Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-16 / 24. szám

HA MOST LÁTNÁ A „BÁRÓ" KELECSÉNY-PUSZTÁT Balassagyarmat— Aszód közötti Swszégút mentén, egy hatalmas er- *lö aljában van Kelecsény-puszta. |Jg visszatekintünk a régi rothadt •világba, Butler „báró” neve mellé [volt jegyezve a tanya. Gyűlölettől bzik a volt cselédek hangja, ami­kor felidézik, hogy a „báró” ordí­tását hányezerszer verték vissza a hegyek, meg az erdők. Nem Is na- 'ffyoa tudnak gyönyörködni az sr- nö, meg az ősfák szépségében, mert i— amint mondják — sokat emlé­kezteti őket a múltra. Szinte izzik * föld, mint egy jforró katlan, a nap égető lűzétől. Úgy delelőn lehet. Ilyenkor ember, jéllat az árnyékot keresi. Kelecsény Í (tisztán azonban egy embert lem ebet találni sem árnyékban, sem a «lapon. Kint vannak valamennyien a föideköti. Majd az egész tanya, j* második típusú szövetkezet tag- tágét képezik. Egy páran vanrtak in ég, akik nem tagok, de azok is őszre belépnek ÉBér csak azért tg, mert akkor át lógnak térni e III. típusba. ■ Ha idegen van a tanyán, az feltfl- Kik rögtön és valahonnan az egyik jmunkahelyről előkerül a bennszü­lött Pieva József. Nincs itthon sen- fki. Mindenki a szőlőben dolgozik. [Az a szövetkezet tulajdona. Dolgoz­óiak benne, hogy minél jobb legyen * termés. — Eü még nem vagyok fefjog»- íntva, hogy beszéljek róla, mert icssk most leszek tag. — Kicsit el- Keseredett a hangja, — Nem ér jigy az élet semmit. Együtt akarok lepni rosszban--jóban a szövetkezeti [tagokkal. De majd hívem a pírt- iíitkárt. Kctkiloürttenes « öt, hegyest. frölgyön, a szőlőig. Egyórás menet jfoiztos lesz. Ha jól kimereszti at (ember a szemét, a hegybércen le­lhet is látni a szőlő csücskét. Pieva József azonban nem mm­dúl, hanem tölcsért formál a szá­jához és erőteljesei kiált: ,.Ke-rű- 16 Pis-tá! Gye-re ha-za!” Akkora volt a kiáltás, hogy még az árnyék­ban kuporodó tyúkok is felkotko- dácsötaak tőle. A hegyek?, Hát azok ezerszer verik vissza, majd viszik ki a szőlők felé. Amíg megérkezik, nézzük meg a tanyát. A kút kereke nyikorog. Két fiatól, az egyik pirosra _ égett, egy kicsit szeplős is, a másik bar­nább, széleskarimájú kalappal fe­jén vizet visznek a szőlőben dol­gozóknak. Ok is a szövetkezet tag­jai. Az egyik Szent györgyi András*, a másik Nagy 1st- án. Büszkék egy kicsit. Igazuk van, hiszen Ők a jövő boldog emberei. No, meg a munkájukra Is dagad a mellük. Ez az első évük a szövet­kezetben. Igaz, hogy még nem olyan, ahogy szerették volna, hi­szen a* a ronda fagy egy kicsit be­tett. Szentgyörgyi Andria morog is érte. Valahogy így hallatszik: „Az Isten is a kapitalisták felé forgat­hatta volna a kormányt.” Nem ve­szedelmes, »m! elment a rozsnál, bejön a búzánál, meg a lettnél. Már kétezret kapunk a napokban. Igen, igen, — szól Nagy felé. Az intéző bizottság mondta. Még büsz. kébbek lesznek. Rongyos a nadrág­juk, az ing is foltos az izzadtság­tól, de jövőre mdr minden rendben le3Z Több lesz, jobb lesz. Hí. típusúak ieszünk. — Na, gyerünk! Szomjasak a szőlőben! Elindulnak a vizes korsókkal. Biz­tos nagyokat fognak nyelni belőle a többiek. Na, itt a „Kerülő Pista”, ö j ta­nya párttitkára. Saru a lábán, pi­ros, gömbölyű képe egy kicsit szSrÖ9, Veszettül siethetett, mert nagyon izzadt. k/ Behúzódik a nagy fa alú. Itt la* költ a „báró”, — hátrábök ujjúval. Haragszik. Mondja is mindjárt, hogy nem ez a miénk. — Nem úgy, már úgy gondolom, hogy eet nem ml csináltuk. Az a miénk, az az ölvén hold, ahol mos! produkáljuk magunkát. Még csak lí, típusú — teszi hozzá jelentősen. Vczselka István a múltkori Intéző­bizottság! Ülésen meg is mondta, hogy így csak kínlódunk és nem haladunk előre. Látja is mindenki. Ezt a nyarat átlóbóljuk valahogy, aztán Őszre bele mindent. Bolondok volnánk, ha nem használnánk a földbérlő-csoporti kedvezményeket. —Most is folyik á vita, ahol dolgozunk. Igen, vitázni kell, mert vannak még olyanok, akik nem ér­tik meg, pedig azok is cselédék vol­tak. Talán akkor jobb volt nekik? Dühös „Kerülő Pistái”. Eső, eső, ez kán« még. Ha lesz, újra neki megyünk a kapásoknak és még- egyszer megtörjük. Lesz itt termés. Az öreg Tóth ballag át a ta­nyán. Vállán kasza, ö Is az intéző bizottság tagja — mondja csillogó szemmel „Kerülő Pista”, — Hová? — kérdezi is tőle. Nem azért, mintha nem tudná, de náluk ez a szokás. A válasz csak ennyi: Egy kis takarmányt vágok. Meg­áll, beszélget. Ahogy beszél, félre csúszik a vállravetett ezvetter. Úgy szokásból viszi magával. — Őszre már itt máskép lesz. Be mindent a szövetkezőibe. Úgy fogunk boldogulni. Aztán ballag tovább, lassan megy. Azt mondják, hogy beteg egy kicsit. „Kerülő Pista” is elindul, visszamegy dol­gozni. Szép ez a tanya. Eltűnik már őszre minden emléke • „bá­rónak”, mert a III. típus végleges gazdává teszi Őket. Feltámad a szél, esőt hoz. A tanya felett szél­lel viteti magát egy csapat varjú, ők is érzik az eső szelét. Bobál Gyufa 934 mm forint iskeSákre Vármegyénk területén a 3 éve* hrv utolsó esztendejében nagy­arányú iskolai beruházások történ­itek. Uj tanítói lakást kap Ecseg 120 és Somoskőujfaiu 90 ezer forin­tos költséggel. Iskolák helyreállí­tására, építésére, illetve az építke­zések befejezésére összesen 933.000 forintot fordítanak, amelyből Ecseg, Diősjenő, Máiranovák, Rétság- Jásztelep, Szirák, Klsterenye, Dré- gelypa’tánk, Keszeg, Nézsa, Sós- bartyin, Zabar, Majláthgárdony ré­szesülnek. A legnagyobb építkezés Zagyvapálfalván 400 ezer és Heré­den 100 ezer forintos költséggé! lesz végrehajtva. €/j iskolát kap S&okolya — Szabó Eszter tovább akar tanulni ! Szert« a megyénkben minden községben kiemelkedik a házak kö­kül az államosítás óta újonnan re- bováit Iskola. Ott, ahol nem vo:l korszerű, modem épületek készűl- •ek az új iskolák részére. Ilyen modern iskola épült Szokolya köz- (égbem is, amiről Szabó Eszter V. Osztályos tanuló a következőket írja: V ,,Alkonyodon, zümmögő bogarak- íft telt meg a levegő. En a köny­vöm fölé hajolva tanultam. Nagy­iipám a búbos kemence meliett ült. 1 — Nagyapa, maga is nyolc oez- plyt járt iskolába? j — Dehogy is, az ötödik osztályt jfer nem jártam végig. • — Es miért nem járt tovább? Nehéz volt akkor a szegény ember fiának az iskoláztatása. Ak­kor csak két terem volt, és egy padban ültünk négyen is. — Nagyapa, az ötéves terv kere. tében új iskolát kap Szokolya. Nyolc teremmel, könyvtárral, szer­tárral és tornateremmel. En is sze­retnék még a három tanév után tovább járni. — Sokba kerül az, kislányom. — Dehogy is, Nagyapa, hiszen in­gyen tanulás lesz. — Hát akkor csak tanul] tovább és tanulással építsed hazádat! Szokolya, Szabó Eszter ált. isk. V. oszt. Ä íévít gondos zsínórírással van írva és kiérződik belőle a tanulás utáni vágy, amit minden nehézség nélkül biztosít már a demokrácia. Évzáró ünnepély szombaton Szombaton délután 4 órai kezdet­te az Ipartestület színháztermében {valamennyi általános iskola össze­vont évzáró ünnepélyt rendez. Erre íz alkalomra az iskolások műsor­ral fogják szórakoztatni a szülő­ket, valamint a megjelenteket. A tantestület vezetősége ezen a na­pon osztja ki a kultuszminisztéri­um által adományozott tanulmányi segélyeket. Kanadai levél Levél érkezett Kanadából a róna- bányai Gb. titkárhoz. Sótér elvtárs kíváncsian bontotta fel a borítékot, és különösen az alábbi rész ragad­ta meg figyelmét: „....Az Itteni helyzéfrSf csak annyit tudok írni, hogy mindig rosszabb, mert mindennek az ára megy fölfelé, minden Igen drága, a munka meg csökken. Két-három napot dolgoznak egy héten, tehát úgy látszik, hogy oda haladunk, ahol a hábarií előtt voltunk. Akkor is sok volt a munkanélküli. Nem tudom, mire fog a helyzet fordulni, mert virágzónak nem mutatko­zik. Hiába van sztrájk, a mun­kásokat csak üregekkel és po­lipotokkal segítik, mint vaiaha Magyarországon ....’’ íg y ír Sótér elvtár» testvére, amelyből nem valami sok jót ol­vashatunk ki a kanadai magyar munkások életére vontkozóan. — „Poiicbotokkal”, gumibotokkal,' kar­hatalommal akarják a tőkések meg­akadályozni a dolgozók jogos kö­vetelését és erőszakos módon tart­ják fenn uralmukat. KSzaifcotoiiizsUi Soltis Kazárén Három közalkalmazott lakást 'épí­tenek a 3 éves terv folyamán Ka­záron. A munkálatok befejezéshez közelednek, ami különösen a köz­ség bírójának köszönhető, aki éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a község közalkalmazottai rendes, tiszta lakást kapjanak. 3’7 fül lap a liiifi Június hőnapban a 3 éves terv­ben bányászati és ipari beruházá­sokra 108.6 millió forintot fordíta­nak. Ebből az összegből 8.9 millió forintot kap Petőfi-bánya, amely i Mátravidéki Erőmű szénellátását fogja biztosítani. 3.7 milliós beru­házást kap a Salgótarjáni Szénbá­nyák NV., az északnógrádi üzemek koncentrálási és két űj «agy fizet»' kifejlesztési munkálatainak folyta­tására. A Mátravidéki Erőmű faí lyamatos építéséinek biztosításán d.4 millió forintot, utalnak ki, am«« lyen feíü) még nagyobb összege! 'ordítanak az erőmű vízellátásának fokozására. Tizeiké! kávai a kitűzöl A vízválasztói erőmű területén lévő 60 ezer voltos vezeték egyik tartóoszlopát két méterrel k llett megmagaiíMiti úgy, hogy az oszlop alsó részébe toldjanak bele- Eat n munkát a Hungária dolgozói végez­ték el. A munka a kitűzött határ­eliU készült el St munka időnél 12 órával előbb feleződött be, az áramszolgáltatás nieg*zuvurá,<* nélküL A munkálatokat a pünkösdi ünnepek alatt bonyolftoiiák le a víz­választói erőmű veíetős-égi' táute i fásával. Az Opera és a M Safgófai Csütörtökön, 16-án Üst# a Ma­gyar AM a mi Operaház vendégszere­pel a Máv Szimfonikusokkal együtt az Acélgyárban. Bemutatásra ke­rül: Verdi: Traviata című dalműve. Az acélgyári kulttirvezctoség In­tézkedésének eredménye, hogy vá­’év. Szimfonikusok rjánb&n rosunk dolgozói szintén egv. ntff- zenei élménnyel gazdagodhatnak. Az Állami Opera és a Máv szimfo­nikusok vendégjátéka iránt igen nagy az érdeklődés, Előrelátható­lag szűk lesz az acélgyári kultúr­terem. Ofsiütdsy is»assags Balassagyarmaton a közelmúltban kezdték el egy növényolajtttő gyár építését. Az újonnan létesített gyár­ban napraforgó, tökmag, repce és egyéb olajat tartalmazó magvakat fognak feldolgozni. Az olajtttŐ gyár ér EétasUf rarmaton 40 munkást fog állandóan foglalkoz­tatni- Azonkívül tervbe van vére hogy Balassagyarmaton egy oly iputr Auddakola létesül, mely egyegy tan­folyamon 40—-50 hallgatót képez ki, akik kz ország különböző területein lesznek munkába állítva. „Zalka Máté“ Vámosi A Sahadaá gfcarc»s Szövetség vá­inosmikolai szervezete 19-én, vasár­nap »Zalka Máté« ünnepélyt rendez Vármjsmikolátt. A nagynak ígérkező ünnepélyen résztvesKnek a környező falvak is, egy egy műsorral szere­ünnepély lesz niholán pelve. Egősjmapos kultúr, és sport­műsor, népi felvonulások, népi tka- cok és dalosversenyekkel fogják ti Szabadságharcosok szórakoztatni a* ünneplő közönséget. Dicséretet kap munkab Ä salgótarjáni központi általános fiúiskola VII. B) osztályában, az út­törők ez év folyamán Paukó Jó­zsef tanuló kezdeményezésére mun­kabrigádot alakítottak. Most, ami­kor egész évi munkájukat kiérté­kelték, kitűnt, hogy a brigád élen járt a tanulásban, az iskoiaépüleí feldíszítésében, a dekorációs mun­kálatokban, de különösen a május ritak az iskola rigádjai elsejei és I5-i díszítések létesítésé­ben. A brigád tagjai: Agócs Lajos, Godó György, Kazár Béla Károly, Lyankus László, Skoda László, Sza­bó Béla és Tóth László. Vak;meny­nyien arcképes Igazolvánnyal van­nak ellátva. A jó munkát szüleiktől és vezetőiktől. Molnár Lajos osz­tályfőnöktől tanulták, hiszen a munkásosztály gyermekei. Minden találmány annyit ér«. Miért nem használják mindenütt Gyarmati Ferenc új permeíezőszerót Hosszú kislriefezés és áldozatos munka gyümölcseként születeti meg Gyarmati Ferenc nógrádme- gyerl lakos agyában egyik legve­szedelmesebb kártevőnk, a bundás- bog'r irtószere. Már eddig is számtalan permetezőanyagot jelen­tettek be, mint új találmányt, azon­ban kiderül, hogy valamennyi ár­talmas a növényzetre. Gyarmati Ferenc ezzel szemben olyan anyagot készített, amely­től a bundásbogár képtelen mo­zogni, ugyanakkor a növényzetre teljesen- ártalmatlan. Gyarmati Ferenc azonnal jelen­tette felfedezését és a Növényvédel­mi Intézet egy műszaki embere je. lent meg a helyszínen. A szüksé­ges kísérletekei végrehajtották és a kiküldött műszaki tisztviselő is meggyőződhetett róla, hogy az ú. permetezőszertől a veszedelmes rovar pár perced belül megmered- ve pottyan le a növényről. Annak eBenére azonban, üogf s kísérletek jól sikerültek, * ta­lálmány még mais Gyarmati Fa. re ne birtokában van. Adódik ez pedig abból, hogy a Ifely. színen lévő műszaki tisztviselő el­lenszenvvel és irigységgel tekintett feléje és egy kézlegyintéssel In­tézte el ezt az országos jelentősé­gű dolgot. Sürgősen közkinccsé kelt felt»» Gyarmati Ferenc felfedezését.! . „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents