Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)
1949-10-06 / 40. szám
A Párt vezette Ismét győzelemre i SALGÓTARJÁNT k Rákosi ..A tervkölcsön jegyzése újra mutatója lesz a magyar IWgozó nép politikai érettségének, áldozatkészségének, hazafiságá- jeak. Abból a gyorsaságból és lelkesedésből, amellyel a város és a í*tú doigozói ezt a kölcsönt le, illetve tül fogják jegyezni, kiolvashatja barát és ellenség egyaránt azt az eltökéltséget és áldozatkész* Béget, amellyel dolgozó népünk erősíeni és gyorsítani akarja szocialista felécíiést.” Nézzetek végig Salgótarjánén!.... i'Csütörtökön az a mérhetetlen lel Swéedéa, egységes akarat erejében, győzelmeiben még hatalmasabbá (ették a városit. Reggel fél hatkor pern az első megmozdulás volt a« »célgyár udvarait, — kormányunk kihívására r.ár szerdán este meg- isioagatta a A* *'joeókait... Tarján |»éhány ót# alatt pjs elsők c*.3zé perekedíe fej magát. Jegyzett min- jöenítí, az elsők között akart lenni, feogy szavazzon a Párt, Rákosi ei-v- #irs mellofct. Aztán az Szem! hangszóróik erró bőszéinek, hogy kik a iegfjoo- fcnic. Az acélgyárban Tóth Imre hí. doghemgerlői brigád vezető kéthavi fézetését adta. Piaiad, éteteirős 30— fc2 év körüli, arca sugárzik az feríxm/től. Murikat ársai szeretettel jyeszik körül. Hogy a tori tv.lbe raSyoci.?.*. 1!8 Százalékra te.; és most célul fczte ki magi ,, hogy tovább foltozza eldigü -törően nyét! ,,Mi egyhaíü keresetünkét aó- Bak” — határoztak elsőnek az üveggyárban az egyes számú Fazekas kemence dolgozói. A gyár követte példájukat... A termelés- kon is. Beszélgess csak Bauer fcuszitáfV élmunkássa. — Augusztusban 134 százalékot |s elértünk, a selejted meg 12-ről <j százalékra szorítottuk le... .‘Egyéni versenyben vagyunk! Aztán ott van. Csanádi András. Teljesítményük 134 százalék körül jrnozog..; Ok a kölcsön jegyzésben fe az élen járnak. Valamennyiem a Párt tágjai. A harcok, a győzelmeket szerző Pártnak a katonái. Kommunisták, akik szeretik hazájukat, a népet és nincs az az áldozat, amit kicsám.yelnének, ha békéről, szabadságról van szó. ÜnRepel a város Nem egy napig. Amíg á kölcsön, jegyzés tart, újabb és újabb győ- zeOmi hírek érkeznek... Az acélgyári dolgozók munka után hosz- szú, tömött sorokban vonulnak végig a városon, A járókelők velük együtt tapsolnak, éljeneznek... Határtalan; a boldogság. ^E'jén Rái_ kosi! Éljen a Párt! Éljen a nagy Sztálin!” — hangzik a kiállás. Ha véletlenül előfordul, hogy Ablakit kihagynak a jegyzésgyüjtők, az nem nyugszik bele. Hiszen, ő is Salgótarjánban lakik, szégyen volna, ha kimaradna.,» Járta is a várost Ponfj Pái nyugdíjas bányász, amíg az meg nem taOáiilta a jegyzésgyüj- tőket Egyhavi nyugdíját írta be. Negyvenegy évet és hat napot dolgozott a bányában. Robot, munka, szolgaság voit az ólet, most. végre szabadon él! Az asszonyok, lányok is jegyeznek. A fiatalok azért, mert övék a jövő, az asszonyok, hogy gyermekeik ne ismerjék* a háborút, s munkanélküliséget. Békés Gizella már egy éve dolgozik a gépgyári nikkelezőben. A normát mindig túlteljesíti, tanulja az élenjáró elméletet. Apja nyugdíjas bányász, bátyja a néphadsereg tisztje... Fiatal lány, előtte a jövő... 500 forintot jegyzett! Salgótarján ... Jegyez a larvköl- csönre, szavaz az ötéves tervre, a Pártra, a szocia izmusra. Az ütemesen zugó gépek, az ügyesen formálódó üvegek, a bányából feljövő szón morál-napra több lesz, jobb lesz, gazdagabb az ország. A kirakatok teje áruval, a dolgozó nép pedig vásárol minding többet, min- ig jobbat. Es 5 év múlva? ... Fel- mérhetetíien fejlődés, előrehaladás, a kölcsönjeigyzés többszörös visszaadása. Elsők között az országban a város! ... 6 műié 822 ezer 150 forint az eredmény. Túlteljesítve az előirányzatot, megelőzve az országban mindenkit, élen halad Salgótarján. Vájjon eíég-e ez? Erre adlak választ kedden a gépgyári dolgozók. Megindították a pótjegyzést. ebben a hónapban Járja a fajvaikat, 115 százalékkal, a szemináriumon Marcinek István éümnnkás 300 ríttultal, Bódi János ifjúmunkás 300 forinttal, Sztankovics István 100 forinttal emelték meg eddigi jegyzésükéit! A győzelmet a Párt szervezte! Vitte a dolgozókat azon az Úton, amelyen már annyi eredményt elértünk, amely az ötéves terv megkezdéséhez vezet. A gépek most gyorsabban, a kezeik ütemesebben do'goznak, mert áldozatot hoztunk, erősítsük a termelésben is eredményeinket. Az acélgyár szeptemberben érte el csúcsteljesítményét, a gépgyáriak eredményesen harcolnak a selejt ellem az üveggyár javítja a fegyelmet és befejezéséhez közeledik első tervünk, a 3 éves terv és újra kiálthatjuk a világ felé: „A dolgozó nép győzött!” (balogh) A s&iráki járás parasztsága is ipari dolgozók példája nyomán jár A lemenő nap vörös bíborszín* asel árasztja el Erdötarcsa községet. Leszáll az est. Elpiben a Síocsizörgéa a gyerekzaj. Inútt- amott gyors lépésekkel közeleg egy kis csoport... Majd egyre több és több a sietek száma. _ Hová mennek Pista bácsi? ,i- kérdezi egy tízév körüli (fiúcska. — Gyűlésre, —: hangzik a ideiét. Erre a szóra a kapuban állók szinte egyszerre kérdezik. ___ Milyen gyűlésre? _ Hát nem is tudjátok? Ma es te a gyűlésen a tervkölcsönröl lesz szó. — Akkor mi ia megyünk. „A békét, a* ötéves tervet választjuk“ Megindul a csoport, de mi*idtt a gyűlés színhelyére érnek számuk már megkétszereződik. Asszonyok, lányok egyaránt ott tolonganak a férfiak mellett. Türelmetlenül várják, hogy megkezdődjön a gyűlés. Hangos vita folyik, amikor Ungi György, a Népfront elnöke megkezdi beszédét. — Erdötarcsa dolgozó népe iáimét választhat a béke, a jólét és a nyomor munkanélküliség között ... Szavalt hirtelen orkánszerü kiáltások szakítják félbe. _ Békét akarunk! Virágzó és bo ldog hazát! Jegyzőnk a terv- kölcsönre! — kiáltja a tömeg. — Pusztuljanak az árulók! Pusztuljon Rajk és aljas cinkostársai. A hallgatóság továbbra is figyelemmel kíséri az előadó szavait, majd a beszéd után Mészáros István, .Táborszki András, Tóth Kálmán, Nagy Győri Béla tiölgozói társaik nevében üzenik Rákosi elvtársinak, hogy a község ki fogja venni a részét a nemes versenyből. Szűnni nem akaró taps fogadja Galbács Géza dolgozó paraszt javaslatát melyben kihívja Káíló ’községet versenyre. \ Másnap reggel már reggel hat t órakor megkezdték a jegyzésit. Büszkén lobogtatja a jegyezte- tők nagy tömege az igazolási lapot. _ Mennyit jegyzett Mari né ni? — kiáltja a tömegből egy menyecske. — Háromszázat, lelkem. Mészáros Imréné most egy kicsit szégyenlősen lesüti szemét, igaz, hogy ezt a 300 forintot kölcsönkértem, de majd megadom, jptert nem akarom, hogy én legyek az utolsó ebben a községben, — Helyes, igaza van Mari néni. Mi is követjük a példáját — mondják többen. Ez a szó, hogy követni fogjuk, meg is maradt Erdőtarcsán, be is tartották, mert már szombaton a dőli órákban majdnem mindenki lejegyzett és nem is akármilyen eredménnyel, hanem kiválóan. Az előirányzott 20.000 forintot 24.200 forintra teljesítette, de még voltak, akik nem jegyeztek. Kalló felzárkózik Erdötarcsa mögé A faluban mindenki boldog és lelkesedik. Ez a lelkesedés hatja át Dóra Z. Jánost káliói 13 holdas gazdát. Amikor megkérdezik tőle, hogy mennyit jegyez, csak ennyit mond: __ Szégyelltem magamat, mert tö bb pénzem nem voit csak 100 forint. De amikor mgehailottam, hogy még lehet jegyezni és az 5 éves terv sikeres megindítása érdekében, egy percig sem haboztam és úgy gondolom, hogy még a későbbi idők folyamán jegyezhetek, mert tudom azt, hogy ez a kölcsön már nem a háborút jelenti, hanem a békét. Ismét összejöttek Nagybudapest legjobb kommunistái, pártfunkcio- náriusai, hogy levonják azokat a tanulságokat amelyeket a Rajk- banda leleplezése során »zereziüuk és kijelöljék azokat a feladatokat, amelyek közvetlenül előttünk állanak. Az aktívaértekezlet előadója Rákosi Mátyás elvtárs volt, aki a Rajk-ngyet megvilágítva hazai és nemzetközi viszonylatban 1® komoly kiértékelését adta annak a politikának, amely az imperialistákat, háborúsuszítókat jellemzi és az ellenük folytatható eredményes harc feltételeit is megjelölte. A Rajk per komoly iskola megyénk dolgozóinak is. Megtanulhatjuk ebből a perből, hogy az ellenség a nyűt politikai báréról áttért a rombolás, Szabó-álás, kémkedés politikájára, befurakodik a magas funkciókba és minneten erejével arra törekszik, hogy a Párt erejét, egységét bomlassza. Azok az elvetemült elemek, akik már a Horthy- rendszer idején is a rendőrség piszkos besúgói vol ak, most a Partba fnrakodva, magas tisztségüket felhasználva akartak ártani a dolgozó f^. népnek. Rajkók fasiszta rémuralmat terveztek, közben a Pártba, az ál- ia mélet különböző helyeire tolakodva amerikai és jugoszláv gazdáiknak eleget téve, fontos adatokat, híreket szolgáltattak ki. Ura- tomrajutásuk nyomában megismé-lő- dött volna Orgovány, Siófok, méltó utódai lettek volna Szálasinak, Hor- ihynak. Amint Rákosi elvtárs mondotta: »Ha Rajkék, Titóék és amerikai gardáik terse sikerük volna, akkor a magyar dolgozó nép nyakára nem egyszerű vasjárom került volna viis-a, honem vasjárom éles zögekkel kiverve.