Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-21 / 16. szám

Ara 60 IIIMr 1949 Április 21 V. évlalyiBi 16. tz. A magyar nép egy all választási programunk mögé Rákosi elvtárs hatalmas beszéde Angyalföldön az MDP első választási nagygyűlésén Kedden este az ország minden 'dolgozójának figyelme Angyal­föld felé fordult. A Láng-gyár sporttelepén Rákosi Mátyás elv- társ, a Magyar Dolgozók Párt­jának főtitkára, a magyar nép , nagy tanítója és vezetője, mon. ■ dőtt beszédet ,s ezzel megindí tóttá a választási kampányt. N ógrádllont vármegye dolgozói ladder, este a falvakban és városok­ban ráádió mellett ülve csoportok­ban hallgatták a magyar nép nagy vezérének, Rákosi Mátyásnak vá- as-tási beszédét. Gondolatban együtt í jeneztek és tapsoltak az angyal fcidi dolgozókkal. Megyénk népe is tudatában van annak, hogy amit Rá­kosi Mátyás s a kommunisták ígér . nek, terveznek, az mind valóra vá- Itk. így van ez megyénkben is Az elmúlt négy esztendő eredményei igazolják ezeket. Most is bízva álla­nak Rákosi Mátyás mellé az ötéves terv megvalósításáért, a béke meg­védéséért, csatasorba állanak a Nép. front győzelméért. Amikor Rákosi Mátyás eiv- társ a zsúfolásig megtelt sport, pálya emelvényén megjelent, per. ceken keresztül szállott felé tíz­ezrek torkából.a szeretet, a bá'a, á ragaszkodás és büszkeség üd­vözlése, a munkában edzett, to­vábbi harcokra kész öntudatos munkások ' köszöntése. Lelkesen köszöntötték a megjelent köz­társasági elnököt és a Párt Poli­tikai Bizottságának többi tagját. Amikor Marosán György meg­nyitó szavaiban üdvözölte a dol­gozó nép vezérét, újból perce­ken át zúgott léirhataWán lelke­sedéssel,. magávalragadó erővel az ütemes kiáltás: ,,Éljen Rá­kosi!” „Éljen Rákosit’ Majd el­hallgatott az ünneplés. Rákosi elvtárs megkezdte beszédét. 1 Magyar Dolgozók Pártja a nép állásfoglalását kéri Kedves Elvtársak, Kedves Hallga­tóim! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a nagy döntő kérdéseket végrehajtásuk előtt közvetlenül a dolgozó tömegek elé tárja. Lehető­séget akar adni ezzel arra, hogy a «nunkásnép neesak idejekorán érte­süljön arról, amit az ország érdeké­ben termi kívánunk, hanem módja legyen a feltett kérdéseket megtár gyűlni, véleményét nyilvánítani és áliastfoglalni hozzá- S mert most, a magyar népi de­mokrácia újra nekigyiirkőzik, hogy clyan nagy feladatokat oldjon meg, rneiyek megvalósításához minden dolgozó összefogott ereje szükséges, a választásokkal kapcsolatban az I egész ország elé visszük őket. Eddigi eredményeinket a dolgozó nép helyeslőén jóváhagyja ílákosi Mátyás ezután utalt az an­gyalföldi beszédek tradícióira, majd így folytatta; ’— Uj választást javasoltunk, hogy megkérdjük dolgozó népünket; he- lyeslie azt az utat, melyet pártunk pz utolsó két esztendőben mutatott Hozzájárul-e ' ahhoz az ötéves terv- ttaz, melyet népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséért kidol­goztunk és jóváhagyja-e azt a béke- politikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunk. Végül meg akar­juk kérdezni az országot arra vo­natkozólag, hogy rábízza-e a felada­tok teljesítését és a további kor­mányzást arra a Magyar büggetlen- *ágs Népfrontra, amelyet pártunk és a* ipari munkásság vezetésé alatt a dolgozó nép létrehozott,. — Ami a megtett utat, az eddigi eredményeket illeti, nem kételkedünk benne, hogy a választásokon a magyar dolgozó nép ezeket helyeslőén jóváhagyja. —■ Az elmúlt esztendőben nem­csak megvédtiik városiján és falun a demokrácia vívmányait, hanem to­vább is fejlesztettük őket. Különö­sen őriztük a földosztás eredményeit, visszavertük mindazt a kísérletet, mely a kiosztott földeket el akarta venni az njgazdáktól. Jelszavunkat; »Földet vissza nem adunk« ponto­san betartottuk- Hazánk politikai és gazdasági életéből fokozatosan kiszorítottuk a tőkés, nagybirtokos reakció és a nyugati imperialsták 1 képviselőit. Munkások és parasztok magas postaiakban Különböző külföldi tőkés lapok ifogásaival kapcsolatban -— nm­ekben azt sérelmezik a külföldi iperiaiisták, hogy Magyarországon ryre több munkás és paraszt kerül .skola nélkül« magas pozíciókba, ákosi Mátyás kijelentette: az utánpótlás a jövőben méginkább a munkásokból és parasztokból fog kike­rülni. — Ezeket k mérges támadásnak induló cikkeket — mondotta Rákosi Mátyás — mi nyugodtan dicséretnek vesszük s hozzátehetjük: vegye szemügyre a magyar dolgozó nép életének bármely szakaszát a rossz­akaratú külföldi újságíró, mindenütt hasonlót talál. így például 1948— 49-es. tanévben a katonai főiskola kon — ahol őt, vagy tíz évvel ez­előtt a magyar nagybirtokosok és nagytőkések fiai birtok kizárólagos- sági joggal —- ma a hallgatók 89 százaléka munkás és parasztszárma- zásm Delaozé asszenyniük neiáitiÉk o helyiket . 'A magyar népi demokrácia nem­csak arra büszke, hogy a dolgozó bép gyermekei előtt minden kaput szélesre nyitott, hanem arra is, hogy egyre növekvő méretekben valósítja meg a nők egyen­í Ó j, •— Az első asszonybírónak, az első asszonypolgármesternek, vagy főispánnak a csodájára jártak, sói meg is mosolyogták, különösen ha az illető 4—5 éve még bóresasz- szony volt és ma is fejkendőt vi- *"4. A/.ó-ss. kiderül boiv . ezeknek az asszonyoknak legtöbbje nagyszerűen meg­állja a helyét, s tekintélyt, elismerést biztosított ma­gának. A tavaszi, mezőgazdasági kiálliiá- son beszeltem egy traktorkezelő lánnyal, aki munkaruhában állt a traktor- pieiiett. Megkir<Jezíem tő­le: imponál-e a falubeli lányoknak, mire magabiztos mosollyal ezt vá­laszolja: „Imponálok én bizony a legényeknek is”. Ugyanígy impo­nálnak a mi női polgármestereink, főispánjaink és ha továbofejlődnek, remélem nemsokára imponálni fognak a mi női államtitkáraink és minisztereink is. — A magyar demokrácia erejét azon is mérjük, hogy a munkások, a dolgozó pa­rasztok és gyermekeik mennyire foglalják el a ve­zető posztokat. Ezen belül külön mértékül szolgál az az arány, amely nőknek jut ezekből a posztokbóL Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy népi demokráciánk erejét — mint a meleget a hőmérőn — szám­szerűen le lehet olvasni arról a sze­repről, melyet benne a nők visz­nek. És mi rajta leszünk, hogy ez a szerep, a dolgozó nők szerepe a jövőben gyorsan növekedjék. Politikánk alapja a munkás-paraszt szövetség — Tudjuk, hogy amit elértünk az csak a kezdet, eredményeink mellett természetesen gyengesé­geink és hiányosságaink is vannak, így például a közellátásban a ku. Iákok meglehetős sikerrel játszot­ták ki intézkedéseinket, ami ser-' tés és zsírbiányra vezett. Ezc-n a téren is rendet te­remtünk azonban és kikü szöböljük a hibákat, fiatal államgépezetünkből is. — Az is előfordult, hogy legjobb szándékaink a végrehajtás során a visszájtikra fordultak. A mi po­litikánk alapja munkás-paraszt szövetség. Amikor a dolgozó <­rasztságunk megvédésére a kulá- kok elíen egy sor rendszabályt fo­ganatosítottunk, gyakran megtör­tént, hogy szövetségesünket, a kö- zéDDarasztokat is sgv kalap alá — Abban a mértékben, ahogy rendet csináltunk saját portánkon, ahogy megszilárdítottuk a népi demokrácia alapjait, olyan mértékben nőtt meg hazánk nemzetközi súlya és tekintélye. Ezt tükrözik azok a barátsági szer. ződések, melyeket a béke megvé­désére és egymás kölcsönös meg­segítésére a népi demokráciák álla­maival és elsősorban felszabadí­tónkkal, a hatalmas Szovjetunióval kötöttünk. Egy ilyen szerződést ir. Urak országából ­Rákosi Mátyás ezután rámuta­tott arra, hogy a magyar népi de­mokrácia 4 esztendei eredményei­nek felsorolásánál egv percig' sem szabad szem elől téveszteni, hogy a sikerek csak úgy voltak elérhetők, hogy mögöttünk állott segítő és védő kezé­vel felszabadítónk: a Szov­fogták a. kulákokkal. Mi élesen felléptünk aí ilyen hibák ellen, melyek csak demokráciánk egész-4 séges fejlődését zavarják. tunk alá most északi szomszédunk-» kai, a csehszlovák népi demokrá» ciával. Ez a szerződés még külön! siker a magyar népnek, rncrt hiszem a Csehszlovákiával való jóviszo-: nyunkat esztendőkön, keresztül meg tudta zavarni a reakció. Ez a szerződés most megJ nyitotta az utat a két egy' másrautalt ország barátsá-4 gának elmélyítésére s nagy győzelme a magyar és csehszlovák demokráciának, • ai- egész világbékefrontnak..- dolgozók hazája jetunió. — Eddigi munkánk eredményei romok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók, hazája. Ezért; nézünk nyugodtan a választások elé, mert biztosak vagyunk ub- ban, hogy. eddigi elvégzett mun­kánkat a dolgozó nép helyesli és jó*, váhagyja. Ä szövetkezés a legjobb és egírellen út a dolgozó parasztság felemelésére Ezután arról beszélt Rákosi Má­tyás, hogy az ötéves terv beruházá- srinak eredményeképpen teljesen mnyjjövekednek a mezőgazdaság termelési átlagai. Ezen belül azon­ban óriás! az eltolódás, mert az ál­lami brtokokon 80, a szövetkeze­tekben 35, az egyéni parasztgazdasá­gokban viszont., csak 11 százalékkal nőnek a termésátlagok. Az egiéni parasztgazdaságok las­sú fejlődé; e — mondta Rákosi Ma­tyi» — azzal függ össze, hogy a gazdaságok több mint 88 százaléka 10 holdon aluli és 1—1 gazdaság maga gyakran 5—10 vagy annál is nagyobb számú parcel­lára van eldarabolva. Az ilyen birtokokon rendkívül ne­héz, gyakran lehetetlen modern me,.őgazJcsági gépeket és modem termelési módokat alkalmazni. A szí.szórt kisparaszti gazdálkodási , meglassítja, hátráltatja egész gazda­sági életünk és népünk életszinvona- lár.-k gyorsabb fejlődését. M; azt akarjuk, hogy minden do.gozó paraszt rendelkezzen a leg­modernebb termelő eszközökkel, gé­pekkel. Részesüljön mindabban, amit a városi kultúra nyújtani tud. Legyen vil­lanyvilágítása és vízveze­téke, álljon rendelkezésére kórház, orvos, szülőotthon, mozi, sporttelep, legyen a házban rádió, iia, leányai előtt álljon nyitva az érvé­nyesülés és előrejutás mindazon lehetősége, amit a város nyújt, maga és csa­ládja részesüljön mindab­ban a társadalombiztosítás­ban, aggkori biztosításban és egyéb állami biztosítás­ban, istápolásban, amit a városban kapnak. Szí rintünk ezeket csak a szövetke- zérón keresztül bírja a dolgozó pa­rasztság megszerezni és még nőni haiícttunk más tervet —1 mert máj tejv nincs is —, mely mindezt szá­munkra biztosítani tudná. — Biz!osak vagyunk benne, hogy a dolgozó parasztság előbb vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek * meggyőződésnek hatása alatt önként, magától log rátérni a társas, a körös gazdálkodásra. Mi segíteni fogunk altban, hogy, meggyőződjön erről, de óvakodunk attel, hogy dolgozó parasztságunkat unszoljuk a szövetkezésre. Több, mint félmillió ember, elsősorban a falusi nép gyermekei jutnak szakkép* zettséghez, vagy magasabb műveltséghez öt esztendő alatt. Megnőtt hazánk nemzetközi súlya

Next

/
Thumbnails
Contents