Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)
1949-09-29 / 39. szám
A MARXISTA-LENINISTA TUDOMÁNY — Tizenegy éve jelent meg a Pár Hört énét — Sztálin klasszikus müve: yA Szovjetunió Kommunista (bd_ »évik) Pártjának Története. Rövid tanfolyam” 1938 október 1-én jelent meg. A köziben eltelt tizenegy esztendő bizonyította, hogy ez igen nagy esemény volt a Bolsevik Párt — és valamennyi kommunista párt — történetében. A Párt hatalmas ideológiai fegyvert kapott, a marx. rzmusJenindziiius alapvető tanításainak enciklopédiáját. A marxfcta- ’eniitísta tudományról, amely nélkülözhetetlen a munkásosztály számára, Sztálin a Párt XVIII. kongresszusán ezeket mondotta: »Van egy tudományág, amely - «felt ismerete feltéH .nül kötelező et összes tudományágak bolsevik- j ira nézve: — ez a marxista-leninista társadalomtudományf a társadalom fejlődési törvényeiről, a prole árforradalom fejlődési törvényeiről, a Szocialista építés fejlődési töményeiről, a kommimizimts győzelméről Szóló Uidomány- Mert nem lehet va'ódi leninistának tartani azt az embert, alá ugyan leninistának nevezi magát, de begubózo't H maga speciaUtá ába, bezárkózott, mondjuk a matematikába, a növénytanba, vagy a vegyészeibe ás a saját specialitásán túl semmit sem !af. A leninista nem lehet csupán kedvelt tudományának specialistája, — hanem egyúttal politikusnak ős társadalmi embernele is kell lenti ie, élénken érdeklődnie kell országa sorsa iránt, ismernie kell a társcdulmi fejlődés törvényeit, tudnia kell alkalmazni ezeket u törvényeket és arra kell törekednie, hogy az ország politikai vezetéséit n aktív része legyen-« A sztálini útmutatás teljesítésében mérhetetlen szolgálatot tesz a Párttörténet. Kalinin, Lenin és Sztálin nagy harcosi ársa, ezt mondotta róla: „Lenyűgözve olvastam a könyvet és azt hiszem, nemcsak én olvastam így, hanem minden bizonnyal az emberek százezrei, fis érdekes, hogy .valahányszor újra kezébe vesz", az ember, mindig talál benne valami újat, ami első olvasáskor elkerülte figyelmét.” Száz és százezrek, mitiók és százmilliók olvasták és olvassák lenyűgözve, lelkesedéssel Sztálin kl-sszikus művét. Olvassák és tanútok belőle. A Párttörténet száz- miliiók nélkülözhetetlen tankönyvé, ve vált és naponta újabb és újabb harcokra lelkesít a szocializmus építésében. Inkább érthetővé válik ez, ha megvizsgáljuk magának a pártok tál ásnak a fontosságát az életben. Fhbez elsősorban világosan látnunk keli a Párt szerepét. X párt, a munkásosztály élcsapata áz egész munkásosztály harcai) vezeti. Egyesíti. magában a proletariátus legjobbjait és iskolája a munkásosztály vezetőinek. Mérhetetlen« megnövekszik szerepe, amikor a munkásosztály a Párt vezetésével megszerz* a halaimat és 'étréhozza diktatúráját. Ekkor a ’Pártnak az a hivatása, hogy ne csak a társadalmi, hanem az álla- ni szervek munkáját is összefogja is i ányitsa. Az állami szervek, a legfelsőbb szérvektői a közigazgatási hatóságokig, a Párt irányítása nélkül nem képviselhetnének olyan liataJmas forradalmi erőt, amilyent azzal képviselnek, hogy mindenben követik a Kommunista Párt poétikáját. A Párt irányító központja az összes tömeg- és társadalmi szervezeteknek is A szakszervezetek a kommunizmus és az élenjáró tc-r. m&és iskolái, feladatukat csak akkor tudják sikeresen teljesíteni, ha követik azt az utat, amelyet a Pátt jelöl ki számukra. Nagy erőt képviselnek a szövetkezetek is. Jellemző, hogy amikor a dolgozó parasztság mind nagyobb tömeg! 'ismeri fel, hogy érdeke a közös gazdálkodás, a szövetkezeti rendszer e&enségei úgy okoskodnak; „Am legyen a forma szövetkezeti, tűk a tartalma maradjon kulak!” dcbM üldözőbe« vette a kommunistákat, majd a kon mit mist« pártot földalatti mozgalomba kényszerítette. Tito és klikkje most dühöngő fasiszta horda, az angol-amerikai imperializmus kiszolgálója. Sz asszonyoknak ntimfen erővel támogatni ke!! az ötéves tervet Ezért ínotos, hogy a szövetkezetek tagjai is jó kommunistákká neve lődjenek, hogy a Párt irányi távi. va! a dolgozó parasztság megte. remtliesse a jómódot minden szegény- és középparaszt számára. Az iijúság tömegszervezete is a Párthoz kapcsolódik. Munkájában, — mint Sztálin mondja — „a legfőbb és legfontosabb dolog a Párt. irá. nyitó szerepének biztosítása”. Va. la mennyi társadalmi egyesültöt, amelynek szerepe van a szocializmus építésében — kulturális és művelődési egyesületek, sportegye- süle-tek, írószövetség stb. — működésében nem támaszkodhaíik másra, csak a Pártra, mert a Párt az egyetlen szervezet, amely helyes irányt tud mutatni munkájuknak. A Pánt szerepét Lenin és. Sztá- Sn egy bonyojirlt gépezet irányító erejéhez hasonlították, az állami szerveket, temegszervezeteket és társadalmi egyesületeket pedig „transzmissziókhoz” — „emeltyük- höz”, amelyek segítségével az irányító erő működésbe hozza az egész gépezetet. Sztálin ezt tanítja: „A Párt nélkül, a legfőbb 'rányító erő néflTiil [ehetetlen bármily mértékben fe a tartós és szi. lárd proletárdiktatúra.” A trockisták, a szocializmus ösz- szes ellenségei, étéitől arra törekedtek, hogy megdönt sók a Párt vezető szerepét. A Tito-klikk árulását a Párt vezető szerepének megdöntésével kezdte, a leggaiáA pártoktatás tehát döntő szerepet játszik abban, hogy 3! Párt jtiieritősége r>e lxumályosiul jen 1 az emberek szemében. A pácj-i oktatás a meggyőzésnek, a szélest néptömegekre hatni tudó politikai felvilágosításnak eszköze és mivel a Párt politikája összhangban áll a nép életbevágó érdekeivel, a párloktat ás nélkülözhetetlenné vá Űk az életben. A pártokba tás fő fegyvere pedig a Párttörténet, ameiy a marximus-leránrznvjs alapvető tanait tartalmazza. A Szovjetunió területén „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Története” eddig 64 nyelve», 210 kiadásban jelenít meg, közéj 40 mKaó pádányszámhasi. Egyedül orosz nyeh’— mintegy 30 millió péklányban nyomatták ki, de megjelent a Szovjetunió valamennyi nemzetisége nyelvén. A különböző nyelvű kiadványok méreteire jaáemzö, hogy egyedül Ke- let.Németcr&zághan eddig több mint 600-000 példányban került forgalomba. Magyar nyelven a Párt- történetet először Moszkvában adták ki 1939-ben. Magyarországon a könyvből ez évben már a negyedik kiadás jelent meg, a példány szám pedig elérte a háromszázezret. Ha nézzük a múltat és a jelent, akkor