Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-15 / 37. szám

1 „Békénket, Meg iévénket nkiria BegsesaleRen! nz elint tltéistn kémbnién - n legsúlyosabb büntetést érdemlik“ mondjak ökölbeszorított kézzel megyénk dolgozói A Párt és Rákosi elvtárs njra .megvédte a magyar népet és ri- cBgi vivmányaánkat az imperiaks- jt&któl, a gyilkosoktól és ismét biztosította a békés építőmunkát számunkra. Megyénk dolgozol ézlníe nehezen találnak szavakat aifä, hogy szeretetiiket és kimond- twtatlan ragaszkodásukat kifejez­zék ezért Rákosi Mátyás elvtárs­ilak. De nem kisebb a gyűlöletük Bem az áruló gyilkosok, az elvete­mült gazemberek, Rajk és ban­dája 'ránt. Rajkék jelszava: elvenni a főidet a parasztoktól „A magyar népi demokrácia megdöntésére 'degen erőket akar­tak behozni népünkre, hogy hazán­kat újra hadszíntérré változtassák. Ml, magyar dolgozó parasztok Ígérjük Rákosi Mátyás elvtársnak és az MDP-nek, hoev résen fogunk áMfti, hogy a Szovjetunió által szer. zett szabadságunkat veszélyeztető gazemberekre erős ököllel sújtunk le és megszerzett iocankat életünk árán is megvédjük” — írja Hege­dűs János dolgozó paraszt. ■ A földosztás, a bollog jövő, 0 parasztság felemelkedése volllt ve­szélyben, amíg a Párt le nem lep­lezte mesterkedésüket. Erről ír levelében Szilágyi Ist- jván 5 holdas paraszt Litkérőh pA csendőrszuronyokra támaszkor dó, népnyúzó, földesúri rendszert akarták visszaállítani. Népünk ezer. észterdő alatt megtanulta, m't je­lent elnyomottnak lenni. Rákosi élvtárs vezetésével Pártunk ezt az Sdjas cselekedetet megakadályozta, ígérjük, hogy ezek után még szo­rosabban zárkózunk fel a Párt és Rákosi elvtárs mögé. Teljesítjük kötelezettségeinket a mezőgazda. Ság terén, mert csak így erősíthet- jük hazánkat.” *— Saját kezemntel szeretném darabokra vagdalni ezeket a ban­ditákat, akik szembe akarták for­dítani né por »kot a Szovjetunóval, ty mondja Tóth István középpa­raszt. En azt mondom, meg job­ban, még szorosabban kell fölzár­kózni az egész dolgozó népnek a kommunisták pártja mögé. A társadalom cselédjei­nek, rabszolgáinak szán­ták az asszonyokat Az egész loJgozó néppel együtt jpz asszonyoknak is a régi, sőt a (régitől még rosszabb életet szán. jtak,- Leíiporni őket, megfosztani ön­bizalmuktól, rabszolgává teats — fez volt a tervük. Madaras, József- írté, 6 gyern.ekes anya, akinek egyik •jfia most a néphadsereg tisztjelölt­be, így ír hozzánk: ,,A felszabadulás utárr Rákosi fclvtárs lehetővé tette, hogy tn\ jpolgozó asszonyok is emberibb mó_ «dón élhessünk és gyermekeink megkapják az őket megillető he­lyet. Rajkék ezt az emberi életet akarták tőlünk elvenni, a nők egyenjogúságát eltörölni. Mi, ma­gyar nők, ezeket az emberi m'vol- #ukbó| kivetkőzött bitangokat a légmesszebbmenőkig elítéljük és Térjük az igazságszolgáltatást, hogy juttassa őket oda, ahova ők sok becsületes magyar dolgozói ^juttattak.” Berta Barnabásáé karancskeszii jpara&ztasszony a következőképen drta le gondolatait: „A múltban a legnagyobb nyomorban éltem. iS-farmadában és felesben dolgoztam. SWáadásul állandó rágalmat és meg­vetést kaptam. Amióta a dicső j|V örös Hadsereg felszabadított ben. in irnket, családom élete sokkal szebb és boldogabb. Az új alkot. janány jogot biztosít nekünk. Fia­imat a gimnázkimba írattam be. ^Tanult, művelt ember lesz belőle. *£zt a boldog és szebb életet A karták megdönteni az aljas hitan- jok. E célból szövetkeztek a ku- jjáksággal, klerikális reakcióval és az Imperialistákkal. Minden hálám, mai Rákosi Mátyás felé fordulok, aki megmentette az országot egy újabb vérözöntől és leleplezte az aljas kémbandát.” De megszabják dolgozó asszo­nyaink azt is, hogyan lehet orszá­gunk még erősebb, még szilárdabb a béke táborában. Pajerszki Ferenc né ötgyermekes anya, acélgyári dolgozó errői így beszél: — Én, mint dolgozó asszony azon