* Azt mutatja ez a tény, hogy az éberség fokozása — amelyről már annyit beszéltünk — az ellenséggel özemben a legfontosabb feladatunk- Az ellenség a Pártot tekintette elsősorban. a legnagyobb akadálynak tervei véghezvitele szempontjából. A Párt az az eroS, ha ahnas fegyver amely nemcsak a kommunistákat védi meg és viszi előre a felemelkedés útján, hanem az egész magyar népet. Ennek a Pártnak a megdöntése volt legfőbb gondjuk. Világos tehát, »Szorosabbra kell vonni Pártunkban a fegyelmet, a tudást, az elméleti Színvonalat emelni keH és hogy amit ezen a téren eddig tettünk, az nem elegendő■*• Az éberség kérdése persze nemcsak a pártvezetőség vagy a páitttagok, hanem az egész magyar nép feladata. Mindenkinek tudnia kell, ha a Pártot — eddigi harcaink és győzelmeink Szervezőjét — az árulók kezükbe kaparintják, akkor a magyar nép összes eddigi vívmányai és eredményei semmisültek volna meg. Nemcsak a kommunisták kerüllek volna bitófára, hanem a gyárak is a tőkések kezébe, a föld a földesurak birtokába és mindaz, ami az 1945-től idáig megtett Hiúnkat jellemzi, ami barát és ellenség előtt elismerést vált ki, az mind a hóhérok, nyilasok és Titóék martalékává vált volna. Éppen ezért jelöli ki a feladatot. Rákosi elvtáre számunkra, hogy a jövőben gyorsan és keményen kell elbánnunk az ellenséggel. Az ellenség nem adja fel a vesztett csatát, hanem újra kezdi, új vonalakon próbálkozik, új módoHeréden is megindult a íertköiesönjegy zés — Mi dolgozó parasztok nagyon jól tudjuk, hogy mit jelentet volna ránknézve, ha Rajk és bandájának sikerül a terve. Ismét rabszolgaságot és. börtönt. £n pedig már nem akarom azt az időt megérni, hogy ismét börtönbe kerüljek, mert elég volt belőle a múltban. Hisz nem volt olyan hét, hogy ne kellett volna jelentkeznem a Horthy-eseudör pribékje; előtt, _ mondja Rajma nn István 3 és fél holdas he- rédi újgazda, — Azt a sok jót, amit már én a demokráciától kaptam nem hálálhatom meg másképpen, minthogy tőlem telhetőleg 200 forintotjegyzek elő. Ha sokáig élek, akkor sem tudom meghálálni a Szovjetúniónak és Rákosi elvtársnak, hogy most békében és jólétben élhetek családommal együtt. — Úgy is van Pista bácsi — mondja Szabó Imre. __ Azt, hogy az én fiam, egy pa rasztnak a gyermeke, mezőgazdasági egyetemre járhat, senki másnak nem köszönhetem. mint a Szovjetúniónak és Rákosi elvtársnak, — hallatszik Szabó Imre 5 holdas gazda ajkáról. Erre a szóra már Szabóné Is felfigyel és csak ennyit szól: _ Nerkünk az alkotmány eg yenlő jogokat biztosított, nekem Imre, hogy téged nagy küzdelmedben segítselek, Hártainé, nyugdíjas özvegyesz- szony sem akar elmaradni és így mondja: ~- En kéthavi nyugdíjamat ajánlom fel az 5 éves terv sikeres megindítása érdekében, mert tudom azt, hogy ez a dolgozók szebb és boldogabb hazáját fogja építeni. A 3 éves terv országunkat a kai eszel ki Megpróbálkozik a te** melés frontján i*. Éppen ezért el,. maradhataUan az éberség a tern»e-j lésben. Nem lehet jő kommunista,, hazáját szerető magyar ember, akj c. fcanyägötfa fi termeíeSE ée ellianya,,, gólja munkáját, A termelés, a térj meiékenység növeléséül eddig dönti • sapást mértünk eile;:3égeinkre, akik? minden erővel azon -esznek ' kogy’ ezen a térülőién elé/: cvodménpMm-: kát megsemmisítsék, wry kisebbít.; sék. Büsten mondhatjuk, hogy e« aa eredmény nemcsak nekünk siker, hogy ebből nemcsak mi