Szabad Nógrád, 1949. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1949-05-12 / 19. szám

\ liyriiä-Boiil virsliéivé psplifsl felhívása o kalelihas hivhehozl Az állam és egyház viszoiiySnak :iidézésé egyetemes magyar ér. ek. A magyar kormány már szám­iján jelét adta, hogy meg kíván győzni az egyházzal, örömmel üd- özöljök a római katolikus püspöki ar állásfoglalását, mint az ciső koinóly pozitív lépést abban az Irányban, hogy megoldjuk a demo. grácia és egyház viszonyát. A Magyar Függetlenségi Kép­ront Nógrád-Mónt vármegyei népi lizottsága és megyénk katolikus lolgozói örömmel üdyjtelik megyénk lapjainak nyilatkozatát, amely nyi. atkozat az állam és egyház közötti * V megegyezést, megbékélést célozza és amelyben-a Népfrontra való sza­vazásra hívják fel a hfvöket, NYILATKOZAT. Ma már nem lehet kétséges* hogy a magyar népet, köztük me­gyénk dolgozóit is a felemelkedés, a jólét és a boldogulás felé viszi az 5 éves terv, valamint ,a pártok tö­mörüléséből létrejött Magyar Füg­getlenségi Képfront. Krisztusi tanítás valósul meg e hatalmas terv megvalósításában, amit csak úgy tudunk biztositan: és létrehozni, ha szilárdan kiállunk a magyar nép felemelkedése, a Déke megvédése érdekében. A május 15-i szavazás magában- foglalja mindazt, ami a béke az 5 éves terv és a ma. gyár nép felemelkedésének alapfel­tétele. Éppen azért minden becsüle. tes dolgozónak, legyen az .'pari munkás, vagy paraszt, nő, vagy férfi,‘egyaránt kötelessége, hogy a Népfrontra adja le szavazatát. A Függetlenségi Népfront győ­zelme fogja biztostiani a magyar nép felemelkedését, békés építő r" ’iáját Krisztus tanítása szerint. •va. 79, a *9*9 '+af ’ * A Szalai József varsányi plébános, breff Pál rimóci lelkész* Kauuár Lajos nagylóci plébános, Miklós 1 :ás*ló karancssági plébános. Harttir -crenc ecségi plébános, Bús József ijlinyi lelkész, Horváth Gyula es- icros Ludány, Dobozi Dezső espe. rés Hugyag, Horváth Kálmán szügyi lelkész, Vitéz Béla magyar- nándori plébános, Schulcz Jenő evangélikus lelkész Vanyarc, Kar. talos Gyula mátraverebelyi leikéSz, Szabó Lajos éssekyadkerti pléba. nos, dr Tóth János dejtári plébános, Tóth Be'a pataki plébános, Doman Károly kazári helyettes plébános, .Kovács Vencel ságújfalusi lelkész, Ozsváry Lajos b'ujáki esperes-plé­bános, Zátoki József cscrhátszent váni lelkész, ' . ' fiz elniDlt héten megyénk dolgozói hitet tettek a Népfront mellett A* elmúlt hét megyénkben a vá­lasztás jegyében folyt le. Nem yolt olyan község, tanya, város, ahol ne lett volna választási gyűlés, ne je­lentek volna meg az agitátorok és yie szólt votna zene. A városok dől. igozói mentek ki a falvakra. Nem ivóit hiába való, mert a falvakban ja. Okosság mindenütt szeretettel vette körül az agitátorokat, töme­gesen jelentek meg a gyűléseken. A lelkesedés hangja mindenütt ha­talmas volt. A falukban a becsületes dálgnző magyar nép egyenként so. rakozott fel a Magyar Dolgozók Pártja áWal vezetett Függetlenségi Népfront mellé., ' , Többezres tömeg Érsekvadkerfen is. Virágok sokaságával halmozták cl. Sok esetben tapsokkal és éljen, zésekkel