leszek, hogy továbbra is be­csületesen kivegyem részemet a termelésből, hogy gépem teljes ki­használásával előirányzatomat 112 százalékra teljesítsem. Vanó Pálné bányászasszony rö­viden fejezi ki gondolatát, de olyan határozottsággal, mint aki tudja, hogyha Rajkék uralomra ke­rülnek, négy apró gyermeke nem nézett volna valami ragyogó jövő e«é: „Rajkot és aljas cinkosait, akik le akarták gyermekeink arcáról a felszabadulás óta szerzett mosolyo­kat töröln'» a legszigorúbb bünte­téssel kell, hogy sújtsa a demo­krácia.” Es milyen sors várt volna az if­júságra? Titon keresztül az im­perialisták gyarmatává akarták tenni az országot. Miként Jugo­szláviában, rendőráUamot kiépíte­ni és ifjúságunkat ágyutölteléknek íelhasználni aljas céljaik érdekében. Tito parancsára meneteltek volna jogaiktól megfosztott fiaink, hogy vérüket ontsák egy fasiszta ura­lomért. Tóth István acélgyári SzlT ifjú ökölbeszorítottá a kezét, amikor ezekről az aljasokról beszél: „Meg akarták gyilkolni szeretett vezérünket, Rákosi elvtársat és az ifjúságot nyomorba, nélkülözésbe, háborús rettegésbe dönteni. Ifjúsá­gunk négy év alatt összekovácso- lódott egységét szétforgácsolni, utcára taszítani és minden emberi jogaiból kivetköztetni — ezt szán­ták nekünk. A legsúlyosabb bünte­tést érdemli Rajk összes társaival együtt!.....” Nem volt egy munkás, vagy dolgozó paraszt származású kö­zöttük. Gyűlölték a dolgozó né­pet. A nép pedig megvetéssel, un­dorral tekint feléjük. Intő példa ez az imperialisták .elé is, mert ezekután dolgozó népünk még szi­lárdabban, még szorosabban zár­kózik a Párt mögé és bizonyítéka: a magyar nép tudja, hogy Rákosi Mátyást kell követ«, mert az ő irányításával győzzük le az áruló­kat és a nép ellenségeit! „Megsziiárdftluk hatalmunkat és minden áltatni meghozunk a Tervért“ — határozott a gépgyári Rózsa és Ságvári brigád A Salgótarjánt Vasöntöde és Kályhagyár NV Ságvári Endre és Rózsa Ferenc brigádjai brigádérte- ke-zlétén vitatták meg Rajk László és társai elleni bűnügyben kiadott vádiratot. A két brigád az érte­kezleten a következő határozatot hozta: HATÁROZAT „Mi, a Ságvári Endre és a Rózsa Ferenc brigád tagjai, mély séges gyűlölettel és megvetéssel ítéljük el azokat az aljas gazem­bereket, akiknek kezeiktől Rózsa Ferenc és Ságvári Endre elpusz. tultak. Ezek az elvetemült emberek kiszolgálói, hű láncos kutyái vol­tak a Hortliv-rendszernek és a na­gyobb darab kenyérért, az embe­ribb életért vívott küzdelmeinket a legjobb elvtársaink legyilkolásáv.il akarták megakadályozni. A felsza­badulás után erősségünkbe és leg. hatalmasabb fegyverünkbe, a Párt­ba furakodtak be, igyekezve azt megdönteui és ezzel az egész ma­gyar népet az imperialistáknak ki- szolgáltatn' és ágyutölte-'ékül föl­használni. A magyar nép, Pártunk és Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével világraszóló vívmányokat valósí­tott meg. A bányák, üzemek álla­mosításával a munkásosztály ke­zébe került a vezetés. A munka- versenyeken és brigádmozgalmon keresztül olcsó cukrot, fehér ke­nyeret eszünk, jobb és több az élelmünk, ruházatunk. Szabadok és függetlenek vagyunk. Ezek az em­beri mivoltukból kivetkőzött haza­árulók, kémek meg akarták foszta­ni népünket összes vívmányaiktól, boldog jövőjétől. Dolgozó népünk, nek éhséget, munkanélküliséget szántak osztályrészül. Az üdülő­helyen, melyeket munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk birtokába vett, földesurak, bankárok, gyáro­sok dőzsöltek volna újra és Tito pribékjei. Egészséges lakások he­lyett börtönöket építettek volna. Alkotmányunkat, amelyet tenger, nyi vérrel és szenvedéssel szerez, tünk meg, sárba tiporták volna. Arra szövetkeztek, hogy legjob­ban szeretett vezérünket, tanítón­kat, Rákosi Mátyás elvtársunka! és munkatársat, Gerő és Farkas eivtársat legyilkolják, hogy veze­tőnket, a P' .tot fasiszta uralmuk eszközévé tegyék. Ebben a tér. vükben a nagy gyakorlattal műkő. dő. Tito-gestapót tekintették példa- képüknek. Izzó gyűlölettől eltelve és ököl­beszorított kézzel vettük tudomá­su| a vádiratból azt az aljas tervet, hogy hazánkat a Titoék gyarmata, vá kariak tenni és fasiszta rendőr- államot akartak létesíteni. Amikor ezt megállapítjuk, , min den eddigi hálánkat és szeretőiünket felülmúl­va fordulunk a Szovjetunó iránt, amejy nekünk szabadságot adott és megteremtette a jobb élet meg­valósításinak feltételeit Ragaszko. dásunkat és mérhetetlen hálánkat fejezzük ki Rákosi elvtárs felé, aki ennek az aljas elvetemült ban­dának leleplezését, felgöngyölíté­sét vezette és ezzel a legborzalma­sabb katasztrófától, halálos vesze­delemtől szabadította meg a ma­gyar népet. Ez a kémbanda regi, kipróbál t nemzetközi kalandorok­ból és mindenre elszán', gyilkosok­ból áll. Elmondhatjuk tehát, hogy ezek leleplezésével Pártunk és né* púnk egyik legerősebb győzelmét aratta a felszabadulás óta. Válaszunk a kémbanda aljad összeesküvésére, hogy még egyse* gésebben, még szilárdabban sorako-j zunk fel Rákosi elvtárs és VJSzpprv tj Vezetőségünk mögé és ebeiért őrködünk, hogy az ellenség nei férkőzzön sorainkba. A Rózsa Éje» renc brigád a dolgozó nép hatal­mának megszilárdítása érdekében vállalja: 1. a munkafegyelem meg­szilárdítását 2. A termelékenyt® 5 százalékos emelését. 3. A brigád új tagjának betanítását. 4. A sé*i lejt legkisebbre való csökkentését» 5. Az anyaggal való legnagyobb, takarékosságot. 6. A brigád tag­jainak politikai továbbképzését. A „Ságvári Endre” brigád vál­lalja: 1. A selejtmennyiséget átla­gosan 4 százalék alatt tartjuk. 2. A termelékenységet ö százalékkal emeljük. 3, A reg'e anyaggal és idővel a legmesszebbmenően taka­rékoskodunk és a munkaidőt ki. használjuk. 4. Vállaljuk a munka- módszerátadást és a brigád új tag­jainak betanítását. 5. Az öntvények külső szépségére nagy gondot tör­ültünk. Fentiekkel kívánunk hozzájárulni 3 éves tervünk mielőbbi befejezé­séhez és minden áldozatot válla, lünk az 5 éves terv alapjainak megteremtéséhez. Kérjük a kor. mányzatot, hogy ezeket az elvege* mült gazembereket a legpéldásab- ban büntesse meg és szolgáltasson elégtételt Ságvári és Rózsa elv­társaink legyiikoiásáért. KURUCZ ISTVÁN a Ságvári Endre brigád vezetője» MOLNÁR JOZSEí a Rózsa Ferenc brigád vezetője» KOSZONTJUK TANULÓ (FIAINKAT MEGYfNKBEN SZOMBATON és vasárnap igazi ünnepélyes ke­retek között megnyíltak iskoláink kapui. Népköztársaságunk új cí­mere. vörö és nemze fiszínű zászló* alatt,, harsogó énekszóval, ajku­kon: „éljen a dicsőséges Szovjet­unió, eljön mintaképünk, a Kom- szomol” — vonultak be az iskolák, ba fiataljaink és foglalták el pad­jaikat Szülök és pedagógusok, együtt örültek ezeken az ünnepsé­geken. A Párt mondotta: „A szo­cializmus építése hazánkban az 5 éves tervvel járó feladatok új szakemberek százezreinek kineveié, sét követeli. A népi demokráciához, a szocializmus ügyéhez hű értel­miség mellett új, a munkásosztály soraiból jövő szakemberek töme­geire van szükség- A munkásosz­tály vezető szerepét csak úgy tud­ja betölteni, ha az állami, gazdasá­gi és más vezető funkcökba a munkásság jőlképzett, müveit gyermekei kerülnek.” Az ifjúságunk megfogadta Pár­tunk felhívását. A felszahadulps óta most kibontakozott igazán, hogy a első honfoglalás megtörtént az iskolákban. A tanulóknak mintegy (50 százaléka a középiskolákban ;s a munkásosztály és a dolgozó pa- lasztság leg jobbjaiból kerültek ba. A múltban megyénkben igen ke­vés százalékban vettek részt a dolgozók gyermekei a felsőbb is­kolában. Ez az új honfoglalás is a Szovjetunió felszabadító tevé­kenységének eredménye, amely teljesen szétzúzta a régi rendszer államhatalmát. És így nyílott le­hetőség arra, hogy népünk meg­teremthette a dolgozók hatalmát. A