minden gondolkodás nélkül mondhatjuk, hogy a 3 éves terv az ipar'« munkásságnak, a dolgozó parasztságnak és a haladó értelmiségnek óriási változást, felemelkedést hozott. Elsősorban az életszínvonal emelkedésénél látszik ez meg. A rmmkásember részére is jut már a jobb falatból, azelőtt csak a szaga jutott. Aztán vegyük csak a 3 éves terv nagy sikerét, a szabad fehér kenyeret, a szabad cukrot és még sok mindent fej lehetne hozn't, amit mi szabadon vásárolhatunk. Férjeink is könnyebben dolgoznak. Sok modern gép van a gyárakban, amelyek megkönnyítik a munkát. Ha az ember kinéz az utcára, látja, hogy minden második dolgozó kerékpáron, sőt motora kerékpáron jár munkába. Parasztságunk munkáját a gépállomás könnyíti meg, nem kell látástól vakulásig túrni a földet. Elvégzi a gép és még jobb is a termés. Most itt állunk az ötéves terv előtt. Minden becsületes dolgozónak meghozza a megélhetést, gyárak épülnek, tiszta munkáslakások, nem úgy, mint régen. A bánya, bárók és a többi tőkések csak odúkat építettek nekünk, még a kutyájuknak is különb óljuk volt, m'nt a mi lakásunk. Sokat lehetne erről beszélni, azonban most a cselekvés ideje van. Dolgozunk mindannyian a 3 éves terv sikeres befejezéséért és az 5 Egy a határozat’ ax $ éve tervért AKKOR NAP reggeltől késődéi, utánig csak úgy ömlött az eső. Kemence egész környékén bokáig merték a sarat. Amikor Vámosmi kola felől jövök a hegyről, letekintettek a községre, úgy nézett ki az egész falu, mintha nem is laknának benne emberek. De most nyugodtan, fehetett mondani, hogy a látszat csal, mert a falu népnév velői, lia a határban nem dolgoz, hattak, kihasználták az esős időt is Végig-hosszig hirdették az egész községben, hogy: „íme, hallgassátok, tisztán és világosain feltarul előttetek, hogy mit akartak az ak jas imperialismk, piszkos ügynöke,- ikkel, a Rajk-bandával elérni. Újra visszaakartak süllyeszteni a nyomorba valamennyiünket. Az EPOSz helyiségében volt felállítva a rádió. Egy csoport fiit körülötte és hallgatta a bűntől szennyes hangot. Rajk beszélt. ült ült a hallgatóságban. Ságiné, akire azt mondták a többiek, hogy inég soha ilyen dühösnek nem látszott. NEM VOLT KÜLÖNB Farkas Bertáján sem, Forgács István, Sági István, Kurucz Ferenc, Nagy Sándor, Kelemen József és a többiek sem. Farkas Berci már nem bírta tovább: „Halált a piszkosoknak!" Később aztán hallhatta, be is teljesedett kívánsága. Véget ért a közvetítés. Egymásra nézlek a hallgatók. Arcuk most már sápadt volt egy kicsit. Szé- gyelték, hogy ilyen aljasokkal szívták eddig a levegőt. Szegyeit ék, hogy engedték nekik zabáini a szép fehér kenyeret. Bosszút, bosz- szut állni valamennyi ellenségen, ez volt ma a legfontosabb gondo- lat. Ságiné megértetiev amikor erről kezdtek beszélni a teremben: „Ha nincs a Pártunk, ha nincs Rákosink, újra oda süllyedtünk volna, ahol voltunk. „Úri” hajsza, a munkáért férges szalonna, któákuzsora a fogatért, csendőrszurony, a községből való .menekülés a „íóldesúr" 0] bosszúja dől.. NÉMA CSEND ÜLT a hallgatóságra. Úgy nézett ki, mintha tovább tarlóit volna a gondolatba- merülés, mint ahogy azt szerették volna. Lehet-e csodálkozni? Újra felbukkant az e sok keserűség, könny, ha visszajönne a régi rend. Újra elvennék a szép földműves, szövetkezetét, a földeket és azt, ami olyan szép, olyan jó: a szabadságot. Ság iné már felocsúdott. Egyetlen mondat hagyja el az ajkát. Elcsen csendül a hang és szinte keresi a liasadékot, az ajtót, hogy szálljon messze, messze az egész ország és világ féé: „Éljen a Párt, éljen Rákosi, éljen Sztálin, éljen a Szovjetunió. Ük a mi védelmezőink.” — Leleplezték az aljas bandát, miénk a föld, vissza nem adjuk, dolgozunk, még többet, még jobbat és vállalunk minden áldozatot, az országért, magunkért, eleget teszünk a kötelezettségmek. még ha nehéz i.s — így csináljuk, emberek — mondja határozatképen Sági Pé. tér. Teljesítjük most már csak azért is az őszi vetesd előirányza tot és válla Íjuk az áldozatot. Anya. giakban is elősegítjük az ötéves felvirágoztató tervünket. így kiáltottak már valamennyien. Kurucz Antal még fel is áHt— Idő lőett befejezzük 0 munkát, mi magunk anyagiakban is elő. segítjük azt, ami a miénk, ami a jobblétünke>t virágozza fej az öt- ésrets terv. Kemencén együtt határozott 1 népnevelő és dolgozó paraszt. Együtt indultak egy uj harcra, jobb munkával, álldozatváStatással, mert tudják, hogy őróhík, dől. gőzök milliódról van szó és arról, hogy végleg megsemmisítsék az ellenséget, az aljas imperialistákat és az olyan cinkosaikat is, mint a dagadt Tito. éves tervért, mert mint Rákosi elv-*] társ mondotta: „Miénk az országi) magunknak építjük!” Nem a L'á«: nyabárók és a többiek ülnek nrar az igazgatói székben. Nem ke® már félni attól, hogy ha egy műn. kisasszony bemegy az igazgatóhoz, akkor az megnézi, hogy mi., lyeti harisnya van rajta. Ha rendesen öltözött, akkor azt mondták, hogy nagyon jól megy neki és ki* kü'diék. Most fordult a sors ke. reke. A munkásoké a jövő és aki ennek a fejlődésnek az útjában all* úgy jár, mólt Rajk és társai. Ezért kei! nekünk, asszonyoknak; minden erőnkkel támogatni az 9 éves tervet, hogy megvédjük * békét, hogy a tervkölcsön jegyzésével életszínvonalunk további emelkedését biztosítsuk a 3 éves terv és az 5 éves terv megvalósí. tásán keresztül. Rózsahegyi Józsefnél Baglyasalja. Kitüntetett pedagógusok Ünnepélyes keretek között osztották ki Salgótarjánban a „Név fi jobban” munikaversenyben kitűnt pedagógusoknak a versenydíjakat* A munka verseny során a salgótar. jánf közgazdasági gimnázium országos viszonylatban a második, vidéki viszonylatban pedig az első helyre került. A pedagógus szak- szervezet Bácskai János, Hajas 1«. bor, Hasznos Imre és, Horvátn László kitüntetetteknek átadott jutalomban az egyéni munikateljesítii meny elismerés© mellett a közösségi munka értékét is kívánta jutalmazni. Az ünnepélyt ének- és zene. számok, valaminit szavalatok tarkították. 8 szécséisyi föidnoüvesszövetkezet a parasztságért A szócsényi földművessz öveik ez e-fj vezetősége toxlilanyagokkal ajándékozta meg azokat az újgazdáikat^ akik a beszolgáltatásban a legjobb: eredményeket érték eJ. Név szerint Dánosok R. Józset 229%, Ocsovai János 125%, Kurts János 100%-ot beszolgáltató gazdák részesültek az ajándékból. De s-agitségre sietett a 1 ö 1 dmű vessző vetik ezet a dolgozó parasztságnak a csávázás terén is. 1500 forníos költséggel rendbehoz- ta a szövetkezet udvarán a csává- záshoz szükséges kutat és medencét, melyet teljesen ingyen bocsát a dolgozó parasztság rendel kezesére, hogy ezáltal a jövő évi fertö- zésmentes niagtermést biztosítsa« oluÁg-iztmgh napixp Húsz évvel ezelőtt, 1929 októberében a Vácott bebörtönzött kommunisták nagy és győzelmes harcot vívtak 0 Horthy-terror. rak elnyomatással szemben. Az alábbíakbln néhány részletet idézünk errevork'itkozoan Vess Zoltán: „16 év fegyházban” című könyvéből. 1929 szeptember 10, kedd Szörnyű silány az élelmezésünk. Igazán támolygunk az éhségtől, de ennek oellnére, még a saját pénzünkért sem vásárolhatunk ennivalót. 1929 október 13, vasárnap Értesítést kaptunk, hogy a többi fegyházban is rosszabbodott a kommunisták helyzete. Minden joguktól megfosztották őket... A tűrhetetlen börtönviszonyok megváltoztatása érdekébon. Partunk kint mozgalmat, bent a börtönökben éhségsztrájkot szervez. Holnaphoz egy hétre kezdődik a harc. 1929 október 20, vasárnap Holnep reggé] az ország vala- mennyi fogházában és fegyliázá- ban a kommunista elátéltek éhség, sztrájkba lépnek. 1921 október 21, hétfő Az éhségsztrájk első napja. Egy napig nem enni semmiség. Kissé fáj a jobb halántékom, érzem, hogy időnként összehúzod;k a gyomrom 1929 október 22, kedd Az éhségsztrájk második napja. Dó'ben. E percben 800 fegyené ebédel. Mi, kommunista íegyencek úgy harcolunk, hogy nem eszünk. 1929 október 23, szerda Az éhségsztrájk harmadik napja. Nálam járt az igazgató. Sokáig állt az ajtóban, de egy szót sem szólt hozzám ... Közérzetem a lehető legjobb. A ceruzát azonban nem markolom ctyan keményen, mint máskor. Az igazgató kihirdette az igazságügyminisztérium döntését. Az éhségsztrájk fegyházi rendtartásba ütköző vétség. Háromheti sötéttel megszigorítod magárneteárá's- srt és hathónapi kedvezménymegvo. nással sújtott. 1929 október 24, csütörtök Az éhségsztrájk negyedik napja- A mesterséges táplálás vizezett tőjétől komisz hasmenést kaptam. Jobban megkínzott, mint asz éhség. 1929 október 25, péntek Az éhségsztrájk ötödik napja. Magas lázzal felvettek a kórházba. Egyedül vagyok egy H ágyas kórteremben. Valamennyien a kórházba kerültünk •.. Borzaímias katasztrófa történt. Szfraionnak és Lőwynek ii gyomra helyett a tüdejére inged- V.ték je a tejet. Mindketten súlyos 'üdőgyulladáist kaptak. Csak véletlenen múlt, hogy Rákosit netti gyilkolták meg. Kitépte magát a fegyőrök közül és kicsúszott tttrt. köbét a gumicső. 1929 november 2, szombat Az éhségsztrájk tizenharmadik napja. Éjjel Rákosit a szive erősön nyugtalanította, nagyon aggódtunk miatta. 1929 november 4, liétf‘5 Ma este, tizenötödik napon végeiért az éhségsztrájk. Pártutasítás jött. Követeléseinket az igazságügyi miniszter teljesíti, azonban abba kell hagynunk az éhségsztrájkot. 1929 november 7, csütörtök A nagy szocialista forradalom ti- -ernkettedik évfordulója... A győzelmek útja, áldozatok útja. Orosz bolsevikok fiatalságból, egészségből, életből Hátamnál jóval többet áldoz tótok... Csak dolgozzatok! Értünk is dolgoztak! t
