Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)
1949-06-16 / 24. szám
BLASKO-CSALAD készül a beszolgáltatásra Úgy kilenc óra fel© járt az idő, I ’de még a szécsényi határban dolgozó emberek nem nagyon igyekeztek haza. A tűző napon lassabban menő munkát most igyekeztek pótolni. Van olyan csoport, amelyik a kapálást tizenöt percig iß folytatja egy búzámban, hogy felegyenesedne megpihenni. Olyan, min:ha a kitpa is minden vágásnál azt zenélné: verseny, verseny, a jobb termés biztosításáért ! Blasko István ezen a napon már Jóval előbb beballagott a földjéről* A környékén dolgozók össze is súgták: Mi az, valami baj van? Mindég utolsónak szokott hazamenni, most meg a nap is fenn van és már megy. Blaskó István azonban nem haza ment, hanem egyenesen a községházára. Ismerik már őt ott nagyon, hiszen a műit évben a beszolgáltatásért meg lett jutalmazva és elvitték hévízre üdülni Csak annyit mondott: ’— Szeretném látni a Magyar Köz- Jöny-t, amiben az idei beszolgáltatás ismerletése van. Majd reggel visszahozom — mondta még és g. őrs léptekkel megindult bazafel.. Amikor hazaért, nem a vacsorának látott, hanem leült az ereszet alá és gondosan tanulmányozni kezdte a iondelelei. Odatelepedik inelléja a felesége is. — A beszolgáltatás! rendeletét tanulmányozom — mondja —. Szeretjein, ha ebben az évben is elérnénk azt az eredményt, amit a múlt érben— Hogy i« voltunk akkor a beszolgáltatással? — kérdi az asszony— A termésünk 65 mázsa és fO kilogramm gabona volt. Beszolgáltatásra elő volt írva 2 mázsa és 55 kg. Az asszony már nem hagyja tovább beszélni, mert ő maga is tudja már, hogy volt. — Igen, emlékszem — mondja — A »C« vételi jegyre beadtunk 19 mázsa és 11 kilogrammot. így tett ki összesen 21 mázsa 66 kilót — Most megint szeretném, ha így tudnánk teljesíteni a beszolgáltatást. Amikor ezt mondja felesége felé, feltolja a szemüvegét a homlokára., Az asszony már tudja, hogy mást is fog mondani. — Tudod, nagyon jól esett nekem az a 14 napos nyaralás Hévizén- Kipihentem magamat. Helyrejöttem. — No és a 250 forint pénzjutalom, amit kaptunk? — Pista bácsi mosolyog és úgy bólogat. Nem hagyja, hogy a felesége tovább beszéljen. Nagy levegőt vetz és már folytatja is- Hévízi élményeiről kezd beszélni. Már sokat elmondta, de újra elmondja, m rt erről jó Beszélni. Napi ötszöri étkezés, kényelem, nem hiányzik a borocska sem, kultnrelőadások, moziba- járás és ami a legfontosabb, kipihenve, felfrissülve jön onnan ki az ember. Blaskó István újgazda azonban már tovább is néz. Szinte látja maga előtt, amint a vasmunkások a kohó mellett izzadnak. »Azok is nek'nk dolgoznak« — mondja. — A b ányászok, az iparosok. Nem élhetünk egymdsnélkül Aztán miért ne szolgáltathatná be rendesen minden gazda. Hiszen ha meg van a fejadag, vetőmag, akkor eleget tehet mindenki az ország érdekében hozott rendelkezéseknek. — Ugye láttad, — mondja felesége felé, — nem szólt nekünk a hatóság egy szót sem. Nem zaklattak minket. Eleget té tünk kötelességünknek, ped'g csak három holdon gazdálkodunk és ahhoz is hatan vagyunk. Most ráteszi csont os, erektől duzzadó kezét a felesége vállára és úgy mondja: »Sokat dolgoztunk már, mama... Node elvasauk to ább!(í(« Leengedi szemére újra a szemüveget és elvas. Hangosan olvassa a rendeletet. Egyszer-kétszer még megállnak beszélgetni felette. Ott vannak már a gyerekek is. Mire a szürkület az este eljövetelét jelzi, átnézték mindannyian, hogy mi lesz a kötelessége a Blaskó-családnak ebben az évben a magyar néppel szemben- Ők már tisztában vannak azzal, hogy a dolgozók Magyarországán a jó munkáért megérdemelt jutalom következik. Megyénk Üdvözli a Békekonferenciát! Irta: Nádasdi András Az elmúlt választások eryik központi kérdése a béke megvédésének problémája volt. A dolgozó magyar nép minden rétege, munkások, parasztok és értelmiségiek megmutatták ország és világ előtt, hogy rendíthetetlen harcosai kívánunk maradni a nékefront ránk eső szakaszának. Ezen a választáson Nógrád Hont megye dolgozói határtalan ragaszkodásról tettek tanúbizonyságot Pártunk mellett. Felvetődik a kérdés, miért? Azért, mert demokráciánk eredményeinek elérése népünk nyugalmának és békéjének biztosítása, Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának, a kommunisták önfeláldozó munkájának köszönhető. Ezen a választáson a magyar nép megmutatta, hogy keményen szembe 3záll az imperialista háborús gyújtó- gatókkal. Szilárdan védjük a világ dolgozóinak békéjét a nagy Szovjetunióval, a népi demokráciákkal, a kapitalisták igájában szenvedő dolgozók millióival együtt. Június 17-én ülnek össze az országházban a dolgozó magyar nép küldöttei, hogy megállapítsák, mit végeztünk a béke megvédésének érdekében, és mik azok a feladatok, amelyek megoldásra várnak, a békefront ránk esc szakaszán. Ezen a konferencián 500 delegátus az ország minden dolgozó rétegét képviseli. Nem első lépése ez a magyar népnek a béke megvédésére irányuló faarcban. A magyar nép ' képviselői ott voltak mindenütt, A TERV A MIENK, tudjuk, hogy megvalósításából mennyi esik ránk ,,Elüzem66 avatas Rónabányán Nagy a sürgés forgás Rónabányán. 'A bányai'oda előtt csoportban állnak az emberek és tanácskoznak. Miért ez a nagy mozgás? Akárkit kérdez az ember, az egyből válaszolja: Rónabánya élüzem lett" 'Akik pedig a bányairoda előtt vitatkoznak, azt döntik el, hogy hogyan is legyen felállítva az élüzem• jelvény, milyen is legyen a díszkapu... jáz eihatrozást hamar telt követi Gerendából hatalmas kaput ácsolnak. A többiek már hozzák is a fenyőgallyat, a virágc-ookrokat és jrövid időn belül készen áll a mű- 'Atóikor hozzáfognak a dologhoz, a főaknász elviárs szemhunyo: ítva jómg jegyzi: — Aztán olyan legyen ez ernbe- jrék, hogy még az ' - találjon benne hibát i' Előkerül a nagy fényes ötágú eeil- is. De amíg idefennt készülnek * délutáni ünnepségre, nézzük meg, jpuilyen a hangulat a bányában. Oláh Ferenc íi;ii és Oláh Sándor feze» a napon még nagyobb erővel fogtak neki a munkának. Beszélgetés közben Sándor tovább végzi a ni ti okúját és olyan igyekezettel forgatja a fúrót a kezében, mintha éppenséggel a reakciót pusztítaná vele- Két lélegzetvétel között meg is jegyzi: »Az a fontos, hogy tisztán ptnneljünk* —- De azért nem szabad m előirányzatnak sem lemaradni A múlt {búra 24 mázsát kellett volna tériméin! fejenként és műszakonként Bit 36,22-t teljesítettünk, — toldja Üteg Ferenc testvére mondanivalóját Rágyújt egy cigarettára és széniportól fekete arca nevet a boldog- i&ágtól, mert ők, meg az égés» rénabányaiak nem hiába küzdöttek. Nőiden csákányütés azt hangoztatja, Rogy: »Éljizein lettünk, élüzem lettünk!« ? •,»' < — Persze mi is tudtuk ám, hogy a 3 éves terv előirányzatából mennyi esik miránk — folytatja. El is határoztuk közös megbeszélés alapján, hogy a mi csapatunk a 10 hónapos versenyben az első lesz, mert nem hagyhatjuk azt a szégyent, ami az öthónapos versenyben ért minket... Közben elkészülnek a furatok és Sándor ügyesen behelyezi a robbanószert, miközben megjegyzi: »Minden vagonnal 5 patront használunk el, pedig az előirányzat 7 és fél...« Félhárom felé jár az idő. Lassan megindulnak a bányából kifelé és megérkeznek a váltóműszakbeliek is. Csoportba verődve szemlélik az él- iizemjelvényt és arra gondolnak, hogy ez a győzelem mindannyiunk győzelme, hogy Rónabánya jól teljesítette a 3 éves terv ráeső részét... Aztán jönnek a faluból az úttörők, a SzlT- esek vöröszászlóval az életi, de ott vannak a bányászasszonyok is. Hogyne lennének, hiszen nekik is üimep ez. Tudják, hogy minden lapát szén az előirányzaton felül több kenyeret, több rnbát jelent! Sótér elvtárs ü. b. titkár nyitja meg az ünnepi gyűlést: »Üdvözlöm Rónabánya élüzem dolgozóit!« Valami felemelő érzés van benne, hogy a bányászok munkaruhában, fekete, ezéuporos arccal és csillogó szemekkel ülik körbe az élüzeni jelvényt és figyelmesen hallgatják Csaszlava Jenő üzemvezető beszámolóját: — Célunk, hogy minél kevesebb munkaerővel, minél több észszerű munkával érjük el a többtermelést. Április havi eredményeink: a havi termelést 32-30 százalékkal túlteljesítettük, a munkafegyelmet 96.5 százalékra valósítottuk meg.. « ■— Huszonhét bányaüzem közül április hónapban Rónabánya lett az élüzem. Huszonegy s, áza'ékkal csökkentették az előirányzott term déri költséget — mondja íelszóla ásában Tanyai .elviárs versenytitkár. Tovább fog ez az eredmény növekedni, ha a páros munkaversenyt kiszélesítjük egy ének és brigádok között is. A kérges tenyerek összeverődnek és hangos taps nyugtázza a felszólalók szavait. Valaki a csopoitból már sietne haza. Mire a többiek hangos szóval kiabálnak rá: »Mara ríhass nyugton már, ilyen ünnep úgyis csak ritkán van.« Egy másik hozzáteszi: »De a tízhónapos versenyben lesz még egy pár, mert nem engedjük el innét az élüzemjeivényt!« — Elvtársak! — szól ismét az fi. b. titkár — ez csak egyedül rajtunk, rónai bányászokon múlik- Én kívánok hozzá »Jó szerencsét!« Balogh Gyula Jó imlelemre számit a varsányi fiidraívetö szövetkezet Varsányban még nem is olyan régen Czele Ferenc, Pelrovics József. Franczia József és Fábián Sándor életre hívták, a földbárlő szövetkezetét. 51 hold területen dolgoznak ma már huszonnégyen. Mankójukat a traktoráiiomás gépei segítik elő. A hu szonnégy tag — mint ahogy azt mondják — családi »pénztárkönyvében« ezévi jövedelem, mint mellékjövedelem fog szerepelni. A szép termésre való tekintettel ngy kettőkettőezer forintra számítanak az évvégi elszámolásnál. Az őszre azonban már hatalmas tervük van. Áttérnek a III. tipnsú szövetkezetre- Már az eddigi jelentkezők száma 60 fő. A területük is kibővül 300 holdra. Átlagnak térni az állattenyésztésre, amibe« állami tá ■nógatást fognak kérni. Vidáman néznek az egykori cselédek is sommások a jövő felé, mert most már maguknak dolgoznak. Népszava Kulturnap órakor nagygyűlés lesz, majd délután hatalmas sportműsor az SBTC pályán. Este a Kioszkban kultur- műsoros népünnepély le6z> Az úttörők jól szerepeltek — a felnőttek... A zagyvapálfaívai község általános iskola „Kétágú síp” úttörő gyermekkórusa és a bányatelepi út. törő fúvós zenekar jól sikerült hangversenyt tartott szombaton este az üveggyári kulturhelyiségben. A lelkes és odaadó munkát végző úttörő gyermekek és vezetőik minden dicséretet megérdemelnek. Ugyanakkor azonban sajnálattal állapítottuk meg, hogy a felnőttek e komoly művészi törekvés iránt vajm: kevés érdeklődést tanúsítanak, pedig sokat tanulhattak volna — a gyermekektől. 3 Négyévi használat után, az elmúlt hét keddjén cserélték ki újra Rónabánya és a vízválasztói rakodó kő"* zott húzódó pálya drótköteleit. A munkálatokra 36 órát irányozlak elóí ezzel szemben 16 dolgozó 24 óra alatt elvégezne és így már szerdán reggel fél nyolckor a drótkötclpály<M ismét üzemben volt. •_j A pedagógus szakszervezeti z-neiskola e hónap 18-án d. u. a órakor tartja az Ipartestület nagy., termében az első növendékhangversenyét. Belépődíj ones. Műsormegváltás 1 forint. — A kazári bányaüzemnél nagy tendülefte! folyik a Szabad Nép előfizetőinek gyűjtése. A sajtófelelősök munkaközben keresek fel a dolgozókat, hogy minél többen csatlakozzanak a kommunista sajtó olvasásához. T ahol a nagy Szovjetunió küldöttei-* vei az élen a világ dolgozói, a hőkére vágyó milliók kifejezték héke" akaratukat. De nemcsak a nemzetközi kon* gresszusokon hirdettük népünk bíkc- akaratát, hanem keményen kiállónk nemzeti függetlenségünk megvédése érdekében. Négy év mun ájának eredménye döntő bizonyítéka annak, hogy országunk keményen helytáll a béke frontján. Népünk nagy vezetőjének, Bakó si Mátyás eh társnak jelszavát: »Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján« milliók tették magukévá. Az a jelszó, amely népünk ajkáról felhangzott; »Megvédjük t békét« bizonyítja, hogy Párun k fel- világosító, nevelő munkájának erei- ményeképpen dolgozó népünk komoly sikereket ért el a temeléi frontján is. A dolgozó milliók mindenütt a világon egyre tisztábban látják hogy a nyugati imperialisták, elnköt] az amerikai nagytőkésekkel, halál- gyárosokkal, veszélyeztetik a békét Ugyanakkor azt is világosan látják hogy népi demokráciánk a hatalmas Szovjetunió vezetésével az az erő amely megállítja és térdre kénysze riti a kardcsörtető háborús uszító kát, A dolgozó milliók tudják, hogy a háborús uszítok minden kísérlett semmivé válik, ha a népek eile, ül egységesen összefognak- A békefrou tábora egyre szélesedik, egyre erő. scdik- Ezt bizonyítják az egész világon egyre erősödő békemo. galmak A béketábor győzhetetlen erejénél biztosítéka az, hogy élén felszaba d lónk, a nagy Szovjetunió áll. Az a; ország, amelynek olyan hadsereg« van, amelyhez hasonló még rém vol a világon, az az ország, amelynél élén a világ dolgozóinak nagy ve20 tője, a népek békéjének legfőbl őre, a nagyar nép nagy barátja Sztálin áll. A dolgozó magyar nép tudatába! van annak, hogy mit jelent számári a béke, tndaíában vau annak, bog; a megkezdett feladatokat továbl kell vinni, tudatában van annak hogy a jobb élet megteremtésébe; az ötéves terv megvalósítására, bé kére van szükség. Aj! előttünk álló hatalmas felada tok megoldása, békénk biztosító ; megköveteli, hogy még szorosaLbr; fűzzük országunkban a munkások é parasztok szövetségét, hogy állan dóan erősítsük pártunk egységét, ki méletlenül sújtsunk le min'azokra akik az imperialisták megbí.ásábó szilárd egységünk megbontására tö rekednekA június 17-i békekonferencia vá lasz lesz mindazoknak, akik kete' kednek a magyar nép békeakaratá ban- Ez a konferencia újból bízó nyitani fogja, hogy a magyar dolgoz nép minden erejével arra törekszik hogy még erősebbé és szilárdabb; tegyük a béke erőinek hatalma frontját. lesz június 19-én, vasárnap Salgótarjánban. A kultumap műsora már szombaton este 8 órai kezdettel térzene keretében kezdődik a Petőfi-téren. Vasárnap délelőtt 10