szakították meg beszédét, ami a Függetlenségi Népfronthoz való ragaszkodásukat fejezte ki. A gyűlésen megjelent Szabó László plébános is, aki meleg szeretettel köszöntötte a békét és az építést védelmező Népfrontot, , Az elmúlt héten csütörtökön jErsekvadkerten Szkladán Ágoston, jmegyénk főispánjának választási beszédét többezren hallgatták. A falu népe, a hétköznap dacára, ün­neplőbe öltözve vonult fék Az öre­gek és gyermekek szeretettel vették jíörfil a főispánt, aki képviselőjelölt ftomhányban az egész község díszkapuval várta Oczel János? P h< Romhányban vasúi nap Oczel Já­nos elvtárs, MDP megyei titkárja, megyénk képviselőjelöltje beszéit a falu dolgozóihoz, Oc3fel elviársat már a falu határában várták az EPOSz.if jak, akik a nap jelentősé. ét azzal is kifejezésre juttatták, ogy díszes magyar ruhában, ló­háton ülve kisérték végig a falun Dczel elvtársat. Ott voltak a kerék­páros csapatók is, szeretetüket és megbecsülésüket kifejezve. A köz­ségben • hatalmas díszkapu előtt a falu főjegyzője, a Kisgazdapárt és i PaCaszípárt képviselői, a falu hevében a bíró, az asszonyok nevé­ben az MNDSz és a lelkes tömeg fogadták és a zenekar a Kossuth, induló hangjaival festette alá ezt varsa-1'­a díszes fogadtatást. Ezen a napon a dolgozók vég­legesen elfoglalták a falu szélén dölyfösködŐ Prónay-kastélyt és par. kot, ahol a gyűlés színhelye volt. Tömegesen - jöttek, hogy meghall, gassák szeretett képviselőjelöltjü­ket; Oczel elvtársat.. Lelkes hangu­latban lefolyt nagygyűlést a salgó­tarjáni MSzT zenekar és műkedve­lők kedveá műsora fejezte be. Vi­dámmá tette Regény! Jancsi humo. ros konferanszéja. Hogy mennyire magáévá tette a község a Nagygyűlés után a Füg. getlenségí Népfront programját, erről beszél Kovács Ezekiás János kisgazdapárti gazdálkodó: „Gyönyör rű és szép, embert felemelő a pro. gram. Most már érdemesebb élni. Mi kisgazdák a Népfrontra szava, zunk." Pipó Józsi bácsi sopánkodik, hogy miért nem fiatalabb még vagy 30 évvel, mert' a Függetlenségi Nép­front boldoggá fogja tenni a doigo. zókat. Élen fognak lenni a meg. valósításban. Kis Raffael paraaelpárli: „Nem kell sokat beszélni, mert beszél he­lyettem. mindenki helyett maga a terv. Mi parasztok melléje fogunk állni." Romhányban a dolgozók meg. értették a Népfront programját. A. békés építő munkát megszilárdítják és valamennyien a Népfrontra sza. vaznakl Hermann elvtárs Szatmatercsen Hermann Ferenc elvtárs, i bá­nyászok képviselőjelöltje tartott nagygyűlést, vasárnap Szalmater. csen, ahová lelkes hangulatban vo­nultak fel a község dolgozói. Her­mann elvtáfs beszédében1 féltette a kérdést: választhat a dolgozó, nép a békés épitőmunka, a háború és a pusztulás között. A szaimatercsiek lelkes éljenzéssel, tapssal adták tudtul, hogy Ők a Népfront mellett s az építés mellett állnak. Hermann a gyűlés után sokáig elbeszélgetett a dolgozókkal. A választás időtartamára a2 acélgyári hideghengermű munkaver- senyre hívta ki a gyár összes mű­helyeit. Az eredményt naponta hir­detik ki. . Kegyelerrikenyér helyett őszinte megbecsülést leap az értelmiség Most. a