Szabad Nógrád, 1949. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1949-05-12 / 19. szám

Magyar niuság* tpsisn lovooei, légy mum mm k^< a gépírómra! ÍS A K0S7AKI villongás és az országgyűlésben Nógrádmegye dolgozó parasztsága lázasan készülődik a választásra kta: MAGYARI JÁNOS DÉFOSz megyei titkár Harmadik választásunkra készü­lünk a felszabadulás óta. Harmad­szor elevenedik meg elriasztó Ös­szehasonlításként az úri Magyar- ország választása, amelyet minden­nek lehetett nevezni, csak éppen választásnak nem... Miért? Elő­ször is: választani csak az urak képviselő jelölt íei közül lehetett. De, hegy még se történhessen semmi ».kellemetlen”, a törvények és ren­delkezések halmaza zárta ki a dol­gozó nép jelentős részét. Például Őt évi egvhelvbenlakás kellett a választójoghoz akkor, amikor mun­kások ezrei vándoroltak város: ól városra munkát. keresve, elhelyez­kedést remélve, amikor földmunká­sok tízézrei szegődtek ei nyaran­ként az ország különbözőbb ré­szeibe. A szavazás előtt és a szavaz's napján — kiegészítésül a számtalan rendeletnek — működésbe lépett a csendőrség, a rendőrség. Törvény- sértések. kegyetlenkedések követ­lek egymást. A választások napján tömegeket tartóztattak le, ezreket íéiemlitettek meg. hogy íávottart- sáts őket az urnáktól. A kortesek az urak fizetett ügynökei ezer furfangga! vezették, félre az egyszerű embereket, akik aztán ép­pen arra adták szavazatukat, akikéi nem akartak megválasztani. — Még a halottakat is leszavaz- látták — mondja Gregorik Mihály a gépgyárban, és amíg újra hozzák a tégellyel a íojró vasat közelebb jön a beszélgetők csoportjához. — Én már 39-ben is Karancs- berénvben laktam és láttam, hogyan ♦ezetik félre Mocsárinak, az akkori jelöltnek kortesei a népet , . s Persze, akiről látták, hogy ,,’ár­talmas”, azt eltávolították. Bód? István, aki szintén ott dolgozik az öntödében A felszabadulásig egész családjával •együtt ki volt rekesztve. a válasz­tók közül. — A harminckettes választások ideién be voltam csukva — mondja bosszúsan, de a felszabadulás után megmutatkozott, hogy mi is tudunk szavazni, országot vezetni . .. , — De volt szavazati joguk Mo. csári cseléd ieinek»... — szól közbe ismét Gregorik elvtárs — csak pró. bálkoztak1 volna nem'az urak párt­jára szavazni, elbocsájtották volna őkét.. Az öntödén most Gyalog Ágoston 53 éves munkás megy keresztül. Kint az ajtóban megáll, úgy kémleli az eget... — Én nem tartoztam az ő társa, 'dalműk közé — mondja elgondol, kozva. Kérges, munkában megdu1-- vult kezét megtörli a ruhájában és úgy folytatja. — Amikor Knob Sándor, a GyOSz képviselőié volt itt a jelölt, hogyis engedték volna minket prolikat, a legnagyobb ellenségüket az umá- poz. Gyalog elvtárs 53 éves, harcos jnultat takar. Állandó küzdelem és karc a zsarnokok, az elnyomók el. Eir. Legféltettebb kincse volt egy ska, amelyben füzetek sorakoz- k... Szépen feljegyezve, mind. jzok a dolgok, visszaélések, bántál- nazások. amelyeket az elienforra- lalom követett el.. A háború nagy jészét elvitte. “ Nem nagvon emlékszem már tissza, de tudom, nem volt ajánla. io? kérni a névjegyzékbe való fel­tételt úgv zavarták ki az embert iz irodából, mint a kutyát!„ — Hei, de azóta megváHozotf a világ — szorul ökölbe a keze a visszaemlékezéstől — nem is volt nekem más Kívánságom, mint ami most van... Szabad Magyarországban dem'okratikus törvények alapján élni. A dolgozók államában most már a dolgozó nép szava a döntő, az érvényes. Május 15-én saját s'>isá_ rőt, saját hatalmának megerősítésé­ről mond szót a nép ... A páfalvai központi műhely, dol­gozói is erői fognak dönteni né­hány nap múlva... Most bent a műhely kalapácsütéstől hangos... Mintha a reakciót püföjnék... A szorgalmas kezek munkája nyomán az elromlott, összetört csillék újon­nan, megjavítva kerülnék ismét for­galomba... Parádi Gyula is éppen egy motor javításával foglalatosko­dik és munkaközijén szól a választásról — Én úav érzem, hoev az 5 éves tervet- eredményesen fogjuk meg­valósítani, mert ezzel a választással valóban a dolgozókat küldjük az országgyűlésbe. Á szerelőműhely fesiáli átlaggal telített termében dolgozik egymás melleit ifi. Petróezi Gyula és Roz- gonyi Rezső. Ifj. Petróezi. Gyula munkaközben a szigetelő szalagot tekeri, így mondia: — Most. hogy megszűnt a párt. Pöfögve, szuszogva vonszolja a kis hegyi vasút a begyre a szerel, vényt... A somosi kőbányába ér a vonat. Bizony elég rozzant a sze­melvény is, meg'a sin is. Magán viseli az egész bánya a tőkés ki­zsákmányolás, rablógazdálkodás minden nyomát. Nehéz itt a mun­ka, meg kell ragadni minden alkal­mat, hogy biztosítsák’ a termelést! biztosítsák a termelést Amikor belépünk az irodába. Je- szenszki elvtárs, munkásból ' lett művezető éppen leleszi a telefon­kagylót. — Megbeszéltem .a mérnök szak­társsal, hogy minden gépet felku. tatunk, ami félre van dobva és újra üzembe helyezzük .. í Nézze csak elvtárs, azt is mi hoztuk rendbe! A felszabadulás óta megváltozott minden a kőbányában. A rablógaz­dálkodást a tervszerű munka váltotta fel, a bánya dolgozói egy csomó gépet hoztak rendbe a 3 éves terv alatt és egy új tároló- helyet létesítettek. — Én tavaly jöttem haza hadi­fogságból, a Szovjetunióból — mondja Imre Géza mérnök. — Na­gyon meglepett az a hatalmas épít­kezés, amelyet a kommunisták ve­zetésével végrehajtottak az ország dolgozói... Naffy feladat volt, eat a tönkretett országot így rendbe- hozni... Az 5 éves terv pedig még több újat fog hozni a kőbányának, még könnyebb lesz'a munka... — „Még nem ismerjük az új fel­adatókat — mondják. — A3 éves terv ránkeső iészét is becsülettel teljesítettük, nem fogunk elmaradni az 5 éves tervben sem ...- A somosi kőbánya dolgozói saját nem leJkrtek ólvan elemek, akik gá­tolják a felemelkedést, biztos va­gyok benne, hogy sikerrej meg­teremtünk az életszínvonal felemel­kedést! ... — Igen ez most ránk van bízva — szól közbe Rozgonyi Rezső. — Az a világ letűnt, amelyben a mun­kásnak csak elnyomatás - volt az osztályrésze. Számomra a demo­krácia hozta meg a szabadságot... Meg aztán építeni, teremteni csak békében lehet. Tehát, ha a Népfrontra szavazunk a bekére’ az 5 éves tervre, soha nem látott jólétre szavazunk. Igen, Rozgonvi Rezső jól látja a helyzetet. Az imperialisták csődöt mondott evarmati politikája, a Szovjetúnió sivó'zelme a berlini 'kér­désben súlyosabbnál súlyosabb csa­pásokat mér a tőkések korhadt rendszerére... Kínától Párisig és a vietnámi szabadságharcosoktól, z sztrájkoló amerikai dokkmunkásokig egy az akarat és' soha nem látott mértékben kovácsolódik a béke frontja. A máius 15-én ünnepi díszben felvonuló boldog, biztató jövő elé néző dolgozók szavazatuk­kal ezt a békftírontot fogják erősí­teni és megmutatják a háborús uszítóknak, hogv a magyar nép erős, hogy az 5 éves tervet akarja, hogy egységes, szilárd a Népfront mellett...! magukon érzik a négy év fejlődé­sét. Tudják, hogy a megtett út milyen eredményeket hozott és őzért állunk egy emberként az 5 éves terv mellett! Sturmann Béla * Mint utóbl) értesültünk róla a somosi kőbányánál az a helyzet, hogy a bányák távol vannak, nehéz a szállítás és a termelés is nehéz­Salgótarján kultúrát szerető tár. | sadalma kellemes meglepetésben I részesült május 7-én. A MAVAGf opera együttes jött el, hogy ven­dégjátékával megkedveltesse az opera műfait és szórakozást nyújt­son számukra. Salgótarján dolgozóinak a múlt­ban egyáltalán nem nyílt lehetősig arra, hogy kultúrigénveit ilyen téren s kielégtíhesse. Csupán keveseknek volt osztályrésze, hogy e műfajt is élvezhesse. Igv nem is igen ismerik a dolgozók e műfajt, csupán a rá. dió szárnyam juthatott ei hozzájuk. Annál nagyobb volt a dolgozók öröme, amikor a MAVAG együttes iátékában gyönyörködhetett, ame. Ivet az MDP tett lehetővé és akik a Népfront szakaszát erősitik. A város Főterén felállított Sza­badtéri színpadon adták elő Puc­cini: Gianni Schichi című vígope. rá iát. A tar jani dolgozókat lenyű-. gözte ez a látvány, mert hiszen operát szabadtéri előadásban még vajmi kevesen láthattak. A szere­pek alakítása tökéletes volt. az áriák és énekszámok kevés kivárni' valót hagytak maguk után. A ren. dezés hibát’an volt. Külön kell le­emelnünk a zenekar teljesítményét. Ha végigmegyünk a nógrádmegyei falvakon, bármerre a 148 község kö­zül, mindenütt lázas ütemben foly­nak a készülődések, a néhány nap múlva bekövetkezendő választásokra­Mindenütt azt lehet látni, hogy 8— 10 ember csoportban beszélget. Több helyen egy-egy községben és ha a csoporthoz odamegyünk, bárhol, bár­melyikhez, mindenütt azt halljuk be­szélni, hogy készülünk, mert ez a mi választásunk lesz, — a dolgozóké- Nem úgy, mint a régi úri világban, amikor a földesurak, szolgabírók, csendőrök elnyomása folytán nem azt választhattuk meg követünknek, akii mi akartunk. Ma megváltozott a helyzet. A Függetlenségi Népfront jegyében dol­gozó népünk és nem utolsó sorban Nógrád-Hont megye dolgozó paraszt­sága mind egyemberként járul az ur­nákhoz május 15-én és a Független­ségi Front zászlaját győzélemre vi­szik. A DÉFOSz irányításával megyénk minden dolgozó,- becsületes paraszt- embere elsöprő győzelemre készül. Meg is van ennek a lázas készülő­désnek az értelme, mert az úri Ma­gyarország rossz és keserű szelleme olt él még a parasztságunk szívében és lelkében. Megyénk az űri Magyar- ország idején különösen a nagybir­tok hazája volt, akik állati sorban tartották és kényük-kedvük szerint zsákmányolták ki szorgalmas paraszt­jaikat. Romhány községben 2 földbirtokos ségekbe ütközik, mert sok anyag bortíja el a közetet. A banya tulaj­donképpen ráfizetéssel dolgozik, en­nek ellenére a kormányzat mégis fenntartja az üzemet a dolgozÓK ér­dekében. A termelés olcsóbbá téte­lével kapcsolatban jelenleg kutató- munkálatokat folytatnak a Meöves oldalban. Ha ez a terep beválik, a termelés is könnyebb lesz és a szál­lítás útia is meerövidül. Amit nvuitotlak az tökéletes volt. A MAVAG fellépésével forradal­mat okozott Tarjánban, megnyi­totta a kezdeményezés lehetőségét e műfaj területén. „Sokat vártunk a MAVAG dolgozóitól, de még töb. bet kaptunk” — mondják a tatjául do'gozok. Mi azt hisszük, hogv ez további fellendülést hoz iparmedencénk munkásszinjátszásában. Újjáépül Kallón az iskola Kalló községben most van be. fejezés előtt .az iskola rendbehoza­tala. A tantermekben már új, mo­dern szekrények vaunak. Ugyancsak építik az iskola részére a korszerű, higiénikus \VC-t.J ami minden tekin­tetben megfelel a követelmények­nek. Június 4-én nyári napközi ott­hon nyílik meg a községben, ahol 70 gyermek kap ellátási. Ennek ke­retében naponta 1 a gyermekek 3 deci teiet és kenyeret kapnak. Az 5 éves terv keretében az iskola tel. jesen át fog épü'ni. volt és 3 ezer lakos. Egyik Lttóz- kári Gyula, máltai lovagrenddel ki­tüntetve és 3 ezer holdnak a tulajdo* donosa. A községnek teljhatalmú arat Hogy bánt ez a pnra „tsággal an­nakidején V Ha napszámosra volt szüksége, kidoboltatta, hogy fizet 1-23 pengőt egy napra. Ez olyan napszám­bér volt, mely dolgozó népünknek megcsúfolása volt csak- De mi tör­tént, mikor szombaton kifizetésre ke­rült a sor — 70 fillérrel fizette ki a napszámost és ha valaki zúgolódni mert ,vagy szólni, hogy 1-20 pengőt dobolíatott ki, a mindenható Lasz- kári úr azonnal csendőrkézre aula őket és ráadásul meg is verette. Persze Romhány község 3 ezer l;ó kosát más is nyúzta. Ott lakott még a hírhedt Prónai, a véreskezű teher, hóhér, aki szintén 3 ezer kát. hold­dal rendelkezett és azt sem engedte meg hogy a leszáradt, lehűl bút gallyakat a nincstelen paraszt csa­ládja összeszedje és elvigye. Ha. mégis akadt ilyen parasztasszouy, aki mert gallyat szedni, hogy meg tudja kis "bojtos vacsoráját főzni férjének, aki. a hírhedt Prónai uradalmából, a munkából hazajön — akkor ezek is csendőrkézre kerültek- Nem számí­tott Prónai úrnak, hogy asszony­ról családanyáról vagy leányról van szó, könyörtelenül elvitette a csend­őrökkel. Leszkárinak és Prónainak együtte­sen 6 ezer hold földjük volt, ezért- összesen fizettek 6 ezer pengő adót. Ezzel szemben Romhány egész la­kosságának csak 2 ezer hold földje volt és nekik 8 ezer pengő adót kel­lett fizetniök. Nem ez az egy-két eset colt csak a megyében. Ilyet százat is lehetne felsorolni. Ezekről c-alc mint rossz álomról, rossz emlékről teszünk em­lítést, mert a demokrácia mindezeket megszüntette. Megyénkben 21 ezer parasztunk kapta meg ősi jussát. Szétosztották köztük a Leszkáriak, Prónaiak, Slekkerek, a Buhler bárók és a Sziráki grófok sokezer holdját. Május 15-én a Függetlenségi Nép­front jegyében még az emlékét U elsöpörjük ennek a régi rendnek és új világot teremtünk, melyet 4 ésa-1 tendeje építünk. Egy olyan új vilá­got, amelyben végrehajthatjuk nagy nemzeti építő tervünket; az ötéves tervet. Ilyen szellemben készülődik me­gyénk lakosságának liarcedzett pa­rasztsága a Magyar Dolgozók Pártja és a Függetlenségi Népfront irány í- táásával a május 15-i országgyűlési választásokra. Tudjuk, hogy ez a választás a mi választásunk. Fel fogjuk hatalmazni szavazatainkkal a demokratikus kor­mányunkat, a Függetlenségi Népfron­tot hogy ugyanolyan ütemben és töretlen szívós munkával, mint aho­gyan a hároméves tervet végrehajtot­tuk — hajtjuk végre az ötéves ter­vet, mely dolgozó népünk felcmelkez dését fogja szolgálni. Ebben a szellemben és ennek je­gyében járuljon az urnák elé minden egyes dől-ózó szaktársnnk és minden egyes DÉFOSz tag és annak veze­tője. Ilyen szellemtől áthatva világo­sítsa fel a még DÉFOSzON kívül lévő falusi női és férfi lakosságét, hogy mindenkinek saját érdeke kö­veteli meg azt és családja boldogu­lása, iskoláztatása, ruháztatása éá annak békéje, hogy minden szavazati íoggal bíró és rendelkező férfi és nő, öreg vagy fiatal, szavazzon a Függet-j lenségi Népfrontra. — Dicséret illeti megaz acélgyár faliújság szerkesztőségét azért a' munkájáért, ame'lvel legutóbbi fali­újságjukat létrehozták. Vegyenek róluk példát a töbi üzemek is. R somosi kőbánya dolgozóinak is felemelkedést hoz az ötéves terv r A MA VÁG operaegyüttes Salgótarjánban vendégszerepeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents