Szabad Nógrád, 1949. augusztus (5. évfolyam, 32-34. szám)

1949-08-25 / 34. szám

mi ■I < 1945-BEN A SZABADSAGOT, , MOST FEJLETT MŰVÉSZETÜKET HOZTAK EL E Komszoiol fiai a salplarpni dolgozóknak íjiin a Komszomol!« — járta be i hír az egész megyét. örege , tia'.aiok, lányok és f ük, ipari <loi_ uzók és parasztok egy­aránt túláradó örömmel gondolnak a Kom.zotno ra- Nem ismeretlenek ók elő ’(mik- Öt évvel ezelőtt, ami kor átlépték a határt és eljutottak mindéi; varosba és faluba, akkor is várták... Ágyútüzön és bombatölcsé. »ik.cn keresztül törjek előre, hogy a fasiszta bordákat elűzzék. Nem lehetett őket fel tartóz atni. a porosz csizmák alatt vergődő országot fel­szabadították... Ma ágyúlűz és bomba helyett vi- rúgeső, a fiatalok és öregek ölelő karja fogadja őket. A hála, a büszkeség örömével fogadták őket amikor vasárnap egy 100 tagú c6o portjuk megyénk területére lépett. Már hajnalban talpon van a szi­ták 1 és salgótarjáni járás apraja nagyja. Mindenki látni akarja őket- Az útvonalon diadalkapuk alatt vo nnlnak el, a községek virágesővel borítják el a kocsijukat. Az öröm­nek nem tud senki sem határt szabni- Szeretettel zárták karjaik közé a hős komSaomolistákat. Az idő gyorsan múlott az önfeledt percek alaLt, Salgótarján népe azon ban türelmesen várt, mert tudta hogy ma elérkezik a régen áhított pillanat. Motorkerékpáros futár jelenti, bogy már Pálfalvát elhagyták ... A láros szélén elhelyezett iliadaikapun felírás: »Szeretet1 el köszöntjük a íékéért harcoló Komszomol ifjúsági küldötteit!« Minden szem Pálfaíva felé tekint... Megjelenik az el ő kocsi, majd utána a többi... Itt van- rsk! -— szakad fel a szó... Mindenki igyekszik úgy elhelyezkedni, hogy minél közelebb kerülhessen a ko csíkhoz. Alig állnak meg. hatalmas »Éljen a Komsz°mol! Éljen Sztálin!« kiál­tás zúg fel. Az autóbuszból kiszálló küldöttekhez alig lehet hozzáférni Mindenki látni és hallani akarja őket A Párt nevében Papp Gyula elvtárs, az MDP Városi Bizottságának tit kára, a város nevében Nagy Lajos polgármester üdvözli a küldötteket Az ülvözléere Golovanov Viktor, a komszomol csoport vezetője vála- szol* Amikor az úttörők és a Spor­tolók virágcsokrot nyújtottak át a küldötteknek, ismét felharsan Sztá­lin. Rákosi neve. A ragyogó tekintetek, ragyogó sze mek nem tudnak betelni az örömteli látványt ÓL Örömkönnyek csillognak 3 szemekben. Mosn megindul a me­net. Elől lovasbandérium, majd a Szabadságharcos Szövetség motorosai követik a komSzomolisták négy ko­raiját- Úttörők sorfalai között ha- Ldnak el, A irágeső hull rájuk és végtelen, határtalan szeretet veszi őket körül. Amikor B diadalmenet a szovjet hősök emlékművéhez c szovjet ifjak sorra kiszállnak ko fiijaikból és megkoszorúzzák az «mlékművét. Elsőnek Golovanov he­vezte el koszorúját Bottyán István WDP megyei titkárral. A diadalme­net aztán folytatja útját. A Petőfi­dére« leírhatatlan az a lelkesedés, íljenzéo, amellyel körülveszik őket A szó szoros értelmében hömpölyög » tömeg. A szeretet, a hála hozta ide Salgótarján és környékének dől gőzéit. Mindenki látni akarja a hős l-nini komszomol tagjait és ha csak lekintetel is, megsimogassa a sao- rialista ország küldötteit. Bottyán elvtárs üdvözli a Kom síomolt. Golovanov elvtárs válaszolt megköszönve a Szeretedet, a felejt heteden fogadtatást. Már délutánra járt az idő és a tömeg nem hogy kisebbedéit volna, de mindig nőtt, nagyobbodott. Közel húzódtak színpadhoz, hogy minden mozdula lot, a szocialista művészet minden megnyilvánulását láthassák. A ma­gyar Himnuszt játszó ba'alajku ze ekar a táncosok és énekesek mind megannyi kifejezői voltak a szocialista ország művészetének » fejlett népművészet magas fokát nyujtolták a grúz táncolok, a mosz­kvai szabadtéri színpad árlistái vagy az azerbeidzsáni éneke», a tádzsik dobos­Szűnni nem akaró? meujhodó tapsokban a Komszomol éltetése zúgott végig a téren. Ajándékok halmazával adía át a magyar nép minden Szeretetét. Nem akarta „Termelésünkkel erősítjük az alkotmányt!“ — határoztak a gépgyári brigádvezetók Rákosi: ......Az ipar túlnyomó részében kiszorította a kapitalistákat. Az ipar #1.1 százaléka már az államosított, illetve társada'mosított szektorhoz tartozik. Főleg ennek az államosításnak köszönhető, hogy iparunk termelése már messze tuhaladta a békebelit és jelenleg 30 százaikkal többet termel, mint a z utolsó békeévben.” Mit végeztünk az alkotmányért senki sem elhinni, hogy már vége a bemutatónak, bogy a bős Koniszo- moi ifjai elhagyják a váró t- A ma­gyar ifiakkaí együtt a szlovák fiata­lok orkánszerű éltetéssel búcsúzta! ták őkel. *Éljen Sztálin! Éljen a Komszomol! Sztálin, Rákod!« — zúgott a kxáltá6 és most ismét ma­gába zárta, még egyszer szívébe fo­gadta a tarjám vasas üveges és bá­nyász annak az országnak fiait akik felszabadítottak bennünket és most eljöttek, hogy megmutassák művé szerüket, a szocialista haza hatalmas fejlődését, megmutassák azt a mű­vészetet, amely a Bolsevik Párt út­mutatása alapján csiszolódott és kristályosodott ki és amelyből mi magyarok nagyonnagyon Sokat ta­nulhatunk ! jBrigádveeetők, figyelem! Ma reggel 9 órakór brigádvezetői ér­tekezlet lesz. Mindenki ott le­gyen!” — s-záíl az üzemi hangszó­ró hangja a salgótarjáni gépgyár­ban. Összejönnek az elvtársak, hogy megvitassák a termelés és a hatalom kérdését. Kilenc óra előtt már megindulnak a brigádvezetők az iroda felé. Jön Sebő elvtárs a tűzheiyszerelőktől, Gyelvai elvtárs­nő a magkészitő brigád vezetője és Bucsek elvtárs is, a műhelyla­katos. Fölkészültek, hogy ellen­őrizzék sajátmagukaf. Valójában hozzájárultak-e az alkotmányban lerögzített eredmények eléréséhez és ha igen, melyek voltak azok.... Hamar megtörténik az elhelyez­kedés, van aki sietve most fo­gyasztja el reggelijét. — A Révai József brigád ala­kult meg elsőnek a gyárban. Vál­lalt kötelezettségüket 1760 óra helyett 1520 alatt végezték el — kezdi beszámolóját Tóth Andor a szellemiek részéről. Emelni a termelékenységet... Sebő elvtárs, a gyár győztes brigádjának vezetője arról beszél, hogy: „először idegenkedve vet­ték a többi dolgozók a brigád meg­alakulását. Ehanyagobák a brigád­munkát, de aztán újra szerveztük. Ez év elején a termelésünk egy főre 47 tűzhely volt, ma 57. Ezzel az alkotmányt erősítettük, az al­kotmány pedig biztosítja nekünk munkához való jogot. — A termeléssel tudjuk elsősor­ban megerősíteni a dolgozók első alkotmányát, hagyja helyben Ku_ rucz Imre gépformázó. Itt-ott papírdarabok kerülnek elő. Az elvtársak gondolkodnak