Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)
1949-10-13 / 41. szám
-< Jól bevált Elmer Géza újítása, de miért nem kapott érte jutalmat? Sulyok T. Is/tvl'n éfmimkás vájár ktesii maga mellé a fúrógépet, végig simít rajta és megelégedetten jelenti ki: — Jó kis gép!... Különösen »mióta Elmer szaki újításává! ha i. Háljuk. Itt ez a rugó, látja elv- társ? ... Munkaközben ez mindig lepattant, vagy eltört úgy, hogy kézzel keltett a forgó fúróvasat meghúzná, ha nem akartuk, hogy bedagadjon. Le is szedte az ember kezéről a bőrt... Most már több minit két hónapja használjuk és nagyon jól bevált. - • Ilyen újításokra van szükség! Végig néz a széniatom, ahol hamarosan befejezi a réselést, hogy utána lerobbantsa az egészet. Elgondolkozva beszéí: — Én is terveztem már néhány újítást, de itft nem nagyon támogatják az embert. Ha kérek valamit, azt mondják, most nincs ez, most nincs az . . . A szorospataki vezetőkre Is ülik Kovács elv árs megállapítása: „A munkásokban még rengeteg belső tartalék van, amelyet a műszaki vezetők, üzemi párt- szervezetek és szakszervezetek nem tudnak kihasználni, kiaknázni, felszínre hozni.’, Vagy nem akarják? *. Kérdezzük csak meg Elmer Gézát, aki az említett rúgószerkezeten újított. — Amikor benyújtottam az újítási javaslatomat és azután érdeklődtem, hogy mikor nyer már elintézést, azt a választ kaptam, hogy most nem érünk rá. Majd honlap . . . Pedig jelentős megtakarítást eredménye, zeit. A régi rugószerkezet előállításához másfélóra is kellett és csak egy-két napig tartott. Az enyémhez jó félóra is elég és tartós. Ahoj bevezették az újítást, a dolgozok meg vannak elégedve és amellett, hogy kevesebb idő alatt készül el, sokkal tovább tart. A vájárodénak nem kelt a munkaidőből egy csomót elrabolni, amíg a rossz rugóval bajlódnak. Csongrádi főaktiász, aki az üzem újítási felelőse, úgy látszik nem fgy gondolkodik, mert az újítót a rendelkezések ellenére sem terjesztette fel jutalomra, pedig ez már régen használatban van. — Hogyan menne az üzemben az újítás, ha ezt sem intézik el, — mondja Elmer elvtárs — pedig már jó két hónapnyi idő leitft volna rá Az ilyen eseteknél természetesen fokozottabban kell felfigyelnünk és érvényre jut. tatnunk Rákosii elvtárs megállapítását: „Ne csak a politika terén le. gyen éber a kommunista, hanem a Termelés frontján is-. Az egész dolgozó nép figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra, vagy tettre. A hibák mögött keresse meg és találja meg az ellenség kezét.” Az újítás kérdése különös jelentőséget kap, amikor nagy feladatunk, az 5 éves terv megkezdése előtt álunk, amikor minden rejtett és iellelhető tartalékát a termeies, a termelékenység emelésének szolgálatába kell állítani. Bányáinkban, ahol az újításoknak szinte korlátlan lehel őségé van, ahol most kezd megindulná ez az áldásos mozgalom, nem elhanyagolni, mellőzni, hanem minden erővel támogatni, segíteni kell minden legkisebb észszerűsí- tést kezdeményezést is. Ezt elvitathatatlan feladatnak kefl tekinteni a párt. és üzemvezetőségnek, a szak- szervezetnek, de maguknak a dolgozóknak is. A GÁTI-BÁNYA DOLGOZÓI saját ügyüknek tekintik a takarékosságot és a széntisztaságot „Ha megnézzük, hogy mii jelent az Iparban egyszázalékos költségcsökkentés, a kővetkező képet kapjuk: 1949 júliusában a gyáripar bruttó termelési értéke bányászattal és építőiparral együtt SJfSO mililó forint volt. Ez egész évr0 kivetítve eb. SO milliárdos termelést jelent. Ha az önköltségcsökkentés révén ennek egy százalékát takarítjuk meg, úgy 300 millió megtakarítás mutatkozik, ami megfelel 0000 kétszobás, fürdőszobás