Szabad Nógrád, 1948. december (4. évfolyam, 49-53. szám)

1948-12-23 / 52. szám

jMUt ew éi*e iRák&ú %átyá4 eiUáid \ikt 1 akkor sok volt a remény, ma pedig több a kalács \ \ Nagy volt a meglepetés egy esztendővel ezelőtt. Rákosi Má­tyás elvtárs váratlanul látogatta meg a »majdnem békebeli« kará­csonyt ünneplő munkás és bányász családokat A dolgozók nagy vezére ünnepi pihenőjét feláldozva járta végig Salgótarjánt és kör­nyékit, hogy személyesen győződjön meg a dolgozók helyzetéről, életkörülményeiről és az ünnepi hangulatról. Azóta egy év telt el... Sok szó esett az életszínvonalról. A népi demokrácia és a dolgozók ellenségei azt igyekeznek bizonygatni, hogy helyzetünk romlik, hogy a demokrácia mindent csak ígér és semmit sem valósit meg... És mi a helyzet?«. Az, hogy az elmúlt esztendő alatt lényegesen jobban éltünk, mint annakelőtte. sőt már jóval többet és olcsóbban vásárolhatunk sok mindenből, mmt a felszabadulás előtt. És az is igaz, — amint Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében megállapította, — hogy sokkal jobban élünk, mint ahogy azt termelésünk és a be­ruházások nagysága és szükségessége megengedné. Ezekből csak «Z következik, hogy amíg tavaly »majdnem békebeli« volt a kará­csony, az idén elérte és túlhaladta az 1938-as színvonalat. liz nap Abbáziában „ Most, egy esztendő elteltével femet végig jártuk azokat a he­lyeket, ahol Rákosi elvtárs volt, most látni csak igazán, hogy mi­lyen mey lépést tettünk előre. — Már vettem egy szánkót a2 Évikének, meg csizmát, neki és magámnak is, *— újságolja ne­vetve Fridrichné, acélgyári kapa- kovács félesége. A férjem az »üzemi bankból« kapott 400 fo­rintot, abból. — Mit vásárolt ebben az év­ben? — Sok mindent, de főleg ruhát, cipőt. Bizony a háború alatt telje­sen »lerongyolódtunk«. Most már cn is, Éviké is rendbejöttünk... Öisznót is vágunk karácsonyra. Éviké büszkén mutogatja édes­apja emlékeit. A levelezőlapokat, a kagylót, a japán porcellántá- nyérí, mert Friedrich elvtárs 10 napig Abbáziában nyaralt... Ezt is » népi demokrácia adta! Egy év alatt — három férfiöltöny tovább megyünk. Vonsik Lász­lóiknál éppen a most vásárolt dunnahuzatot Varrják. •*— Bizony, hagy a család és be kell oszttani a keresetet. De így is hozzájutottunk, hogy az uramnak, meg a két fiúnak vásá­rolhattunk egy-egy öltönyt. Ta- vqly még ennyi sem jutott.«!. «Vansik elvtárs éjjelre jár mun­kába. Most éppen alszik, de a be­szélgetésre felébred. ' — Hát ami az életszínvonalat illeti, az élelmiszerárak jól lemen, tek, csak még a textilfronton kell javítani a helyzeten — szól közbe Na, de nem lehet mindent egy­ezerre.« Több termeié», olcsóbb árak Papanitz János elvtár* torok- gyulladással fekszik otthon. Nem­rég költöztek ide az új, szép, tá- gas lakásba.« Eddig padláson lak­tak. — Csak azt sajnálom, hogy inost, amikor megmutathatnám, hpgy mit tudunk, nem lehetek együtt a brigádommal. Pedig van óm szép eredményünk! ■*— A Papanitz-családnak mit ho- ' ««itt ez az esztendő? A felesége veszi át a szót és sbüondja, hogy Papanitz elvtárs i Balatonon nyaralt, mert 25 éves jubileumára kapott 970 Jorintot. Abból vettek egy télikabátot. Sok minden kellene még azért«. Ruha. meg cipő. De nem is olyan régen rrfg a liszt is kevés volt. Feketén kellett vásárolni 8 forintért, most a fejadagon felül annyit vásárol hatért, amennyit akar. — Az >s meg lesz, ami hiány- »3c, — szó! közbe a férje. Mos! jóval többet termelünk, mint a sruit rendszerben... Ez biztosíték mat.* Bőven lesz karácsonyi kalác­De nemcsak a tarjánlakná! já>- tfink Felkerestük a vidékieket is... a bányászokat. Egy kicsit visszatartott bennün­ket ez n nyár, — mondja Tőzsén Pajné Nemtlben. Bántja zz ura mat a reuma. Nem tudott dd- gozni.« Volt Hajdúszoboszlón is nyataíni... Most már azonban í’jra jár a bányába. •— Készül-e nagyon az ünne­pekre? — Az igaz. Most süthetek tész­tát is... Sokat. Van cukor is, liszt is. Igazat mondott Rákosi elvtárs, amikor ittjárt. Vettem már a két gyereknek gumicsizmát. A kará­csonyi segélyből is veszek vala­mit. Bizony messzi tartanánk már, ha a betegség nem jön közbe... — De majd csak helyrejövünk igy is hamarosan. A kis Gabi pedig ott örvendezik az édesanyja mellett, hogy lesz már karácsonyra sütemény... bő­ven.« Aztán meg mást is hoz a Jézuska. # Beosztás, takarékosság Faragóéknál is emelkedett az életszínvonal Mátranovákon. Disz­nót is vágtak, a gyerekeknek meg ruhát vettek... Részletre igaz, dt tavaly még azt sem lehetett. — így kell gazdálkodni, mert nagy a család. Elemérnek is kei. néha küldeni egy kis csomagot, — mondja Faragóné.« Hogy ki az Elemér? Persze, még nem mond­tam, hogy az egyik fiam a Kos­suth Akadémián vant — Azért még baj Is akad itt — szól közbe Faragó elvtárs, aki ép­pen most kelt fel. Nem kezelik rendesen az élelemtárban a lisztet. Valami szaga van. Segíteni keli rajta! Harcolni is kell m jobb ételért Itt lakik a telepen Király János vájár is. Nemrég adott nekik a demokrácia új lakást. Szépet, vi­lágosat, kerttel és gyümölcsfák­kal. Az ablakbél éppen belátni Gáti-bányára, ahol Király elvtárs dolgozik... Most éppen munkában van. — Sokat Javult a helyzet, etv. társ, — mondja a felesége. — Amíg most rendes kenyeret tu­dunk enni, addig nemrég kukori. can éltünk. Cipőt, meg ruhát is tudunk venni magunknak. — Persze, nem elég csak leülni a terített asztal mellé... Nekünk dolgozóknak is kelt harcolnunk érte!.« Magunknak. Igen, Királyék helyesen gondol­kodnak. Király elvtárs a bányában és a Pártban küzd ezért... Fele­sége pártbizalmi... Éppen a fran­ciáknak indul élelmet gyűjteni többi asszonytársával együtt. Úgy érzik, hogy ez mindannyiunk ügye. * Itt van a karácsony, a felszaba dulás után már a ■.egyedik sza­bad karácsony és az ö.ödlk évfor­dulója annak, hogy a Vörös Had­sereg Salgótarjánt és környékét is megtisztította a fasisztáktól. Bol­dog, szabad emberek építik új ha­zájukat. Ha az ünnepi csendben otthon ülünk, emlékezzünk vissza és mérjük fel azokat a hatalmas eredményeket, amelyet elértünk Tekintsünk végig küzdelmeinken és győzelmeinken... Gyfljtsünk új erőt és öntudatot az elkövetke­zendő végső győzelmes harcra... A nagy küzdelemre, amelyet a Magyar Do’gozók Pártjával az élen és Rákosi Mátyás vezetésé­vel nyerünk meg a rri számunkra a dolgozók jobb életéért. BALOGH GYULA RIPORT A FALIÚJSÁGBAN Ezt látta oz ccélgvór egyik üzemében egy ifjúmunkás Családias hangulat uralkodik a bútorrúgó gyárban. A gépek mel­lett hat ember serényen dolgozik. Olyanok, mint a testvérek. Az üzemvezető, Bodon Béla egy kis büszkeséggel beszél üzeméről. — Amikor december 16-án az első napon elkezdtük a munkát, 425 kilogramm, rugót.gyártott unk 3 százalékos . ..-«irjítel. Azután mindég fokozatosan többet és töb­bet termeltünk. Eleinte még nem voltak gyakoríóttaK az emberek. A gépek sem Voltak tökéletesek, de most már rendbejöttünk. Külö­nösen ügyesen dolgozik Szakács Pali, — mutat rá az egyik elv- társra. — Állandóan javítgatja a gépét. Tisztán tartja, hogy ne le­gyen fennakadás a termelésben. — Es mi a helyzet ma? — Ma már 425 kiló helyett két gépen naponta 19—20 mázsát tér. inelünk. A selejtet is csökkentet­tük... Másfél százalékra. Most pe­dig brigádot alakítottunk, hogy még többet és jobbat termelhes­sünk..