Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)
1949-11-12 / 45. szám
4 SZABAD NOGRAD 1949. nerreimfef 1% Pozsonyi elvtárs, a sztáhánovista kőműves, a múlt héten megyénkbe is eljött, hogy bemutassa azt a munkamódszert, amellyel a teljesítményt az építkezéseknél hatalmas mértékben lehet növelni. A kisterenyei mozdonyház építkezésénél nagy csoportulás vette őt körül. Minden dolgozó kiváncsi, hogyan lehet többet termeim a sztahanovista módszer szerint. Pozsonyi elvtárs elsőnek két segédmunkással a zsinórt húzza ki, amely az irányvonal betartását szabályozza. Azelőtt függőztek, kalapáccsal kopogtatták a téglát és általában sok idő pocsékolódott el az apró mozdulatokkal. A munka megindult. Berki János segédmunkás Pozsonyi előtt a habarcsot teríti, míg Csemer elvtárs a téglát adogatja. A csodálkozás moraja fut végig a szemlélőkön, amikor látják ezt a hatalmas iramú munkát. Pozsonyi elv- társ a kézhezkapott téglát egymásután rakja a falra, egyiket illeszti a másik mellé. Berki János pedig a fal másik végéhez megy és szaporán öntözi a habarcsot. Elfogy az utolsó darab tégla is és a fal már magasan áll. Pozsonyi elvtárs lejön az állásról és megmagyarázza, hogyan lehet így dolgozni. 1275 százalék — A munka jó megszervezése és a munkaszeretet eredményezi eddigi eredményeimet. Huszonhét percig dolgozott Pozsonyi elvtárs és az ezalatt az idő alatt 1.07 köbméter falat húzott fel, ami 1275 százalékos teljesítménynek felel meg és az értéke 17.40 forint. A szovjet mérnökök szerint az ezzel a munkamódszerrel készült falazás 60 százalékkal iartósahb. mint a régi. A salgótarjáni 36-os építkezésektől is resztvettek Pozsonyi elvtárs munkamódszerének , tanulmányozásánál. Akik otí jártak, valamennyien azt mondják, hogy ezt a módszert ok is elsajátítják, mert így hamarább tudjuk a szocializmust felépíteni. Akik pedig kételkednek, azokat hamarosan meg fogja győzni az elért eredmény. Pászti József és Gyüre László az ott- látottakkal kapcsolatban a következő levelet írták hozzánk: 99 Mi is az új módszer szerint dolgozunk“ „A műét hét folyamán nekünk is módunk volt saját szemünkkel meggyőződni arról, hogy mindaz, amit a tápok, a sztáhánovista kőművesekről írtak, nem ugrasztás, hanem valóság. Megvallva, először mi is kételkedtünk ebben a magas eredményekben, de most, miután láttuk, hogy ez mindent felülmúl, mi is igyekszünk megvalósítani. Ott voltunk Kisterenyén és Pozsonyi elvtársunk minden mozdulatát nagy figyelemmel kísértük és nem sokon múlott, hogy el nem szégyeltük magunkat azért, hogy mi még ezidáig nem gondolkoztunk újításról. Rájöttünk, hogy ezekkel o, módszerekkel nem is ördöngös mesterség 1200 százalékos eredményt elérni. Láttuk falazást módszerét, amellyel tízszer any- nyit 'termel mint mi ezekkel a régi, elavult mót szerekkel. Ha mi is az új módszer szerint fogunk dolga, ni, ötéves tervünket építőipari vonat ozásban sokkal hamarabb tudjuk bejei ;zni, amivel nagyban hoz- zájárulutik nemzetgazdaságunk megerősödésébe ; és életszínvonalunk emeléséhez. Miiitán sajátmagunk győződtünk meg e munkamódszer előnyéről, azon leszünk, ho, \y mielőbb el is sajátítsuk és gondunktesz, hogy mint a szocializmus építésének a Szovjetunióból hozott néps. erű sztáhánovista mozgalmát, magunkévá tegyük. Tudjuk, hogy épülő országunknak sok köműves- szakemberrA van szüksége és elsősorban az új munkamódszerek bevezetésével tudjuk munkaterületünkön termelésünket megtízszerezni. Mi ígér jak, hogy Pozsonyi elvtárs munkamódszerét átvesszük és a mellénk beosztott segédmunkásokkal is megíaníttatmik. Ezzel nemcsak több fizetést kapunk, hanem sok szép és modern lakost jiütatunk a dolgozóknak" A műnk imódszerátadásnak egyik kimagasló uedménye a Zagyva községnél épüifí két darab négylakásos ház munká)|atainál már meg is mutatkozik. K’enács Erzsébet és Gyurisba Verona, akiket most képeznek át szakmur kásokká, 195 százalékot értek el a alazási munkálatoknál Magáé lehet a fele, aztán minden rendben van „...A kuláksáq elleni támadás azt jelenti, hoqy fel kell készülni és rá kell csapni a kulákra, de Uqy rácsapni, hoqy többé nem áll lábra. Ezt nevezzük mi bolsevikok valódi támadásnak ..(Sztálin). Magyar elvtárs a DÉFOSZ megyei titkárságról, meg a Közellátási Fel- úgvelőség amikor Érsek vadkertre érkeztek, még nem tudták, hogy leleplezik a kulákot, aki mindenre képes, csakhogy tömje a bendőjét, csakhogy rémhírt terjeszthessen, vagy zavart kelthessen a községben. Egy becsületes dolgozó papírt nyomott Magyar elvtárs kezébe, kusza sorok voltak rajta. „Mrekvicskű Béta 27 holdas kulák, csépTógéptulajdonos gabonái rejteget. Nagyokat nevet, hogy ezzel is megkárosította a magyar népet. Meg azt mondja, hogy háborúra készül és kelt neki, ha majd a többiek éhen fognak döglődni." Magyar elvtárs nem áll az ideges emberek hírében, de erre már egy kicsit kipirosodott az arca és mintha azt mondta volna: „hinnye a kutya keservit.“ Még nyelt egyet és elindult Mrekvicskáék felé. Mire odaért a kulák portához, már teljesen nyugodt volt, még mosolygott is, amikor megkérdezte: — No, hol van a gabona, amit eldugott? Ugylátszik hirtelen érte Mrekvicska Bélát a kérdés, mert nevetett, széttekintett, aztán megint nevetett- és hol az egyik, hol a másik lábára állt. — Nincs nekem — nyögte ki. Melléje még legyintett is. Még a fejadagommal is nehezen fogok kijönni. De, itt az ásó, meg a kapa, villa is van, ha nem hiszik, keressék meg. Csak keressék! — mondta most már mind gyorsabban és a villa meg a kapa után futkosott. Magyar elvtárs gyors, határozott léptekkel elindult. Egy pince, 10 hektoliter borral. „Be van jelentve?” „Nincs” — válaszol a kulák. — De gabonám nincs, kár keresni. Szétosztottam volna már én azt — mondja még. Padlás. Csöves tengeri, cirokseprök. Mögötte fal, rajta egy kis ablakos ajtó. Eltűnik, az álcázás, felnyílik az ajtócska és előtérül a gabonaraktár. Mások szájából elvont ellopott kenyér. Az ajtócskán felirat: „1949 évben csináltam, hogy ha kitör a háború, legyen mit enni." Kilenc zsákban 638 kg búza, 4 zsákban 275 kg árpa, 4 zsákban 158 kg finom liszt, két zsákban 125 kilogramm kenyérliszt. Még ruhák és egyéb holmik. Á kulák csak annyit mond: „Ha há- ' orú lesz, minden elveszik és arra ámítottam,“ Öt évvel a felszabadulás után ... A béketábor ereje egyre nő, a világ minden becsületes dolgozója vívja harcát a kizsákmányolással szemben. A kulák pedig háborúra spekulál, hogy újra kizsákmányolhasson, elvonja a dolgozók, szájából a kenyeret. Még attól sem riad vissza, hogy oda súgja: ,,Magáé lehel a fele, aztán minden rendben van" Azt kínál a fel, amiért annyian verejtékeztek, amit annyian vártak, amit ő bécstelenul ellopott. Ellopta az idei cséplés alat . Éberen öi ködjön minden becsületes dogozó par, szt. A községében ismerje fel, hogy a tol a háborút suttogják, ott a kulák spekulál, hogy elvonja magáról a fig /elmet. Munkáslevelez ők a proletár-közvélemény parancsnokai „A munkások minden politikai esemény, minden győzelem, vagy vereség alkalmával a Právdának írtak leveleket, üdvözleteket, tiltakozásokat " — írja a Párttörténet, amikor arra utal, hogy Lenin elvtárs a Párt, a dolgozók harcos szervezetének felépítése szempontjából a sajtó és a munkáslevelezés megszervezését a pártépítés egyik fontos feltételének tekintette. Annak a győzelemnek, — amelyet az orosz proletárok a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal arattak — létrehozásában a pártsajtónak, a munkások és parasztok hatalmas levelezőhálózatának, a sajtóhoz való ragaszkodásának is szerepe volt. A forradalom után még nagyobb méreteket öltött a levelezés. A mai szovjet lapok számtalan munkáslevelet közölnek le egy-egy számban. A lapokban közölt cikkek csak elenyészően kis százalékát teszik ki azoknak, amelyeket hivatásos újságírók írnak. A megjelent leveleknek élénk visszhangjuk van és a dolgozók nagy érdeklődéssel fordulnak feléjük. Sztálin eivtárs a munkáslevelezőket a „proletár-közvélemény parancsnokainak“ nevezte, s rámutatott arra, hogy mennyire kell ezekkel a levelezőkkel foglalkozni, köztük és a lap között a kapcsolatot fenntartani. A hatalom erősödésével a dolgozók elméleti színvonalának emelkedésével nálunk is mind nagyobb méreteket ölt a munkásievelezés. Lapunk hasábjain az utóbbi időben számos levelet közöltünk üzemi dolgozóktól, parasztoktól, vagy értelmiségiektől, akik egy-egy kérdéshez szólnak hozzá. A levelezőhálózat kifejlődése nemcsak lapunk minőségi színvonalának emelkedését eredményezi, hanem mind közelebb jutunk a szovjet sajtóhoz, amelyet ezen a téren is példaképünknek tekintünk. Ahogy- az újságolvasásnak naprói- napra nélkülözhetetlen életszükségletté kell válnia dolgozó népünk életében, munkájában, ugyanúgy kell kiszélesíteni a levelezést, ugyanúgy kell megyénk dolgozóinak is a sajtót mindinkább magukénak tekinteni, sajátjuknak tudni. Az a dolgozó, aki megyei lapunkat sajátjának érzi, — és ilyenek ne n kevesen vannak megyénkben,, — levelek írásával kell, hogy hozzájáruljon lapunk színvonalának emeli séhez és ahhoz, hogy a Szabad Nógrád-ot még jobban a dolgozók lapja/á. Pártunk megyei sajtó- orgánumáví, szellemi fegyverévé tegyük! A PÁRTSZERVEZETEK FELADATA AZ ÚJ PÁRTTAGOKKAL ÉS TAGJELÖLTEKKEL KAPCSOLATBAN A pártszervezetek egyik legfontosabb feladata a tagjelölteknek és az új párttagoknak oktatása, aktivizálása. A kommunista párt sorainak kiszélesítése megköveteli, hogy a pártszervezetek még fokozottabb figyelemmel forduljanak a kommunisták politikai oktatása felé. „ .. .íittenzív politikai oktatás megszervezésére van szükség az új párttagok körében. A cél az, hogy politikai öntudatuk a kívánt szükséges színvonalig emelkedjék — mondotta Sztálin." Az ivanovói pártszervezet például taglétszámát tekintve a Nagy Honvédő Háború éveiben és a háborút követő években, csaknem kétszeresére nőtt. A párt tagjai lettek a Nagy Honvédő Háború hősei, a termelés sztahanovista dolgozói, a legkiválóbb kolhozisiák és az élenhaladó értelmiség. A párt sorainak ez a nagyarányú növekedése szükségessé tette a politikai oktatás kiterjesztését. Ez évben az ivanovói pártszervezet azt a feladatot tüzle maga elé, hogy minden új párttagot és tagjelöltet bevon a politikai oktatásba. Az ivanovói területi pártszervezet alapszervei a központi bizottság útmutatását követve, jó munkái végeztek. Az egyik 'textilgyár pártszervezetében például az új tanévre való előkészület során minden egyes kommunistával személyes megbeszélést tartottak, hogy kijelöljék neki a legmegfelelőbb oktatási formát. E gyár pártszervezétének csaknem valamennyi új tagja pártmegbizalási kapott. Vannak, akik a komszomol-há- lózat propagandistái, mások agitátorok, vagy a pártcsoport szervezési funkcióit végzik. IsmAt mások a fali újságot szerkesztik. Az új párttagok és tagjelöltek oktatásával a pártszervezet elérte, hogy a tagok és tagjelöltek jelentösen fejlődtek. Ez nemcsak a termelés terén mutatkozott meg, hanem a pártgyűléseken a felszólalásokban is. Szavinát 1948-ban megválasztották egy szövőgyár előkészítő osztályának pártcsoportszervezöjévé. Azóta Sza- vinának sikerült megjavítania a párt- csoport munkáját a politikai munka és a termelés területén is. Szavina maga is példát mutat. Elsők között teljesítette az ötéves terv előirányzatát, Gyártási normáját 175 százalékra teljesíti. A kiváló munkásnő nagy sikerrel végzi tanulmányait a munkásifjúság iskolájában. Az új párttagok közül néhányat felelősségteljesebb munkára jelöltek. Szuszlovát mühetyfónökké léptették elő* Odinkovot mesterré avatták. A gyár dolgozói minden hónapban túlteljesítik a. tervfeladatot. Többszázezer méter félkész és néhány millió méter kész szövetet gyártottak terven felül. A Lerún-kerület pártbizottsága állandóan ellenőrzi az alapszervekmk az új párttagokkal és tagjelöltekkel kapcsolatos munkáját. Az a lelkiismeretes munka, amelyet a pártszervezet a tagjelöltekkel kapcsolatban végzett, azzal az eredménnyel járt, hogy a tagjelöltek jelöttségi idejét nem kellett meghosszabbítani, vagyis jelöltségük híva- iaios ideje után érdemesekké váltak a párttagságra. Ez év szeptember hónapja alatt kétszerannyi jelölt lett- párttag. mint az elmúlt egész éa alatt. A Szovjetunió minden pártszervezete arra törekszik, hogy az új párttagok és tagjelöltek valóban méltók legyenek az élcsapatba való tartozásra, élenjáró példái mutassanak a termelésben és fáradhatatlanul továbbfejlesszék marxista-leninista elméleti tudásukat. (Szovjet újságcikk.) Széleskörű fásítási versenyxnozgalmat indít a ságújfalusi gondnokság A ságújfalusi erdőgondnokság dolgozói üzemi értekezleten vitatták meg a Szovjetunió nagy fásítási tervét és a magyal" erdészet nagyszabású 5 éves tervét. A dolgozók valamennyien felismerték az erdősítés és fásítás fontosságát és az alábbi feladatot tűzték ki célul: Vállalják ez évben és az 5 éves terv folyamán minden esztendőben 3 kát. hold új erdő telepítését, ugyanakkora a régi vágás-terület beerdő- sítését a napi munkaidőn kívül. Célul tűzték ez évben és az 5 éves terv folyamán minden évben a fatermelési költségek feltétlen csökkentése érdekében 50 métermázsa fa kitermelését, döntését, gallyazását, hossztolását, sarangolását, különös tekintettel a a szerfa kihozatalára. Ugyancsak vállalják a fenti 50 métermázsa fa erdei utakhoz való kiközelítését. Vállalják ez évben és az 5 éves terv folyamán minden évben a fuvarozáshoz szükséges utakból 500 méter renbehozatalát. Az önköltségcsökkentés érdekében vállalják az erdősítés katasztrális holdanként! — költségének a kivitelezés minőségének megőrzése mellett — az elmúlt évvel szemben 20 százalékos csökkentéséi Ugyancsak célul tűzték ki az új, fej*» lettebb munkamódszerek bevezetését, a’ csemete-nevelésnél és az erdősítésnél alkalmazott szerszámok korszerűsítés sét, a beérkező újítások és észszerűsi- tések bevezetését. A fásításnak tömegmozgalommá fejlesztése érdekében széleskörű propaganda kifejtését vállalják a Párt, á Défosz és a többi tömegszervezetek bevonásával. Kisterenyén mutatta be A SZTAHANOVISTA POZSONYI MVNKi \MÓDSZEHÉT Moszkva magas ege alatt A Kreml egyik legrégibb tornya, Szpaszki '-torony tizedik emeletén >an az áru si toronyórák szerkezete. ■ 4 ind ért éjfílkor megzendülnek az >rák és eljátszák a Szovjetunió úmnuszát. Hangjait a rádió hullánál szerte\ úszik az egész világon. 1 zenéló Szpaszkij-torony fenséges lángját ha igatják a bálnavadászok Jeges-ter.ger partjain, az Északi Fény világosságánál, a kazahsztá- ú kertészei gyümölcsöseiben, ahol íz óriási piros almák teremnek. A <'remi tora lyóráinak dallamát isméik a világ minden országában és tárból felh mgzik, az emberek felragyogó arccal mondják: „Ez Mosz- iva!” „Az orosi ember szíve sehol nem tért olyan hangosan, olyan boldogan, mint Moszkvában.,. Nem is adom me± magyarázni magamnak izokat az érzéseket, amelyek a Kreml lát ián támadnak fel ben- wm" — írta Bjelinszkij. E több nint száz évvel ezelőtt irt sorokat taszkén ve ltja minden szovjet em- ter. De a irtai Moszkva, a szovjet Moszkva tokkal többet jelent az trosz Moszkvánál. Annak az országnak a fővárosa, amely először épeit a kommunizmus építésének ttjára — i'-Z egész haladó emberiség fővárosa, az új. gyönyörű világ '.ászlóoivőj!. A szovjet Moszkva története 1918 nárdusában kezdődött, amikor a zovjet kormány Petrográdból Mosz- ivába költözött át. Azóta a Szpasz- új-torony lábánál, a Vörös Téren átszódnak le minden évben a má- us elsejei és az Októberi ünnepségek. Itt vonulnak el, élő folyarn- zént hömpölyögnek az ünnepi rne- leloszlopok, Moszkva dolgozóinak izázezrei. A Vörös Téren, a Mauzó- eumban — amelynek falait mind a izenhat szovjet köztársaságból küllőit ritka márványból és porfirból •mellék — aíussza örök álmát Leim, a szocialista állam megalapí- ója. 1945 június 24-én, a Szpaszkij- orony óráinak tizedik ütésére kez- lődött a Vörös Téren a győzelmi líszszemle. A zene váratlanul el- luílgatott. A harcosok menetoszlopa wzta a föld felé hajtott ellenséges obogókat és ledobta a Mauzóluetn ábánál. Elsőnek Hitler zászlója túllőtt a kőre és szűnni nem akaró turrázás közepette nézett le rá az !melvény magasságából az, aki a szovjet népet győzelemre vezette a asiszták ellen: — Sztálin genera- isszimusz. Négy esztendő telt el. Szemünk átlóra változott és változik folyto- wsan a háborúutáni Moszkva képe. Jjra növekszik. A Szpaszkij-toronyból lelátni a szépséges Moszkva üf utcáira, új magas épületeire, a külváros gyönyörű, napfényes házaira, ahol a munkások laknak. A szocializmus országának ipari fellegi vára, a haladó szovjet tudomány, művészet és kultúra központja. Moszkvának , az új világ zászlóvivőjének óriási a szerepe. Nemrég a szakszervezetek székhazának fehér oszlopcsarnokából intéztek üzenetet a béke híveinek összegyűlt képviselői Sztálinhoz, a szovjet nép vezéréhez. „Az ön neve az egyszerű emberek millióinak lobogója lett a békéért, a demokráciáért folytatott harcban, ön a földkerekség minden egyszerű emberének szívében láng- ragyujtotta a rendíthetetlen hitet a békéért világszerte megindított harc., nagy és igazságos ügyében Alkonyodik. A Kreml tornyai csúcsán kigyúlnak a vörös csillagok, amelyek messze világítanak a Szovjetunió határain túl is. A Kremlben már csak egy kivilágított ablak fénye sugárzik. Talán éppen ez ablak mögött dolgozik íróasztalánál az, aki kovácsa és lelke azoknak a győzelmeknek, amelyeket a szovjet nép a kommunizmus tündöklő magaslatai felé vezető úton elért: Sztálin. VERA IN BÉR