hatalom7 megszerzéséért folyta­tott harcban és eddigi eredménye­ink elérésében a kommunisták pártja és a magyar nép szeretett, bölcs vezére, Rákösd M í'yás elv­társ vezették és vezetik a dolgozó, kát az ember ember által való ki­zsákmányolástól mentes, boldog szocializmus felé. ALKOTMÁNYUNK IS LESZÖ­GEZI es magában fogtálja: ebben az országban a dolgozó nép ran hatalmon. Ennek természetes kö­vetkezménye, hogy az iskolában is a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság fiai foglalnak helyet. A régi uralkodó osztály — mint ahogy azt dolgozó népünk évszá­zadokon keresztül tapasztalta is, — fenntartotta magának az iskolá­kat. Nem engedte oda a nép gyer­mekeit, hanem a grófok, bárók, földbirtokos urak, fasiszta katona­tisztek gyermekeivel töltötték meg az iskolák padjait, hogy biztosítsák maguknak kizsákmányoló rendsze­rük meghosszabbítását. Tudatában voltak annak és féltek attól a gon. dalaitól, hogy a dolgozó nép egész­séges, friss szellemű, jó felfogású fiai helyet kapjanak az iskoláikban, mert ez kétségkívül meggyorsítot­ta vofina az ő pusztulásukat. Népi demokratikus államunk ha­talmas áldozatokat hozott a ta­nuló ifjúságért. Ebben az évben 14 helyen végzett helyreállítás' és tatarozási munkálatokat. Száznyolc, ezer 12 forintos költséggel Ecse- gen, Heréden, Pilinyben és még számtalan helyen épített új isko­lákat többszázezer forintos érték­ben. Folyamatban van Zagyvapál- fadván és Kisterenye bányatelepen két új iskolának a felépítése: Ed­dig az iskolákra előirányzott ö&z- szeg 994 ezer 427 forint. KORMÁNYUNK SEGÍTSÉGÉRE sietett a tanulni vágyó gyermekek, nek, a doígozó szülőknek. Tanul­mányi segélyben részesítette mind­azokat a gyermekeket, akik képes­sége és szociális származása után ezt megérdemelték. Ugyancsak gondoskodik népi demokráciánk ar­ról, hogy a régi rendszer könyveit új, friss, a dolgozók széfemének megfelelő tankönyvekkel váltsa fel. Amíg a múltban — ha be is került néhány gyermek a do,gő­zök osztályából a középiskolákba, a szülőkre nehezedő súlyos anyagi teher miatt kénytelen volt tanul, mányait abbahagyni. Ma mái- a szülőknek megvan ehhez a íeföáte» lük, emelkedett az étetszinvonaj is és Népköztársaságunk állama még­is külön anyagi támogatásban ré* szesíti a tanulni vágyó gyermekűt, hogy ezzel is tehermentesítse a szülőiket. Számtalan példa bizo­nyítja, hogy a népi demokrácia gondoskodott azokról is, akiknek -a lakóhelyük a középiskolától tavai esik. Megyénkben ezek részére már ezidáig hat kollégium létesüli, több mint 370 tanuló elhelyezésé­vel. Ezeknek az ellátása eléri egyenként a 250 forintot, amit állam vállalt magára havonta. FIATALOKI A ti kötelességetek, hogy munkátokban, feladatotok el­végzésében továbbra is kövessétek a hősi harcokban, megedzett lenini Komszomoit és példakép állítsátok magatok elé a szovjet ifjúságot, akik a harcokban, az iskola pich jajban, a föideken és gyárakban küzdöttek azért, hogy biztosi1 sark úgy a maguk, minit a mi szabad­ságunkat. Ti vagytok hivatva a-ra, hogy megvédjetek eddigi eredmó. nyemket és egymással versenyezve — miként az üzemek és földek dot gozói — építsétek jobb tanulással ..jX a népuralmat, amelyet a Szov­jetunió segítségével megteremte^ tünk. Ennek az országnak ti vegyfcof az örökösei, amelyhez biztosíték kezetekben a mar xH©mni~ szté )«< tudományos elmélet eteajátífáss^ amely a legnagyobb hálálom ág fegyver a dolgozók kesében. Sza­motokra minden, lehetőség meg . iS* adva, hogy jobb tanulással.. áa( munkátok lelkiismeretes dvégspsöJ vei biztosítsátok magatoknak a tolom további birtoklását, í szeri ciaFzmms építésében. Előre a jobb tanulássá] # éves terv befejezéséért, az 5 éveW terv megkezdéséért, az ifjúság boldogabb jövőjéért. Pála Károly«!' Titóék és az imperialisták ágyúföíteiéke lett volna az iffúság

Next

/
Thumbnails
Contents