« — A brigádnak m! a célkitű­zése? — A havi negyven tonna tér. meiést 45-re emeljük, a selejtet pedig még tovább csökkenteni. Tovább nem zavarom őket. Jó munkájuk nyomában hamarosan sok dolgozó ágya lesz puhább, ké­nyelmesebb... Meg aztán nem is szeretik, ha soká zavarják őket. Kimenőben «hég lehet haliani, amint Chladni elvtárs megjegyzi: — Hogy az embert még ilyes­mivel is zavarják, pedig a negy­venöt tonnának meg kell lenni....! Pajerszki Ferenc lakatos tanuló. A gépállomások knlínrközponíoK is Nógrád-Hont vármegye Szabad­művelődési Hivatala egyik főfel­adatául tűzte ki, hogy a megyében lévő gépállomásokat kultúrköz- pontokká építi ki. Most, miután a téli esték beálltak, föltétien szük­ségesnek tartja megfelelő meny- nyiségű és minőségű könyvekkel ellátni -a jövő kultúrközpontjait. Ennek elérésére a hivatal megin­dította az előkészületeket. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium támogatása me.lett ve­títőgépeket juttat a gépállomások, nak. A tolmácsi gépállomáson már jelen pillanatban is van egy vetí­tőgép, amit a gépállomás szerzett be. táltól két tekercs diapozitivet. Az egyiket a »Hogyan él a szovjet gyermek és ifjúság« c. előadás­hoz, a másikat pedig »A magyar társadalom 1948-ban« c. előadás­hoz mutatták be a környék lakos­ságának és a gépállomás dolgo­A vetítőgéphez a gépállomás lóinak. A hallgatóság igen nagy kapott a SzabadmüvetWési Hiva-1 tetszéssel fogadta az előadást. A szeretet ünnepére Karácsony, a szeretet, a bék.\ a megbocsájtás ünnepe. Mégis a katolikus egyház főpapjai, Minid- szenty prímással oz élükön, nein tudják megbocsájtani, hogy , el­vesztették a 8U0.000 holdjukat. Ok, akik a krisztusi sezeretet, H a bűnösnek a megbocsájtást hir­detik, nem hajlandók megegyezni ? népi demokráciával, hanem bl» ienkezőleg: a dolgozó munkás ts szegény parasztok ellenségeinek, a reakció legszemtelenebb s/.és;c- lcirak csaptak fel. Pedg karácsony szent ünnepéi r.íny és hány katolikus templom­ban énekelik na J: »békesség a földön az' embereknek«. Igen, bé­kesség. A magyar nép békét óhajt, hogy békében építhesse a maga virágzó országát. De a katolikus vallás vezetői Mindszentyék nem akarnak békét. Lássunk egy cseppett világosab­ban: Mindszentyék háborút akar­nak, rombolni akarnak, azt, amit a magyar nép újjá és széppé tett Nekik nem fontos, hány árva, nyornnrék rnar<HÍ rri ;d a borúban, csak az ö hatalmuk biz­tosítva legyen. Nekik, akik az Is­ten igéjét hirdetik, nekik nem szá. mit, hogy hány szegény ember vérezne el a háború folyamán. (Minden hiába.) A Szovjetunió által vezetett békefront eredmé­nyesen fog harcolni a háborús uszítók ellen. A magyar népi de­mokrácia az első időktől fogva kereste az alkalmat az egyházak- kai való baráti . együttműködésre. De ők ezt a baráti jobbot nem fo. gadták el. Ha nem fogadták el baráti jobbunkat Mindszentyék, akkor mi sem engedhetjük azt ra rágalmat, uszítást, gyalázást, amit az egyházi reakció végez. Nem engedhetjük, hogy a ma. gyár nép Krisztus nevével a szá­ján, a fasiszta gyilkosokkal a bé­kés népek ellen fogjon fegyvert »Mi fáj Mindszenty szemteenül rágalmazó bandájának«? Az, hogy a dolgozóké a Balaton, hogy a Ké­kesen munkások üdülnek? Ez ne fájjon, mert a magyar nép tnagá. nak épít, nem pedig a kereszt és az érseki palást mögé búvó ha. szontalan élősködőknek. Tűrhetetlen, hogy amíg a ma­gyar nép dolgozik és épít, addig az egyház papjai a munkásosztály ellen lazítanak. Ezt tovább néni tűrhetjük, mert Mindszentyék vi- selkedése egy csöppet sem Iste- nes, nem vallásos, nem egyezik Krisztus tanításaival; a béke, a szeretet gyakorlati megvalósításé, vak az ő vAelkedésük teljesen népellenes politika. A magyar de. mokráciának van olyan ereje, hogy ilyen népellenes politikusokat eltávolítson az útból, hogy a ma­gyar nép szabadon, minden gátlás nélkül építhesse a szocialista Ma­gyarországot, a békét, a szeretet szebb és boldogabb megvalsulását. Bozsik Péter bányász, Kazár Múzeumot létesítenek Széesényben A balassagyarmati MDP és vá­ros vezetősége a két héttel ez­előtt Balassagyarmaton tartózkodó miniszterközi bizottsághoz azzal a kéréssel fordult, hogy a város szfxiális intézményeinek költségét emelje fel. A tárgyalás során a kérelmet a mlniszterközi bizottság elfogadta és a múlt évihez viszo­nyítva 61.000 forinttal többet utalt ki. A bölcsőde fenntartásához a múlt évihez viszonyítva 48.951 fo­rinttal többet, a napközi otthonhoz a múlt évihez viszonyítva 38.387 forinttal többet Felemelték Balassagyarmat szociális költségeit A háború után a szécsényi já­rási főjegyzői hivatal csaknem ro. mokban hevert. A hivatal dolgozói a piszkos és széltől átjárt épület­ben dolgoztak. Majd összefogtak és közös munkával valamennyien nekflátftak hivataluk rendbehozá­sához. Ma már szépen átfestett hivatal várja a feleket és példás rend uralkodik a hivatalban. A ro­hammunkában azonban nem álltak meg egy pillanattig sem, mert a napokban a munkaidőn kívül a tollszár helyett ecsetet és festéket ragadtak . valamennyien és meg- kezték a bútorok átfestését. To. vábbi tervük, hogy a főjegyzői hi­vatalban a járás muzeális értékeit szedik össze é múzeumot rendez­nek be. — Kinevezés. Dr. Czilczer György tb. vm. főügyész elvtár­sat a köztársasági elnök a buda­pesti 1—III. kerületi járásbíróság alelnökévé nevezte ki. Nevezett állását rövidesen elfoglalja. Hogy lehet kapni házépítő kölcsönt 0 Az építésügyi kormányzat az épület- és lakáshelyreáliítási mun­kálatokat vidéken is hatékonyan erősíti. A vidéki városok és falvak részére eddig 20 millió forint köl­csönt folyósítottak. Ezzel kapcsolatban írjuk meg, minthogy már sokan fordultak hozzánk ezzel a kérelemmel, — hogy hogyan történik a házépítési kölcsönök igénylése. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet a 3 éves terv keretén belül, az arra rászo­rulóknak 10 ezer forintig terjedő, 1—30 év lejáratú, — előrelátható­lag — 4 százalékos kamattal <öl csont folyósít. Minden esetben szükséges, hogy a lakásépüietők nek teiekkCnyviíeg legven a tulaj doniban az a földterület, ahova házát építeni akarja. Azonkivü megközelítőleg annyi anyag, kész­pénz, vagy munkaerő áljon -tn- delkezésre, mint amennyi kölcsönt I igényel. Egyes kölcsönkérelmeket az OSzH nem fogad el. A kölcsönt csak a megalakult építőcsoport, a község vezetősége, vagy más ér­dekképviseleti testület kérheti. A kölcsönöket pénzben, vagy anyag­ban folyósítják, azonban az egyes építkezőknek megszavazott össze­get sohasem az építkező kezeihez, hanem a munkát elvégző iparos, vagy anyagszállító kezeihez fize­tik ki A kölcsönt csak építkezés céljaira szabad felhasználni. Nógrád megyében már szép számmal építettek folyósított köl­csönből kislakásokat. Ahol még most a tél folyamán megalakulnak az éoitöcsoportok, előreláthatólag 1949 őszén már meg is kezdhetik az építkezést. KARÁCSONYI AJÁNDÉKNAK SZIKRA KÖNYVET!

Next

/
Thumbnails
Contents