Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-15 / 37. szám

PÉLDAMUTATÁS: fl brigádban dolgozó népnevelők hívják ki Egymást egyéni versenyre Az ország népe úgy tekint Rá­kosi elvtárs szavaira, mint útmu­tatásra, amely egyaránt szól min­denkihez. Legutóbb arról beszélt Rákosi elvtárs, hogy dolgozóink­nak meg kell valósítani a 3 éves tervet ebben, az évben, hogy biz­tos alapot kell teremteni az 5 éves tervnek. Ezért fontos a termelé­kenység emelése. Ezt a kérdést vitatják most Kistelek bányaüzem dolgozói is. Bányászok ők, akik­nek segített Rákosi elvtárs, meg- vilaigosítva a hibákat, amikor is rá­mutatott a tennivalókra. Rákosi elvtárs egyik feladatnak határozta meg: „A verseny legelterjedtebb formája nálunk most a brigád- mozgalom. Brigádba azonban nem lehet minden munkást tö­möríteni.... A legszélesebben el­terjeszthető és m'nden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny. Az egyéni ver­seny természetesen nem zárja ki, hogy az egyéni versenyző ugyanakkor brigádba ne verse nyczhessen.” . — Nátak úgy szélesíthessük ki k versenyt, bogy a brigádok vetél­kednek egymással. Szükséges még, hogy a brigádvezetők összejönnek, megtárgyalják eredményeiket, ki- cseréRk, átadják egymásnak ta­pasztala tálkát .— mondja az egyik íj)unkahelyen Sulyok László. — Aztán az is helyes lenne — most erősen töri valamin a fe­jé t, — ha a brigádban dolgozó kép nevelők hívnák ki egymást egyéni versenyre, hogy melyikük tud nagyobb felvilágosító munkát Xógezni a csapatban. Ezt a gondolatot valamennyien helyeslik ..... Hiszen Rákosi elv­tá rs is arról beszélt: „Meg kell értenie a gazdasági életben dolgozó minden kommu­nistának, vezetőnek és egysze­rű munkásnak egyaránt, hogy a szocializmus építése ... nagyobb felelősséget ró rá. Az elvtársak politikai munkájának a -mérője a termelés' vonalon végzett munka eredménye.” — Ha politikailag képzettebbek Vagyunk.— szögezi le Kőris Ist­ván" elvtárs, akkor jobban megy a termelés is, emelkedik a termelé­kenység, szilárdul a munkafegye­lem ... — Mi most alakítottunk brigád dot, — mondja társa, Csontos Já- pos. — Az első tapasztalatok után versenyre lépünk.... Ha politikai és szakmai ■ vonalon pedig képzet­tek leszünk, akkor könnyebben, többet tudunk termeim. —- Eri még helyesnek tartanám, — veszi át a szót Kőris elvtárs, — ha az üzemvezetés tudatná velünk előző napi termelési eredményein­ket és átbeszélnék velünk az üzem problémáit és azt, hogyan tehet könnyebben, termelni... „Az egyéni verseny az alap, minden többi versenyforma eb­ből alakul ki... A munkának is van művésze, aki jobban, ügye­sebben végrehajtja a munkát és ezzel kiugrik. Ettől nem kell megijedni, hanem eflenkezöfeg. támogatni kell és az eredmén; az lesz, hogy módszereiket má­sok is megtanulják, utánozzák, igyekeznek túlszárnyalni” — mondotta' Rákosi elvtárs. — A mi csapatunk megtárgyal­ja, hogy hogyan tehet könnyebben és jobban termelni. Arra törek­szünk, hogy minél jobban megis­merjük a szovjet bányászok mun­kamódszerét, — ezeket mondja Ludvig András. Az ő csapatában jól szervezik meg a munkát, a ke­resettel is kiugranak. S3—34 fo­rintot is megkeresnek naponta. Egy-két munkahelyen, még pa­naszkodnak. Pedig a hatos sikló­ban egy csapat délelőtt fél kilenc­kor még nem végzett termelő munkát, e.gy másik munkahelyen pedig délfelé is csak félig voltak „belelendülve.” a munkába. — Én vagyok felelős a csapa­tért — szögez' le Ludvfg elvtárs. — Megnézzük a munkahelyet, fel­mérjük a lehetőségeket és utána kiadom a munkát. Ha valaki nem tartja be a megállapodást, meg­vizsgáljuk a