Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-20 / 42. szám

I fő maiilia meghozza az elismerést''

Vasárnap Dejtáron együtt ünnepelt ipari munkás és dolgozó parasfcy

Vasárnap olyan napra ébredt Dej- ißt község dolgozó parasztsága, ami éleiében még soha nem volt tapasztalható. A város, az ipari üzemek dolgozói és a megye minden részében munkában élenjáró dolgozó parasztok látogattak el a községbe,

bogy együtt örüljenek a seocializ- runs építésében elért eddigi eredményeknek. Ezen a napon a Falurádió dolgozói »Egy falu — egy nóta« műsor keretében köszöntötték megyénknek új hőseit, akik a munkában váltak hősökké.

Ünneplőben fogadják a vendégeket

Verőfényes napsütés aranyozta be a községet. Még az öreg házak falai is mintha csodát látnának, csak úgy csillogtak. Zászlóerdőbe öltözött az egész falu. A falu közepén ízlésesen feldíszített díszemelvény, ahonnét Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas képei mosolyogtak az ünneplőkre. Dejtár község dolgozó paiasztsága méltóképpen fogadta a most már valóban szövetségessé vált ipari dolgozókat és a főváros küldötteit.

Már korán reggel talpon volt az

egész község. Mindenki csinosított, (akarí'ott. Előkerültek a sifonokból n’z ünneplő ruhák. Az EPOSz fiatalok, ki feldíszített kerékpárra, ki pedig a ló hátára ült és várta az érkező vendégeket. Az MNDSz a fond érok mellett kész.tette a vengjékovcSolt a dicsőséges Szovjetunió, annak lángeszű vezére, Sztálin elvtárs.

Szeretettel fordulunk Rákosi elvtárs leié

Erről beszélt Balga Imre, a község bírója is, amikor a Falurádió dolgozóit é3 az érkező vendégeket üdvözölte:

»Meleg Szeretettel köszöntelek benneteket- Hogy mi esen a napon ilyen megértésben együtt ünnepelhetjük elért eredményeinket. Jutóról kell fordulnunk a dicső Szovjet, unióhoz és annak lángeszű vezéréhez, Sztálin elvtárshoz. Köszönettel kell fordulnunk győzelmeink szervezőjéhez, Pártwikhoz és Szeretett, bölcs vezérünkhöz, Rákosi elvtárs.

paraszt 1®, aki a vendégek búcsúztatásánál ezt mondta:

»Milyen hatalmas váRorásnaJc kellett, hogy végbemenjen ebben az országban, amikor megértük azl, bogy a viiros jön a faluhoz. Ezt a hatalmas változást ápolni fogjuk, munkánkkal, mert így let's boldog a dolgozó népünk ■. •«

Szavai után ajándékokkal halmozlak el a vendégeket, maJd felharsant az ünneplők ajkán az Internacio- nálé, a dolgozók himnusza: »...a győzelem napjai jönnek, rabságunk nak vége már... ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát...«

Az iivemár legjobbjai

Bauer Gusztáv élmunkás a salgótarjáni üveggyárban a legutóbbi kiértékelés szerint 15 7 Kruspán Ede Uh, Varga Sándor

11,0, Balogh József ISI,, Szítra Endre ISI, százalékos teljesít ményt értek él az 1. számú Fazekas-kemencénél.

Szovjet %&eb-enciklopédia

A'zok az alapvető politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások, amelyek a fel- szabadulás után Magyarországon lehetővé tették a szocializmus építését, elengedhetetlenül szükségessé teszi minden magyar dolgozó számára, akár falun, akár városban él, hogy felszabadítónkat, barátunkat és példaképünket, a hatalmas Szoviet- úniót kellőképpen megismerje.

Ezt a megismerést szolgálja a Szovjet Zseb-enciklopédia. IX Abroszin, az enciklopédia összeállítója tömőién, világosan, mindenki számára könnyen megérthető módon sűrítette Össze a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak politikai gazdasági és kulturális berendezkedését, szocialista társadalmának életét és jellegzetességeit megvilágító hatalmas anyagot.

A Szovjet Zaeb-enciklopádia a falusi dolgozók számára is nélkülözhetetlen segédkönyv, mert felöleli a falu dolgozóit érintő problémákat. Hogy csak néhány fejezetet említsünk; „A polgárok magántulajdonának védelme“, ,,Aggkori nyugdíj“, „Rokkantsági nyugdíj“, „A sokgyermekes anyák kitüntetése“, ,,/W kolhozparaszt nők és női trak-l torvezetök terhességi és szülési segélye“, „A házasságról és családról szóló törvényeken eszközölt változtatások“, ,,Az öröklés jog“ és még sok minden más.

De megismerteti ez a könyv” a magyar dolgozó tömegekké'! azt a rengeteg új szót, új fogalmat, amelyek a felszabadulás után vetődtek felszínre s amelynek Ismerete nélkül nehezen érthetők meg a .jelenkor történései és a jövő kilátásai.

A Szovjet Zseb-enciklopédia, fontos hézagpótló mü, mert eredeti anyag alapján jól használható, könnyen megérthető, kézikönyvet ad az érdeklődők, ta- nulnivágyó falusi és városi dolgozók kezébe. De néUcülözh'.tet- len minden népnevelő számára is, aki az agitáció során felmerülő számos kérdésre kan v<i? Jászt a kitünően összeállított kis könyvből.

Régek részére az Ízletes gulyást.

Dél felé, amikor felharsant a zenekar indulója, már a 2500 lakost számláló község apraja-nagyja a díszkapunál állt. Fogadták az egyre érkező vendégeket. A szobi járás, a rétsági járás, a bakSagyarmati, szé. esényí, a salgótarjáni járások ipari és mezőgazdasági dolgozói, akik mintegy hatezren gyülekeztek ös-ze. Ott csillogott az ünneplő ruhákon az Ötágú élmunkásjelvény, a minta- gazda jelvény, de ott csillogott a szemükben a győzelem lángja is, amit már eddig munkájukban elértek- Ezen a napon szorosan kapcsolódott egybe a miwkás é* paraszt kérges tenyere, amit összekötött a Párt, Rákosi elvtárs, szilárddá egy.

hoz.« Még egy pár keresetlen szót mond Balga Imre a község dolgozói nevében, aztán felharsan a zenekar hangja, vele együtt énekelt az egész ünneplő tömeg: »Elnyomás, szolga- SorS, ez volt a rend ezer évig...« A Szívből jövő hang repült a verő. fényes égbolt felé és hirdette, hogy a munkás és paraszt egymásra találva lerázta a rabbilincset és ma már a saját országában szorosan az ipari dolgozókkal együtt dolgozik, együtt örül. A dallam hangjaira egy Sereg galamb száll az ünneplő tömeg fölé, ott kerülgeti és Szinte segítette a felszabadult dolgozók ajkáról elhangzott dalt továbbvinni, ami hirdeti a háborúra uszítok felé a békét és az építeni akarást.

Délután 3 órakor a 6 ezer számláló vendégsereg a dfezemel- vény előtt foglalta el a helyét. A Falurádió dolgozói megkezdték műsoruk adását. Dalban, versben, táncban köszöutötték a munkában élenjáró . dolgozókat és azokat a községeket, akik a7- őszi mezőgazdasági mnnk han is már példát mutattak.

A vendégszereplő Salgótarjáni acélgyár színjátszói, dalárda és ze- ftcV.ar cgy-egy műsorszámmal még színesebbé tette a Falurádió dolgoséinak előadását. Elfőnek Farkas Ferenc TSzCs tag kapott jómunkájá- éi-t egy dalt. Utána Vitéz Emma trtiktoristé lány, majd Varga Pál fiarasztj dolgozó* Utána Miskolc/[ László, a salgótarjáni acélgyár dolgozója, Tóth József bujáki lakos, paraszti dolgozó, Valentn István üveggyári élnmnkás és ■ még több ipari dolgozó. A hallgatóság egymásután üdvözölte a kitüntetett dolgozókat és együtt örült az elért sikereknek. Sorra jöttek ezután azoknak a községeknek az üdvözlései-is, akik az őszi mezőgazdasági munkában, az 5 éves terv sikeres beindítása érdekében jómunkát végeztek. Egy-egy dal szállt Dajtár

község parasztjainak, Ipolyvece köz. ség parasztjainak, Káliénak, Nőtincsnek és számtalan községnek, akik élenjárnak a munkában. Még azoknak a községeknek a neveit is felsorolták az ünnepségen, akik eb. maradtak az őszi mezőgazdasági munkában. Ezek között szerepel Nagymaros, Ne2ga s még egy pár község, akik ma már szintén fölzárkóztak az élenjáró községek mögé.

Felejthetetlen nap — igaz szövetség

Már az alkony elborította a községet. az ünneplésben összeforrt ha. talmas tömeg még mindig együtt volt. Három órától fél hétig tartott az ünnepség. Amikor a rádió mű vészei búcsút mondtak az ipari ős dolgo n .parasztoknak, szinte fogadalmat tettet megyénk községeinek és városainak küldöttei, hogy még szilárdabban állanak a Szovjetunió által mutatott békefront mögé és a munkájukkal győzelemre viszik a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép vezérének, Rákosi elvitárSnak $fhívását a7- ország felépítésére.

| Erről beszélt Varga Pál dolgozó

Dallal köszöntik a legjobbakat

főt

RÁDIÓKKAL

piUarmfoli akti jirt e) mindenhová ® rövid - • közép.- és ® hosszúhullámon működő

Amerika igazi area filmen

,,És fáj a szívem, mert néger

vagyak,

És messze viszi a Missisipi a dalom ..."

Paul Robeson híres dalát, — az

amerikai négerek dalát — már az egész világon ismerik. A világhírű néger énekes most új oldalról mutatkozik be. Filmszöveget írt, ame. lyet ő is mond ei — helyenként fel is csendüi meleg hangja: egy-egy dal érzékelteti a film cselekményeit. A „Szülőföldem” c. film kísérőszövege a legszebb filmszöveg” díját nyerte a marianske-laznei film fesz. l'iválon.

Az eddigi amerikai filmekből senki sem ismerhette meg Amerikát. Milliomosokról, csinos titkárnőkről, vagy a box. és revcjverpárbajokat vívó cowboyokról gyártott hazug giccsek elhomályosították az emberek szómét. Az amerikai filmvezérek Hazugságait cáfolja meg Paul Robeson, Paul Stradn rendező és a többi haladó filmművész, aki a „Szülöíöldem”-et készítették.

A film sokat foglalkozik

az amerikai szakszer vezeték életé, vei és megmutatja azokat az állapotokat, amelyekben a szervezett munkások élnek a „szabad” Ameri. kában.

A magyar munkások előtt már csak szörnyű emlékként él az, ami az amerikaiak számára a ie"'nyomasztóbb valóság. Szinte a Horthyrendörpr,békékét vétjük magunk előtt látni, amikor az amerikai rend. őrség gumibotokkai és lőfegyverrel támad a 48 órás munkahetet és becsületes bért követelő tömegre — nem tesz különbséget férfi és nő, öreg és fiatal között. Peyer tnun- kásáruló alakja rémlik fel a magyar munkásokban, mikor látják a szak. szervezeti vezetőségbe csempészett rendőrspiclW. Szervezett munkásai: eibocsájtása és feketelistára helyezése természetes dolog az amerikai tőkések körében, — mint ahogyan az is természetes dolog, hogy kü- löníé'e amerikai fasiszta titkos szervezeteknek rendszeresen fizetnek súlyos összegeket a tőkés üzletemberek, haladó pöütákusok, szak- szervezeti vezetők meggyilkolásá.

Anterre csak jár a salgótarjáni i bányavidéken az állami bányász- színház, a dolgozók elragadtatása és; felejthetetlen élménye kiséri. Akár a kisterenyei, vagy a nagybáionyj bányászt megkérdeztük, nehezen ta. Iái szavakat, amellyel örömét kifejezné. Szabó István v. salgóbányai csillés nem sajnálta az időt, levél, ben írta meg gondolatait:

„Óriási tapsvihar fogadta minden felvonás végét. Nekem is, le mindenkinek nagyon tetszett a szinpompás öltözet,

ért. A film keserűen mutat rá igazságra: a sokat hangoztatott, att kotmáinyban biztosított amerikai szabadság csak a papíron van meg, s az amerikai demokrácia, csak' a tőkéseknek demokrácia, s a dolgozók számára a légkönyörtelenebb. elnyomást jelenti.

Imerika dolgozói

egyre világosabban látják azt, hogy nem elég a külső ellenséget legyőzni, a belsőé is ki keli irtani. S a film befejező ■ részében, megmondja a feladatokat is: „nem elég a beszéd és siránkozás, tettekre és harcokra van szükség”.

A filmet a salgótarjáni fíjmszm- há-zban október 29 tői november 3-ig mutatják be.

amj az egész előadás alatt gyönyörködtette a közönséget.

. De nemcsak a ruha tetszett, hanem a színészek maguk is, akk minden igyekezetüket adták az előadásba. Azt hiszem, ahányszor jönni fognak, a közönség rindig ilyen lelkesedéssel fogadja őket.”

A bányászok tehát szivükbe zárták a színházat és a íőliik tudatosan elzárt művészetet, kuhuráfc most fokozott erővel teszik magukévá.

„Akárhányszor jönnek, mindig ilyen lelkesedéssel fogadjuk őket“

Részlet Száveljev ; Roham g Téli Palota ellen c. könyvéből

A NAGY OKTOBER ELŐESTÉJÉN..

1917 október 7-én Lenin visszatért Pétérvárra. Másnap találkozott Sztálinnal. Négy ikrát töltöttek is. met együtt. Sztálin beszámolt Via. dimir Ujicsnek a felkelés előkészületeiről.

Október lO.én este, három hónapi szünet után először ment el Lenin a Párt Központi Bizottságának ülésére.

Ezen a* estén viharos idő volt. Hideg eső zuhogott, csapkodott a szél. földig hajlottak a csupasz fák és a házak ablakaihoz ütődtek. Nyirkos sötét volt. Olyan sötét, hogy az ember alig látott néhány lépésnyire.

Néhány járókelő közül, akik azon m/. estén a Karpov ka folyó partján ődüngtek, aligha hitte egy is, hogy a 32-es számú házban hol. sevik gyűlés folyik, melynek éppen most elfogadott határozata megváltoztatja aa emberiség egész történelmét.

Lenin a szoba Síirkában ölt. kis

asztalnál a kályha mellett. Ős7 palikkor felszólalt Lenin és megkezdje beszédét. Csodálatos beszéd

volt.

Mint a hadvezér a döntő ütközet előestéjén, úgy mérte fel azokat az erőket, melyekre a bolsevikok támaszkodhattak. Elmondta, hogyan kell a néni erőket elosztani, hol kell bevetni a küzdelembe, hogy a győzelem kivívható legyen.

Forradalmár, hadvezér ée tanító beszéde volt e7-. Lenin beszélt és mindenkinek az volt az érzése, bogy nem egy ember hangját hallják, hanem a sokmilliós nép szívverését, a azon át legmélyebb vágyait, törhetetlen akaratát.

A Központi Bizottság egyetértett Lenmnel: ütött a felkelői órája. Mégis akadtak ketten, akik felszólaltak Lenin tetve ellen, A kér gyáva áruló, Zinovjev és Kamenyev volt. Ezek az emberek csupán megjátszották a forradalmárt, valójában a kapitalisták titkos segítőtársai voltak.

— ‘Várni kell a felkeléssel — ismételték Zinovjev és Kamenyev. A Bizottság Lenin javaslatát

Éjfélre járt az idő, mikor Lenin, Sztálin és több más elvtárs beszéde után bezárták az ülést éa a Központi Bbotteág tagjai egyenkénti szétoszlottak.

Odakünn még zului -ott az eső, ugyanolyan hideg és sörét volt, mint annak előtte. Köröakörül senki, egy ablakból Sem szűrődött ki fény, mindenki aludt.

Senki sem tudta, sem a városban, sem bárhol a világon, hogy a bolté, vikok ez éjjel elhatározták a felkelést és megnyitották az emberiség történelmének legdöntőbb fejezetét.

A Központi Bizottság legközelebbi ülésén — október lő.án — megállapították a felkelés időpont- ját,

A felkelés vezetésére párlköapoti. tot választotlak Sztálinnal az élén- Tagjai között volt Szverdlov, Dzer- zsinszkij és Urickij- }

A Pártközpont lett a pétervár; Tanéc3 forradalmi harci bizottságának vezető Szerve.

A forradalmi harci bizottságnak kellett megvalósítani a bolsevikek állal elfogadott felkelési tervet; ez a bizottság irányította a mozgalmat.

rókát viselt, mint mindig ezekben napokban. Mellette ütt Sztálin és i Központi Szverdlov. i fogadta el.