lakás árának. Háromszáz millióból több mint 10.000 traktor, több mint 7500 új kórházi férőhely, több mint 1500 új általános iskolai tanterem létesíthető* , _ jelentette ki Kovács elvtárs a nagy budape sti pártválasztmdnyi ülésen. Mátranorákon harcipolitikai kérdés a takarékosság X mátranovákl bánya sötét Kióüyén, mint apró szentjánosbogarak világítanak a karbidlámpák. Búzás István élmunkás vájár és csapata a munkaversenyben a második helyet foglaltak el és egyik legfontosabb feladatuknak a takarékosságot, a széntisztaságot tekintik. — Ha a termelésben nem is lehetünk az elsők, a széntisztaságban fogunk kitűnni és a ájult hónapi 2 százalékos csökkentése helyett ebben a hónapban mindössze csak 1.8, vagy 2 százalék lesz a pala, —• jegyzi meg hangosan Tözsér István, amikor Búzás elvtárs arról panaszkodik, hogy a munkahelyükön a özén még a hónap vége előtt kifogy. A piszkos szén, a bányafával, a robbanószerrel való pazarlás a reakciónak hasmái. Búzás elv- társ és csapata a rekcióra ütnek nagyot, amikor gondosan takarékoskodnak éa nem dobják télre az alig használt fákat. — A lövésnél 17 kilogrammot takarítottunk meg, pedig sokkal többet termeltünk, mint augusztusi hónapban _ szól közbe büszkén Varga elvtárs, a csapét egyik tagja. Ást üsem eredményei Az üzem összeredményén is meglátszik hogy a dolgozók harci politikai kérdésnek tekintik a takarékosságot, a szén- tisztaságot. A palatartalom szeptemberben 2.21 százalék, júliusban pedig még 2.40 százai ék volt. Az előző hónaphoz viszonyítva 6 Százalékkal csökkentették a W- sserfogyasztást és a különböző anyagokkal 85 százalékos megtakarítást értek el. Az üzem dolgozói azt is elhatározták, hogy a mostani 84.6 százalékos munka- fegyelmet 100 százalékosra fogják megszilárdítani. Ballon József brigádvezetö és társai az egyik munkahelyen frontfejtést készítenek elő. Nem nagyon tudnak robbanóanyagot megtakarítani, de amint Eczet István mondja: — Csak olyan fával dolgozunk, amilyet a munkahelyünk megkíván. Nem vagdossuk el a Az Októberi Forradalom 32. évfordulójának megünneplésére folytatott szocialista munkaverseny tárgyában összehívott értekezleten KreSztjaninov elvtárs, Moszkva szakszervezeti tanácsának elnökhelyettese, emlékeztette a hallgatóságot, hogy a szovjet főváros dolgozói Sztálinhoz írt levelükben vállalták; a háborúutáni ötéves tervet még ebben az évben befejezik- Sikeresen teljesít*'': kötelezettségeiket a gépgyárak, a szerszámárugyárak és még sok más iparágbeli üzem. Befejezte ötéves tervét sokszáz ipari vállalat és kisipqrj szövetkezet. Most Moszkva üzememen nagy lendületet vett az Októberi Forradalom 32- évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Több mint tízezer brigád törekszik kivá'ó minőségű termékek gyártására. A *Kalibr«-gyár újabb 12 üzemrésze tért át a kollektív sztahanovista munkára. A gyűlésen felszólaltak a gyárak és üzemek képviselői az okóborl évforduló ©lőtt* versenyről. A Dinamó hosszú fáltat, hogy ezzel is drágítsuk a termelést. As újítás önköltség- csökkentés Ballon elvtárs pedig ügy segített takarékoskodni, hogy újítást vezetett be, aminek tivomáu | egy ember felszabadul és más jg munkahelyen lehet alkalmazni. * — En mindig szívügyemnek tekintettem, hogy minél többet tudjak megspórolni a fából a robbanóanyagból, mert ez mind a mi pénzünkből megy ki, — állapítja meg Juhász András és újra nekiindul a munkának. A takarékosság fogalma tehát ma újat jelent!... a tőkés *s igyekezett takarékoskodni a munkások bőrére, de nem volt garasra, amikor sajátmaga Kényelméről, igényének kielégítéséről volt szó. Ma a takarékosság, az önköltség csökkentése államunk megerősítését, gazdagítását jelenti és elsősorban a dolgozók jólétének emeléséhez járul hozzá. gyár legjobb Sztahanovistája Colo- \icsev elmondotta, hogy üzemekben a munkaverseny során valamennyi dolgozó átvette a legfejlettebb munkamódszert. A »Vörös Rózsa« kom. binát ü. b. elnöke, Tunkina, jelentést telt arról, hogy mintegy 400 szövőnő vállalta, hogy október 1-ig befejezi ezévi tervét- A »Sztálin«, autógyár közössége lelkesen állt az üzem mesterének kezdeményezése mellé a vegyesbrigádok versenyében a kiváló minőség termeléséért. „Előirányzatunkat 2 és fél láda üveggel túlteljesítjük“ A műit hónap elsejétől versenyben állnak egymással a pálfalvai üveggyár végóiizeménele dolgozóivá lalfák, hogy a 3 éves tervet 9 nappal előbb befejezik, hogy előirányzó ’ultit 2 és fél láda üveggel túlteljesítik, valamint a vágási vesz. tőséget 9-3-ról 6 százalékra csökken, ti*. A 32. óvtore/uló olőtt MfihelyfeSzcttságelíal választanak a vasis dolgozók A Nagybudapesti Fártválaszt- mány határozata után Rákosi elvtárs útmutatása alapján szükségszerűvé vált a szakszervezeti munka megerősítése, fel- frissítése. Üzemeinkben a mü- helybizottságok ezádáig csak ideiglenesen működtek, A Vasas Szakszervezet keretén beiül ezeket a mühelybizottságokat október második felében megerősítik és állandóvá teszik. Szakszervezetünk összes funkcionáriusainak döntő feladatává vált, hogy a dolgozók között ismertessék a 3 éves és az 5 éves terv kérdéseit, hogy szervezzék a munkaversenyt éa a Pártvá- lasztmány határozatának szellemében a termelés kérdését tegyék a munkájuk középpontjába. A. demokratikus elvek alapján megválasztandó új, k bővített n: Qhelybizottságok is ezt fogjak szolgálni. A mühelybizot'.ságokon keresztül közei kerülnek egymáshoz a váltómüssakban dolgozók, szorosabb lesz az összeköttetésük a szakszervezet és az 'Izem vezetőségével. A termelés terén nemcsak szélesebb rétegekben fogják a mtihelybizottsigók tudatosítani, hogy ma már megváltozott a dolgozók viszonya a nun Icához, hogy miként kell viszonylani a dolgozónak a saját államukhoz, de a mühe.y terme- lését, versenymozgalmáfc az egyes műszakok között összhangba tudja hozni és kedvezően tudja kialakítani. A bizottságokon keresztül a dolgozók részeseivé válnak a termelés irányításának. Rá tudnak mutatni a szükkeres^tmetszetekre, a termelés hiányosságaira és javaslataikkal elő tid- ják mozdítani a műhely termelési eredményét. X mühelybizottsftgok tübb reszortból és reszortfel elóehSi fognak állani. Azokban a műhelyek- ben, ahol a 75 főt meghaladja a dolgozók létszáma 5 főből, ahol 100-nál többen dolgoznak rr ár 7 föbői áll a müheijbizottság. A bizottságok választása során minden vonalon érvényesíteni kell a demokratikus elveket, hogy a műhelyek dolgoz*! ezeh keresztül Is nevelődjenek és valóban magukénak érezzék a műhelyt, a gyárat. A Pártválaaztmány ülésén Kovács elvtárs rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyik a szakszervezetek munkájában mutatkoznak. Ezek között a legfontosabb, hogy szervezeteink nein fordultak megfelelő mértékben a termelés felé, hogy reszortról- adatnak tekintették a verseny szervezését, a munkafegyelem megszilárdítását. Az újonnan megválasztott mühelybizottságok fogják elsősorban szakszervezetünknek east a munkáját kiszélesíteni, eredményessé tenni. Be nem volt megfelelő a kapcsolata szervezeteinknek a dolgozókkal' sem. A mühelybizottságokon keresztül kiszélesül a dolgozók irányitő tevékenysége és még Jobba- fog érvényesülni Pártunk politikája a műhelyekben, a munkapadoknál. A mühejybizottságpfcba a dolgozók legjobbjai, a termelésben példátmutató dolgozók kerülnek. Azokat választják be, akik a mozgalmi munkában közös célunk érdekében kivették részüket és fáradságot nem kímélve dolgoztak eddig is mindaanyiunk felemelkedéséért. Szállás Jássef 0. b, titkár JAVÍTSUK a MUNKAFEGYELMET! »Az ellenség, amelyet nyílt politikai harcban megverünk, most a munka frontján kísérlet érik, megák arja bontani a munkások között a fegyelmet« — mondott» Rsíko-i eh társ a nagybudapesti pártválasztmányi ülésen. Az ellenség a Rajit, per folyamán elszenvedett hatalmas veresége után nem fog megpihenni, vagy »fegyverszünetet« kötni, hanem újult erővel, fokozottabb elkeseredéssel, új módszerekkel tör a dolgozókra. A lazuló munkafegyelmet a termelésben mutatkozó ha. nyagságot az ellenség igyekszik ki- basználni_ a munkásosztály «óraiban rendetlenséget, zavart kelteni. Rákosi elvtárs beszéde óta megyénkben üzemeinkben lényegesen javult » munkafegyelem. A dolgozók a Rajk- per félténél látták az imperialisták és kiszolgálóik céljait, az ellenség politikájának új módszereit és megértik, hogy a rossz munkafegyelem nemcsak népi demokráciánk gazda, ságát gyengíti, de döntő politikai kérdés is. Az acélgyárban például szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva lényegesen csökkent a bete, gek létszáma. Későnjövés is c®ak ritkán akad, mert azokat a faliújságon és hangszórókon keresztül ismertetik a gyár dolgozóival. A gépgyárban is megszűnt a gépek melletti ácSorgáa. A gyárban kiszélesedett versenymozgalom a fegyelem megszilárdulásához vezetett. Mindinkább megértik a dolgozók, hogy magunknak ártunk, ha hanyagul végezzük a munkát, ha kicsinyes egyéni érdekeinket toljuk előtérbe, ha a munka rovására akarunk pihenniAz ellenség igyekszik minden rést megkeresni, amely a munkafegyelem terén mutatkozik. Rákosi elvtárs hívta fel a figyelmünket, hogy egyes művezetők, munkáslgaZga’ók népszerűtlen feladatnak tartják a fegyelem, a rend megtartását és ezzel ügyünknek ártanak- Aki «lnéz h rendetlenség, a hibák felett, az oe*. tályellenség működésének nyit terét. A kommunistáknak, de minden dolgozónak ezen a téren ébernek keli lennie. Meg kell találni a* el* lenség kezét, föl kell figyelni » mulasztásokra, a hibákra, a népszerűség hajh ás zásra éa kíméletlenül leleplezni azokat, akik ezen a téren akarják a termeléa, a termelékenység menetét visszatartani. Akik az egyéni felelőtlenség tényével takaróznak, akik másokra hárítják a felelősséget, szintén a fegyelem, az üzem rendjének lazulását, megbont, lását segítik elő. A javuló munkafegyelem, a csökkenő «elejt « állalábau a dolgozók viszonyának javulása a icrmeléshc* az ellenségre súlyos csapás- A Rajk. per után szorosabban zárták a dói* gőzök, fokozódott az éberség az ellenséggel Szemben- Természetesen ezen a téren sok tennivaló van- Még tovább kell mélyíteni a dolgozóknak ezt a fegyelmét és éberségét- Ezen a téren 18 a kommunisták jár. nak élen, mutatnak példát munka, társaiknak. Elsősorban ők értik ■ fegyelem szilárdságának jelentőségét, de amint Kovács István elvtár* 'eszögezte; »Meg kell értetnünk a tömegekkel, hogy a proletárdiktatúra, a m. cializmus építése sokkal nagyobb és fejlettebb fegyelmet követel é munkásoktól, mint a kapUaliammS: önkéntes munkafegyelmét, ami azon alapul, hogy a munkás tudja, hogy a szocializmust építi, hogy » gyár és a gép a dolgozó népó, hogy a termelés és a termelékenységét cme’ve, saját maga osztálya, népe és hazája javát szolgálja. Minden kommunistának, öntudatos munkásnak elsőrendű kötelessége azon te. vikenykedni, hagy minél előbb biztosítsuk az üzemekben a szocialista Munkafegyelmet,*