tanulunk, 4o többi népi demokratikus szomszé daink is és egészébe véve a világ valamennyi dolgozó ju. Elsősorban jelentékeny és erős fegyver a jugoszláv nép, a jugoszláv hazafiak ke-j -ében ennek a pernek az anyaga. Mint Rákosi olv árs mondóba: »4 jugoszláv dolgozó nőpt elsősorban a jugoszláv kommunisták és patriot Uík most láthatják lemeztelenítve/, i^ leleplezve eddigi vezeőiket. Baja- hintést nyerhetnek Tito úgynevezett] '•lángeszű* terveibe, amelyet saját j munkásai becsapására dolgozott ki* Titóék és az amerikai jnperialistak! — különösen amióta a tengeren; ú« j u n is rájöttek arra, hogy a Szov- j jetuniőnak is vannak atombombái — j már nem képesek a népek békevágyát és emberibb élet*« való töret- j veséikét porliintéssel, riMinfényvaS*, 1 téssel megakadályozni. A Rajk per után világosan áll a dolgozók előtt, hogy nem valami eltévelyedet kommunistákról van szó, hanem a nép legádázabb, leggyűlöletesebb ellenségeiről, akik nem riadtak vis.‘ m! : emilyen eszközök igénybevételéi ol ‘ sem. A per folyamán í.ipvüágra kerülő tények, vallomások azt bizo. ny tják, hogy az imperialisták elvakult dühvei tekintenek a szocia. 1 izmust építő országok felé. Gaz terveiket tovább kovácsoljuk, nekünk pedig: »ki kell Számítani, hogy mit akarnak az amerikai imperialist- "fe akkor tudjuk, hogy mit akarnak aljas cselédeik, Tito és bandája«. Titóék ugrásra készen állanak d li határainkon és a mi elsőrendű lel. adataink közé tartozik, hogy elvegyük kedvüket az ugrástól hogy egy kemény, harcoä ököllel találják magukat szemben. Éppen ezer: jelölte ki feladatul Rákosi elvlárs, hogy >■hadseregünket, a de makrai ikus honvédséget még jobban kell erősíteni*, E hatalmas győzelem alkalmából, minden bálánk és szeretetünk a Szovjetunió és a nagy Sztálin felé száll aki »azzal, hogy a jugoszláp á: ülőkről lerántotta a leplet és biz- 'os kézzel mutatott rá a tennivalókra, bennünket is a helyes útra vitte. Elsősorban a nagy Szovjetuniónak, Sztálinnak köszönhetjük, hogy hazánk ma a szocializmust építő, a békét védő hatalmas tábor egyik tagja, hogy nem vált az imperialisták ,a háborús uszítok véres kalandjainak színterévé. Sztálin ép a Bolsevik Párt tanításai és útmutatásai számunkra nélkülözheíetie. nek és a Rajk-per fényénél Játni c?ak igazán az elméleti színvonal további emelésének Szükségessé,'; hogy idejében fel tudjuk ismerni az ellenség ténykedéseit, hogy új feladatainkat győzelmesen és ered. menyesen vívhassuk meg! romokból újjáépítette, 5 éve3 tervünk a népgazdaság újjáalakításával a szocializmus építésének záloga lesz és biztosítéka annak, hogy a dolgozók országát a fölemelkedés felé fogja vinni. Ennek tudatában cselekedett Ka- nek Mihály jobbágyi éjjeliőr, amikor 2000 forintot jegyzett. —■ Nekem nem 2000 forintot jelent, hogy én megszilárdíthattam a békét. Hogy én ilyen ösz- szeget tudtam jegyezni, azt a népi demokráciának, Rákosi elvtársnak köszönhetem. Tehát én mindazt, amit a demokráciától kaptam, ezzel akarom megköszönni és azt hiszem, hogy mint den becsületes dolgozó, ezt fogja velem, együtt tenni. — jP.wbó ca fásulni! a győzelemből
