Szabad Nógrád, 1949. március (5. évfolyam, 9-13. szám)

1949-03-31 / 13. szám

fia a rakásosztály mm alar, a Bolsevik Párt útján kell haladnia Orbán László elvtárs előadása zárta be a párttőrténetl előadássorozatot Erdfffűz I Sjtokolyán 22 én erdőtűz ütött ki Az erdő területéből kb. -10 hold te­órbátr László elvtö-s előadásával tyejezrdötl be Budapesten »A Boise vtlt Fán ólja« című előadássorozat Orbán elvtárs rávilágított arra, bogy a Bolsevik Párt története űitira. taló a munkásosztály győzelméhez, * kapitalizmus megdöntéséhei, a szoeialnmus felépítéséhez vezető egyedül lehetséges úton. \ Bolsevik Párt harci tapasztala, fainak helyességéi a legnagyobb hívó, a történelem* igazolta és ezek a tapasztalatok vitték diadalra a szocializmus ügyét a világ legerő-jj leghatalmasabb, leghaladottabb országában, a Szovjetunióban. To­vábbra is követőijük kell Lenin és Sztálin utasításait, a mi viszonyaink, ra kell alkalmazni harci tapaszta­latainkat. Ha a unmíasosztály győzni akar, a Bolsevik Párt útján kell járnia ■— mondotta Orbán elv.ars. — Aki erről az útról letér, az impe­rializmus szolgájává, a munkás­osztály árulójává vélik. Erre figyelmeztet Tito és a nyugat- európai jobboldali szocildemokra- ták példája. H Győztünk ős győzni fognak, mert Lenin és Sztálin zászlaja alatt Rá kosi Mátyás vezeti pártunkat fejezte be óriási lelkesedéssel foga­dott beszédét Orbán László. Nógrid a Szabad «égért ■Újabb összegek érkeztek be a Salgótarjánt járásból a Járási Bi­zottsághoz a Szabad Nép új ottho­nának javára. A baglya saljai Mf)P JO, szakszervezet 10ft, bárttai MDP 10D, szabszervezet 5(!„ a pogonyi MDP 2CF, a Nsgybltony—saonrosjw oki MDP 150, a nagybátonvi 3zak. szervezőt 200 forintot küldtek be, A rétsági rendőrkapitánysághoz tar­tozó réndőrbajtársak 655 forintot gyűjtöttek ét fizettek be. I lölMvesszövetkezetnél jelentkezőnek a dolgozó parasztok a sertéshizlalási és tenyésztési akcióra A nemzeti vállalatok a földmű, ivesszövetkezeteken* keresztül ki. -zárói«# dolgozó parasztokkal, jós­éi középparásztokkal sertéshizla­lási és eertésten vész lesi szerződé­seket kötnék. A szerződéseket ,cp.sk, a földműves szövetkezetek köthetik a gazdákkal, mégpedig kizárólag dolgozó parasztokkal. Mindkét abc? <5 kedvezményeket tartahnaz a dolgozó parasztság számára azzal a megkötéssel, hagy egy gazda a htzlatási akció­nál legfeljebb á. a tenyésztés! akciónál 3 sertést köthet le. Az akció már megkezdődött, jttentkezni a fcttimíív.esszövetke­zet éketél lehet. A lengyel villamosipar hatalmas fejlődése Vilianiosenergia élteti az ipar­telepeket. villanyáram nélkül sö­tétek á falvak. Az állandóan fej­lődő lengyel iparnak s a villáihoz energia szolgálatába bekapcsolt falvaknak egyre fokozottabb meny- nyiségü villamosenergiára van szükségük. A hároméves íe*V éppen ezért bizonyos mértékig t-isőbbséget biztosított a villamos, energiatermelés fejlesztésének. A .németek a négy erűmülelépeket le­rombolták, berendezésüket elszál­lították, súlyosan megrongálták az íjosztóközpontokat. A visszaszer­zett területeken több nagy erőmű­tek'p került a népi Lengyelország birtokába, a magasfeszültségű ve­zetékhálózat hossza 50 százalékkal növekedett. & i94?.beil 6.S milliárd kWh, 1943- ban 7.1 milliárd kwh voll a terme­lési eredmény. Ebben az évbén el­érik a 8.4 milliárd kwh-t. Az egy lore jutó vilíaniosenerg!afogy?sz- tas 1939-ben 106, 1946-ban 133, 1947-befi már 276 kwh volt, ÍG19 végére már 330 kwh-ra növekszik a fejenkénti fogyasztás. Sokszáz kilométerrel növekedett n magasfeszültségű táVveíétákes.» számtalan eZcffet . az Biaesóftyfe- szültségü vonalak hossza, Nnfnso­kára jGdask-ig terjed a szllííwi centfáíé . magasFeszilllségü veze­téke. Rövideseit beszerelik zz új turbogenéráíorokat, üjabb hydra, likus erőműi elepek épülnek. A viüaínosíöfir tízéves tervének vé­gén 508 kwh-t ér el a fejenkinti termelés. A falvakat áliamköltsí* gén villamosítják. A felszabadulás óta 6000-nél több községben gyű! tak ki a villanyégö'k, holott- a há­ború előtt 19 év alatt mindössze 1100 faluba vezettette be a kor. fnáhyzat a villanyáramot. A liá- rofpéves terv végén Í1.3Q0-ra gyarapszik'. a vjllaniosított ,en- gye! fej vak száma. A lengyel energetikai Ipaf már olt lart, hogy a belföldi fogyasztás párat­lan arányú növelésével egyidejű­leg villamosenergiát exportál a baráti Csehszlovákiának. rülei égett le. A felbecsült kár 15 ezer forint. A rendőrség letartózta­tásokat végiéit. Ugyancsak Kisma­ros és Nógrádverőce között erdő.űz ütött ki. A falu lakossága is kivette részét az oltásból. Az iskolások példannilatéan mentik valamennyien a színhelyre megakadályozni a ’ tűz továbbterjedését. Mocsári eivtárs párttitkár irányításával sikerül? megakadályozni a tűz elharapódzó, sát. A Kitti,irtván fölött lévő vPályi« erdőben vasárnap délben tő* ütött ki. Az oltáshoz kivonult a salgó- iarjáiii tűzoltóság és a falu lakos sága is. Salgótarjánban bé főn dél előtt a bányafeusíély felett kigyul­ladt az erdő. A tűzoltóság a tüz-tt hamarosan mcezümcíte. Jó munkát végeztek irt a kerekcdelmi i-kola tanulói. Az 1919-es proletárdiktatúra idejéből közöl eredeti plakátokat, újságokat, kiadványokat és képe­ket a Magyar Tanácsköziársaság- rót a Pártmunkás legújabb száma. Közli továbbá Lennr.ék a magyar munkásokhoz intézett üdvözletét, valamint a „Sarló ős Kalapács*’-bar* Lilé­ben megjelent cikket: ,,A magy*'- országi proletárdiktatúra 18. év­fordulója és a demokráciáért ví­vott harc” címmel és több mun­kás visszaemlékezését a Magyar Tanácsköztársaságra. A lap további része még sok fontos, aktuális kérdéssel foglal­kozik, A „Pártmunkás” előfizetési dija negyedévre 3 forint, esopor. tos előfizetés havi 1 forint. Kiadó- hivatal Budapest, IV., Deák Fa- renc u. lő. Csekkszámla száma 17.5)1. A zugival Sterzes lultekiesili az eSőinsnvzaiei A sagyvai körtet hányái március­ban 2.1-5 százalékkal túlteljesítették az előirányzatot- Ha figyelembe tesszük, hogy u Salgó—rónai kon céntrációs Munkálatok 5 helyen fog. latnak le termelőerőket, — ugyan- 11 kor as új bányák nyílása is ha­te lm as munkát követel, — akkor az dér, eredmény magasun kiemelke­dik a nógrádi szénmedence többi kerületét mellett. Elveszett egy női retíküi 26-án Zágy vapálfSlván a vatta toft, ’be. cSiilétes megtaláló fi pénzt meg­tarthat ia, az iratokat és egyéb tárgyakat pedig juttassa el Oyifr- csik vendéglőbe, ZagyvapáiüjAö. Ecseg az építés útjára tépett Uj élet indult meg Ecsegen. MegUsztult a szövetkezet a kulá- Hoktól és a spekulánsoktól. Len­dületesen folyik most már rninuea akadály nélkül az építés és a kulturális élet, A dolgozó paraszt­ság teljesíti az ütemtervet. A Népfront bizottsága a DÉFüSz-al együtt támaszt adva a doigozó parasztságnak, viszi előre a pa­rasztság ügyét. Legutóbb elfogad­ták Varsárty község versehykihí- vását és a község dolgozói is kihívták Cserhátszentivánt fftezőgázdasági versenyre. Nem tétlenkednék az asszonyok sem. Az újjáalakult MNDSz új veze­tőségével lendületes munkához kezdett. Óvoda létesítésén dolgoz­nak. Az ifjúság mind nagyobb szántban kapcsolódik be az EPÜliz széfve-zeíbc. Az úttörőkkel kar. öitve résztvesznok minden ünnep- ségefi, Most legutóbb újjáalakí­tották az iskola termeit. Estén­ként az iskolaépület termeit a dol­gozók zaja veri fel, hogy [áradsá- gos napi munkájuk után tanulják z az áitálúfios Iskola Ívméreteit. A község lakói dolgoítiak, Van ben­nük egy hatalmas éoil-5 ere, — Szabó Géza élvtárs az MDP tit­Kára az öntudatos dolgozókkal, a pedagógusokkal, a község vozétö- ségével jó munkái végez, mely­nek gyümölcse az, hogy az évszá­zadokon keresztül elnyomott népei fölrázta a tespedésböl és az épí­tés útjára vezette. Eladó 1800-ért egy DKV 200-l-s használt, üzemképes rnotoikerék­pár. Ivádi László, Má'ranovák bányatelep. Jelentős állomáshoz étkezett a Magyar Kommunista Párt vezetésével a munkásosz. táty harca 1948 március 26-átf. Ezen a napon jelentette bt- Sza- kasits Árpád eivtárs, az iparügyi minisztérium ideiglenes vezetője, hogy a legalább 100 alkalmazót. ’at foglalkoztató ipari vállalato­kat államosítják és élükre mun­kások soraiból kikerült vállalat, vezetőket állítanak. Jelentős esemény volt ez a népi demokrá­ciánk életében. A föld, a hártyák, a nagyüzemek után a középüze­mek is, — amelyek legnagyobb­részt tőkések kezében voltak — az álfám, a magyar nép kezét» kerültek. Mi telte szükségessé, hogy ezeket az üzemeket a nép tulaj­donába vegye? A magyar népi demokrácia rombadöntött ip.ná- nak helyre áHrására, a termelés szocialista átállása érdekében tervgazdálkodást kezdett, a kö­zépüzemek tulajdonosai — a tő­kések azonban ahol csak tehet­ték, gátolják, szabotálták a terv megvalósítását. N-agy összegűi célhiteleket vették fej az állam, fól, de nem az üzemek fejleszté­sére, a tervgazdálkodás eióre- mozdítására használták fel, ha­nem sjtekuláltak, profit r“V-*t nő, vélték vele. Ha most, egy év távlatából nézzük az államosítás jelentő­ségét, láthatjuk nagy hordeiejet és eredményeit. Ma már a gyár­ipar 85 százaléka az állampsíiott szektorhoz tartozik. Majtl 400 ezer dolgozót foglalkoztatnak az államosított üzemek, a nemzeti vállalatok. A dolgozók megmu­tatták, hogy felszabadulva a tő­kések kizsákmányolása alól, töb­bet, jobbat tudnak termelni. A tőkések kapzsi, egyéni ér­dekeket hajhászó kezdéményézé­sét felváltotta a munkásság kez­deményezése. A nmnkaverse- nyekben az ipari termelés 50 százalékkal emelkedett. A fcri- gátimozgalom, az észszerüsítük, munkásújítók jobbá, olcsóbbá tették a termelést. A munkások­ból lett vállalatvezetők bebizo­nyították, hogy alkalmasak az üzemek vezetésére, különben nem érhettük volna el azokat az eredményeket, amelyeket ma nfár elkönyvelhetünk. Megszűnt a tőkés termelés anarchiája, felváltotta azt a tervszerű szó, ciajista termelés, amely a ter­melékenység magasabb fokút etedményezi. A sikerek és eredmények mel­lett nem szabad észrevétlenül elmenni a hibák rneflett sem. Az önköltségcsökkentés tereit még mindig hiányosságok mu­tatkoznak. Nem kutattál« fel maradékfafanuj a dolgozók azo­kat « rejtett kapacitásokat, amc- lyek a termelést még gazdasá­gosabbá tehetik. A vállalatveze­tők jórésze megfeledkezett aerór, hogy mind szakmailag, mind politikailag képezniök kell magu­kat, hogy továbbra is megielvf- jenek azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a szocialista termelés irányítása előír. A har­cot tovább kelj folytatni a ter­melés frontján, éberen kell őr­ködni az elért eredmények fö­lött, nun-Jen nap arra keli (ibe. kcdniök a dolgozóknak, (rogy munkájuk nyomán a termeté- kenyseg emelkedjék, hogy a há­roméves tervet két és fej év alatt befejezhessék, hogy új len­dülettel, tapasztalatokkal felvér­tezve foghassunk hozzá a szo­cializmust még erfőe!jesebhc:i építő ötéves nemzetgazdasági terv végrehajtásához. ifa! öntözés? telepet állítanak fel a iin-lisza Mm és Tiszánti.sii A Gazdasági Főtanács bozaijúrii (ásóval a loldmívelésügyi minijzté- rittrn hat öntöaési-fcfeérleti telepet állít fel. tizek kísérleti eredményei­re támaszkodva állapi:ják majd meg az íltéves tért során létesítendő ön­töző rendszerek termelési irányait c módszereit. Kísérlett telep épül ébad szállá SOn és Nagytó: enyben, r> Duna'íisza közén, a Hortobágyon két telep, továbbá Szarvason ér Hódmezővásárhelyen. KljvliJlé-üknél irányadó volt. hogy talaj, és éghajlati adottságaik azonosuk legyenek az ötéves, terv sor.,n kiépülő öntöző tendszorrk uralkodó adottságaival. A telepek segítségével az öntözéses termelés a legrövidebb időn beiül megkezdőé dili. A MÁVAL kait máris gvárta- nak traktorral rgybeépbett 25 szí. vatlyut s ezek a most készülő gépelt az állami gazdaságok és szövetkece­lek tábláit és legelőit aszály esetén megfelelő esapadékmeirttvisósíel fog- iák ellátni. Mindig eseménye volt a mező " 1 gazdasági életnek a tavaszi merő- c gazdasági és áüakiállilás. Ma Kétszeres a jelentősége, mert a látvnnyosságszámba menő gvö nyőni teheneket, bikákat, sertésekét sib, már a kollektív gazdálkodás él barcoeai a füldmíivesstövetkezetek tagjai és a 1 újgazdák, tékát a szc- génjrpaZaszok állították ki. A kiállítás egyébként a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeit szemlél tette, amelynek fejlődési Tehetőségei ma még fel sem mérhetők, a sovány Előlegei kapnak szerződéses serfésliizlalásra a dolgozó parasztok Az állam a földmívosszövetkezetcken keresztül lehe tövé teszi a dolgozó parasztság bekapcsolódását a sertés hizlalásba. Ebben az akcióban kizárólag dolgozó parasztok vehetnek részt és a földmívcsszovstkezetekkel kötőit egyez­ségek hasonlóan történnek, mint a szerződéses termelés megkötése. Egy egy dolgozó paraszt 1—3 darab süldő fel hizlalására köthet szerződéit a iöidmívesszövelkezetekkel. A takarmány beszerzésére darabonként 300 forint előle get folyósítanak. Az átvételnél a jobb minőség elérése ér ticbében 3—10 százalékig tér icdő felárat fizetnek az ér vényben lévő árak feleit. kenyeret jelentő egyéni gajdálko* elássál szemben. A kiállítás anyagi és erkölcsi -r keié a dolgozók államának. Yédekesssüisk a kupecek ellen Az tilóbbi időben mind gyük-* rabban fordul elő, hogy leikeltni trarázdálkcdú spekulánsok, kupc- cek beteg sertéseket hoznak fel •Salgótarjánba a piacra és azt ott jó áron értékesítik. Amikor a vcv5 hazaviszi az állatot, néhány nap rniíJva elpusztul, lermészetesen m Véleiáv visszaszerzése rendKivuí nehéz és kétséges. Ezért ajáriia- top. hogy a vételnél figyelmesek legyünk, esetleg állaiorvcst igl vegyünk igénybe! A Forgács bányatelepi MNDSz csoportja nagy sikerrel mulatta be Kazánon a ..Falu rossza” címül színmüvet. — A somlyóbányatc, lepi SzlT kuliűrcsóport 20-án Kis, terenyén szerepelt, ahol a „Rakó, ezi induló" című szírvdarab kerül)) bemutatásra, azonban * vendégül látó falu szervezeteinek rosstf leunkája következtében a várt sl, kér elmaradt. I mest iezajletl mezőgazdasági kiállítás Képi demokrácia erősödését bizmtyitia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents