Szabad Nógrád, 1949. március (5. évfolyam, 9-13. szám)

1949-03-17 / 11. szám

• . ,V X .• • -r'- ' - V • *. Feltárult- egy ismereten világ Grúzia küldöttei betáncolték masukat a salgótarjáni dolgozók szivébe , Kedves és szokatlan vendégei Ivottak Salgótarján dolgozóinak március 11-én. A messzi Kauká­zusból érkezett hozzánk Szovjet- Gruzia állami népi táncegyii te.se. Már a fogattatásuknál nagy szere­tettel vették körül a íarjániak Grúzia küldötteit. Este az acél­gyári Olvasó nagytermét pedig szava a formában nemzeti és tar­talmában szocialista kultúráról. Mi még csak most léptünk erre az útra és ezért az MDP vezeté­sével mozgósítanunk kell minden erőnket a haladó kultúra érdeké­ben. A tánccsoport vezetője, lliko Szuchisviíi a Szovjetunió népei­nek forró üdvözletét tolmácsolta Salgótarján dolgozóinak. Ezidáig még nem tapasztalt lelkes, ütemes tapssal éltették a résztvevők a proletáriátus nagy vezetőjét, Sztá­lint és d^hagyar dolgozók vezérét, Rákosi Mátyást. Az előadás első részében az érdekfeszító'bb ősi néptáncokat mutatták be. A második részben Grúzia fővárosának, Tbiíisz város­nak népművészete tárult elénk. A táncokat eredeti grúz népi hang­szerekkel kísérték. A grúz táncosok szereplése örök nyomot feagyott városunk dolgozóinak szívében és még erő­sebbre fűzte a szovjet-magyar ba­rátságot. ,A tánccsoport fogadásán ílko Szu. (hisvili üdvözli a város ckj gazéit. •zsúfolásig megtöltötték az exnbe. Wk, Oczel János elvtárs köszön, fette a táncegyüttest meleg sza­rvakkal. A Szovjetunió, amikor fel­szabadította a kis népeket, rádöb­bentette őket ősi népművészetük [kimeríthetetlen gazdagságára Is, hogy így teljesedjék be Lenin Az előadás szünetében. Teitrefréssg, iii és jói termelés így ünnepli a sx&gcmmagolá ifjúsága márciust „Csatlakozunk község felhívásához ía bats rezeit Mátraszültös delgozä pümszlsigo Alig hangzott el Varsányban a mezőgazdasági versenyre a kihívás, megmozdultak a dolgozó parasztok, hogy becsületes munkával csatlakoz­zanak a versenykihíváshoz. Mátraszőllősön csütörtökön dél. után megszólalt a ldsbíró dobja- A gyereke egész közel mennek a do1, bolóhez, az arra haladó kocsi niogJ áll, hogy zörgésével ne zavarja a| falu mindentudóját. Az asszonyod a kapuban, az emberek meg cső, portbaverődve hallgatják, amint 3 kisbíró fennhangon olvassa: »Közhírré tétetik, hogy a Népibizottság meg a Défosz ma estjj rendkívüli gyűlést hív össze, amire mindenkit elvár. A gyűlés tárgyi V arsány mintaközség versevnykihívcsának me gtárgyalá:a.«. Még hozzáteszi azt, hogy a megje, leneä nem kötelező. Azonban ezt már nem sokan hallgatják, mert az asszonyokat a csípős szél bekergeti, az emberek meg már elfordulnak tőle és úgy tárgyainak. A ldsbíró még perget egyet a do­bon 9 a gyermelseregtöl k'ecrrd elindul a falu felsővége felé. É tére zsúfolásig megtelt a nagy. terem. Sőregi Bálint ütemtervfelelősí felolvassa a postán érkezett vett, senyfelhívást. Beszédében rámutat^ »MátraszőllSs község 3614 kalasz'rális holdon gazdálkodik. Mejj kell értenünk, hogy a gyárak és a hányák: dolgozóival egy úton keU haladnunk, erősítve a népi demokráciái! — Miután itt nálunk a vetéstervet átbeszéltük, elfogadtuk és meg] szervezetűk, csatlakozzunk a varsányiak felhívásához. Ha jól megfogj juk a munkát, elhozhatjuk tőlük a »Mintaközség« nevet!« Beszélt még Tóth Pá] Béla a ver, senyrőlí majd Szappan János, a Né- pibizottság elnöke egészítette ki az ülést azzal, hogy a községben szö­vetkezzék kis. és középparaszt. A munkának úgy kell menni, hogy* A lelkes gyűlés mán a népibizott, sági tagok aláírták a kihívás elfo­gadásának jegyzőkönyvét. Ott sze. repel az íven Tóth küllő Józsefné, Szálkái László felső, Tóth P. Béla, Mint a gépfegyverropogás, olyan fifeiketítő zaj jelzi a földszinten, begy az emeleten az acélgyár szög. csomagolója van. A gépek, amik torba rakják a szögeket, hogy az. Irtán egy ifjúmunkás biztos mozdu­lattal söpörje bele a dobozba. Ezek * gépe klelkes fiatalokat láthatnak ino.-it március közepén maguk körül lürögnLforogni. lantos Géza megállítja egy pilla. Erzsébet, ügy határoztak, hogy márciusban a termelésük az eddigié., két is felülmúlja. A múlt héten 113 százalékra jöttek ki. Most emelni akarnak rajta-.. A csomagoló fiataljai valameny- nyien a SzIT fiataljai Fáradságot nem kim éhe dolgoznak azon, hogy minél többet adanak az épülő szó. cializmusnaak. — Már nagyon fel volt görbülve {•*v**.v»tííwy : 'T'ÍORtSXí-JJSvS-S ‘ v■¥' Munkában az acélgyári üitra a gépet, csillogó szemével tel­iét és így mondja: — Becsomagolunk mt 650—700 tobozzal naponta... E;'megvan 335 ÍO mázsa is! Társai, Lantos Miklós és Molnár fiber abbahagyják a szög mérését is közelebb jönnek. Márciusra, az ivfordulóre terelődik a szó. — iaotiy, nekünk jobb, t&hh • munkával tel 1 megünnepelni a szabadjáé, a Kjggetlenség hónapját — mondják íatározottan. A másik asztalnál Fancsik Dezső Ifjúmunkásnak ez nem elég. »Keve, *bb legyen a selejt is« — mondja- Mellette kápráztató gyorsasággal tpjgoznak Vincsek Valéria és Jtxhai szögcsoraagoló ifjúsága. a csomagoló padlója —1 mondja Szakács Pál, a SzIT titkára. — Meg kellett volna csinálni, mert sok esetben életveszélyes volt rajta a közlekedés. A fiúknak a fülébe jn, tolt ,hogy milyen sokba kerülne a gyárnak a padlózat rendbehozása. Heten vállalkoztak rá, hogy munkaidő után megcsinál­ják... 150 óra alatt e lis készítették! A SzIT lányok egyenruhát szeret, nének maguknak csinálja.ni Nem várják ,amíg ölükbe hull a kész öltöny, hane mtesznek is valamit az érdekében. Könnyű Gizella éppen egy ívet hord a csomagolóban. Akik aláírják ,azok vállalja.:, hogy egv napon munkaidő után megtisztítják a csomagoló ablakait. Az ebből be folyt összeget ruhavásárlásra fordít­ják. Így hatja át az acélgyári csoma­goló SzIT ijjait és leányait március szelleme. T ermelnek, dolgoznak, építik a jobb jövőt, amelynek nem sokára ők lesznek a birtokosai és irányítói. , A németeknek 6 hétig tartott A magyar kőműveset kársa kél alatt átépiíetlék a tarjám üveggyár kemencéiéi Külfölní szakmunkások végez ték 1935-ben és a háború első évé­ben is a tarjáni üveggyár Fazekas-kemencéjének átépítését. Mellet, lettük a magyar dolgozók sokkal kevesebb munkabérért ugyanannyi vagy még több munkát végeztek. Most ennék a kemencének az átépítése — 9 évi munka után — szükségessé vált. A különbség annyi, hogy most nem külföldiek, hanem tarjáni és mátraverebélyi kőművesek vállalták a szocialista murikaverseny keretében a kemen­ce átépítését — minden külföldi irányítás nélkül. A német ^zakmunKisolc á’lal végzell átépítés hat néüg tartott. A magyar kőművesek a munkát 3 hét alatt végezték el. Az ép'tési idő .50 százalékkal való megrövi­dítése lehetővé teszi, hogy a tér- melőmunka március 21-én elkez-r dőrjön. Ez annál is fontosabb, mert március 29-én a gyár külföl­di vásárlói a helyszínein akarnak; meggyőződni a magyar újjáépítési eredményeiről és a szocialista muqi kavfirseny lendületéről. Büszkén vallják magunkénak üz 1919-es tanácsköztársaság örökét ! A 25 éves Horthy.rencfezer renge­teg szennyet és rágalmat szórt a liftes Tanácsköztársaságra és emlé­kére. Nem véletlen ez! A földbir­tokosok, kik földjeiket elveszí.ették, a gyárosok, akiktől a gyáraikat el­vették, nyilvánvaló, hogy nekik fájó és rosse emlék volt. De ami rossz volt nekik, jó volt a sokmilliónyi dolgozónak, munkásnak, parasztnak egyaránt. _ Lenin elvtárs a Tanácsköztársa­ság kikiáltása után üdvözletét küldte a magyar munkásokhoz, amelyben többek között a követke. zőket írja: »Ti háborút viseltek, egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányol lók ellen. Háborút a szocalizmus győzelméért. Mindaz, ami a muri kásosztályban becsüleltes, az egész világon a Ti pártotokon áll. Min. den hónap közelebb hozza a prole­tár világforrcdalmat, legyetek s i 'ordák és a győzelem a tiétek leszle Amikor ma, 30 év távlatából visszagondolnak a Tanácsköztársa­ságra, kell, hogy G'i nek beimnnk sznk a« etn é ek, emit Lenin elvtárs ú :V jellemez, hogy egyelni jogos é- igazságos há­ború. Hosszú elnyomó» teán elő. szőr jutottak hat illőmre Magyar, országon a dolgozók, először lett szavuk a dolgozóknak, kezükbe vet­ték sorsuk irányítását. A Tanács- köztársaság 4 és fél hónapos fenn­állása alatt többet tett az ország dolgozóinak, mint az uralkodó osz­tály az ebnult évszázadokon ke, resztül. Magyarország ekkor az európai haladás élén járt. Azokat az intéskedéseket pedig, amelyeket akkor végrehajtottak, sok milliónyi dolgozó szeretet« és hálája kísérte. A magyar munkás tulajdonába vette a gyárat és bevezették a 8 órai munkaidőt, u munícésosztály régi kívánságát. A dolgozó parasztságot megvédtek a földesúri kizsákmá­nyolástól. A Tanácsköztársaság már etsö hónapjaiban rengeteg probléma melleit döntő kérdésnek tartotta az ország kulturális színvonalának a felemelését. 1200 tanítót állítottak be a falusi nevelés megszervezésére már az első hónapban. Az esti isko­lákon a dolgozók tízezre itanul'ak. Sok sráz éve elnyomott ereje, mely a d dgozókban szunnyadt, most uta: tört magúnak. Dolgozó népünk ta­nulni akart, fejlődni akart, kultú­rára szomjazott és a Tanácsköztár­saság megadta a lehetőréget ahhoz, ami azelo.t c ak a kiváltságo aknak adatot meg. Külörö en meghatók voltak erők az i- ;é kedések és az a am'v 1 a gye V eket ér-- £■ "áb-* kö "’vették. A H .rily rend.zer egyi- legalja. sabb rágalma volt a Tanácsköztár­saságról, hogy hazafiaílan, holo.1 a földbirtokosok és gyárosok a kid. földi hatalmakhoz fordultak, stjgít, ték őket hatalmuk visszaszerzésé­ben Román és cseh támadással megindultak Magyarország cl.en, a fiatal Tanácsköztársaság ellen. Néhány nap alatt megszervezték a Vörös Hadsereget és visszaverték a kívülről jövő támadást, országunk függetlensége ellen. Ez a estékedét világosan bizonyítja a Tanácsköztársaság igazán magyar, hazafias jellegét, de leleplezi Horthyék áru. Iáiát, a külföldi hatalmakkal való szövetségét, az éppen annyit hau, goztatott »hazafiasságukat«. A Ta­nácsköztársaság a túlerővel rendel, kező külső támadás, az úri osztály árulsa és az elkövetett hibák követi keztében elbukott. Azonban fenn­állásával hatalmas segítséget jelen, tett a. Szovjetuniónak, amely akkor vívta életharcát támadóival. Ekkor lángolt fel a magyar munkások és parasztok szivében a hazaszeretet lángja és harcukkal lekötötték a Szovjetunió ellen támadók egyi-é- szét és ezzel terítették az új szóda, l'sta á'lamot. Ez"k a harcok adtuk nekünk erői 25 cv-s Horthy reakció elviselés réz és vele szemben folytatóit ha choz. »Csatlakozunk a versenyhez. Figyelmeztejük a mintakouiget, hogf vigyázzon, mert elvisszük tőle a mintaközség nevel. Mi minőségileg jobbat is mennyiségileg többet jogunk termelni.« Sőregi István, Szappan János, Sói regi Bálint és Farkas Oltó- A jegyzőkönyvet még aznap m<’jj küldték Varsány mintaközség ve/,4j tőségének! .............................. i .

Next

/
Thumbnails
Contents