Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)
1949-11-25 / 47. szám
A „szakma legjobb munkása" címéért tovább folyik a verseny Hogyan ért el 1150százalékot Szorospatakon Zsélyi János elvtárs A múlt héten a Gáti-üzem két csa- ata nyújtott szép teljesítményt az al- erttelepi bányászok után. Most újabb szép teljesítményről számolhatunk be. Tizennyolcadikán a nagybátonyi üzem- vezetőség jelentette, hogy Zsélyi János 1150, Mátyási György élmunkás 1033 és idős Horváth István 681 százalékot teljesített. Megkértük Zsélyi elvtársat, mondja el, hogyan érte el ezt a szép teljesítményt? — Beszállás előtt üzemi gyűlésünk volt — kezdi beszélgetését Zsélyi elvtárs —, ahol az alberttelepiek szép munkáját ismertették. Ekkor határoztuk el, hogy mi is sztahanovista módon fogunk termelni Ez abból állott — mondja Zsélyi János vájár —, hogy én csak a fejtést végeztem, a másik két társamat megbíztam azzal, hogy az ácsolást és a csillék rakását végezzék és a másik két társam csupán a szállítást lássák el. Már munkaközben láttuk, hogy a .jsikta" végére valami csúcseredménynek kell születni, mert nem győztük az üresei és a telit szállítani — mondja az egyik csillés elvtárs. — Kiszállásunk után közölték velünk, hogy 1150 százalékot értünk el, rekordot javítottunk. Nagyon örültünk a szép eredménynek és továbbra is így fogunk dolgozni, hogy elnyerhessük a „szakma legjobb munkása” címét. Hasonló módon dolgozott Mátyási György élmunkás elvtárs is. Megbeszéltük lent — mondja —, hogy amikor az egyik munkahelyen a szenelést elvégeztem, megyek egy másik munkahelyre, hogy csúcsteljesítményt tudjunk végezni. Így lehetett aztán az, hogy akkor nap 1033 százalékot értünk el. De Szorospatakon nemcsak ez a két kiugró eredmény született. 18-án, mert idős Horváth István elvtárs 681 százalékot teljesített. Az említett napon én is versenyre indultam, pedig már 16-os műszakon dolgoztam — feleli Horváth elvtárs. — Sajnos azonban egy és háromnegyed érán keresztül nem kaptunk üreset és majdnem ugyanannyi ideig nem volt levegő sem. Nem keseredem el, mert én is harcba indultam az „üzem legjobb munkása" címéért és még meg fogom próbálni Zsélyi eivtárs eredményének a túlszárnyalását is. A levegőhiánnyal kapcsolatban elmondja még Horváth elvtárs, hogy bosszantó az, ha éjszaka nincs levegő, mert az éjszaka a legjobb idő arra, amikor a levegőszolgáltatás akadálymentes lehet. Múlt héten még csak Mátranová- kon, most Szorospatakon értek el bá- szaink szép eredményeket és láthatjuk, hogy ez a mozgalom fejlődik, mert sokan akarnak a „szakma legjobb munkásai” lenni. meg a munkát, tisztában van azzal, hogy a termeléssel országunkat erősíti.“ Ezt nemcsak Huram elvtárs tudja, mert Balogh József és Pál József brigádvezetők versenyre indultak Huram elvtárs teljesítményének megdöntésére. A 150 grammos gyógyszeres üvegek gyártása volt napirenden — kezdi Balogh elvtárs — amikor étkezési idő alatt megbeszéltem Ozvald János merítővei és Sörös Valdemár fujtató- val, akik a brigád tagjai, hogy jobban fogunk ügyelni szerszámainkra — ezáltal több idő jut a termelésre — az üvegek normasúlyát csökkentjük a megengedett határig, így gyorsabban hül ki és ezáltal többet termelhetünk. 