és je­gyeznek. Itt most azt is megvitat­ják, vane még hiba, mit kell ten­ni, hogy a 3 éves tervet ez év vé­gére befejezzük. Tudják, hogy a termelékenység emelése most köz. ponti kérdésünk, amire Bucsek Ká roly elvtárs világit rá: Minden nap elvégezzük a kiadott munkát. Arra kell törekedni, hogy minél kisebb létszámmal érjük el eredményein­ket. Csökkentsük a törést, a selej- tet és takarékoskodjunk. Ez is szo­rosan összefügg az alkotmány kér. désével.” A nők is hozzájárultak... Most Gyetvai József elvtársnő nyújtja fel a kezét és nem kevés örömmel mondja: „Minden nő büsz­ke lehet arra, hogy most már min­ket is képviselni fognak és a dol­gozó nők is feszesei az államvetze- tésnek..., Ezt segítettük elő, amikor Győzelmeink eredménye a regieanyagbó! 36.5 százalékot megtakarítottunk.” Iván-fi Sándor elvtár*", gépformázó elmondja, hogy a vasúti kocsikon használt Knorr-féket először a gyárban az ő brigádja csinálja.. Az utóbbi na­pokban 10—15 százalékkal csök­kentették a selejtet. Abban a szellemben folyik to­vább a vita, hogy Lenin elvtárs meghatározta: „ A proletárdiktatá. ra.... gazdasági alapja, életképes, ségének és sikerének záloga az, hogy a proletariátus a kapitaliz­mussal szemben a munka társadal­mi szervezésének magasabb tipli- sát képviseli és valósítja meg. Ez a lényeg.” Ezt erősíti meg Vincze elvtárs, termelési felelős is, ami­kor az üzem nagy feladatairól szól. va leszögezi: — Soha nem szabad elfelejteni, hogy ez az alkotmány a munka al­kotmánya és nekünk, dolgozóknak mindig munkával, jó eredmények­kel kell alátámasztani!.... Csak engedéllyel építgessünk! A salgótarjáni járás főjegyzője felhívja az építkezők figyelmét, hogy az engedély nélkül történő építkezésekkel járó nemzetgazda­sági érdekek súlyos veszélyecíeté- sere való tekintettel az engedély nélkül, vagv szabálytalanul építke­zők ellen szigorú eljárást indíta. nak. Éppen ezért mindenki jelentse be, ha építkezni akar. Tűzoltóverseny a sziráki járásban Az elmúlt vasárnap a sziráki já lás községeinek tűzoltói Szirákou jáiási tűzoltói versenyt rendeztek- A tűzoltó bajtársak fegyelmezett so­rokban, zászlók alatt, mozgalmi da­lokat énekelve érkeztek meg a ver­seny Színhelyére. Török László járási tűzoltópa­rancsnok ismertette a versenyt, utána megkezdődött a lelkes pa- rasztifjakból álló tűzoltó csoportok neme® versenye. A versenyből elsőnek Kalló köz­ség tűzoltói kerültek ki győztesen kéí perc, egy másodperces ered­ménnyel. Utánuk Bér, Vanyarc, Er­dőkürt következnek aüg néhány másodperces különbséggel. De a többi községek sem maradtak d mert az időbeni különbség igen cse­kély. A verseny után a tűzoltók megnézték a »Tűz« című filmet és ugyanakkor a nyertesek átvették jói kiérdemelt jutalmak Az országg\űlés elfogadta a ma­gyar do*gozó nép első alkotmányát! Az alko mány tervezetet Rákosi Mátyás elvtár«, a magyar dolgozók vezére terjesztetne az országgyűlés Az országgyűlési képviselők tomboló lelkesedésétől, a magyar nép hálájától és szeretété-ől kí­sérve. beszédében újabb útmutatást adott, újabb feladatokat tűzött ^ a magyar nép elé* Az új alkotmá >y elfogadása és törvénybeiktatása a magyar nép honfoglalását jelenti saját hazájában, ». • • regisztrálása és törvény formájában v'Jó rögzí­tése annak, amit a vaJóságban létre­hoztunk és kiv.vtunk«­Melyek azok a hatalmas eredmé­nyek és változások, amelyeket a magyar nép elért négy és félesz^en- dős építőmunkájában és küzdelme ben? Az elnyomott és évszázadokon keresztül sötétségben, jogfosastott, Ságban sínylődő dolgozók a Szovjet­unió segítő, felszabad! ó tevékeny­sége nyomában új országot kezdtek építeni. A feladat nem volt könnyű az osztályellenség, a nyíltan támadó reakció, az imperializmus ügynökei­vel Szemben erős vezetésre, biztos irányításra volt Szükség. Mint Rá­kosi elvtárs mondottat »Túlzás es dicseiévés nélkül el lehet mondani- hogy minden tetthez, mely a felsza­badulás óta hazán1 at a mélységi öl és a rom kból a felemelkedés fe é rife, a magyar kommun sták, Magyar Dolgozók Pártja adta a kez­deményezést, a lendületet, ok vál- l ltok az áldozatot és a vezetést.«. Hatalmas fejlődésen, változáson ment keresztül a magyar nép. Ipa­runk 91*1 százaléka a dolgozó nép tulajdonához tartozik, a munkások irányítják a termelést* Felszámoltuk tehát a tőkés kizsákmányolást a tér rnelés döntő többségében és ezzel: %A tőkések által kizsákmányolt pro­letár iátus túlnyomó többsége fel az bódult, a Szocializmust építő mitnkásoszt&lWá váHozott•« A dolgozó parasztság, amely hű szövetségese a munkásosztálynak, a népi demokráciában felmérhetetlen támogatást kap az államtól. Mind- ír kább megszabadul a kiűákok, a -peku’ánsok uzsorájától és rájön arra* hogy a Párt útmutatása alap­ján a társas gazdálkodás, a közös munka hozza meg Számára a fel­emelkedést, a boldogulást* Bizonyít­ék ezt a földművesszövetkezetek, a >rmelo3zövetkezeti csoportok tag­létszámának növekedése is. A föld­birtokos osztály ma már eltűnt, nem tartja jobbágysorsban a ma­gyar parasztot, helyette a dolgozó pnraszság lépett a munkásosztállyal övetségbeu a dolgozók államának vezetésébe, a hatalom gyakorlásába* Ezt szögezi le az alkotmány is, ami kor kimondja: '»A Magyar Népköz­társaság a munkások és parasztok állama... A Magyar Népköztársa Ságban minden hatalom a dolgozó népé« A burzsoá alkotmányok eSak pa­píron biztosítják a nők és ifjak egyenlő jogait és ezek a jogok min­denkor csak írott mai asztok marad­tak. A kapitalista országokban a nők és a fiatalok kétszeresen vannak kizsákmányolva, kétszeresen síny­lődnek a tőkés rabszolgaság járnia glatt és ki vannak szolgáltatva az uralkodó osztálynak. »A rni alkot- tnányterveze’iink nemcsak a jogok gyenlöségét biztosít a de bizto ítju jogok gy k rlás hoz szükséget uzdasági előjel.ét leket •- « iXslunk tehát nem aszerint teszn k különb* •éget a dolgozó ember között, hogy meljiJL fajhoz vagy nemhez tartozik, hanem »A Magyar Népköztársaság megválód Anni törekszik a Szoci hz- mus éhét: mindenki képessége szer iüit, mindenkinek munkája szerint « Ezen túlmenően pedig a tőkés or, szagokban Sohasem található jogokat ed a dolgozó népnek. Elsősorban biztosítja a munkához való jogot; de megadja a pihenéshez, az üdüi léshez és a művelődéshez való jogot is. Az alkotmány védi a dolgozók1 egészségét és segíti a mun ka kép te* leneket. Ismételten rá keli mutatni, hogy ezeket az eredményeket csak a ha,' taímon lévő dolgozó nép tudta lét­rehozni, hogy c«ak a o>gozó nép tud magúnak kizsákmányolásmentes boldog társadalmai teremteni. Mint. Rákosi elvtárs mond tea: »Náunk< tehát az alkotmányra azért vari szükség, hogy a dolgozóknak tetszőé és a nekik előnyős, társadalmi re/i- det. szilárdítsák tnet .c Üj erőt a további 1’ ladatok meg«, oldásához, lendületet és akaratot ad a dolgozók első alkotmánya a inat gyár népnek. »A munkás, aki a fel- szabadulás u.án az aknák és tönne* lé^ek közül éhezve, rongyosan ku porta ki a gépeket, a dolgozó pír raszt. aki iga híjián maga húzta aZ ekét, az értelmiség, alti romok köJ zott, fagyó kodva látóit újra neki a. munkának, most az alkotmány fér nyertél meggyőződik iólu, hogy jő ügyért szenvedett, jó ügyért k illattál remitekét.« Amikor megállapítjuk- hogy nii-d lyen utat tettünk meg idáig és al kotmáanyunkban leszögezzük az ed. digi eredményeinket, megerősítjük a dolgozó nép hatalmát, minden há­lánkkal és szeretet linkkel a nagy Szovjetunió felé kel! fordulni. Aj Vörös Hadsereg hős katonáinak fel-! szabadító tevékenysége, a Szovjet*) unió kormányának hathatós támo­gatása és egyáltalán az a tudat- hogy a szocializmus első országa a mawj gyár nép szövetségese — ezek a té­nyek voltak minden eredményünk:! kiinduló pontjai. Államhatalmunk! mai jellegét, amelyet a kalászos, kalapácsos és vöröerSrllagoS új cí-i meiünk fejez ki, a Seovjetunió és a, magyarság megértő nOgy barátja,! Sztálin elvtárs segítő támogatásával hoztuk létre­A magyar dolgozók a világ haladó népeinek, a nemzetközi munka-- oszfály legjobbjainak lelkesedésétől! kísérve iktatta törvénybe a magyar; nép első alkotmányát, tette le újabb! évezredes fejlődésének határkövét*! őp alaptörvénybe rögfiftve elidege*. nílhetetlenül biztosítja a dobozó* nép hatalmát az állam vezetésben*^ Rákosi elvtárs Szavával élve bizto«.! sítja, hogy; >• . • annyi bahors é4 j szenvedés utón, a jövendő szé*&\ dohon át éljen békében, eröbtAb boldogan és szabadon/« Szokolyőn Raj László, Szügyön Juhász József tartott előadást a szocialista mezőgazdaságról A Szovjetunióban'járt magyar pa­rasztküldöttség két tagja szomba­ton és vasárnap folytatták ismerek terjesztő előadásaikat megyénkben. Szokolyán Raj László elvtrás tar­tott előadást, amely után különösen a fiatalok a kérdésekkel valósággal pergőtűz alá vették. A problémákat részletekre bontották és úgy vitat­ták meg. Nagy érdeklődést tanúsí­tottak a község parasztjai a kép- kiállitás iránt is, amelynek anyaga a szocialista mezőgazdálkodásból mutat részleteket. Szügyön Juhász József elvtárs a parasztság rendkvüli nagy érdeklő­dése közepette beszélt. Itt már olya hangok hallatszanak, hogy kevés csak meghallgatni ezeket az előadá­sokat, arra kell törekedni, hogy mi­nél előbb és minél jobban hasznosít. suk azokat a tapasztalatokat, ame« lyeket a Szovjetunió koähozparaszt» jai szereztek és amelyekből most künk is módnwkb» Sll tanulni. Kik kaptak jutalmat a gépgyárba?: A gépgyárban az elmúlt héten! osztották ki a munkaverseny leg­jobbjainak a jutalmakat. Kuruc*. Imre öntő 1000, Petik Géza pedig! 800 forintot kaptak. Mohiüa Viktor* mérlegkészítő egy népbundát vett1 át azzal a felkól!ássál: »Mindéi» munkánk a demokráciáért«. A jutalomkiosztás! ünnepségét á: SzlT ifjak kultúrműsora tark'tóttá.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents