Szabad Nógrád, 1949. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1949-05-05 / 18. szám

i

A Magyar Függetlenségi Népfront Heves-Nógrád-Hont választókénál képvíselőjelölijeínek listája

1. Kádár János vasmunkást beL iigyminiszter, Budapest,

2. Mihályíi Ernő országgyűlési v. elnök, Budapest,

3. Veres Péter földműves, Békásmegyer,

4. Szőnyt Tibor orvos, Budapest,

8. Parragi György ujsági.ó, Bu.

dapest,

6. Szurdi István technikus, Buda. best,

7. Szabó Ferenc földműves, Me- zőtárkány,

8. Oczel Jánca szobaiestő, Salgó. tarján,

9. Kerek Gábor dr tanár. Buda. pest,

10. Súlyán György cipész, Eger,

lí, Meki$ József esziirgályos,

Vasas Szakszervezet főtitkára, Budapest,

12. Hermann Ferenc bányász, kér, bányász szakszervezet, Saigó. tarján,

13. Pothomyik József bányász, Budapest,

14. Palkovics Béla földműves, Népfront vezetőségi tag, Balassagyarmat,

15. Szomolyal Ágostonná földműves, Sírok,

16. Csillik József földműves, Tf- szanána,

17. Egyöd János földművjs, köz. ségi bíró, Perőcsény,

18. Bódi Jánosné községi bíró, «MNDSz ügyvezető, Nógrádszakáil.

19. Pála Károlyné gyűrimunkás, ^Salgótarján,

20. Szkladán Ágoston kőműves, főispán, Balassagyarmat, ,

21. Szöllösi József gépkovács, szakszervezeti titkár, Salgótarján,

22. Molnár Gusztáv géplakatos, Népfront bizottsági tag, Eger.

23. Papp Gyula üvegprésriö, Salgótarján,

24. Mucsi Sándor szabó, Eger,

25. Szántó Vezekőnyi István földműves, Pétervására,

26. Püspöki Mihály földmunkás. Népfront megyei biz. tag, Eger,

27. Szandai János hitoktató, Uó'.

28. if j. Bőgős Antal földmű- es, DÉFOSz megyei titkár, Eger,

29. Milassin Kornél ny, főispán, Budapest,

30. Kékkő József villanyszerelő, Gyöngyös,

31. Kasza Boldizsár fölJműves, szövetkezeti elnök, Nagylóc,

32. Imre Józsefné földműves. Népfront biz. tag, Patak,

33. Robotka József földműves, Héhalom,

34. Bemei Sándor tisztviselő, Eger,

35. Simon Sándor tanító, Pedagógus Szakszervezet megyei tit. kára, Eger,

36. Kovács Istvánná földműves, Hatvan,

37. Benczés Béla villanyszerelő,

Zagyvapálíalva,

38. Horuczl Józsefné földműves, Terpes,

39. Gajdos János földműves, Pat- varc,

40. Békési Mihály géplakatos,

szakszervezeti elnök, Hafvan,

41. Csámyi Gyula hentes mester, Eger,

42. Potoczki Kálmán földműves, Domoszló.

43. Tóth Ferenc földműves, Szalma teres,

44. Hényel Miklós földműves, Népfront tag, Csecse,

45. Kazári Gyula járási főjegyző, Zagyvaróna,

46. Simon Sándor tisztviselő,

Népfront megyei biz. tag, Balassagyarmat,

47. Haraszti Béláné gyárimunkás nőfelelős, Salgótarján,

Salgótarján asszonyai szorosan felzárkóznak a Népfront

. Rég nem látott lelkes és ^éke vágytól áthatott MNDSz Választási gyűlés volt Salgótarjánban május 3-án. Az tpartestület nagytermét asz- sronyok, leányok, anyák se- fege töltötte meg, hogy meghallgassák Kovács Józsefné asszonytárs központi kiküldött beszámolóját,

•— Vissza kell tekintenünk 6 múltra — mondotta — hogy értékelhessük azokat az ereü- ményeket, amelyeket a 3 éves terv nyújtott s ezeket Blinden külföldi segítség nélkül értük el.

A továbbiakban beszélt az asszonyok egyenjogúságáról. Rámutatott arra, hogy a bírói széktől a polgármesterig, főispánig, tehát a legmagasabb tisztségek előtt nyitva 411 az út az asszonyok előtt. A jövőben pedig, mint Rákosi elvtárs mondotta; az államtitkári és miniszteri székeket betölthetik az asszo hyok. (A résztvevők felállva percekig éltették Rákosi elvtársat.)

— Dolgozni, építeni, térdelni csak békében lehet — folytatta —, de ezt a békét nem csak akarni, de meg is kell védeni. Május 15-én döntik el, hegy békés nyugalmat

rés felemelkedést akarnak-e, vagy pedig nyomort és ki* szolgáltatottságot.

A továbbiakban rámutatott arra, hogy milyen hatalmas erőt képvisel a béke tábora, melynek a vezetője a nagy Szovjetunió, élén Sztálin elvtárssal. {Az asszonyok ütemes tapssal éltették Sztálint.)

Bódi elvtársnő nógrádsza- káli bíró, képviselőjelölt szólt hozzá a beszédhez és rávilágított arra, hogy nekünk nemcsak papíron van meg a nők egyenjogúsága, hanem a valóságban is. Az MDP részéről Gergely Dénes elvtárs hívta fel a jelenlévők figyelmét a reakció mesterkedéseire ős javasolta, hogy az asszonyok versenyszerűen végezzék a választási munkájukat.

A gyűlés lelkes hangulatban ért véget, mely a Salgótarjáni asszonyok seregszemléje, tüntetése volt a béke és a függetlenség mellett.

Anyák Napja

alkalmából május 8án Salgótarjánban mind a 11 iskola megvendégeli a gyermekeket és minden anyát szeretettel elvár.

„Megmutatjuk, hogy Rákosi

és a Népfront mellett állunk“

Középparasztságunk mentesült a mezőgazdaságfejlesztési

Járadék fizetés alól

Rákosi felvtára javaslatára nagyjelentőségű rendeletét hozott n legutóbbi minisztertanács. Az eddig fennál.ó rendelkezések értelmében a 15 holdnál nagyob földdel rendelkező parasztok mezőgazdaságiéjlesz. tési járulékot fizettek, Rákosi Mátyás elvtárs javaslata alapján azonban 1949 január Ütői kezdődő hatállyal nem kel! ezt a járulékot fizetni annak, akinek földíérü'ete 15 kai- holdnál nagyobb, kataszteri tiszta jövedelme 150 koronánál több, de a 25 kát. ho.dat és • 350 koruna tiszta jövedelmet nem haladja meg.

A minisztertanács nagyjelentőségű rendeleté — mely megyénk középparasztságának túlnyomó részét érinti — igazo'ja, hogy az MDP és a népi demokrácia állama kézzelfogható tettekkel segiii a közép, parasztságot.

A rendelet l parasztság rétegei

között élénk visszhangra és őrömre talált, Szalmatercsen özv. Juhász Sándorné, miközben az újszülött kis libákat nézegeti Így mondja:

— Tizenhat hold földem van, a fiammal együtt dolgozunk rajta .., ránk 19 gondolt, ez a rendelkezés Nagyon örülök, hogy a kormányzat megmutatja, hogy mi középparasztok is hasznos tagjai vagyunk & országnak.

Á azomszédudvarban Kakuk Ferenc és ve je egy kocsikereket szerelnek össze és a beszélgetésre ők is felfigyelnek, mert a rendelet iájuk is vonatkozik.-—A választásoknál fogjuk meg. mutatni, hogy Rákosi Mátyás és a Népfront mellett állunk...

— Ez a rendelet azt bizonyítja, hogy nem vagyunk mostoha gyér, mekei a kormánynak és az ötéves terv keretén belül be Is bizonyít! juk, jó munkánkkal —mondja Séf,

főző Pálné Endrefalván, egyuer, ura nevében is beszél, aki éppen a határba ment,

— Ez a rendelet még élesebbel! megvonja a határt a kutak és zépparaszt között — így látja ?zí Lados László Gyula i8 holdas gazda Is.

— Rám sokan azt mondják, hogy én kulák vagyok.de én nem érzem magam annak. Mi középparaszíok látjuk, hogy bíznak bennünk a ve« zetők és ezért sokkal nagyobb munkakedvvel dolgozunk ...

Rákosi Mátyás s a kommunisták! újra bebizonyiíolták, hogy támogatják és segítik a dolgozó közép- parasztságot és megyénk közép« parasztsága ezért hálás lesz és 3 kisparasztsággal és a munkásosz* tállyal szövetségben harcol jobts jövő jéérti

Négy óv eredménye:

Megvertük a tőkét —

gyárat építettünk magunknak

Vagy 56 évvel ezelőtt létezett Sa'gótarján városában egy zálogház, melynek tulajdonosai nem elégedtek meg a „zaci” jól jövedelmező forgalmával, hanem még többet akartak keresni... így kezdték aztán meg Keszler, Böhm és Bauer urak irányításával a salgótarjáni gépgyár építését... Akkor 12—14 órát dolgoztak a munkások és úgy hajtőt, ták őket. mint a barmokat. De Keszleréknek még sem sikerült jól az üzlet. Hamarosan bedöglöttek és 4—5 év után egy Hirsen nevezetű vette át a telepet, akinek nevét a kőznyelven még ma is Őrzi a gyár.

Pola István és Korejcsik Herman elvtársak már majdnem az indulástól a gyárban dolgoznak és saját bőrükön érezték a tőkés kérlelhetetlen, kapzsi ma. Rátartását. Ha sokat dolgoztak, kevesett fizettek, ha ott akarták hagyni a gyárat, azzal fenyegették: „majd visszahozatjuk a csendőrökkel!”

Amikor a gyár magántulajdonból részvénytársasággá ment át, még tovább romlott a „melósok'’ hely. zete. Sokan voltak a koncra, mindenki nagy darabot akart magának szerezni... Hajtották a munkást. Megadta hozzá a jogot és lehetőséget a Horthy.rendszer!

Szabad volt a préda, szabad volt a kizsákmányolás,.. A háború aztán úgy ütött urak és hajcsárok közé, hogy beleszédültek és ahá. nyan voltak, annyifelé szaladtak.

De itthagyták az Ősszerombolt, kirabolt gyárat.., ügy gondolták, hogyha már az övék nem lehet, hát ne legyen a munkásságé sem. Persze rosszul számítottak... A dolgozók két keze és józan esze többet tud művelni, mint a tőkések élősdi hada.

Minden erővel hozzáfogtak .az üzem újjáépítéséhez... Nem ered. ménytelenül, mert

tudták, hogy maguknak csinálják!

— Bizony kétségbe voltunk esve, amikor megláttuk a romokat..., dolgoztunk éjjelt nappallá teve, 1? órát is egyfolytában, de nem számított ... Hogy kevés volt ^ pénz, élelem? —Nézzük meg most...— nevet csillogó szemmel Szeles István a kupoló kemencénél, ahol a tömör, szilárd vasat olvasztják lágyra, izzítják vörösre, mint a dolgozók harci lobogója...

Ennék az

olvasztókemencének *

|g meg van a maga története, mint mindegyik gépnek. A múlt évben

épült teljesen korszerű elgondolás szerint..; Vagy itt van sz ónozó* és húsőrlőözem, vagy a sok új gép a gépműhelyben... A sa fialó gépel, a hegesztődinamó, a lég« síírítők, mind-mind a felszabadulás után épültek ... Vagy nézzük meg az új szerszámokat, amelyek« kel 8—10 százalékos önköltség* csökkentést ért el a gyár... Aztán itt készültek a nagyteljesítményű csiszológépek, meg még sok min. den más, amit nerri lehet felsorolni.

Nógrádi elvtárs, aki többed ma« gával alaposan kivel!« részéi ezekből a munkákból, így szögez! ie se eredményeket;

— A termelés szempontéból ez azt jelenti, hogy most már zökkenés nélkül tudunk dolgozni...

Es azt f«.*ntl, hogy a mim-o nem volt hiába való, hogy több kenyér van, hogy főbb a ruha, hogy megvertük a b'kéi és építettünk gyárat — a magunk hasznára!,. „

(balog)

A Salgótarjáni kereskedelmi megyénk legkiválóbb középiskolája

Szombaton délután a kereskedelmi iskolában ünnepség keretében leplezték le a kereskedelem és szövetkezetügyi minisztérium állal aján. dékozott Rákosi Mátyás képet.

A középiskolák versenye*1 bői a kereskedelmi iskola ke* rült ki győzte:en, így büszke öntudattal vallhatják magú« kának a diákság nmry barát» iának, Rákosi Mátyásnak fényképét.

A politikai fejlődés - több termelés

József lejtős az ország első bányája

Az ország figyelme Ismét Salgótarján felé irányul Az ország becsületes dolgozói ismét Salgótarjánra tekintenek. Az érdeklődés középpontjában a József lejtős akna dolgozói állnak, akik újra beb:zo- nyitották, hogy készek az újabb harcra és ezt ez újabb harcot a széncsatában meg is nyerték azzal, hogy az ország első üzemel közé emelkedtek fei.

— Hogyan érték el ezt ez eredményt? — kérdezzük Kerner Lajos párttitkár elvtárstól,

— Már a felszabadulás után I* megértették a dolgozók — feleli —, hogy miért kell többet termeim, do most a tagfelülvizsgálat után fokozottabban áll ez. A dolgozók sokat tanulnak, önludatosabhak i*t. tek. Ebből a munkából oroszlánrészt vállalt Kerekes Jenő ilz»mj párttilkár, Andó Gyurka üb rlnftk. Boros Lajos propagandavezetfl elv.

társak, akik a dolgozókat íezettéK,. irányították, tanítottál,. Mi inna« arra törekszünk, tingy a Szakszer« vezet rén4urfi&i|6ját. amelyet Poslioffijrlk Ma*«? Sándor Pál vetangazgaU hoztak e!

végír geztfei t-rrgtarrkauufc*

Kereke« Jenő táv tár* « zásílá átvétel ok or “gitMíéi eail hagy a harcot Uwáht <;*zAk ár *#nd«a eie« iákkal g MOcisiiznM* építtet"! fug« rwU nutuirálkraiari

Népfront: Béke, J, boldogságI