2370 darabot kellett volna aznap termelni — folytatja Balogh elvtárs — de a napi munkánk- elvégzése után 4153 darabot számoltak, ami 175 százaléknak felel meg. A selejtcsök- kentésről sem feledkeztünk ám meg — mondja Ozvald elvtárs —, mert annak ellenére, hogy 175 százalékot teljesítettünk, sikerült a 4.2 százalékos selejtét 2.6 százalékra csökkenteni. Hasonlóan1 cselekedett Pál József elvtárs is, hiszen egyik esélyes versenytársa volt Balogh elvtársnak. Az ő napi teljesítménye 171 százalék volt és a selejtet 4.4 százalékról 2.3 százalékra csökkentette. Ez a szép teljesítmény, amely a salgótarjáni üveggyárban még ismeretlen volt, nem újítás révén jött létre, nem is a laza normának tulajdonítható, hanem csupán a munka jobb megszervezésének. Es bízunk abban, — mint ahogy Balogh elvtárs mondotta —, hogy az ő eredménye nem határeredmény, mert a szocialista ország építésében még fognak szebb eredmények is születni A bányaüzemek után a gyárak is elindultak ^a szakma leviobbíai” címért A hős szovjet asszonyok nyomában 1 íőzsef-lejtős. Salgótarján város peremén vág bele a föld gyomrába. Egy- ízben már megnyerte az országos vándorzászlót. Szaporán jönnek ki gyomrából a csillogó szénnel megrakott csillék. Naponta háromszor váltanak műszakot a bányászdolgozók. Reggel délben és este. Á váltásoknál ma már a munkában megedzett bányászok között ott vannak a nők is. A bánya bejáratánál ügyes mozdulatokkal végzi Adorján Margit 17 éves kapcsoló a munkáját. Nadrágban van. Lábán gumicsizma. Arca vidáman mosolyog és egy-egy csille lekapcsolásánál a „Szerencse fel“ bányászdalt dúdolja. — Bányász lánya vagyok — mondja büszkén —, most magam is bányász lettem. Méltó utóda akarok lenni édesapámnak, aki 42 évet dolgozott a bányában mint Vájár. Alighogy befejezi mondanivalóját, a jelző megszólal. Adorján Margit felkapcsolja az üres csillét és indítja is a bánya mélyébe. Lent, a bánya mélyén, az új ereszke- tetön karbidlámpák fénye imbolyog. „Jó szerencsét“ köszönnek a bányászok az újonnan érkezettnek. A bányászok mély hangjába belevegyül egy női hang is és üdén cseng a föld mélyén. Csaszi Sándorné csillekapcsoló mondja már jogosan a „Jó szerencsét“ köszöntést. A bányászok soraiban dolgozik és egyenrangú ő is a többi bányászokkal. — Két napig tanultam ezt a munkát. Azóta olyan, -mintha mindig a ; bányában dolgoztam volna. Az egyik ifjú bányász bizonyítja, ‘ hogy Csaszi Sándorné valóban kitűnő munkássá vált, hiszen a kitűzött munkáját már túlteljesítette. A G-sikló harmadik jobb osztóján Molnár Olga dolgozik. Gumicsizmája bokáig sáros. Arcát a szénpor lepte be. Amikor zubbonya uj- jával végigtörli homlokát, az újkor asszonya arcán szétmázolódik a szénpor. Még szebbé teszi a bányászasszonyt. Fehéren villannak ki fogai és ezt mondja: — Nálam a munka becsület és dicsőség dolga. — Ezzel a tudattal jöttem a bányába is. Egyenjogúvá váltam a férfiakkal. A Párt szabadított fel. Be akarom bivégezni munkánkat. zonyítani, hogy mi, rtok is el tudjuk Csaba István vájár Molnár Olga szavaira mosolyog. Mosolyában büszkeség van és mintha igazolni szeretné Molnár Olga szavait; — Ä mf bányász-asszonyaink derekasan végzik munkájukat. Az első napokban valahogyan furcsának vettük, hogy nőkkel fogunk együtt dolgozni, több öreg bányász is csóválta fejét. Olyan, mintha bántaná Csaba István vájárt, hogy egyáltalán kételkedtek a nők jó munkájában, a bányász sapkáját kezdi igazgatni fején, aztán bátran felemeli fejét és úgy mondja: — Most bár látjuk, hogy tévedtünk, mert tényleg igaza volt Pártunknak, az asszonyok jól végzik munkájukat. Közöttünk van tényleg