Szabad Nógrád, 1949. március (5. évfolyam, 9-13. szám)
1949-03-31 / 13. szám
Gyöngyös, Sipos Béla, Czene János, Kuborcik István Mátranovák, Rappi János, Gráser Antal Forgács, özv. Dudás Istvánná, Ma. túra Alajos Baglyasalja, Monori Ferenc, Molnár László, Kalocsai János, Szabó Lajos Zagyvappál- falva. Sulyok György, Zsályi Lajos, Kovács József, Mihalik István, Gordos László, Balja ’József, Sulyok János Nagybátony, Bozó Ignác, Krenázs Lajos, Klamricb Gyula Salgóbánya, Makó József Karancsalja, Galcsik Sándor Mar. gittáró, Körmöczi István, Ubran kovics Pál, Séber István Újlak, Kicsiny Péter Karancskeszi, Patz József, Huszár Imre, Barta Mátyás Mizserfa, Hribák Ferdinand, Tekeres Péter, Tözsér János, Lip- ták Géza, Kaszás József, Juhász András Kisterenye, Kovács György, Domonos István, Kovács Ferenc Kazár. Tamas!:::vlls Pál, Sunyik Márton Tótat, Hájas József Rónabánya, Tóth ’Sándor III, Kistelek. Szerdán szakszervezeti közgyűlés keretében kapták meg a pálfalvai üveggyár dolgozói — Vendel Lajos és Virág Sándor — kitüntetésüket. Az üzem dolgozói nagy érdeklődés mellett ekkor választották meg új üzemi bizottságot isi A varmegye 150 községében meg. alakítottuk • a DÉFOSz t. Résztvesz- uek benne a dolgozó parasztok a szegény- és középparaszeág) és a nincstelen mezőgazdasági prole.árok Mégis, ha megvizsgáljuk, úgy néz ki, mintha a DÉFOSz nem volna örököse és folytatója a FÉKOSs. nak, amely harcolt és védte a mező- gazdasági proletárokat, a szegény parasztokat, mint munkavállalókat a kulák kizsákmányolásával szemben. Mindé* azért van, mer a DÉFOSz megalakításánál a dolgozó közép- paraszttág beszcrvezétével foglalkoztunk, ugyanakkor megfeledkeztük és I helyesen megállapított norma fegyver a kezünkben Salgótarján munkássága túlteljesíti a szabatos normákat Amikor valamelyik üzemkén mii helyken megjelenít az időmérő, kevésbé öntudatod dolgozók meggondolatlanul, haraggal fakadtak ki magukból: »Na, most kapunk már több fizetést!« — Vagy »Dolgozhat itt az ember, amennyit csak tnd, mégsem hagyják keresni—« És közben nem gondoltak arra, hogy ezzel a reakciót segítik és a saját maguk ellenségei. Figyeljük csak mag, mit mond erről a kérdésről nagy tanítómesterünk, Sztálin:»Néhány évvel ezelőtt mérnökeink, technikusaink és gazd sági funkcionáltusaink bizenyos technikai normákat dolgoztak ki, amelyeket munkásaink és munkisnőink technikai elmaradottságához szolt k. Azóta tl.eh néhány esztendő. Az emberek ezalatt ez idő alatt nagyot nőttek, technikai tudásuk fejlődött. A technikai normák viszont változatlanok maradtak. Érthető, hogy esek a no:mák most a mi új embereink számára elavultaknak bizonyultak. Most mindenki szidja az érvényben lévő technikai normákat-. És szó nincsen arról, hegy ezeket a technikai normákat... úgy állapíoit'.űk meg, hogy túisógo. son alacsonyak legyenek. Mindene élő t arról van szó, hogy... ezek a normák már elavultak. Hogy ipru runkat ne fékezzük, ezeket o normákat új, magasabb technikai normákkal kell felváltanunk a Tudományos norma — o'csőbb árú A nagyjelentőségű feladatot iparmedencénkben végrehajtottuk! Nézzük meg, hogy a tudományosan megállapított normák helyesek-e, teljesíth etők-e? Angyal József 5. élmunkás az acélgyári rudvashegyezőben dolgozik. A mulban a termelése fokozatosan ment fel és elérte a 207 százalékot Ez a 207 százalék lett új normájának 105 százaléka. — Három hónapja, hogy ez megtörtént — mondja — és azóta előirányzatomat már 121 százalékra is teljesítettem. A Horthy reakció akut két ember végezte ezt a munkát— Tudom, hogy az újjáépítés, felemelkedésünk szempontjából milyen fon. tos, hogy minden érőnké*, tudásunkat beleadjuk a nutnkába... csak így lesz olcsóbb áru! Nagyon helyes volt... A salgótarjáni üveggyárban dolgozik Jegesi Antal- A ezaba os normát az ú jmunkamódszerekkel már messze felülmúlta és több társával együtt kéne az előirányzat szűkíté. sót. — Sokan visszaélnek a normákkal és sokkal több fizetést kapnak, mint amennyit termelnek... Pedig mindenkinek tudnia kell Jiogy a szabatosan megállapított normák a 3 éves I legye? iolpzic Párti i segített i mtfyirmfferi sfiipii pi risüito! Magyanándor dolgozó parasztsága az elmúlt héten panasszal kereste fel az MDP gyarmati járási bizo t- ságot, hogy a községükben a kulá- kok lerázzák magukról a cukorrépa termesztését. Azonban, hogy e eget tegyen a község a magára vállalt mennyiséget, rányomják a lemelést a kis- és középparasztságra. Többek között egy holdra 40 négyszögölet, 23—33 holdig pedig 1200 négyszögölet, sőt egy hold területet vetettek ki. A Magyar Dolgozók Pártja már nem egy esetben mutatott rá arra, hogy a falun a parasztság közé be. férkőzik a kulák és szaktudásra hl- vakozva igyekszik kézbe venni az iránvílíást. így történt ez Magyamándorban is. Tovétlt Attila 70 ho’das kulik tpekulálásához felhasználva Varga Pál 20 holdas gazdát, befé kőzö t maga a népibizottfágba és ő mint »szakember« megmagyaráz-a a cu korrépa termelésének elosztású- Természetesen. úgy, hogy őt magát Tilos az erdő Irtása jünszonnégyézer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtják, aki engedély nélkül vég ki fát .Hszal erdőállományuak r beesési adatok szerint a kívánatos 211 nillió köbméterrel szemben csak & millió köbméter. így aí évi fa- sczarrt az ország tűzi es szerszám* tt szükségletének csal. egy t5ie- lékét tudja fedezni. Fokozta a >ajt,.hogy az erdőbirtokosok a hatóságokat kijátszva a megenge* leltnek a többszörösét termelték *iMi itt Nógrád megyében abban ! i szerencsét helyzetűm, vagyunk, logy meglehetősen sok az erdő. Salgótarján is körös.tsörül akác, bükk és fenyőerdő szegélyezi. Azonban erdőállományunk pusz* u- lását fokozza, hogy egyesek üzleti nyerészkedés céljából válságos vandál pusztítást v'szr.ek végbe egyes erdőrészekbm. Így van ez az acélgyár melletti fenyves erdőben, ahonnét koszorúk készítésére és egyéb célokra viszik ej a fenyögailyat, közben tönkreteszik a ligetet. A kormány az ilyen és ehhez hasonló erdőpusztitás megakadályozásának érdekében rendeleti! hozott. Ennek értelmében éiőfát hatósági engedély nélkül kivágni nem szabad. Erre csak a községi elöljáróság és az erüö:elügye!őség adhat engedélyt. A lendelet meg. szegőit 24 ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Lázított a kólák a mMiiizségbsn A nái Földmuvelésügyi Igazgaiósag - dolgozó elvtársak minden igye-zetükkel a szegényparasztság javát szolgálják. A múlt hét ío. lyamán Szöllösi János és Bercsényi Miklós e'vtársak Varsány községben tartott ellenőrzésük során leleplezték Sámuel János 20 r> oldás kulákot, aki bosszúból kiszán- totta 300 négyszögöl őszi búzáját elJáie és 1200 négyszögöl tavasszal vetett zabosbükkönyét. Sámuel nos a lelketlen kulák állandó nyegotéseivel rettegésben tartotta az egész községet. Szüntelenül lazított és igyekezett azt a jó szellemet megbontani, amivel kiérde. melte Varsány, hogy a megye mintaközségévé lett. Letartóríau ták. Ssdronyüzera éfmfíliely Az acélgyári mühelyközötti munkaversenyben a február havi kiértékelés alapján a sodronygyár élmíihely lett. Az élmííhely vándorzászlót, amelyet eddig az öntők védelmezlek, kis házi ünnepségen adták át a sedronygyár doígczó''- nak. A zászló átvételekor a sód. ronyüzem do'.gc2ói megfogadták, további munkájukkal is azon lesznek, hogy a zászlót az elkövetkefigyelmen kívül hagytuk a paraszt*) súgnak azokat a harcos elemek, akikj megyénkben is következetesen vid ték a harcot a kuiáksággal szejubeej é ftantor.ihatatlanul támogatták szövetre' csőket, 4 munkás szlqlyt A DÉFOSz-nak pedig nemcsak örö kösének kell lennie a FÉKOSz kulak elleni harcának, hanem továb vivőjévé kell válnia. A DÉFOSz or, belül még sokkal szilárdabban, Lőj vetkezetesebben, sokka! keményet« ben kell harcolnunk a falu kizsák* mányolói, a demokrácia ellenségei! ellen. Ezt kívánja meg dolgozó népünk érdeke a szocialista építés sj-í Lere. A DÉFOSz megalakulása u ái* folytattuk ugyan a kemény munkái elsősorban a termelési ütemterv vége. rehajtásának a terén- Megszervez iiü a termeié i versenyt, tei'víelelő.ö-i két, dülőfelelősöket állítottunk cea-) fasorba, akik tovább viszik a ven seny ügyét- De ez még nem felei meg annak a célnak és nem ele-j gendő arra, amire a DÉFOSz hi4 vava van. Nem megfelelő ilyen 3 . zeállításban a következetes osztály) harc vitelére! Ezért kell megalakítanunk ;* DÉFOSz szervezeteken belül a mmi-j üástagozatot. Ennek a tagozatna^ elsősorban azok a mezőgazdasági proletárok legye* nck a tagjai, rkik még ma is föld nélkül élnek,! akik még ma is eladják munkaere-j jüket és ki vannak ztákmánvolvaJ Másodsorban azok a szejénypaiasad tok is a tagjai lehetnek a munka#-) tagozatnék, akiknek van ugyan egyj pár hold földjük, de mellette kény-j telenek elmenui ők, vagy családtag-j jaik napszámosnak, cselédnek. EjyJ . zóval tehát mindazok, akik a falusi basák, a kulákok kizsákmányolását! munkaerejük árnbabocváj.ásán kéj resztül közvetlenül érzik. Azok Iff) gyenek tehát tagjai a munkáslagof vainak, akiket a kulák kizsákmánj-x^j las» megtanított as osztályba; era- A mnnkásiagozatnak kisközségeié) ben 3 tagú intézőbizottságot kell választani, a járási székhelyeken ósj nagyközségekben lehet 5 tagú is. A’ Vezetőség, illctva az intézőbizottság .rgjei elsősorban a legharcosahb, aj ’egkipróhál'.altb önzetlen, tiszta) kezű, a munkásosztály, a dolgozó nép harcos párt tábori leghíibb, nincstelen parasztokból kerüljön kL' Azok legyenek a vezetőségben, aki# I.et nem vesz le lábukról a kuíék mézes.mázo3 hízelgő szava, akiié nem adják el egy tál lencséért saját- maguk és a falu dolgozóinak jogát-) Akik úgy tekin’-ik a kulákot, mint ellenséget, akik sohatem leveszik! szem elől a kizsákmányoló ellen^ harc fontosságátAki mindezeket a szempontokat nem tartja 6zem előtt és aki a ku-j iáknak egy liior borért hajlandó élt adni a falut, az nem való és az6 nem Is fogja megválasztani a munJ kástagozat taggyűlése sem vezéő- r efc. A hátunk mögött lévő négy harcos erztendő inegtan'tóttá már a; falu nincstelen parasztságát, hogy kit válasszon meg vezetőjének, kircí! adja le szavazatát. ' A mn-kástagezat megalakítását ti a DÉFOSz helyi szervezetének minden vezeto-égi ülésén rész'vesd és egyenlő felekként tárgyalnak. A DÉFOSz vezetőségének oda kel] hal" nia, hogy a jó együt mfiködés bi*J losítva legyen. A munkástagozat in- tézőbiro’tséga tagja lesz továbbá aí iárási székhelyeken a szakmaközi, bizettrágoknak is! A rounkásagozat megalakításit m megye területén az előirt üteni'e-.vi czerint ánrilis 30 ra be fogjek fff- lezni- Ehhez kérem a megyénk! DÉFOSz szerveze-einek és a dolgo.só na-asztságnak támogatását, jó mmrt káját! — Az élelmiszer jegyek kioszrási) Síluótarjáni városi lakosság réJ err'-o a Városháza tanácstermében? 1-fi között lesz déleiül** 8 -12-ig. és az 5 éves terv sikerének biztosi téka. — Annyi biztos, hogy pillana*. nyilag nnya-i téren nem kedvező de rövidesen meg fogja hozni t maga gyümölcsét... Én azt mondom hogy nagyon helyes Pártunknak éí kormányunknak ez az intézkedése! Rákosi elvtárs a Központ Feze tőség ülésen utalt arra, hogy a műn ká osztály a felszabadulás ó a »pél damutató cidozatvál.allsszl bizonyt, tóttá be, hogy alkalmas ennek c történelmi szerepnek betol ősére* Ezt az áldozatot vállalják és meg értik iparmedencénk do’gozói is Tudják, hegy ezek az áldozatok in fogai lesznek a jövő felemzlltcdssé nek... (balog) nem terhelje a részére kellemetlen vélemény termesztése. A kivizsgálás után —■ amit maga a parasztság kért — megnyugodva látták, hegy a kálók spekulációt a tnunkásosz ály hatalmas Pártja szétrombolta és a község 70 hold cu. j korrépa termesztését igazságosan és ' erülethez arányitva osztotta el a felvilágosított népibizottság. Orosz János ;