Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-21 / 16. szám
Ara 60 IIIMr 1949 Április 21 V. évlalyiBi 16. tz. A magyar nép egy all választási programunk mögé Rákosi elvtárs hatalmas beszéde Angyalföldön az MDP első választási nagygyűlésén Kedden este az ország minden 'dolgozójának figyelme Angyalföld felé fordult. A Láng-gyár sporttelepén Rákosi Mátyás elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, a magyar nép , nagy tanítója és vezetője, mon. ■ dőtt beszédet ,s ezzel megindí tóttá a választási kampányt. N ógrádllont vármegye dolgozói ladder, este a falvakban és városokban ráádió mellett ülve csoportokban hallgatták a magyar nép nagy vezérének, Rákosi Mátyásnak vá- as-tási beszédét. Gondolatban együtt í jeneztek és tapsoltak az angyal fcidi dolgozókkal. Megyénk népe is tudatában van annak, hogy amit Rákosi Mátyás s a kommunisták ígér . nek, terveznek, az mind valóra vá- Itk. így van ez megyénkben is Az elmúlt négy esztendő eredményei igazolják ezeket. Most is bízva állanak Rákosi Mátyás mellé az ötéves terv megvalósításáért, a béke megvédéséért, csatasorba állanak a Nép. front győzelméért. Amikor Rákosi Mátyás eiv- társ a zsúfolásig megtelt sport, pálya emelvényén megjelent, per. ceken keresztül szállott felé tízezrek torkából.a szeretet, a bá'a, á ragaszkodás és büszkeség üdvözlése, a munkában edzett, további harcokra kész öntudatos munkások ' köszöntése. Lelkesen köszöntötték a megjelent köztársasági elnököt és a Párt Politikai Bizottságának többi tagját. Amikor Marosán György megnyitó szavaiban üdvözölte a dolgozó nép vezérét, újból perceken át zúgott léirhataWán lelkesedéssel,. magávalragadó erővel az ütemes kiáltás: ,,Éljen Rákosi!” „Éljen Rákosit’ Majd elhallgatott az ünneplés. Rákosi elvtárs megkezdte beszédét. 1 Magyar Dolgozók Pártja a nép állásfoglalását kéri Kedves Elvtársak, Kedves Hallgatóim! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a nagy döntő kérdéseket végrehajtásuk előtt közvetlenül a dolgozó tömegek elé tárja. Lehetőséget akar adni ezzel arra, hogy a «nunkásnép neesak idejekorán értesüljön arról, amit az ország érdekében termi kívánunk, hanem módja legyen a feltett kérdéseket megtár gyűlni, véleményét nyilvánítani és áliastfoglalni hozzá- S mert most, a magyar népi demokrácia újra nekigyiirkőzik, hogy clyan nagy feladatokat oldjon meg, rneiyek megvalósításához minden dolgozó összefogott ereje szükséges, a választásokkal kapcsolatban az I egész ország elé visszük őket. Eddigi eredményeinket a dolgozó nép helyeslőén jóváhagyja ílákosi Mátyás ezután utalt az angyalföldi beszédek tradícióira, majd így folytatta; ’— Uj választást javasoltunk, hogy megkérdjük dolgozó népünket; he- lyeslie azt az utat, melyet pártunk pz utolsó két esztendőben mutatott Hozzájárul-e ' ahhoz az ötéves terv- ttaz, melyet népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséért kidolgoztunk és jóváhagyja-e azt a béke- politikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunk. Végül meg akarjuk kérdezni az országot arra vonatkozólag, hogy rábízza-e a feladatok teljesítését és a további kormányzást arra a Magyar büggetlen- *ágs Népfrontra, amelyet pártunk és a* ipari munkásság vezetésé alatt a dolgozó nép létrehozott,. — Ami a megtett utat, az eddigi eredményeket illeti, nem kételkedünk benne, hogy a választásokon a magyar dolgozó nép ezeket helyeslőén jóváhagyja. —■ Az elmúlt esztendőben nemcsak megvédtiik városiján és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovább is fejlesztettük őket. Különösen őriztük a földosztás eredményeit, visszavertük mindazt a kísérletet, mely a kiosztott földeket el akarta venni az njgazdáktól. Jelszavunkat; »Földet vissza nem adunk« pontosan betartottuk- Hazánk politikai és gazdasági életéből fokozatosan kiszorítottuk a tőkés, nagybirtokos reakció és a nyugati imperialsták 1 képviselőit. Munkások és parasztok magas postaiakban Különböző külföldi tőkés lapok ifogásaival kapcsolatban -— nmekben azt sérelmezik a külföldi iperiaiisták, hogy Magyarországon ryre több munkás és paraszt kerül .skola nélkül« magas pozíciókba, ákosi Mátyás kijelentette: az utánpótlás a jövőben méginkább a munkásokból és parasztokból fog kikerülni. — Ezeket k mérges támadásnak induló cikkeket — mondotta Rákosi Mátyás — mi nyugodtan dicséretnek vesszük s hozzátehetjük: vegye szemügyre a magyar dolgozó nép életének bármely szakaszát a rosszakaratú külföldi újságíró, mindenütt hasonlót talál. így például 1948— 49-es. tanévben a katonai főiskola kon — ahol őt, vagy tíz évvel ezelőtt a magyar nagybirtokosok és nagytőkések fiai birtok kizárólagos- sági joggal —- ma a hallgatók 89 százaléka munkás és parasztszárma- zásm Delaozé asszenyniük neiáitiÉk o helyiket . 'A magyar népi demokrácia nemcsak arra büszke, hogy a dolgozó bép gyermekei előtt minden kaput szélesre nyitott, hanem arra is, hogy egyre növekvő méretekben valósítja meg a nők egyení Ó j, •— Az első asszonybírónak, az első asszonypolgármesternek, vagy főispánnak a csodájára jártak, sói meg is mosolyogták, különösen ha az illető 4—5 éve még bóresasz- szony volt és ma is fejkendőt vi- *"4. A/.ó-ss. kiderül boiv . ezeknek az asszonyoknak legtöbbje nagyszerűen megállja a helyét, s tekintélyt, elismerést biztosított magának. A tavaszi, mezőgazdasági kiálliiá- son beszeltem egy traktorkezelő lánnyal, aki munkaruhában állt a traktor- pieiiett. Megkir<Jezíem tőle: imponál-e a falubeli lányoknak, mire magabiztos mosollyal ezt válaszolja: „Imponálok én bizony a legényeknek is”. Ugyanígy imponálnak a mi női polgármestereink, főispánjaink és ha továbofejlődnek, remélem nemsokára imponálni fognak a mi női államtitkáraink és minisztereink is. — A magyar demokrácia erejét azon is mérjük, hogy a munkások, a dolgozó parasztok és gyermekeik mennyire foglalják el a vezető posztokat. Ezen belül külön mértékül szolgál az az arány, amely nőknek jut ezekből a posztokbóL Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy népi demokráciánk erejét — mint a meleget a hőmérőn — számszerűen le lehet olvasni arról a szerepről, melyet benne a nők visznek. És mi rajta leszünk, hogy ez a szerep, a dolgozó nők szerepe a jövőben gyorsan növekedjék. Politikánk alapja a munkás-paraszt szövetség — Tudjuk, hogy amit elértünk az csak a kezdet, eredményeink mellett természetesen gyengeségeink és hiányosságaink is vannak, így például a közellátásban a ku. Iákok meglehetős sikerrel játszották ki intézkedéseinket, ami ser-' tés és zsírbiányra vezett. Ezc-n a téren is rendet teremtünk azonban és kikü szöböljük a hibákat, fiatal államgépezetünkből is. — Az is előfordult, hogy legjobb szándékaink a végrehajtás során a visszájtikra fordultak. A mi politikánk alapja munkás-paraszt szövetség. Amikor a dolgozó <rasztságunk megvédésére a kulá- kok elíen egy sor rendszabályt foganatosítottunk, gyakran megtörtént, hogy szövetségesünket, a kö- zéDDarasztokat is sgv kalap alá — Abban a mértékben, ahogy rendet csináltunk saját portánkon, ahogy megszilárdítottuk a népi demokrácia alapjait, olyan mértékben nőtt meg hazánk nemzetközi súlya és tekintélye. Ezt tükrözik azok a barátsági szer. ződések, melyeket a béke megvédésére és egymás kölcsönös megsegítésére a népi demokráciák államaival és elsősorban felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval kötöttünk. Egy ilyen szerződést ir. Urak országából Rákosi Mátyás ezután rámutatott arra, hogy a magyar népi demokrácia 4 esztendei eredményeinek felsorolásánál egv percig' sem szabad szem elől téveszteni, hogy a sikerek csak úgy voltak elérhetők, hogy mögöttünk állott segítő és védő kezével felszabadítónk: a Szovfogták a. kulákokkal. Mi élesen felléptünk aí ilyen hibák ellen, melyek csak demokráciánk egész-4 séges fejlődését zavarják. tunk alá most északi szomszédunk-» kai, a csehszlovák népi demokrá» ciával. Ez a szerződés még külön! siker a magyar népnek, rncrt hiszem a Csehszlovákiával való jóviszo-: nyunkat esztendőkön, keresztül meg tudta zavarni a reakció. Ez a szerződés most megJ nyitotta az utat a két egy' másrautalt ország barátsá-4 gának elmélyítésére s nagy győzelme a magyar és csehszlovák demokráciának, • ai- egész világbékefrontnak..- dolgozók hazája jetunió. — Eddigi munkánk eredményei romok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók, hazája. Ezért; nézünk nyugodtan a választások elé, mert biztosak vagyunk ub- ban, hogy. eddigi elvégzett munkánkat a dolgozó nép helyesli és jó*, váhagyja. Ä szövetkezés a legjobb és egírellen út a dolgozó parasztság felemelésére Ezután arról beszélt Rákosi Mátyás, hogy az ötéves terv beruházá- srinak eredményeképpen teljesen mnyjjövekednek a mezőgazdaság termelési átlagai. Ezen belül azonban óriás! az eltolódás, mert az állami brtokokon 80, a szövetkezetekben 35, az egyéni parasztgazdaságokban viszont., csak 11 százalékkal nőnek a termésátlagok. Az egiéni parasztgazdaságok lassú fejlődé; e — mondta Rákosi Matyi» — azzal függ össze, hogy a gazdaságok több mint 88 százaléka 10 holdon aluli és 1—1 gazdaság maga gyakran 5—10 vagy annál is nagyobb számú parcellára van eldarabolva. Az ilyen birtokokon rendkívül nehéz, gyakran lehetetlen modern me,.őgazJcsági gépeket és modem termelési módokat alkalmazni. A szí.szórt kisparaszti gazdálkodási , meglassítja, hátráltatja egész gazdasági életünk és népünk életszinvona- lár.-k gyorsabb fejlődését. M; azt akarjuk, hogy minden do.gozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelő eszközökkel, gépekkel. Részesüljön mindabban, amit a városi kultúra nyújtani tud. Legyen villanyvilágítása és vízvezetéke, álljon rendelkezésére kórház, orvos, szülőotthon, mozi, sporttelep, legyen a házban rádió, iia, leányai előtt álljon nyitva az érvényesülés és előrejutás mindazon lehetősége, amit a város nyújt, maga és családja részesüljön mindabban a társadalombiztosításban, aggkori biztosításban és egyéb állami biztosításban, istápolásban, amit a városban kapnak. Szí rintünk ezeket csak a szövetke- zérón keresztül bírja a dolgozó parasztság megszerezni és még nőni haiícttunk más tervet —1 mert máj tejv nincs is —, mely mindezt számunkra biztosítani tudná. — Biz!osak vagyunk benne, hogy a dolgozó parasztság előbb vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek * meggyőződésnek hatása alatt önként, magától log rátérni a társas, a körös gazdálkodásra. Mi segíteni fogunk altban, hogy, meggyőződjön erről, de óvakodunk attel, hogy dolgozó parasztságunkat unszoljuk a szövetkezésre. Több, mint félmillió ember, elsősorban a falusi nép gyermekei jutnak szakkép* zettséghez, vagy magasabb műveltséghez öt esztendő alatt. Megnőtt hazánk nemzetközi súlya