választás*,'? előtt minden dolgozó rété« számotvet a múlttal és a jelennel, kutatva néz a jövőbe, hogy megállapítsa, mit hozhat az számára. A számadásból pontosan kitűnik, hogy a népi demokráciád ban a dolgozó parasztsággal szövet, séges munkásosztály már eddig js teljesen átformálta az ország képét és tovább formálja az 5 éves terv gigászi műhelyében. A munkás­osztály és a dolgozó parasztság a jövő mesgyéjén állvb világosan lát­hat ja a határköveket, amelyek t fejlődés útját szegélyezik. A sltbil valuta, a gyárak államosítása, a nagybirtokok felosztása, a bankok államosítása stb. egy.egy mérföld­köve az életszínvonal emelkedésé, nek, az államhatalomban való rész»' sedésnek. Az értelmiségi dolgozók számár; is megvannak a fejődés kétségbe vonhatatlan tényei, ók is lemérheti megváltozott helyzetüket épp Ügj, mint az Ipari munkások, vagy dtv gozó parasztok. Éppen azért az fr tdmlségnek Is szemügyre kell vet. nie honnan jött. merre halad a itt jelent számára az ország álalakt. lása. A múltra emlékezve az értein- 'ségnek tisztán kell látni, hogy help zete csak külszínre vcát más, mit a proletáré, vágy paraszté: a k. zsákmányolás és elnyomás ren­ders őt. is kamrai közölt tarlóit Igaz: vasalt nadrágban járt, íisu gallért hordott, amikor a munkást és dolgozó parasztok rongyoskoi tak. Látszatra tehát az uralko» osztályhoz tartozott, de ennek a Iá szatnak a kedvéért keserves ál kellett fizetnie. Egyfelől önérzet nek megnvomorításával, elveim feladásával az uralkodó osztályt kiszolgálásával, másfelől a kapit, listák és feudális urak asztalár hulló morzsák elfogadásával keile fizetnie a- látszatért. Az értdmlsi helyzetének pontos magyaráz« volt Rákosi Mátyás elvtárj válás tásl beszédének az a része, amik, kijelentette:' ; „A tapaszthat azt mutat fa, hog a kulák, vagy tőkés mindent) megvetéssel nézi a tudomány < a művészet művelőit és mim azokat, akik nem értenek > harf csoláshoz. a más kizsákmányolá- sának tudományához.” Ha az értelmiség mindezt felidézi, akkor világos lesz előtte, hogy a fe,szabadulás óta eltelt négy esz­tendő az ő helyzetében is gyökeres Változást hozott. Egyetlen mondat­ban összefoglalva az értelmiség ke. gyelemkeiiyéren tengődő se ide, sa oda nem tartozó rétegbő] a dolgozó* társadalmának megbecsült része lett. Ez a megbecsülés olyan mén tékben erősödött, amilyen mérték, ben a munkásság és dolgozó píi, rasztság birtokba yVettö az állam- hatalmat; Gondol junk arra. hogy a munkaversenv kitüntetettjei közölt ott vannak a kiváló munkás értel­miségiek is. Ott van például Csa_ szlava Jenő sa'gótarjáni bánya­mérnök, aki a salgói bányaüzem tervszerű vezetéséért és az üzem. gazdálkodás rentábilissá tételéért élmunkás kitüntetést kapott,. yagy Murányi A'ndár „kiváló munkás'’ értelmiségi az acélgyárban. Mint bérszámfejtő a legjobb munkaerők közé tartozik és munká ja elismeré­séért 500 forint juta'omban része­sült. Szintén az acélgyárban dolgo­zik Klement Gyula a hldeghengcr., mii üzemfőnöke, a'á» ek nagy. része van a termelés nagyarányú . emel­kedésében. Ró'« sem feledkezett meg a népi demokrácia. Nemrégiben kapott egy rádiót és. 1500 torint készpéhzt. A jövő még biztatóbb képet mu­tat. Rákosi elvtárs nagy beszédé­ben megemlékezett ’az értelmi-ói* jövőjéről ÍA | „Nincs hazánkban egyetlen Cm bér, legyen az kisiparos, kiskeres­kedő vagy értelmiségi, aki nein találja meg elhelyezkedését a népi demokrácián be’ü\ Ez a* nagy szám eleve visszautasítja azt 4 rosszindulatú ál'ítást. hogy ezen­túl a .műveltségből kizárják a kö­zéposztályt, vagy az intclligencii fiait.” A* 5 évbe terv teljesítése adtáig nágy, fontos szerep vár az értelmi­ségre is. Az értemiség a mült ~és jövő mesévé ión állva tisztán lát. hatja, hogy felemelkedése eddig íj* szorosan összefüggött a nép orszá­gának felemelkedésével és jjvőjn és jóléte elválaszthatatlan a dolgozó nép jövőjétől. Kádár elvtársbeszéde után... Kádár elvtérs salgótarjáni beszé Barják István felügyelő. de a Széles dolgozó tömegekhci— Kádár eivtárs beszédéből látom, nagy érdeklődést váltott ki. Hármanogy az értelmiségnek meg van a ragadtunk ki közülük. Nézzük mihelye a demokráciában és szorosa,! mondanak: együtt kelt haladni 8 munkásom*« — Nekem azt tetszett a legiobfállyal . , . ban, hogy gyermekeink bekeföfnef A zagyvapálfalvai üveggyárba*! a fontos, vezető helyekre, hogy tikét Ifjú munkás nulhatnak. Mi öregek most már Gazdahegyi Lajos és Molnár L.Joí nyugodtan élhetünk és szavazatunk.'R2z,etKe..neH i'-a<lar elvtíírs beszar kai elősegítjük jólétünk további1®0^0.!; * emelkedését — hangoztatja vélemó«. Örülünk, hogy az a éve* tev lyau hatalmas lehetőségeket pi2to­TAt. számunkra. Mind a ketten soro-. Tóth András, a zagyvái rakodón.^ Vo|tunl{- |g beváltunk... Így — A demokrácia segítette elő, unokráciánkat nemcsak szavaz«, hogy értelmiségi dolgozó leheltem mkkal erősítjük, Iimieni lm kell mondja / gyverrel Is megvédjflk' „En is kapk kávét és azóta két Hót híztam ‘ A Vármegyét Szociális Felügyelő­ség Nógrád megyében 45 község iskolájában a gyöngébb szervezetű tanulók részére kiegészítő étkezte­tést biztosított. Ennek , köreiében 4150 iskolás gyermek kap ilPocta ingyen négy deci tejet, Vagy 5,deci kávét és egy karéj kenyeret. Az eddig beérkezett jelentésekből ki­tűnik, az akció megindulása óta sok gyermek már 6—6 kilogrammos súlys2apörülatot is élért. Az akció, ban mindenütt fésztvesznék az MNDSz asszonyok Is. Busái Jóska. Nógrád közáég Ötö­dik osztáiVcs tanulója az étkezte­téssel káncsolatba-n az alábbiakat Írja a Szociális Felügyelőséghez: „Alig várom már, hogy mikor üt tizet az óra. Akkor már hozzák a fet, A gyermekek sorakoznak a fékkel... Az állam a demokt a- cln gondoskodik az iskolásgycr- mkrö(. Éli is kapok kávét és éif aa két kilót híztam. Az MNDSz JSiiyok nem kapnak semmi fize- tr%ért, hogy főzik a kávét. Csali sziségbpl teszik.,." , ./írás nvelvianiiag még vSok kovni valót liagy maga mőgőítj ”c, ,ai. Jóska és a többiek már; tunihogy a népi demokrácia leg-, ,ÖOt>icse a gyermek, ai embsrj ~ ozdonvavátásl ühncöségeí tartót váci Efd3iga2gatóság. A 3 éves -v keretében újjáépített mozdo úiabb segítség lesz « Nemze'áHajaj dolgozói számá-aj #

Next

/
Thumbnails
Contents