje, boldogulása és biztos élete elválaszthatatlan az ötéves terv sikeres. megvalósításától. Úgy kell dolgoznunk, hogy min- des munkás, minden dolgozó paraszt és a néphez- hű értelmiség érezze és legyen tudatában, hogy az ő egyéni munkája szerves, elválaszthatatlan része annak a társadalmat átformáló hatalmas műnek, amelyet a szocializmust építő ötéves terv, jelent. Az ötéves terv kincses tárházat lajdonban vett vállalatokban fennálló nem állami érdekelfcséqek is, amelyek az 1948:XXV. 11. §-a alapján mentesülnek az állami tulajdonbavétel alól. Az állam a törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett vállalatok tulajdonjogát a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján szerzi meg. Az illetékes miniszter egyesw-áHalato- kat az állami tulajdonbavétel alól kivételesen mentesíthet, ha a vállalat jelentősége az állami tulajdonbavételt nem indokolja. Jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem terjednek ki a hatályos jogszabályok alapján működő szövetkezetekre. Az állami tulajdonba vett vállalathoz az illetékes miniszter vállalatvezetőt (telepvezetőt) rendel ki. A jelen törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó egyéni céq tulajdonosa a vállalatról, valamint a vállalat céljára rendelt azokról a vagyontárgyakról, amelyek a vállalat telephelyén kívül vannak, köteles a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított 30 nap alatt a Pénzintézeti Központhoz — ha pediq külföldön tartózkodik, a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz bejelentést tenni. Az a tulajdonos, aki bejelentési kötelezettségének a mcqszabott határidő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt. A volt tulajdonosnak a vállalattal kapcsolatban nem álló tartozásaiért az állam nem felel. Mindazok az ingóságok (ideértve a jogokat, jogosítványokat és engedélyeket is), amelyek a jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálják (ideértve a közlekedési eszközöket is), a vállalattal együtt állami tulajdonba kerülnek, tekintet nélkül arra. hogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik személynek tulajdonában állanak. Ugyancsak állami tulajdonba kerül — tekintet nélkül arra, hogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik személy szolgálatában áll — az az ingatlan is, amely kizárólag vagy túlnyomó részben a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálja. Ha a vállalat célját szolgáló ingatlan- rész az ingatlan egyéb részétől természetben elválasztható, az illetékes miniszter elrendelheti az ingatlan megosztását. Mindazok az 1949. évi szeptember hó 1. napja előtt bejelentett szabadalmak, védjegyek és áruminták, amelyek a j<* len törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalat céljára használhatók, a vállalattal együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha a volt tulajdonosnak, társtulajdonosnak, társasági tagnak, részvényesnek, részvény- társasági igazgatósági tagnak, illetőleg a felsoroltak házastársának, fel vagy lemenő ágbeli rokonának vagy elsőfokú sógorának tulajdonában állanak, vagy pediq olyan vállalat tulajdonában van. nak. amelyben a felsoroltaknak érdekeltségük áll fenn. * A jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1349. évi szeptember hó 1. napját megelőző időben magánjogi szer. ződés alapján keletkezett követelések a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek. A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön jogszabály rendelkezik. Annak a volt tu lajdonosnak, akinek megélhetését kfzá- rólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította, az illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjától egy hónapon belül a kár- taianííásra a vállalat vagyoni helyzetét is figyelembevéve, legfeljebb 15.000 forintig terjedő előleg folyósítását engedélyezheti. Az állami tulajdonba vett vállalat volt tulajdonosa számára, kérelmére, szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően, a lehetőséghez képest elhelyezkedést kel! biztosítani. Az állami tulajdonbavétel nem érinti az állami tulajdonba vett vállalat alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát. Az állami tulajdonba vett vállalat alkalmazottját a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni. A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem terjednek ki azokra a vállalatokra, illetőleg a vállalatnak azokra a részeire, amelyeknek tulajdona az 1S47:XVMI. törvénycikkei becikkelyezett békeszerződés, az 1945. évi január hó 20. napját követően kelt és érvényben lévő jogszabály, vagy e napot követően kötött és érvényben lévő államközi egyezmény rendelkezésein alapszik. Állami tulajdonba vétetnek a jelen törvényerejű rendelettel azok a vállalatok is, amelyekhez az illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően vállalatvezetőt, vagy ellenőrt küldött ki. Az állam a vállalatok tulajdonjogát arra a napra visszaható hatállyal szerzi meg, amelyen a vállalathoz vállalatvezető, vagy ellenőr küldetett ki. Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza, a büntető törvények megfelelő rendel, kezései szerint büntetendő. A törvény- erejű rendelet végrehajtásáról a Mi nisztertanács (14. §. (1) bek.), illetőleg az illetékes miniszterek gondoskodnak, jelent pártszervezeteink számára, amelyet kifogyhatatlanul használhatnak fel a dolgozó tömegek mozgósítására és tudatosítására. Éljenek pártszervezeteink ezzel a lehetőséggel. használják fel a mindennapi munkájuk során, hogy.a feladatok megoldása érdekében a magyar dolgozó népet, egy hatalmas megbonthatatlan egységbe forrassza össze, honv szilárd egységben tömörüljön dolgozó népünk vezetőereje a kommunisták pártja mögé. Úgy dolgozzunk, hogy dolgozó népünk előtt világossá váljon, hogy a terv érdekében folytatott munkánk egyet jelent a béke megvédésével, egyet jelent a háborús gyújtogatok elleni harccal. Döntő feladatunk, hogy erősítsük Pártunkat, amely éberen őrködik hazánk függetlensége felett. Fokozott éberségre van szükség, mert nyilvánvaló, hogy a régi rend hívei, a nyugati imperialisták és csatlósaik a jöbőben is igyekeznék majd ártani, ahol csak tudnak. Eszeveszett dühvei és fogcsikorgatva nézik Népköztársaságunk eredményeit, népünk fokozatos jólétét es jobb életét. Minduntalan megpróbálnak fenyegetni és belügyeinkbe beavatkozni, ha azt látják, hogy kemény kézzel sújtunk le ügynökeikre. Nekünk magyar dolgozóknak feladatunk, hogy állandóan erősítsük, sziklaszilárddá tegyük a békefront ránkeső szakaszát, hogy Pártunk és tanítónk, Rákosi elvtárs vezetésével szilárdan helytálljunk a békefront hatalmas hadseregében, melynek élén a nagy Sztálin vezetésével a hatalmas Szovjetunió áll. A Szovjetunió ereje a béketábor állandó erősödése és Sztálin vezetése jelenti azt az erőt, amely meghátrálásra kényszeríti a nyupati imperialisták háborús gyújtogató, kardesör- tetö aljas bandáját. V. évfolyam 52. szám yÄxa gjjj fillér 1949 december 31