kérdést... Fegyelem, nek kell lenni, mert anélkül nem megy a munka! A brigád-népnevelők egyéni ver­senyével kapes-datbon Ludvig elv. társ is elgondolkodik és aztán — mint aki kitalált valamit — hirte­len. ki is mondja: — Nálunk a termelésben nehéz egyéríj versenyt csinálni, de én megvalósíthatónak és szükséges, nek látom, hogy a politikai felvi­lágosító munkát egyéni verseny­ben végezzük... A brigád ered­ménye növekszik vele! ( b a 1 o g h ) BESZÓLJUNK NYÍLTAN a b!n OSz munkájának megyénkben!1 hiányosságáról A SZOVJET BANYÁKBAN DOLGOZTAM... Negyvenegy hónapig dolgoztam a Szovjetunió szénbányáiban, A szo­cialista munka fok értékes tapaSzta- lattal gazdagított és hazatérve lát. tam, hogy mennyit kell még ten­nünk nekünk ezen a téren. A szovjet hányákban a term lés gépek segí ségével történik- A hte­net csúz lakba termel ük és olyan réselögépeket állítottuk be, ami két méteres búrddal vágja a Szenet és a fúrógéppel is két méterre ha'.caak a szénbe• Általában a gép rendkívül megkönnyíti ott az ember munkáját ét o dolgozók igen nagy gondot for. tiltanak a takarékosságra. Mi hadi. foglyok 2ö0 Százalékra is tudtuk tel­jesíteni előirányzatunkat Brigídban dolgoztunk és versenyre hívtuk ki egymást- De nemcsuk az üzemen belül versenyeztünk, hanem a szom. széf'-os bányát is kihívtuk versenyre. A szettjei lakosság m ndig élé ik figyel, nt mű kísérte eredményein ■ két és ÚHa'ónos beszédtéma volt, ha vJr.ki kiemelkedik a termi lésben­A mi normánk 10 tonna volt és 2.'~2ó-ot termeltünk fejenként, A szovjet dolgozók példzmu 'nfá<n alapján versenyez iinlc és tér .él­tünk, Ezért tudtunk nagy eredmé­nyeket felnin atni. Közvetlen a munkahelynél volt felszerelve egy motorizált elevátor, amely a Sze­net és a követ a cSilébe rakta. így a esi le megrakaSa kikapcsolódod. Gép vitte el a csillét hátra 10—ló méterre a kitér őbe és visszahozta az üresei. Gépi Segítség mellett két ember vgy műszakon körülbelül két mé­tert haladhatott előre és amellett be is ácsolhatott. Amikor a fejtésben 2—300 métert előrehaladunk, Szállító viUamosjá- ■ ctol állítottak be. A szovjet bányákban értettem meg, hogy ha a munkaversenyeken Aereszül többel ís olcsóbbat terme, lünk, ezzel elösegíjük, hogy gépe. kei áll thatunk be, ami m-gköny- nyüi munkánkat és keres tűket is ftneli. A Szovjetunióbem nem ritka kereset a havi 11—13 ezer rubeles iizetés sem, ami gondtalan megál­lít ést biztosít a szovjet széibányá- szet.'xm dolgozóknak- Pártunk is ezt az utat jelölte mag nekünk és min. den erőnkkel azon kell lentiünk, hogy megvalósítsuk ezt a feladótól. Ifj- GÁL LAJOS vájár, Rónabánya. Nagyobb óvatosságot bányaüzemeinknél a balesetelbárítás terén A munkásvédetem egyik legfon­tosabb fejezete á haiteselelhárilás, amelynek megfelelő kiépítése nagy­mértékben csökkenti az ipari ba - esetek számát is. Bányaüzemeink­ben nagymértékben tapasztalható a felületesség és. az elővigyázatlan­ság. A villamos berendezéseknél is a legnagyobbfokú nemtörődöm­ség tapasztalható, de különböző védőkészü'ékek, főképen a bányá­ban használandók, nincsenek kellő­képen kezelve, ami annak tudható be, hogy az üzemvezetőség, az üzemi felügyelet nem tarija elég szívügyének a dolgozók testi ép­ségét és ezen keresztül a terme­lést. Hogy ezeket a hibákat ki tud­A termelékenység emeléséért lépnek versenyre a gépgyári dolgozók juk küszöbök»!, fokozottabb oktató munkákat kell kifejtenünk az üze­mekben. Számos üzemet fel lehet sorolni, melyeknél a legnagyobb rendetlenség tapasztatható. Á föl­delések hiánya halálos balesetet okozhat, éppen úgy, mint Kistele­ken, do ez előfordulhat