Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)
1949-06-02 / 22. szám
f üvüiinkaversenyben vagyunk 10 percnél tovtbb senkit sem fogadunk Megindult üzemeinkben a páros-munkaverseny A választási győzelem után <M lendülettel folytatódik a szocialista munkaverseny, új formája bontakozik a nemes vetélkedésnek. I1 áros- murik a verseny ben állnak egymással az ország üzemei, gyárai. így var ez nálunk, Nógrádban is. A műit csütörtökön, miután az üzemvezetői beszámoló elhangzott a kistere- hyei bányánál, Fővöigy részéről Fekete Csontos József elvtárs indítványozta, hogy hívják ki a Rákosi-'« jtőst munkaversenyre. Tor- das részéről Szeberényi Danyi András az Újlaki üzemmel való versenyt indítványozta. A javaslatokat elfogadták és helybenhagyták Vince István felszólalását is, aki kérte a kisíerenyei bányászokat, hogy a Mitunóban összeülő szakszervezeti világkongresszust többtermeléssel tegyék a dolgozók harcos tanácskozásává. — EN ÚGY LATOM, hogy Jól fog menni ez a verseny — mondja iVilimek László a gyűlés után Vas- pál Istvánnak. — Már miéit ne menne — rajtunk függ a sikere! — szól vissza iVaspál. És mit szólnak ehhez az Újlaki üzem dolgozói? Náluk már kezdetben nagy a lendület, amikor bementem hozzájuk a bányába, egymásra nevettek.... Tóth József telepi mondó ki végre: „Ha egy nappal későbu jön, a következő feliratú táblát találta volna munkahelyünk bejáratánál: Munkaversenyben vagyunk! 10 percnél tovább senkit sem fogadunkl De azért leteszik a csákányt, a karbidlámpát az ácsolatra akasztják és ki-ki egy széndarabra vagy fára ül le. Tóth elvtárs viszi a szót. — EGY HÖR A 624 CSILLE brigádunk előirányzata. Amint látom, ebben a hónapban 910—920-ra fogunk kijönni .... Nagyon helyes, ho gy most ezt a verseiryt elindították a dolgozók, mert nem csak a termelékenységet fogjuk fokozni, hanem a páros munkaversenyen keresztül elmélyül a kollektív szellem is. Szedő Ferenc, Borsos Pál, ifjú Joó Gyula és Szebeni Lajos a brigád többi tagjai, helyeslőleg bólintanak. ök úgy tervezik a dolgot, hogy ne csak a két üzemversenyezzen egymás között, hanem egyik brigád a másikkal is. — Nem félünk mi attól, ha meg kell fogni a munka végét, — folytatja Tóth elvtárs, a brgád vezetője. A múlt hónapban is mi értük el Újlakon a legjobb eredményt, 249 pontunk volt. Ebben a hónapban sem maradunk le! — NEM MONDTAD MÉG EL, Jóska — szól közbe Borsos eivtárs és a vágatból közelebb húzódik a fejtéshez — hogy májusban 54 méter kivágatunk van és mindösz- sze két és fél kiló lőszert használtunk el.... Pedig 100 csillére vállaltunk két és fél kilót és ebben az esetben 920 csillét termeltünk ki. — A magunk részéről még azt séremezzük — mondják — hogy még a tavalyi háromhónapos munkaversenyben kétszer egymás után megnyertük a versenyzászlót és az még sincsen Újlak üzemnél. Jó volna, ha visszajuttatnák nekünk, mert az minket illet .... Lel kes hangulatban, bizakodó Jókedvvel indul új csatára az újjáépítés hőse: a bányász! (balog) „ Mágiáiéi juh számításunkat a gépállomás va/" Vetés után bőséges aratásra készül megyénk Üdczöld a Széchényi járásban a határ. A magasra megnőtt búzaszál méltóságteljesen hajtoga'ja magát éa Szinte olyan, mintha büszkélkedne rajta a megduzzadt kalász Nem maradnak el a kapások sem. .Versenyben ültette a paraszt, versenyben nőnek: A pacsirta, ahogy télrepül az üdezöld vetésből, vidáman dalol a kellemes otthonért és dalában az embert dicsőíti. A traktorok zaja — ami még nemrégen felverte a határ csendjét — elnémult- Itt-ott még csattog a kápa az emberek kezében, hogy fel- puhítsák a talajt, vagy a lókapa jketi a földet a krumpli,zár köré. A zsunyi traktoráilomáson készül 0 traktoristák serege az új hódításra: a betakarításra. Egy percnyi időt sem engednek el semmittevéssel. A gépeket javítják takarítják, vagy a könyvek fölé hajolva tanulnak. Ezek a traktoristák nemcsak maguknak tanulnak, hanem a dolgozó parasztságnak is. Á cséplés tudományát, szalma tárolást, a búzamérést és mindeu csín- ját-bínját tudják már a cséplésnek A gépállomás három »újdonsült« traktoristája Bozó Julikn, Nagy Marika és Sós Julika ott ülnek a traktoristák között. A gép kezelésétől még olajos a kezük. Még az arcukra is kerül belőle. Már nem tanulnak, hanem gyakorolnak. Felrúg irányításuk alatt a gép, bogy pztán ők is a férfiakkal együtt fésztvegyenek a cséplés nagy munkájában. Aa új világ új enjberei ezek. Hogy mennyire megszerette a gépállomást Ó3 annak dolgozóit a parasztság, mutatkozik eg szerte a megyébenA pógrádszekáli községházái-! találkozott Pityj József kjsparaszt, Márton László középparaszt és Be- jtnjs Mátyás szövetkezeti tagMa ők arról beszélnek, ami nekik a legkedvesebb; a vetés Meg is jegyzi Pityi rögtön, mintha ináo modanivalója nem is lenne, kegy szép a vetés— Annyira szép, hogy minden gazda nagyon büszkén legelteti rajta a szemét — kapja meg a választ Heims MátyástólMárton László aztán már mind ennek a honnanjövetelét vizsgálja amikor elkezdi mondókáját: »Hiába a traktor ... A községben nyolcvan holdat szántott. Én magam valamennyi szántás alá eső teriile- met a géppel szántattam és biztos vagyok benne, hogy vetésemet ez nagyon elősegítette.« Ők már ezen a kérdésen nem vitázni akarnak. Egy a vélemény. Pityi azzal dicsekszik, hogy neki olyas mélyen szántott hogy azt négyessel sem bírta volna felvágatni. — Nem is hittem volna, hogy ilyen munkateljesítményt tud csinálni ez a Rutkai Karcsi, a traktoros. Benus úgy mondja ezt, mintha szükség lenne arra, hogy dicsérje a traktoristát. — Igen szép volt a teljesítményük. Olyan már az Aranygom- dülŐ, meg a Csajla-dülő is, hogy amint látom, jobb lesz a terméshozam, mint a múlt évben volt- Az meg különösen kitűnik, ahol a gép szántott. Megtaláljuk számításunkat a gépállomás munkájával. Együtt mondták ezt már mind a hárman. És hogy nem volt ellenzéki vélemény köztük, elcsendesedik a beszélgetésük. A gépállomáson a dülőtérkép előtt állnak a traktoristák. Ott vannak a párttitkárok, a DÉFOSz-veze tők >a Szövetkezeti vezetők. Az elkövetkezendő cséplési munkát beszélik meg. Minden gondolatuk a parasztság megsegítése. Eggyé ková- csolódtak a parasztsággal egy szebb és jobb élet, a munkás—paraszt szövetség kiépítése érdekében. (bőből) — A ságujfalusi bányaüzem dolgozói elhatározták, hogy az üzem területén mellőzik az „út ” megszólítást. A jövőben „elvtárs”, vagy „munkatárs” megszólítást ismernek el. Nálunk mindenki részesülnek t Az iparügyi miniszter rendelete értelmében népi demokráciánk jelentős összegeket juttat vissza a befizetett nyereségből a dolgozóknak. Gyáraink, üzemeink, bányáink munkásai mostanában gyűlő, sekre jönnek össze, hogy a visszajuthatott összeg 40 százalékát közvetlenül vegyék át jutalom formájában. Az összeg 60 százalékából pedig közvetve részesül mindenki. A salgótarjáni üveggyárban például lelkes SzIT ifjúgárda működik, amely az elmúlt választás során is kitűnt jó munkájával Most, a visszajuttatott nyereségrészesedés egyrészéből kijavítják és megszépítik a Szíj helyiségét. Ugyanakkor a dolgozók szórakoztatására kuglizót létesítenek. A gépgyárban hangos híradót vásároltak, mintegy 14 e?er forintért. Érmek a felét már ebből az összegből íörleszBalaton melletti üdülőjébe A? acélgyárban közel 30 ezer forintos beruházással üzemi konyhát állítanak és szereinek fel. A gyermekek szórakoztatására bábszínházát létesítenek és szakkönyveket vásárolnak, hogy a dolgozók szélesíthessék szakmai ismeretüket A gyár Ba'aton me'letti üdülőjébe rádiót és könyvtárat vásárolnak. A szellemi élet továbbfejlesztését célozza a tíz készlet sakk megvásárlása. Másfélezer forintot sportfelszerelésekre fordítanak, 2.200 forintból pedig szabadtéri színpadot készítenek. így fordítja a dolgozók állam? a nyereséget a tlép hasznára és javára. 50 fillér a Szabad Nép Június elsejétől c »Szabad, Nép« példányszámonkénti ára 50 jillér. egyhavi előfizetés laka ra kézbesítve 11 forint. Az üzemi előfizetési rendszer szintén megváltozik: a előfizetés 7-60 forint• A hétvégi munkaszüneti napokra szóló blokk• rendszer megszűnik- Ezeken a napos kon az új 50 filléres áron vásárol« hatják meg az olvasók a »Szabad csakis hétköznapokra szóló egyhavi I Népc-et. 106 százaiék... Mintegy 450 főnyi dolgozó előtt folyt le a múlt pénteken a vállalat- vezetői értekezlet a salgótarjáni üveggyárban. Alics elvtárs, vál.alat- vezető bejelentette, hogy a harmadik tervév első három hónapjának előirányzatát 106 százalékra telje sítették. Az önköltségcsökkentésnél is szép eredményeket értek el aí üveggyár! dolgozók, azonban a se- Sejtnél még kívánnivalók vannak. A jutalmak kiosztása után a dnlz gozók lelkesedéssel fogadták el ajkai üveggyár páros munkaverv senyre való kihívását. A ságujfalusi bányaüzemnél jellemző kis eset történt a múlt héten a fizetés kiosztásánál. Hegedűs Jo zseí bányász tévedésből 100 forinttal többet kapott, mint amenny járt volna neki. Amikor a tévedést észrevette, visszament a pénztároshoz és a következő szavak ki« séretében adta át a 100 forintosig „Elvlárs, 100 forinttal többet kap« tam, visszahoztam, mert magának} kellene megfizetni.” , Hegedűs elvtárs bányász kommunista! Megalakult megyénkben a Szövetkezetek Országos Szövetségének megyei központja Szövetkezeti mozgalmunk az idén hatalmasat fejlődött megyénkben. Nógrád valamennyi községében megalakultak már az egységes általános falusi szövetkezetek. E fejlődés eredményeként most megalakult a Szövetkezetek Országos Szövetségének Megyei Központja, hogy helyébe lépjen a kormány rendeletével megszüntetett Maszknak. A Szövosz célja: dolgozó parasztságunk fokozottabb felemelése és szövetkezeteinkből a kizsákmányoló elemek kizárásával falun a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Ezzel mezőgazdaságunk teljes egészében bekapcsolódik a tervgazdálkodásba és lerakja a szocializmus alapjait. Az új szövetkezeti szervezet segítségével biztosabban valósíthatják meg szövetkezeteink a maguk elé tűzött feladatot, hogy megyénkben a szövetkezeti tagság létszámát 30.000-re emeljék. Nem lehet kétséges, hogy szövetkezeti mozgalmunk megerősödött. Mindjobban a dolgozó parasztság fegyverévé vált, a falusi osztályharc területén. Biztosan halad előre a fejlődés útján, a falu elmaradottságának felszámolás?] anyagi, kulturális felvirágoztatásai terén, Ma már ismeri megyénk minden községében a parasz'ssg 4 szövetkezet előnyeit. Bizonyltja cx| az is, hogy mind szélesebb tömegben kapcsolódnak be a dolgozó parisatok a szövetkezeti munkába, ami- vei meg fogják teremteni a szövetkezeti demokráciát és résztvesznek a szövetkezeti nevelésien és sza’M képzésben. Megyei központunk vezetőinek összetétele, — amely munkás SS paraszti dolgozókból áll, — biztosíték arra, hogy új szövetkezeti mozgalmunk feladatait megyénk-- ben is teljesíteni tudja. Biztosilék még az is, hogy szövetkezeteink vezetése 90 százalékban a dolgozd parasztság legjobbjai kezében van Nők, fiatalok teljesen kiveszik részüket a szövetkezeti munkából, melynek eredményeképen a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben jelentkezik a szövetkezeti tagságba. Most, az átalakulással megindultak szövetkezeteink azon az úton, amely az egészséges szövetkezeti mozgalom teljes kifejlődéséhez vezet. Náluk a kiváltságosak i nyereségből A tervszerű gazdálkodás a népidemokráciák és a- szocializmus or« szágában az előbb említett eredmé-nyeket is hozza. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, a szabad ver-seny hazájában egyfelől az egyre növekvő mammutvagyonok, másfe-löl az egyre fokozódó munkanélküliség teszik elviselhetetlenné a dol-gozók életét. A teljes munkanéljtíL liek száma 1949-ben elérte az 8és fél milliót, a részleges munka - nélkülieké pedig meghaladta a lOmilliót. Ugyanakkor az amerikai trösztök jövedelme a háború előtt! évi 5.3 milliárdról a háború alatt évi 22.7 milliárd d8Í, lárra emelkedett. Megvannak az áldásai azonbana? angolok éa amerikaiak által importált nyugati civilizációnak «gyarmati országokban is, Indiában minden negyedik újszülött elpusz-tul. A férfiak átlagos életkora 23.2, a nőké 22.5 év. Bengáliáhan, Indiqegyik tartományában 1942—43-ban több mint 3 és fél millió emher haltéhen és több mint 3mlll!ócmber lett hajléktalan. Ezzel szemben azt a hatalmas nyereséget, «melyet a trösztök zsebrevágnak, háborús propagan-dára, fegyverek és gyilkoló szer. számok gyártására fordítják, —Ugyanakkor nem feledkeznek meg fényűző iákások és irodák bérén de-zéséről sem, ahonnét gombnyomásra indíthatják a fegyveres osz-tagokat a sztrájkoló munkások ellen. A nyereségrészesedés náluknyomort jelent a dolgozók számára, a termelékenység erőszakos to-kozása pedig azt eredményeit, hogy többezer ember veszti el nap-nap után kenyerét. Rrínvbszbersület...
