Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-16 / 24. szám

BLASKO-CSALAD készül a beszolgáltatásra Úgy kilenc óra fel© járt az idő, I ’de még a szécsényi határban dolgozó emberek nem nagyon igyekeztek haza. A tűző napon lassabban menő munkát most igyekeztek pótolni. Van olyan csoport, amelyik a kapálást tizenöt percig iß folytatja egy bú­zámban, hogy felegyenesedne meg­pihenni. Olyan, min:ha a kitpa is minden vágásnál azt zenélné: ver­seny, verseny, a jobb termés bizto­sításáért ! Blasko István ezen a napon már Jóval előbb beballagott a földjéről* A környékén dolgozók össze is súg­ták: Mi az, valami baj van? Mindég utolsónak szokott hazamenni, most meg a nap is fenn van és már megy. Blaskó István azonban nem haza ment, hanem egyenesen a község­házára. Ismerik már őt ott nagyon, hiszen a műit évben a beszolgálta­tásért meg lett jutalmazva és elvitték hévízre üdülni Csak annyit mondott: ’— Szeretném látni a Magyar Köz- Jöny-t, amiben az idei beszolgálta­tás ismerletése van. Majd reggel visszahozom — mondta még és g. őrs léptekkel megindult bazafel.. Amikor hazaért, nem a vacsorának látott, hanem leült az ereszet alá és gondosan tanulmányozni kezdte a iondelelei. Odatelepedik inelléja a felesége is. — A beszolgáltatás! rendeletét ta­nulmányozom — mondja —. Szeret­jein, ha ebben az évben is elérnénk azt az eredményt, amit a múlt ér­ben­— Hogy i« voltunk akkor a be­szolgáltatással? — kérdi az asszony­— A termésünk 65 mázsa és fO kilogramm gabona volt. Beszolgálta­tásra elő volt írva 2 mázsa és 55 kg. Az asszony már nem hagyja to­vább beszélni, mert ő maga is tudja már, hogy volt. — Igen, emlékszem — mondja — A »C« vételi jegyre beadtunk 19 mázsa és 11 kilogrammot. így tett ki összesen 21 mázsa 66 kilót — Most megint szeretném, ha így tudnánk teljesíteni a beszolgáltatást. Amikor ezt mondja felesége felé, feltolja a szemüvegét a homlokára., Az asszony már tudja, hogy mást is fog mondani. — Tudod, nagyon jól esett nekem az a 14 napos nyaralás Hévizén- Ki­pihentem magamat. Helyrejöttem. — No és a 250 forint pénzjuta­lom, amit kaptunk? — Pista bácsi mosolyog és úgy bólogat. Nem hagyja, hogy a felesége to­vább beszéljen. Nagy levegőt vetz és már folytatja is- Hévízi élményei­ről kezd beszélni. Már sokat el­mondta, de újra elmondja, m rt er­ről jó Beszélni. Napi ötszöri étke­zés, kényelem, nem hiányzik a bo­rocska sem, kultnrelőadások, moziba- járás és ami a legfontosabb, kipi­henve, felfrissülve jön onnan ki az ember. Blaskó István újgazda azonban már tovább is néz. Szinte látja maga előtt, amint a vasmunkások a kohó mellett izzadnak. »Azok is nek'nk dolgoznak« — mondja. — A b ányá­szok, az iparosok. Nem élhetünk egymdsnélkül Aztán miért ne szolgáltathatná be rendesen minden gazda. Hiszen ha meg van a fejadag, vetőmag, akkor eleget tehet mindenki az ország érde­kében hozott rendelkezéseknek. — Ugye láttad, — mondja fele­sége felé, — nem szólt nekünk a hatóság egy szót sem. Nem zaklattak minket. Eleget té tünk kötelességünk­nek, ped'g csak három holdon gaz­dálkodunk és ahhoz is hatan va­gyunk. Most ráteszi csont os, erektől duz­zadó kezét a felesége vállára és úgy mondja: »Sokat dolgoztunk már, mama... Node elvasauk to ább!(í(« Leengedi szemére újra a szemüve­get és elvas. Hangosan olvassa a rendeletet. Egyszer-kétszer még meg­állnak beszélgetni felette. Ott van­nak már a gyerekek is. Mire a szür­kület az este eljövetelét jelzi, átnéz­ték mindannyian, hogy mi lesz a kötelessége a Blaskó-családnak eb­ben az évben a magyar néppel szem­ben- Ők már tisztában vannak az­zal, hogy a dolgozók Magyarorszá­gán a jó munkáért megérdemelt ju­talom következik. Megyénk Üdvözli a Békekonferenciát! Irta: Nádasdi András Az elmúlt választások eryik köz­ponti kérdése a béke megvédésének problémája volt. A dolgozó magyar nép minden rétege, munkások, pa­rasztok és értelmiségiek megmutat­ták ország és világ előtt, hogy ren­díthetetlen harcosai kívánunk ma­radni a nékefront ránk eső szakaszá­nak. Ezen a választáson Nógrád Hont megye dolgozói határtalan ra­gaszkodásról tettek tanúbizonyságot Pártunk mellett. Felvetődik a kér­dés, miért? Azért, mert demokrá­ciánk eredményeinek elérése népünk nyugalmának és békéjének biztosí­tása, Pártunknak, a Magyar Dolgo­zók Pártjának, a kommunisták ön­feláldozó munkájának köszönhető. Ezen a választáson a magyar nép megmutatta, hogy keményen szembe 3záll az imperialista háborús gyújtó- gatókkal. Szilárdan védjük a világ dolgozóinak békéjét a nagy Szovjet­unióval, a népi demokráciákkal, a kapitalisták igájában szenvedő dol­gozók millióival együtt. Június 17-én ülnek össze az országházban a dol­gozó magyar nép küldöttei, hogy megállapítsák, mit végeztünk a béke megvédésének érdekében, és mik azok a feladatok, amelyek megol­dásra várnak, a békefront ránk esc szakaszán. Ezen a konferencián 500 delegá­tus az ország minden dolgozó réte­gét képviseli. Nem első lépése ez a magyar népnek a béke megvédésére irányuló faarcban. A magyar nép ' képviselői ott voltak mindenütt, A TERV A MIENK, tudjuk, hogy megvalósításából mennyi esik ránk ,,Elüzem66 avatas Rónabányán Nagy a sürgés forgás Rónabányán. 'A bányai'oda előtt csoportban áll­nak az emberek és tanácskoznak. Miért ez a nagy mozgás? Akárkit kérdez az ember, az egyből vála­szolja: Rónabánya élüzem lett" 'Akik pedig a bányairoda előtt vi­tatkoznak, azt döntik el, hogy ho­gyan is legyen felállítva az élüzem­• jelvény, milyen is legyen a dísz­kapu... jáz eihatrozást hamar telt követi Gerendából hatalmas kaput ácsolnak. A többiek már hozzák is a fenyőgallyat, a virágc-ookrokat és jrövid időn belül készen áll a mű- 'Atóikor hozzáfognak a dologhoz, a főaknász elviárs szemhunyo: ítva jómg jegyzi: — Aztán olyan legyen ez ernbe- jrék, hogy még az ' - talál­jon benne hibát i' Előkerül a nagy fényes ötágú eeil- is. De amíg idefennt készülnek * délutáni ünnepségre, nézzük meg, jpuilyen a hangulat a bányában. Oláh Ferenc íi;ii és Oláh Sándor feze» a napon még nagyobb erővel fogtak neki a munkának. Beszélge­tés közben Sándor tovább végzi a ni ti okúját és olyan igyekezettel for­gatja a fúrót a kezében, mintha ép­penséggel a reakciót pusztítaná vele- Két lélegzetvétel között meg is jegyzi: »Az a fontos, hogy tisztán ptnneljünk* —- De azért nem szabad m elő­irányzatnak sem lemaradni A múlt {búra 24 mázsát kellett volna tér­iméin! fejenként és műszakonként Bit 36,22-t teljesítettünk, — toldja Üteg Ferenc testvére mondanivaló­ját Rágyújt egy cigarettára és szén­iportól fekete arca nevet a boldog- i&ágtól, mert ők, meg az égés» rénabányaiak nem hiába küzdöttek. Nőiden csákányütés azt hangoztatja, Rogy: »Éljizein lettünk, élüzem let­tünk!« ? •,»' < — Persze mi is tudtuk ám, hogy a 3 éves terv előirányzatából mennyi esik miránk — folytatja. El is ha­tároztuk közös megbeszélés alapján, hogy a mi csapatunk a 10 hónapos versenyben az első lesz, mert nem hagyhatjuk azt a szégyent, ami az öthónapos versenyben ért minket... Közben elkészülnek a furatok és Sándor ügyesen behelyezi a robbanó­szert, miközben megjegyzi: »Min­den vagonnal 5 patront használunk el, pedig az előirányzat 7 és fél...« Félhárom felé jár az idő. Lassan megindulnak a bányából kifelé és megérkeznek a váltóműszakbeliek is. Csoportba verődve szemlélik az él- iizemjelvényt és arra gondolnak, hogy ez a győzelem mindannyiunk győzelme, hogy Rónabánya jól teljesítette a 3 éves terv ráeső részét... Aztán jön­nek a faluból az úttörők, a SzlT- esek vöröszászlóval az életi, de ott vannak a bányászasszonyok is. Hogyne lennének, hiszen nekik is üimep ez. Tudják, hogy minden la­pát szén az előirányzaton felül több kenyeret, több rnbát jelent! Sótér elvtárs ü. b. titkár nyitja meg az ünnepi gyűlést: »Üdvözlöm Rónabánya élüzem dolgozóit!« Va­lami felemelő érzés van benne, hogy a bányászok munkaruhában, fekete, ezéuporos arccal és csillogó szemekkel ülik körbe az élüzeni jelvényt és fi­gyelmesen hallgatják Csaszlava Jenő üzemvezető beszámolóját: — Célunk, hogy minél kevesebb munkaerővel, minél több észszerű munkával érjük el a többtermelést. Április havi eredményeink: a havi termelést 32-30 százalékkal túltelje­sítettük, a munkafegyelmet 96.5 szá­zalékra valósítottuk meg.. « ■— Huszonhét bányaüzem közül április hónapban Rónabánya lett az élüzem. Huszonegy s, áza'ékkal csök­kentették az előirányzott term déri költséget — mondja íelszóla ásában Tanyai .elviárs versenytitkár. Tovább fog ez az eredmény növekedni, ha a páros munkaversenyt kiszélesítjük egy ének és brigádok között is. A kérges tenyerek összeverődnek és hangos taps nyugtázza a felszóla­lók szavait. Valaki a csopoitból már sietne haza. Mire a többiek hangos szóval kiabálnak rá: »Mara ríhass nyugton már, ilyen ünnep úgyis csak ritkán van.« Egy másik hozzáteszi: »De a tízhónapos versenyben lesz még egy pár, mert nem engedjük el innét az élüzemjeivényt!« — Elvtársak! — szól ismét az fi. b. titkár — ez csak egyedül rajtunk, rónai bányászokon múlik- Én kívá­nok hozzá »Jó szerencsét!« Balogh Gyula Jó imlelemre számit a varsányi fiidraívetö szövetkezet Varsányban még nem is olyan ré­gen Czele Ferenc, Pelrovics József. Franczia József és Fábián Sándor életre hívták, a földbárlő szövetkeze­tét. 51 hold területen dolgoznak ma már huszonnégyen. Mankójukat a traktoráiiomás gépei segítik elő. A hu szonnégy tag — mint ahogy azt mondják — családi »pénztárkönyvé­ben« ezévi jövedelem, mint mellék­jövedelem fog szerepelni. A szép termésre való tekintettel ngy kettő­kettőezer forintra számítanak az évvégi elszámolásnál. Az őszre azonban már hatalmas tervük van. Áttérnek a III. tipnsú szövetkezetre- Már az eddigi jelent­kezők száma 60 fő. A területük is kibővül 300 holdra. Átlagnak térni az állattenyésztésre, amibe« állami tá ■nógatást fognak kérni. Vidáman néznek az egykori cselédek is som­mások a jövő felé, mert most már maguknak dolgoznak. Népszava Kulturnap órakor nagygyűlés lesz, majd dél­után hatalmas sportműsor az SBTC pályán. Este a Kioszkban kultur- műsoros népünnepély le6z> Az úttörők jól szerepeltek — a felnőttek... A zagyvapálfaívai község általá­nos iskola „Kétágú síp” úttörő gyermekkórusa és a bányatelepi út. törő fúvós zenekar jól sikerült hangversenyt tartott szombaton este az üveggyári kulturhelyiségben. A lelkes és odaadó munkát végző út­törő gyermekek és vezetőik minden dicséretet megérdemelnek. Ugyan­akkor azonban sajnálattal állapítot­tuk meg, hogy a felnőttek e ko­moly művészi törekvés iránt vajm: kevés érdeklődést tanúsítanak, pe­dig sokat tanulhattak volna — a gyermekektől. 3 Négyévi használat után, az elmúlt hét keddjén cserélték ki újra Róna­bánya és a vízválasztói rakodó kő"* zott húzódó pálya drótköteleit. A munkálatokra 36 órát irányozlak elóí ezzel szemben 16 dolgozó 24 óra alatt elvégezne és így már szerdán reggel fél nyolckor a drótkötclpály<M ismét üzemben volt. •_j A pedagógus szakszervezeti z-neiskola e hónap 18-án d. u. a órakor tartja az Ipartestület nagy., termében az első növendékhangver­senyét. Belépődíj ones. Műsor­megváltás 1 forint. — A kazári bányaüzemnél nagy tendülefte! folyik a Szabad Nép előfizetőinek gyűjtése. A saj­tófelelősök munkaközben keresek fel a dolgozókat, hogy minél töb­ben csatlakozzanak a kommunista sajtó olvasásához. T ahol a nagy Szovjetunió küldöttei-* vei az élen a világ dolgozói, a hő­kére vágyó milliók kifejezték héke" akaratukat. De nemcsak a nemzetközi kon* gresszusokon hirdettük népünk bíkc- akaratát, hanem keményen kiállónk nemzeti függetlenségünk megvédése érdekében. Négy év mun ájának eredménye döntő bizonyítéka annak, hogy országunk keményen helytáll a béke frontján. Népünk nagy vezetőjének, Ba­kó si Mátyás eh társnak jelszavát: »Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján« milliók tették ma­gukévá. Az a jelszó, amely népünk ajkáról felhangzott; »Megvédjük t békét« bizonyítja, hogy Párun k fel- világosító, nevelő munkájának erei- ményeképpen dolgozó népünk ko­moly sikereket ért el a temeléi frontján is. A dolgozó milliók mindenütt a világon egyre tisztábban látják hogy a nyugati imperialisták, elnköt] az amerikai nagytőkésekkel, halál- gyárosokkal, veszélyeztetik a békét Ugyanakkor azt is világosan látják hogy népi demokráciánk a hatalmas Szovjetunió vezetésével az az erő amely megállítja és térdre kénysze riti a kardcsörtető háborús uszító kát, A dolgozó milliók tudják, hogy a háborús uszítok minden kísérlett semmivé válik, ha a népek eile, ül egységesen összefognak- A békefrou tábora egyre szélesedik, egyre erő. scdik- Ezt bizonyítják az egész vi­lágon egyre erősödő békemo. galmak A béketábor győzhetetlen erejénél biztosítéka az, hogy élén felszaba d lónk, a nagy Szovjetunió áll. Az a; ország, amelynek olyan hadsereg« van, amelyhez hasonló még rém vol a világon, az az ország, amelynél élén a világ dolgozóinak nagy ve20 tője, a népek békéjének legfőbl őre, a nagyar nép nagy barátja Sztálin áll. A dolgozó magyar nép tudatába! van annak, hogy mit jelent számári a béke, tndaíában vau annak, bog; a megkezdett feladatokat továbl kell vinni, tudatában van annak hogy a jobb élet megteremtésébe; az ötéves terv megvalósítására, bé kére van szükség. Aj! előttünk álló hatalmas felada tok megoldása, békénk biztosító ; megköveteli, hogy még szorosaLbr; fűzzük országunkban a munkások é parasztok szövetségét, hogy állan dóan erősítsük pártunk egységét, ki méletlenül sújtsunk le min'azokra akik az imperialisták megbí.ásábó szilárd egységünk megbontására tö rekednek­A június 17-i békekonferencia vá lasz lesz mindazoknak, akik kete' kednek a magyar nép békeakaratá ban- Ez a konferencia újból bízó nyitani fogja, hogy a magyar dolgoz nép minden erejével arra törekszik hogy még erősebbé és szilárdabb; tegyük a béke erőinek hatalma frontját. lesz június 19-én, vasárnap Salgó­tarjánban. A kultumap műsora már szombaton este 8 órai kezdet­tel térzene keretében kezdődik a Petőfi-téren. Vasárnap délelőtt 10

Next

/
Thumbnails
Contents