Kazáron, Somlyón, Ságujfaluban :s. Ha ezeknek az üzemeknek vezetői és irányítói egy kissé előre gondol­koznának az oktatás kérdésével, akkor tecsökkenthetnék a balesetek lehetőségét. Fűti épül Balassagyarmaton Közegészségügyi szempontból fontos közfürdő építését kezdte meg Balassagyarmat városa. Be­fejezése ez év november 15-én lesz. Ezáltal a város közönségének régi vágva teljesült. Ezenkívül folya­matban van az Ipoly fdyóba tor­kolló szenny csatorna meghossßsb- bítása is. A munkanélküliség ezál­tal megszűnik, mivel nagyszabású .munkák indultak meg. 78G0 forint... A baglyasi szénrakodó Rákosi elvtárs útmutatása alapján meg­vizsgálta az önköltségcsökkentés kérdését. Kiderült, hogy az üzeni munkaideje nincs 100 százalékosan kihasználva, hogy havonta 2?6 munkaórát lehet megtakarítani, ami 7.800 formtot tesz ki. Megyénk területén a DÉFOSz eddig» munkájában nagy hiányos­ság mutatkozott. Nem volt jó szer­vezést politikája a megyei titkár­ságnak és azt a döntő feladatot, amely falun alapja és erőssége he­lyi szervezeteinknek — a munkás- tagozat — elhanyagolta. Ha megvizsgáljuk megyénkben a mim kas tagozatot, akkor azt a ké­pet kapjuk, hogy a tagozatot és különösen a vezetőségét nem is ismerik falvaínkban. Ahol pedig a muiíkástagozat meg. van, több helyen rossz a szociális összetétele. DÉFOSz szervezeteink a nyár folyamán falvaínkban nagyon ke­vés munkát fejtettek ki s a leg­döntőbb kérdést, a politikai neve­lést, a termelési kérdést sutba dob­ták, vele nem törődve, hanem azon igyekeztek, hogy a közigazgatás aprólékos munkáját magukra vál­lalják, ami-be aztán elmerültek nyakig. De nemcsak a helyi szervezetek hibája ez. Ebbe a Hibáiba a megyei titkárság is beleesett. Az ügyek aprólékos részébe bocsátkozott, nem irányította a poli­tikai nevelést, eilfhanyagolta a munkás-tagozat megerősítését, nem szervezték meg alapjában a falusi népnevelőket. Nagy hiba még az, hogy szerve­zeteink nem elég éberek. Találkoz­tunk nem egy helyen olyan jelen­séggel, hogy a DÉFOSz-ba belép­nek olyanok, akik csak azért vált­ják ki DEFOSz-könyvüket, hogy fuvarozáshoz és egyéb munkához jussanak. Alaps zer ve z e<t cink vezetősége nem nézi még az ilyen jövő-menő elemeket és azonnal megadja az ilyeneknek a DÉFOSz-tag Sággal já-ró jogot. összegezve az eddig felsorolt hi­báikat, megállapítható, hogy az eddigi munkamódszeren gyökere­sen változtatni keil. Mi tehát a feladatunk? Felada­tunk az, hogy a murtkástagozat és DÉFOSz vezetőségét átvizsgáljuk, s a munkába beindítsuk. DEFOS* vezetőségeinket» belül biztosítani a nincstelen földmunkásság vezető- szerepét. Ha jó munkát akarunk elén«, ez$ csakis a szeg-én-ypa-rasztságra tá­maszkodva tudjuk végezni. Az elkövetkezendő időben nagy súlyt fektetünk a munkáatagozatra. A DÉFOSz vezetőség és az egész tagság politikai nevelésére. Ennek érdekében megyénkben október Kö­zepén megindítjuk a DßFOSz me­gyei iskolát, amelyre behozzuk pa­rasztságunk azon osztályharcos elemeit, akik munkájukkal kiéiig- méltók a dolgozó nép megbecsült* sét. Meg kell szüntetni továbbá azt az áldatlan állapotot, hogy helyi szervezeteinknél, egyes funkcioná­riusaink 8—10 funkciót védjenek, ezáltal egyik funkciójuknak sem tudnak eleget tenni. Ezek a funkcionáriusok az előt­tük álló feladatokat egyedül próbálják meg* oldani, aminek következménye Tett az, hogy a munka a helyi szervezetek­nél szétesett és a tagság nem is­merte meg részleteiben a konkrét feladatokat. A jövőben tehát helyi szerveze­teinknél be kell vezetni a kollelb tív munkát és érvényesülni keiá az egyéni felelősséginek, mert csak így tudjuk megvalósítani Pártunk pa-rasztpoltftká'ját, ha az előttünk álló feladatokat úgy oldjuk meg mindenben, hogy szorosan felzár­kózunk a Magyar Dolgozók Pártja mellé, következetesen visszük az osztáíyharcat, amely egyre éter Il­dik. Elmélyíteni, kiszélesíteni a mun­kás-paraszt szövetséget, feladatunk továbbá, hogy Nógrád megyében is a legszorosabban együttinííkőil,- jünk a Magyar Dolgozók Pártja­vai, amely az egyedüli biztosíték, arra, hogy az előttünk áDó felada­tokat sikeresen megoldjuk. LOVAS ISTVÁN DÉFOSz megyei' titkár. 9 falu jő ellátással biztosítják a gyarmati Szív. Hru N. V. dolgozői A balassagyarmati Szövetkezeti Aruellátó NV a központi bürokra­tikus vezetés felszámolása után fo. kozottabb mértékben tudja szövet­kezeti politikáját fejleszteni. En­nek bizonyítéka a július havi mér­leg eredménye, mely éppen a holt­szezon idején egymillió 286 ezer 829 forint mellett 35.836 forint tiszta nyereséggel zárult. Még az B magyar dolgozók légionjai termelé­sünk színe<javát állítja ki a BUDAPESTI NEMZETKÖZI ŐSZI VÁSÁRON szeptember 16 - október 2 VÍROSIISET Félára utazásra jogosító vá­sári igazolvány kapható az Őszi Vásár tb. megbizottainál és az Ibusz-kirendeltségeinél É'munkások és mintagazdák ingyen látogatják a vásárt, üzemi dolgozók 3 forintos dolgozójeggyel elmuft üzieteredményok, melyek ál. landó veszteséget mutattak ki, a mostani űzte tér edmények bebizo. nyitják,, hogy a megfelelő vezetés mellett a szövetkezeteket ellátó vállalat rentábilis és továbbra te hivatott arra, hogy tagszövetkeze­tein keresztül a falu dolgozóit a szükséges árucikketekéi ellássa- Ezenkívül a harcot a k mák ság é* a sj>ekulác!ó ellen még nagyabb mértékben fokozni tudják. A vál* falat dolgozói felismerték a gő­zös munka eredményességét, bri­gádokat szerveztek, melyek célul tűzték ki az áru értéke forgási se­bességének növelését, * regte csökkentését, a reklamáció kikü­szöbölését, törés és egyéb károk megszüntetését, veiamkit nagy gondot fordítanak a szakmai és poUtika továbbképzésre is. Ari frzami bizottsági értekesjteteker/! részletesen megbeszél» az üzemü­ket érintő problémákat, megbeszé­ld egymás munkáiét.. kicseréSk te, oasz tál a tarkát. Ezenkívül szakig,-jj továbbképző előadásokat tertenalv, amelyen minden dolgozó résgt- vesz, mert tudják, hogy & szőve ? kezet és a falu felé nemesek uf áruellátás terén vasinak fc-fadsíY hanem a boitkezelők poEtifcgj net* lése és a dolgozók Alia ma keres»», eleimének kialakításában. Központi megállapítás, saefin* a bányai kórház ellátása vetekedő; a szanatóriumok ellátásává!. \ napi étkezés kalóriamennyisége kő zel 4000. Az élelmezés olcsóbbik!-, sát nagyban' elősegítik fl msgf't. által hjzlfljf sertések. s Terjed a gépgyárban as egyén’ Verseny. Az öntödében 9 nappalos gép- és kézifermázók egyéni pá­ros versenyre hívták tó az éjjé} dolgozó gép- és kézfformázókat. Az egyéni versenyen kívül a bri- gádmozgaknn is tovább fejlődik, Megalakult a kályhaszerelg „Rákosi Mátyási’ brigád, a csiszoló mű­helyben a „Béke” és „Rózsa” bri­gád, továbbá a lemezlakatos mű­helyben a „Szabadság” brigád. A IrigáM RárosvéRepyre hívták :l egymást. ; Ä Bajcsff-ZsftinBzky tűzhdysze­- roló brigád, — amely már nar- i madszor nyerte meg a brigád­zászlót, a kályhaszerelő brigádot ■ hívta páros munkaversenyre. r‘i- , határozták, hogy termelésűket i olyan mértékben, fokozzák, hogy a- naponta . legyártott mennyiség a , gyár tervével legyen azonos. A női brigádok közül a legjobb . eredményt a Geröné, Fazekas Er- i üjélxH brigád érte els

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents