Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-30 / 26. szám

A termelési felelősök munkája és feladata A* üzemi bizottságok rezeiik és felelősek az üzemi szervezet mun­kájáért. Ezen belül a feladatokat reszortokat megosztják) amelynek élén egy-egy felelős áll. Egyike a legfontosabb munkaterületeknek ; termelési felelős feladata­A termelési felelős kötelessége » versenymozgalom megszervezése, tiszélesítése és irányítása. Ennek érdekében az újító- és élmunkás . ulaniint a brigödmozgalom helyes étrehozása, a tapasztalatcsere és szakmai tudás elmélyítésének kér­dése tartozik hozzá. cla megnézzük) hogy bányaüze beinknél hogyan végzik mnnkáju. tat a termelési felelősök) meg kell • I lapítani, hogy még nagyon sok a hiányosság és tennivaló. Üzemeink- aél eddig 49 brigád működik, ame- yek az összes munkacsapatok 8-03 vázaiékát teszik ki. Tehát ezen a téren nagyon is gyengén állónk) ha i/t az alapvető képet nézzük, hogy i brigádok a szocialista termelés él- ».'opalai Olyan üzemekben például, mint Szorospatak, Bolyoki-akna, Forgács- éa Kossuth-táró, ahol fel ismerték ennek jelentőségét, a bri- gádmozgalom szépen fejlődik és a termelés is kielégítő. Ezzel szemben MizserfáiS) Mátranovákon még egy­általán nincs brigád, ami azt mu­tatja, hogy az ottani termelési fele­lőtök nem értették meg a termelékenység fokozásának életbevgőán fontos kérdését- Kis­teleken pedig a meglévő egyet is el­hanyagolják. Amint láthatjuk ezen a téren ko­moly tennivalójuk van a termelési iolelősöknek- De menjünk tovább- Lenin elvtárs fejti ki, hogy a kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás Önfeláldozó, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkozni a munka termelékeny­ségének emeléséről. A termelési fe­lelős dolga odahatni, hogy valóban minden dolgozó gondolkozva dol­gozzék cs a munkában ezernett ta­pasztalatokat egymás közöt kiescrél- jék. Ezekbe» a napokban folynak a félévi tervismertető értekezletek- A legfontosabb kérdés, hogy az üzem tervét felbontsák olyan apró részle­tekre, bogy minden dolgosé tisztán lássa mit kell teljesíteni a tervért. Min den . munkahelyen, minden csapat­nak tudnia kell előirányzatát. Ennek érdekében lesz bevezetve az az új eljárás, hogy a legapróbb részletekig felbontott ten előirányzatot a mun­kahely bejáratánál kifüggesztjük- így mindenki látni fogja, mennyit kell termelnie. Fontos ez azért is, hogy a dolgozók ellenőrizni tudják önmagukat, lássák a terv teljesíté­sért minden dolgozó felelős. Medencénkben a 3 éveo terv ütői­vé évének első hat hónapjában a terv előirányzatát teljesítettük, azonban n második félévben arra kell törekednünk, hogy ne csak ősazeségébon, hanem minden üzem k saját tervét lót) százalékig teljesítse. Vannak például üzemek, melyek 115—129 százalékot f-> elértek, ugyanakkor más bánják 99—95 százalékot is ne­hezen tudtuk felmutatni. Fennél itt az o yeszély, hogy sok özemnél égj, vélekednek, hogy 3 éyo* ter­vünket már teljesítettük is. E* a fel­legi!8 nem helyes, mert a 3 éves terv gtolsó féléve Jesz a legdöntőbb fpíadat, hogy biztosítani tudjuk a* 5 éves terv- alapjait. Részt kell venniük a termelési felelősöknek az egy hónap múlva kiosztásra kerülő jutalmak ntegtár- gjalá-ában is. Olyanok kapják ezt. jtlkfk !» teTffle|éf|)ea élepjárnflk, tu­dásukkal, lendületükkel és munka­akarásukkal járultak hozzá az or­szág építéséhez. Az üzem dolgozói­val átbeszélve a széles üzemi demo­krácia alapján kell dönteni a meg­jutalmazott ak névsoráról. Mint már fentebb említettem, brl- gádmozgalraunk továbbfejlesztése egyik kulcskérdése üzemeinknek. Ezideig összesen 162 élmunkás dol­gozik a bányánál és ennek mind­össze 10 százaléka brigádvezető. Oda kell hatni, hogy élnmnkáeaink brigádok szervezésénél éppen úgy élenjárjanak, miut ahogy élenjárnak a termelésben is- Ha ez így lesz, akkor szerény számításom szerint is brigádcsapataink száma megkétszereződik és üzemeink ter­melése, a szén tisztasága emelkedni fog­Ehhez jön még aa újító é* élmun­kás körök müködéének fokozása, am<jly nélkülözhetetlen a szocElista leritielés jó megszervezésében, Hk a termelési felelőseink a fen­tieket megszívlelik, magúkévá te­szik bizonyos, hogy üzemeink életé­ben rövid időn belül lényeges válto­zások történnék és hatalmas fejlő­dés fog mutatkozni mindannyiuuk javára. Ttótjai Ferenc a Salgótarjáni Szénbányák NV termelési felelőse Bányászasszony a bíró Karancshesziben Bíróválasztás volt vasárnap Ka- rancskesziljén. Az új bíró Tarján! Lászlóné bányász asszony. Jó és áldozatos munkájával érdemelte ki a község dolgozóinak bizalmát, amiért egyhangúan választották meg a község bírájává. Tarjá d Lászlóné felszólalásban ígéretet tett, hogy a község bizalmát további eredményes tnuntjával hálálja meg. A községi képviselőtestület, valamint az MN- DSz ebből az alkalomból táviratban üdvözölték Rákosi Mátyás elvtár­sat, A bíróválasztás visszatükrözte ka- raucskeszi dolgozóinak ragaszkodását a Magyar Dolgozók Pártjához és Rákosi Mátyáshoz­DOLGOZOK A b^eioalerencläo voltain A Budapesten megtartott béke­konferencián a Varas Szakszervezet részéről, mint kiküldött én is részt- vettem. Ezen a konferencián a ma­gyar nép a május 15-i választás után másodszor lett hitet a béke megvédéséről. A konferencián az ország legjobbjai veitek részt. Kos su;h díjas írók, professzorok, tudó­sok, kitüntetett munkások, minta- gazdák a legjobb brigádvezetők és fiatal néphadseregünk tagjai. Egy­szóval a magyar nép minden rétege képviselve volt. Eosonczi Géza elvtárs beszámolója ntán a hozzászólások kihangsúlyoz­ták a magyar nép békeakaratát- Azonban ez nem azt jelenti, hogyha minket megtámadnak a háborúban spekulálók, akkor nem találnák magukat szembe a munkásság és a dolgozó parasztság munkában nteg- edzett ökleivel- Ezen a konferen­cián- valahányszor a nagy Sztálin neve hangzott el, a küldöttek he­lyükről felállva, lelkesedéssel éltet­ték a békesio.-ető népek, vezetőjét. Ezen keresztit mutatkozott oicg ot béketábor hatalmas egysége és az, hogy háborút csinálni az «szitoknak nem is olyan könnyű. Ezt csak a hadiipar tulajdonosai, a gyárosok, az amerikai imperialisták és a hozzá­tartozó reakciós körök akarják. Mi magyar dolgozók pedig rajta le­szünk, hogy jó munkánkkal nteg- védjük hazánkat, s meghiúsítsuk az imperialisták szörnyű terveit­Molnár István Acélgyári rúdvasüzfWt Olvassuk a pártsajtót Magyarországon a munkásosztály hatalomra jutásával a dolgozók vi­szonya az államhoz, teljesen meg­változott. Rákosi elvtárs mondotta: »Tiéd az ország, magadnak építed!« Rákosi eivtársnak ezt a mondását nem minden dolgozó egyformán ér­tette meg, még pedig azért, mert nem olvassa rendesen a pártsajtót Vannak dolgozók, akik a Pártunk által kivívott eredményeket nem kellőképpen értékelik. Vegyünk egy példát: a jó péue megteremtése. A Péter-Pálkor elindul az első kaszavágás..: — A gyér, •kéknek valahányszor szabadidejük van, mindjárt a kerék­párra kapnak és szaladnak ki a ha­tárba, hogy megnézzék, hogy áll a búza, meg a rozs. így meséli büszkén Juhos Mihály egyházasdeugelegi középparaezt Szi- rákon, a Magyar Dolgozók Pártja járási bizottságán. Mihály bácsi, hétköznap lévén, mégis ünneplőben van. Szemei csak úgy csillognak, amikor a terményei­ről, a jó aratási kilátásokról beszél. Most nem hagy senkit sem szóhoz jutni, egyre csak mondja és mondja. Hogyne beszélne örömmel, amikor Péter-Pálkor neki engedi a kaszáját a gyönyörűen fejlett rozsnak aztán a búzának és árpának. A ter­més biztosan jó lesz, hiszen csak akkor tud igazán ilyen örömmel beszélni valaki valamiről, ha abban öröme is van. Ha • valaki megkérdezi Mihály bácsit a terméshozamról, nem sokat gondolkodik, hanoin egyből ki h- mondja: — Egy vagy két nappal ezelőtt alaposan végigtekintettem a földe­ken. Nem szoktam túlzásba vinni a dolgokat, de nyugodtan mondhatom, hogy holdanként lesz annyi termé­sem, mint a múlt évben volt, ba nem több. Hogy megindulhatok a munkával, külön is boldoggá tesz. A gyerekek is nagyon örülnek. A minap is ahogy bejöttek a földek­ről, valahogyan furcsának véltem, hogy egyenesen hozzám jönnek Máskor már szaladnak » tovább- Oda jöttek éa nagyon komolyan ezt mondták* — Édesapám! Elkezdhetjük az aratást, megérett a rom. — Nagyon komoly pillámat ez. Egész esztendei munkánk ered­ménye lesz ez- Igaz, hogy ebben az évben nemcsak ez az egy aratásunk van. Ott van sz elmúlt választás. Hatalmas győzelmet arattunk ott is- Most aztán ezzel az aratással vég­leges győzelmet fogunk aratni. Meg fogja hozni nemcsak nekünk, pa­rasztoknak a felrirágozást, hanem az egész országnak is. — A gyerekeknek aztán meg is mondtam. Jól van, Péter-Pálkor megindulunk. Olyan nap lesz ez részünkre, amilyet nem tartunk még ebben az évben­Ahogy Juhos Mihály özeket el­mondja, valóban el lehet hinni, hogy a parasztság felszabadultan él ebben az országban- Soha még azt nőm lehetett tapasztalni, hogy ilyen ünnepélyesen, ilyen odaadóan ké­szüljön a dolgozó paraszt az ara­tásra. Ha megkérdezi az ember, erre is megkapja a választ. — Ma már más az életünk, mint valaha volt. Ma a parasztnak a de­mokrácia meghozta a kizsákmányo­lás alóli felszabadulást. Nem állnak a hátunk mögött a szolgabírák csendőrei Magunk gazdái vagyunk. Ha teljesítjük a beszolgáltatást nem zaklatnak többé berniünket. Ebben az évben a beszolgáltatásnál is je­lentős kedvezmények vannak a mull évihez viszonyítva. Annyival aztán — hogy a kiszabott mennyiséget be adjuk — tartozunk is az ország felé. Hogy mit kapunk érte, arról nem kell sokat beszélui, hiszen a múlt évi juttatások beszélnek he­lyettem. Juhos Mihály ős családja Péter- Pálkor bele akassza a kaszát a rozsba. Elindulnak a munkával és tudják, hogy minden egye» kasza- vágás győzelmet, felvirágozist hoz az egész országnak, meg nekik is. A torvsxorü munka biztosítja a A «géesényi földmfiveuzovetkezet Irodájában grafikon mutatja, hegy mikor, mennyi péti sót hintettek el a területükön. Ea a stö vetkezet tervszerű munkáját igazolja. Rádi Sándor a szövetkezet ügy­vezetője még a tavasa folyamán hozta a javaslatot. Mintegy kísérlet­képpen a vízben szegény kaszálóju­kat k péti sóval hintették el. A ta­vaszi esőzések után csodálatos hatást értek el vele- A kaszálón, ahogy a péti só végig lett hintve., kövér, dús takarmány fejlődött ki Ma már cso­dájára járnak a széeeényi gazdák a szépen fejlett kaszálónak. Barkó Mi­hály öt szövetkezeti taggal örömtől sugárzó arccal végzi a kaszálást és dagadó mellel dicsekszik, hogy a szövetkezőt tervszerű munkája mindenben megmutatja az előnyeit. A jó termés következtében 100 da­rab tetiyészjuhot vállaltak hitelél­teiéire. rossz, értéktelen pengő ntán jött az értékálló, stabil forint. Ezt egyes dolgozók nagyon természet esnek veszik, ügy gondolják, hogy rosti után jön a jó. Sentilyeu fontosságot nem tulajdonítanak a dolgokm Most n kérdés önkéntelenül is fe! vetődik, vájjon miért? Azért, mert teljesen tájékozat Ionok, semmit nem olvasnak és így nem tudják értékelni Pár­tunk munkáját. Nincsenek tisztában a legelemibb1 dolgokkal. Pedig elvtársaim, senki­nek jobban, mint a dolgozóknak i használt éa jelenteit könnyítést au életén a jó pénz megteremtése az inflációval szemben. Amikor Magyarországon a saocia-' lrzmus épitése folyik, minden dol­gozónak meg kell értenie, hogy tanulásra éa tudásra van szükség. Amikor a inonkásosztályé a vezető szerep ebben az qpszágbsro, amikor a munkásokból kerülnek ki vállalat - ■vezetők és sok más foutos funkció nárius mindenkinek meg kell érteni,- hogy olvasásra, tanulásra van szük­ség. Olvassunk és tanuljnnk azért, hogy kellőképpen megértsük Rákosi elvtárs szavát, hogy jól tudjuk ve­zetni saját államunkat, a dolgozók országát. Továbbmenve a pártsajtó olvasás* nagyban hozzásegít bennünket a proletáröntndat elsajátításához. Üzemeinkben a termeléssel kapcsolatos tapasztalatok helyes kicserélése csak ott lehet egész­séges, ahol az üzem dolgozóinak többsége olvas. A pártsajtó a mi ügyünkkel foglalkozik, tékái aki ezeket az újságokat nem olvassa, as nem törődik maga. Csabid ja jövőjével Népi demokráciánk mostani fej­lődési szakaszán csak nz tudja, hogy mit mikor csinál helyesen, aki rendszeresei, olvassa a Párt sajtójút. Népi demokráciánkban mindenki nek biztosított jogai vannak, de jog nincs sehol kötelesség nélkül. Tehát megadott jogaink mellé tegyük Vö telességUnké a pártsajtó olva ásót mert csak a rendszeres napi párt- sajtóból kapónk gazdasági és poli­tikai téren kellő útmutatást. Bozsik Péter, Kazár MNDSz asszonyok jó munkája Az MNDSz bányai csoportja ön­ként felajánlott munkával 411 darab lepedőt varrt meg a bányakórház részére. Különösen kitűntek Ha kó Istvánné 208, Balogh Lajosné 103 és Merlák Józsefnó 100 darab le pedő elkészítésével. Rajtuk kívül még sokan járultak hozzá munká­jukkal, bogy a bányakórház beteg­jei tökéletesebb ellátásban részesül­hessenek. 2 óv és 6 hónap Dr Borbély János budapesti ügy­védet a bnlassagynrmati törvényszék emberosempészsért 2 évi és 6 hónapi fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyvéd egy társaságot juttatott át a határon anyagi ellenszolgáltatásért­214 forint megtakarítás..; A Gyetvai Józsefné vezetése alatt álló gépgyári brigád a terme­lés fokozása mellett nagy gondot fordít a rezsianyag gazdaságos fel­használására is. A közelmúltban 32.5 kilogram újra ' használható szeget válogattak ki a selejt ho­mokszegekből, ami 214.50 forhít megtakarítást jelent. A brigádon beim igen jő a kofioktív szellem. Együtt járnak a lányok szeminá­riumokra is, akik közül öten már elmentek a SzlT nyári táborába, hogy kipihenten és az ott szerze t tudással térjenek vissza. Egészségvédelem és az iskola Városunkban az Egészségvédelmi Szolgálat szeptember óta folyó tisz­tasági versenyét a május 4-én meg­tartott egészségügyi előadással fe­jezte lm. Az előadáson az egész évben tisztának talált gyermekek jutalomként ingyen vehettek részt. A mű őrt az I. körzeti iskola I—IV. osztályú tanulói adták. Az előadás jövedelmét 892 forint "0 fillért az iskolu egészségügy! fel­szerelésének jteszerzésére fordítói ták. Az iskola felszerelését Rtei*- nvúkné és VRezsálné egészségéről értékes tárgyakkal egészítették ki, amelyért ezúton mond kiiszönettt az Egészségvédelmi Szolgalat.

Next

/
Thumbnails
Contents