Szabad Nógrád, 1948. december (4. évfolyam, 49-53. szám)
1948-12-02 / 49. szám
Munkaverseny 302 méterrel a a Rajk-aknában A Rajk-akna húsz percnyi járásra fekszik a bátonyi bányaigazgatóságtól. Festői szép helyen, a Mátia északi nyúlványaiban, 302 méter mélységben. Háromszázkét méter. Ennyi Utat tesz meg a solni, amíg a felszínről lejut a bánya mélyébe. Szédítő gyorsasággal süllyed lefelé. Az ember úgy érzi, hogy a lába alól elszalad a lift, s már kezd megijedni, amikor lassít és csendesen megáll. Lenn vagyunk a bányában, Rajk-aknán. A mátraazeletek megmutatják Ide indult el több mint egy hónapja Mátraszeléről idősebb Radies János, Radics Béla és Mrázik Ferenc. Most itt laknak Rajk- aknán és csak egy héten egyszer jtt'nnek haza a családhoz. Hogy minek jöttek Szeléről Rajk-aknára? —i Azért elvtárs, hogy lássunk, tapasztaljunk, meg aztán mint munkabrigád, versenyben állunk a bánya többi csoportjával. Megakarjuk mutatni az itteni elvtár- saknak, hogy dolgoznak a mátra- szeleiek, — adja meg a választ Mrázik elvtárs. 35 fokot meleg A betonkemény szén pattog, ropog. A hőség olyan nagy, hogy csak rövid nadrágban lehet dolgozni. Van 32—35 fok is. Patakokban ömlik testükről a víz. Izmos alakjuk tele van szénporral. Ember és természet harca folyik itt. Kemény küzdelem, de ők meg. állják a helyüket . — Kötelezettséget vállaltunk a 21 mázsás fejenkénti átlagra. Teljesítettük is. 170—180 százalékra. Nehéz megszokni a benzinlámpát. Gyenge a fényei alig látunk, de azért így is, amióta itt vagyunk, a délutáni partival együtt 70 métert hajtottunk előre...! A halálos ellenség “ Kegyetlenül hat az emberre a hőség. Még a lámpa lángját is elnyomja. Vigyázni kell. Itt les- kelődik a bányász halálos ellensége, a metán, a legkisebb szikra föld alatt I és a megbolygatott természet bosszúja nyomában emberélet esik áldozatul. Munka közben a légkalapács levegője szétveri a veszélyes gázt. Ha megszokják az itteni munkakörülményeket, kihívják versenyre az élmunkásokat, meg a többi üzemeket is. Nem akarnak szégyenbe esni, pedig nehéz ám ez a munka... Mt sem hagyjuk magunkat Mit szólnak minderre a Rajkaknai dolgozók? — Hát ez mind szép és helyes, de mi sem hagyjuk magunkat. Most Is mi vagyunk az üzemben az elsők. Szeretnénk látni, hogy utolérjenek minket — csillan meg a szeme Oláh József és Juhász Józsefnek. Ok csak ketten vannak egy csapatban és bizony elvitték a babért a mátraszeleiek elöl. Nemes verseny az, ami Rajk- aknán folyik. Olyan, amelynek nymában lobb élet, több kenyér, szalonna, ruha és szórakozás jut osztályrészül a dolgozóknak. A kemény bányászkezek, amelyek acélos akarattal és lelkes szívvel vívják a versenyt és az öntudat biztosíték arra, hogy sikerülni fog. Figyelem! Cipőt, bakancsot Figyelem! legolcsóbban vásárolhat I solgfttorféal Cipészek Szövetkezeiében Salgótarján, Rákóczi út 44 (Városháza mellett) Mindennemű javítást hivatalos áron alul vállalunk PiMémdk a Béke-Táró, Nagybátony. A b:cya bejárata előtt süketítő iti fogadja a belépőt. Dübörögnek a léselő gépek. Olyan, mintha földrengés közeledne. Janika, a 14 éves ircdafűtő, a kisérőm, mindeddig, amíg a dübörgést túlkia- hálva rám nem kiált a munkafelügyelő. — Jószerencsét! Gyerünk beljebb, elvtárs. Újabb köszöntés. Berecz László 'élmunkás nyújtja szétportói fekete kezét. Becsületesen, jól megszorítja kezemet és kedvesen mosolyog. Fehér fogai kivillannak a munkahelyen bepiszkolódott arcából. Nem régf múltra tekint vissza a hánya, de a rövid idő alatt is megmutatták, hogy kemény munkával szép eredményt tudnak elérni. Ezt a munkát, amit itt végeznek, a munkásosztály történelme meg fogja örökíteni a jövő generáció számára. Ebben a hónapban már 150 métert haladtak előre a vája. fokban. Törekvésük azonban az, hogy elérjék még a 200 métert, ami minden bizonnyal lapunk megjelenésekor már végre is lesz hajtva. Zúgnak a réselö gépek. A csillék ma még csak egy vágányon emelkednék ki a szabad ég aíé, ahol a téli dér takaróként lepte el a tájat. Naponta 32—38 csille kerül ki, hogy a villamos- "js gőzgépeknek erőt adjanak a további munkára. 27 ember dolgozik az új bányáin. A délelőtti kilencet Berecz László élmunkás vezeti, aki tapasztalatait mindég kicseréli a társaival. Tanítja őket, hogy a termelés minél jobb legyen. Padri István a Politikai Bizott- lág határozatáról beszél. Várja a tagfelulvizsgálat eredményét, hogy 1 Párt, amely éberen őrködik a munkások érdekei felett, minél Slőképesebb legyen. Oláh András a gyermekségé!'’ kifizetését sürgeti, mert sok apró magyar várja Otthon Mikulásra az Sj cipőt és abban a cukrot, meg i játékot. Oláh Géza, a bánya »vajdája«, ionná kell. Sok, sok. — Arról be- lapáttal áll a fejtés előtt. A fúró-1 szél még, hogy karácsonyra mit gépe most áll és a szenet lapá- j szeretne venni a gyerekeknek, tolja. I Valamennyien megfeszített erő— Most már rendben van. Sza-1 vei dolgoznak a demokráciáért, mert azt ők építették fel eddig is. A réselőgépek megindulnak. Folyik a termelés egy jobb és szebb jövő biztosítása érdekében. ami az ő munkájuk nyomán jött létre. Robbantás rázza meg a bányát. Ez a robbantás pontot tesz látogatásom végére, de csak előjátéka a jobb magyar életnek.» (B—I) Egy szénrakodó vándorlása a demokráciában Púlfalváról indult el. Hatalmas 'ekete teste, mint egy kolosszus nyugodott a völgyben. Amikor elvégezte hivatását és már nem volt mit dolgozni, akkor szétszedték. Darabokra. Csak a hatalmas betontalpazat éktelenkedik a helyén. A pálfalvai központi műhely dolgozói végezték a szétszedést, másfél hónap alatt, három helyett. Azután vagonba rakták az egészet és szó szerint »elindult« a szénosztályozó Nagybátonyba. Itt ugyanqpak a központi műhely dolgozóinak irányítása mellett történik az összeszerelés. De már nem olyan lesz, mint Pálfalván volt, hanem terjedelemre 2 és félszer, teljesítményre pedig 3.75.s2Ör nagyobb. Amíg régi helyén 120 vagont rakott meg, Bátonyban már 450.et, vagy annál többet is telerak. Ez év májusában kezdték el építeni a hatalmas, 25 méter magas építményt. Serényen dolgoznak' a munkáskezek, mert versenyben állnak a tatabányai központi műhely dolgozóival. Nem kell szégyenkezniük. A munkálatokat 1950 augusztus elsejére kellene befejezni. Már most vannak olyan munkák, ahol a jövő júniusi programot teljesítik. Szeretnék a do gőzök az új osztályozót f előbb befejezni. Meg az élüzemjelvényt is magukénak tudni. Télén sem állnak meg a munkával. Minden előkészületet megtesznek tavaszra, hogy a lehető legnagyobb lendülettel folyhasson a munka. A volt pálfalvai osztályozó új feladatot kapott: megnagyobbodva, megszépülve szolgálja a dolgozók államát. A süvítő szélben, a szédítő magasban kemény Kézzel fogják a szerelők a szöge- cselő gépet. Uj hazát építenek... Maguknak...! Emelkedik Szorcspatok terxe’ése A szorospataki bánya diagrammja a nagybátonyi bányák közül a legmagasabban áll az eredmények mutatásában. Az előirányzatuk 63 csille volt. A bányászok és az üzemvezetőségnek összefogása nyomán egyre felfelé halad a diagramm piros vonala. Ma már a napi termelés 76 csille, ami azt jelenti, hogy ennyi fekete gyémánt gazdagítja az üzemek kohóit és árassza a meleget a szobákban. A caiilejávHók munkaversenye A munkaverseny Nagybátony- ban nemcsak a föld mélyén folyik, hanem a külszínen is. A csii- lejavitó brigád 125 százalékka végzett több munkát az előirányzatnál. A brigád vezetője Molnár Pál a munkán kívül állandó oktatásban részesíti a brigád tagjai’ az eredményes és jobb munka érdekében. Divatáruk ölesén! Fü-öp Sándor textil üzletében Piactér ö is a felülvizsgáló bizottságba került... A kettes számúba. Otthon a feleségének boldogan újságolta, hogy most megmutatja, mit tud ö. Másnak a hivatalába jókedvűen egy kis lenézéssel és nagy mellel lépett be. Tegnap voit ő is a bizottság előtt és szépen megfelelt, egyből fújta a Marx, Lenin, Sztálin idézeteket. Meg is volt elégedve vele a bizottság. — Látszik, hogy Bickfic elvtárs foglalkozik az élenjárd elmélettel — mondták neki. Ez nagy bizalmat adott és egy kicsit fejébe szállt a dicsőség is. — Na, hogy ment végbe a felülvizsgálás, Bickfic elvtárs, — köszönt tá az irodatitkár. — Nálam csak jól... Láthatja, én vagyok a kettes bizottság elnöke. Kíváncsi vagyok, hogy majd maguk hogy fogják megállni a helyüket, — válaszolt és belépett az irodába, ahol többen várták már. Elsőnek Terepes, az öreg asztalos lépett be Egészen közel húzódott Bickfichez, úgy adta elő. hogy az ő üzemében nincs minden rendjén. Az egyik társa állandóan nyitva hagyia -a festékes- hordet. Pedig a festék gyúlékony és a múltkor is a hordó végér" vett le egy gazdátlan égő cigarettát , — Eh, az elvtársak ijiindég kép ...iáiéi az erdőt... zeiődnek, ilyesmivel töltik at Idejüket, ahelyett, hogy dolgoznának — fortyant fel és otthagyta Terepest. Sok veszekedéssel telt e! a nap. Már alig várta a másnap reggelt, amikor megkezdheti a felülvizsgálást. De annak is eljött az ideje. — Kérem az elsőt, — szólt ki Bickfic. Terepes bácsi lépett be. Nagyot köszönt illendően és leült a2 aszta! előtti székre. A szokásos életrajzi kérdések után Bickfic tett fel neki kérdéseket — Beszéljen nekem az érték és az ár viszonyáról. Az öreg Terepes nagyot nyelt. Egy kicsit szégyelte is magát, dr aztán belekezdett mondókájába a maga módján. — Hát, ha az ember elmegy a piacra, más árat talál, mintha el- megy egy hét múlva. Az árunak az ára... — Ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz, — vágott közbe Bick- fic. — Az elvtársak alig tudnak — A salgótarjáni kereskedők 1400 forintot gyüjöttek a sztrájkoló francia bányászok részére. X. ÚJJÁÉPÍTÉSI Hm\ SORSJÁTÉK FŐNYEREMÉNY: 60.000 Ft. Nyeremények összértéke 720.0v>0 Ft. Nyereménvek lxtO.UOO,— lx 80.000 4x10 01,0— 6x5000— lOx 2000— 60x1000— stb., stb. Húzás; Budapesten 1948 december 7-en d di 12 órakor a lotto- jövedéki igazgatóságnál, Bpest,, V., Szaiay-u. 10—14. alagfor 7 sz. SORSJEGY ÁRA: Egész 6.« Ft Fél 3. Ft Sorsjegyek kaphatóka loltójőve- déki igazgatóságnál (Budape-t, Szalay utca 10—14. félemelet 48. i azonkívül minden dohányárudnál és osztálysorejegy lőárusi tónál, valamint egye3 pénzintézeteknél. A pénz előzetes beküldése esetén a lottójövedéki igazgatóság á sorsjegyeket portómentesen küldi meg. valamit, ráadásul még tegnap is azzal töltötték az idejüket, holmi rémmeséket beszéljenek nekem. Tanulni kellett volna inkább.... — Igen, tanulni... — ismételte fennhangon. A következő pillanatban megszólalt a gyári sziréna. Mindenki rohan a felcsapó lángnyelvek felé. Bickfic izgatottan hívta fal a tűz- őrséget, hogy mi történt. A fűz- parancsnok kötelességszerűen adta meg a választ: — Ismeretlen okokból begyül- ladt egy festékeshordó... Az asztalosműhelyben... A veszély nem nagy... Azonnal eloltjuk a tüzet... Bickfic falfehéren roskadt a székbe és csak ennyit mondott: — Köszönöm, Terepes elvtársi... (B—I