a helyük. Molnár Olga tényleg lehajol, piszkálja a csizmája szárába beesett széndarabot. Amíg lehajolva volt, gondolhatta ki, amit most mond, mert el sem dobja kezéből a szenet és már mondja is: — Mi, nők méltóak akarunk lenni a hős szovjet bányász-asszonyokhoz. Bekapcsolódtunk a munkaversenybe. Úgy akarok dolgozni, hogy méltó legyek az élmunkás-kitüntetésre. Romasz elvtárs, a bánya aknásza, aki eddig távolabbról hallgatta Molnár Olga szavait, közelebb lép. Csillogó rézlámpáját felemeli és rávilágít a bányász-asszonyra. — Jól beszélsz, Olga — mondja. — Szép példával állsz elő az ország asszonyai elé. Mi már régen a bányában dolgozunk, de ilyet még a bánya mélyén nem mondott asszony. ígérhetem, hogy segíteni fogunk munkádban, mert országunkban ti nyitottátok meg azt az utat, amin a szovjet asszonyok már hosszú évek óta járnak. Ti is olyan hősökké fogtok válni, mint a szovjet asszonyok. Az egyik ereszkében a fúrógép hangja dübörög fel, majd a csille gördülését hozza a bánya légáramlata. Molnár Olga nekifeszül a csillének. A körülötte állók segíteni akarnak neki. Molnár Olga csak ennyit mond: hagyjatok, én is bányász vagyok. A csille lassú menettel indul ki a föld felszínére. OLVASÓ VERSENY INDUL a salgótarjáni könyvtárban Salgótarjánban a Körzeti Könyvtár értesíti a dolgozókat, hogy a Könyvtár mellett alapkönyvtár működik, ahol minden dolgozó megtalálhatja a legértékesebb szellemi táplálékot, a jó könyvet. A könyvtárban a haladószel- [ lemű magyai írók művein kívül igen | nagy számban vannak híres szovjet ' írók művei is. A híres műveken kívül még ideológiai és ismeretterjesztő művek is állnak a tanulnivágyók rendelkezésére. Ne felejtsük Rákosi elvtárs április 9-én mondott szavait: „Ma már tudjuk, hogy ahhoz, hogy valaki élni tudjon a maga és hazája javára a szabadság jogaival nemcsak a jogok, a gazdasági lehetőségek, hanem a kultúra, a műveltség is kell. Az a jó állampolgár, aki elég tudással rendelkezik ahhoz, hogy meglássa és megértse az összefüggéseket a maga mindennapi munkája, magatartása és nemzete sorsa, sőt ezen túlmenőleg a nemzetközi versenyek között.“ A körzeti Könyvtár olvasóversenyt indít meg. Ötszáz kiállítás Sztálin születésnapján Az olomouci kerületben Sztálin születésnapján 500 kiállítás nyílik meg. központokban egy-egy helységben,több központokon egy-egy helységben több kiállítást is rendeznek. A kiállítások célja, hogy a dolgozókat közelebb vigyék Sztálin személyéhez és művéhez. Elsősorban azokat az ipari, mezőgazdasági és építési eredményeket mutatják be, amelyek közvetlenül a nagy Sztálin nevéhez fűződnek. A román trakiorisiák nagy teljesítményei A romániai gép- és traktorállomások dolgozói az őszi szántás elvégzésére munkaversenyt indítottak. Ennek során az egyik gépállomás traktoristái 12 nap alatt 837.6 hektárt szántottak fel. Ez azt jelenti, hogy minden lóerő után napi 12.5 árt szántottak. Egy ár: 100 négyzetméter. A győztes eredményt elérők közül két traktorvezető 35 HP erejű traktorral napi 5.6 hektár átlagot produkál. Az acélöntődé büszkén jelenti Rákosi elvtársnak, hogy befejezte a 3 éves tervet Rákosi Mátyás elvtársnak az MDP főtitkárának BUDAPEST ,Jl salgótarjáni acélárugyár acélöntődéjének összes dolgozója büszkén és örömmel jelenti nagy vezérének, hogy a munka frontján becsülettel harcolt és november 22-én déli 12 órakor teljesítette az üzem a 3 éves tervének acélöntvény programmját. Az utóbbi másfél hónapban az üzem minden egyes dolgozója átérezve az ügy fontosságát, éjt nappalá téve dőlPárt és A lelplezett Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagymértékben megkönnyítette kádereink alacsony elméleti, politikai képzettsége, a politikai éberség hiánya. Az ötéves népgazdasági terv új, hatalmas feladatokat hárít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, Párthoz hű, ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek a szocializmus építése minden akadályon keresztül győzedelmeskedik. Ha kiértékeljük Pártunk Politikai Bizottságának határozatát, akkor meg kell állapítanunk, hogy a szakmai és a politikai nevelés hiánya mutatkozott tneg az üzemek területén. A felszabadulás óta járási pártbizottságunk nem törődött a bányászok üzemen belüli szervezeti életével, csak a községi és lakótelepi pártszervezeteket építették ki. Csak községi vagy lakótelepi problémákkal vagy kampányszerű munkával foglalkoztunk. Emellett elhanyagoltuk az üzemi és termelési problémákat, ami megmutatkozott nem egy esetben a termelési grafikonokon. A Szervező Bizottság augusztusi határozatának értelmében megszerveztük a salgói szénmedence üzemeiben az üzemi pártszervezeteket abból a célból, hogy a hároméves tervet befejezhessük, az ötéves tervet politikailag és gazdaságilag felszínen tarthassuk, azt előkészíthessük. Szervezés közben olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a a bányaüzemek dolgozói helyeslik az üzemi párt- szerrezeteb létrehozását, mert eddig azt érezték, hogy a lakótelep és község területén ugyan n á- uyítja a Párt politikailag és gazdaságilag az ország vezetését, de az üzemek vezetésére a szakszervezet hivatott. Az üzemekben dolgozó, de lakótelepeken vagy falvakban lakó tagjaink gozott, hogy az akkor fennálló tekintélyes hátralékot felszámolja. Munkánkat sikerrel vitte a szocializmusba vetett törhetetlen hitünk és az a tudat, hogy kötelességünk maradéktalan teljesítése hatalmas lépés az új, boldogabb Magyar- ország félé.“ Éljen Rákosi elvtársi Éljen a Párti Acélöntődé dolgozói. Bánya bekapcsolódtak az üzemi pártszervezetek létrehozásába és ennek már kézzelfogható eredményei is vannak. Szénmedencénk üzemeiben fokozatosabban indult meg a brigádverseny, az egyéni és pálosverseny, így született meg Mátranovák gáti üzeménél Fejes József csapatának eredménye, akik 248 százalékot értek el. Majd Szorospatakon Zsélyi János 1050 százalékos munkateljesítménye. Az üzemi pártszervezetek eddigi munkájuk eredményeképpen megtudták javítani a dolgozók viszonyát a termeléshez A dolgozók tapasztalatból tudják, hogy van kihez fordulni, aki segít rajtuk. Az eddigi általános közömbösség felengedett. A bányamunkára eddig ránehezdő konzervatizmus, a megszokott maradi módszerekhez való ragaszkodás megtört. Az üzemi pártszervezetek megalakulása a kommunisták nagyfokú aktivizálódását hozta magával. Például a kisterenyei bányaüzemeknél a létrehozott bányász üzemi pártbizottság a munkások és a párttagok javaslatára műszaki funkciójukból leváltották azokat a munkáskádereket, akik elszakadtak a Párttól és a fejlődés akadályozói lettek. A dolgozók látják, hogy Pártunknakmilyen hatalmas és igazságos az ereje. Ezen keresztül előkerülnek a jó és helyes javaslatok, a termelés fokozásának érdekében. Példa rá Karancslejtős, ahol a termelést fokozni tudják, mert megteremtették a folytonos menet érdekében a hétórai munkakezdés ideje helyeit a hatórai munkakezdést. Ezáltal biztosították a szoros összedolgozást az aknával és a rakodóval. Az újonnan létesült pártszervezetek beindulása óta aktivizálódnak a dolgozók, ami megmutatkozik abban, hogy olyan eredményeket érnek el, amik nagy lépést jelentenek a munkához való viszony fejlődése és a szocia- iizmus építése terén. Kijavítjuk az oktatási munka hiányosságait A Szabad Nógrád f. hó 19. számában „Hiányok a Salgótarjáni Acélgyár Oktatási munkájában“ cím alatt foglalkozott az oktatási munkával. A jelsorolt hibák és hiányosságok valójában fennálltak az acélgyári pártszervezet oktatási munkájában. Másodrangú kérdésnek tekintettük az oktatást, a pártbizottsági tagok elhanyagolták saját képzésüket, a szemináriumok szervezését bürokratikusán végeztük. Elsősorban is a pártbizottság tagjai a hibák feltárása óta központi kérdésükké tették az oktatási munkát. Mindennap fél nyolctól fél kilencig egyéni tanulást vezettünk be Szombaton d. u. a pártbizottság tagjai számára a szemináriumot rendszeresen megtartjuk. A párttagságunk bevonásával megtárgyaltuk hogyan lehet a szemináriumokat helyesen megszervezni. A megtárgyalás alapján külön szemináriumokat szervezünk és szerveztünk az állandó nappalosok résére és külön szemináriumokat szervezünk a váltó műszakosok részére. szemináriumok átszervezése menetközben történik, úgy, hogy az oktatás további menetét az átszervezéssel ne szakítsuk meg. Előadóink eszmei és politikai színvonalának fejlesztése érdekében minden héten előadói értekezletet tartunk s nagy segítséget kapunk azáltal, hogy a megyei hathetes pártiskola előadói tartanak ezeken az értekezleteken előadásokét. A szemináriumok ellenőrzésire kiépítettük az ellenőrző hálózatot, bár itt még vannak hiányaink, mert nincs elegendő fejlett elvtárs, hogy minden héten le tudnánk ellenőrizni minden egyes szemináriumot. Az ellenőrfelelős részt- vesz az oktatási bizottsági értekezleteken és így közvetlenül látja az oktatási problémákat. A vidéki munkásaink oktatását egyelőre úgy oldottuk meg. hogy Bocsárlapujtőn, Somoson és Zagyvarónán az üzemi dolgozók számára, vasárnap délelőttönként általunk megbízott kiküldött előadók- bal tartjuk meg az előadásokat. Az első előadások még nem voltak kielé- gítőek, egyrészt Zagyvarónán a helyi pártszervezel soviniszta álláspontja okozott akadályokat, másrészt a kijelölt falujelelősök nem gondoskodtak arról, hogy a szemináriumi hallgatók teljes számban vegyenek részt az előadáson. A oktatási bizottság egy-egy tagját küldöttük ki a fenti falukba, hogy így az oktatás foLyama- tosságát a vidéki dolgozóink számára is biztosítsuk. A pártkönyvtárat december 1-től minden nap biztosítjuk a szemináriumi hallgatók és párttagjaink számára, a tanácstermünket olvasóhelységnek alakítjuk át és biztosítjuk, hogy délután fél 5-től'este 9 óráig állandó könyvtári szolgálat légyen. Az átszervezéssel kiküszöböljük a műszaki értelmiséggel és a nőkkel kapcsolatos hiányosságainkat oktatás terén. Irányt vettünk arra, hogy a szemináriumaink 10—15 százaléka a nőkből és műszaki értelmiségből kerüljön ki. Bene Károly okt. felelős. Hídvégi Pál titkár. Akkor ezt írtuk: „Magas eredményét azért érhetta el, mert helyesen használja ki a munkaidőt, jól szervezi A salgótarjáni üveggyárban Huram j Sándor üvegfúvó eddig még nem isiéért 170 százalékos eredményt ért el. |
