Szabad Nógrád, 1948. november (4. évfolyam, 45-48. szám)

1948-11-11 / 46. szám

6 millió forint nyomában«»« Salgótarján szombaton este, fizetés után • Csendes, unalmas kisváros Sal­gótarján, különösen éjjel, besötéte- jiés után. Az emberek nem tudnak hová menni szórakozni.. Alig nyolcvan italmérés és korcsma van a városban, így ez nem is csoda... Amikor kigyulnak a sáppadt, sárga lámpák, az üzletek redőnyeit zö­rögve húzzák le, a korcsmák ab­lakai a koszos függönyök mögött kivilágítva hívogatják a vendége­iket: gyertek szórakozni!... 21 óra 40 perc 'A Rákóczi úti Eredics-féle ven­déglőben ének és zeneszó hallat­szik. Amikor belépünk a vastag cigarettafüstös korcsmába, bizony­talan léptekkel egy kisiparos forma embert • támogatnak kifelé: — A legújabb szisztémám, tu­dod öregem, — magyaráz nagy hévvel, meg-megcsukló hangon... Hogy mi a szisztémája, azt már toem halljuk, mert az egyik aszta! mellett két hölgy és két úr éppen tmőst kezd rá: »Te vagy a fény az éjtszakában, Tenger vizén fehér hajó...« Fölöttük tábla lóg a falon: »Éne­kelni, duhajkonl tilos!« Csak 5 forintot adj kenyérre A Pécskő utcában tíz óra után 'kezdődik az éiet. Omják úr ott sürög-forog »jobb« vendégei kö­zött. A mocskos pult előtt úgy áll­na K sorban az emberek, mintha kenyérjegyre várnának a város­házán. A falon színes felirat: v »Aki az én borom issza, Vágyik az ide vissza...« Mi reánk úgy látszik nem volt hatása, mert nem bort, hanem li­kőrt ittunk (3 cms 2 forint!) i— Rendes, tiszta nőt is tudok, s— mondja a Góré. Ezt már nem várjuk meg. Fize­tünk és kilépünk az ajtón. Néhány lépésre a sötétben két alak áll Egy nő és egy férfi. Hangosan .vitatkoznak: — Csak öt forintot adj, hogy ki­válthassam a kenyeret, — sir az asszony. — Menj a nyavalyába! Hagyj lengem, — felel a férfi. —• Csak öt forintot kenyérrel... — Beléd rúgok!... Nem bírjuk hallgatni ezt a be ázédet. ’’ovább megyünk a »csen­des és unalmas« kisvárosi éjsza­kában... 70 forintot fizettem A Karancs utcában két ember Bsszekapaszkodva jön lefelé. — Hetven forintot számolt az vén szipirtyó... ~ Nekem ötvenet... —• Megállj, a jövő héten majd adok neki... Most nagyon jó ked vem volt... Imbolygó árnyékuk és szitkozó- dásuk hangját lassan elnyeli a fe­kete éjszaka... Bum, bum, bum, bum...! A Nemzetiben vidám társaság mulat. Mind »jobb« emberek jár­nak csak ide, mert »vastagon fog« a főúr ceruzája. (3 fekete 13 fo­rint!) Fényes Misi biztos kézzel fogja a hegedűt: »Éjjel-nappal kurizálok...« A hölgyek és urak vidáman éne­kelnek. Csak Sz. Pali bácsi kesere­dik neki: — Bum, bum, bum, bum, bum.J Úgy látszik, hogy ez a szöveg Pali bácsinak sokkal szebb. (Az biztos, hogy ízlésesebb!) Ez volt az egyetlen vendéglő ahol a főúr, ha vastagon is írta, de adott »blokkot«. A forgalmiadé elszámolást és ellenőrzést nemcsak a vendéglősök, hanem' a hatóság is elhanyagolja! Hová tűnt 6 millió forint A városházára befizetett italadó­ból átszámolva egy év alatt 6 mil­Lázas ütemmel folyik a munka a szécsényi járás főjegyzői hivatalá­ban. Délután négy óra lehet az idő, de nincs megállás, mert ahogy rá. jíllantunk az őszi szántás, vetés ;eljesitésér.ek kimutatására megyei viszonylatban, a szécsényi járást egészen hátul látjuk. Deák Pál já­rási főjegyző Horváth gazdasági felügyelővel tárgyal és a járás ki- mutatását nézik. Nógrádszakál 64, Szécsény 31, Mihálygenge 100, Soshartyán 104, Rimóc 112, Fndre- falva 100 százalékos munkateljesít­lió forint forgalmat bonyolított le »hivatalosan« Salgótarján 80 kor­látlan és korlátolt italmérése. Azért hivatalosan, mert amint a fentiek­ből is látható, a forgalom »vala­mivel« több is lehet, nemhogy ke­vesebb lenne. Azonban ez a szám is elég nagy ahhoz, hogy elgon­dolkozzon az ember: Hat millió forintból őt 24 laká­sos bérházat lehetne évenként fel- rózsaszín mámorra elköltött 6 mi! forint fizetést kaphatna minden eijehszoigáifaíás nélkül. Vagyis Salgótarján egész lakossága más­fél hór.óapig gondtalanul üdülhetne ezen a pénzem... * Az »unalmas kisvárosra« három óra után végre leszáll a csend. A korcsmák ablakai is elsötétednek és csak a ndőrőrszem lépéseinek ko­pogás an gzik ütemesen a sz'táíó esőtől illogó macskaköves úton. Vigyá az emberek éjjeli nyugat mára, az életre, békére, bizton­ságra. A köz- és magántulajd ,r.ra De az utcára kiszórt, tovaröppenő építeni. Tízezer dolgozó pedig j üó forintot ő sem tudja másfél hónapon keresztül heti 100 {den a biztos pusztulástól... megve H. Gy. Ki a legény a gáton? A szécsényi gazdák versenyre híviák a megyét ményt végzett. Szerepelnek a ki­mutatáson még kisebb-nagyobb szá. mok, de ez nem segít azon. hogy hátul van a járás. Nem elkeseredés látszik a vezetők arcán, hanem bi. zakodás, „Szécsény el” járás item maradhat — mondják. — „Mi elsők voltunk az állatkiállitás megrendezésénél is mezőgazdasági felszerelést kaptak díjazásként jó munkájukért.” Ok­tóber 27-én, a népi bizottság ülé­sén határoztak is. Igaz, hogy hátul kullogunk a munkában, de azért bátran merjük kihívni a megye összes járásait versenrye. Mi meg­kötjük a nadrágot és egyesült erő­vel megyünk neki a munkának, hogy megmutassuk, ki a legény a gáton. Ezzel a nagy lendületíel és és a mi gazdáink nem fogják azt jakarattal dolgoznak a határban, az soha elfelejteni, hogy közel 3000 ; íróasztal mellett, hogy megdönt, forint értékű gépeket és egyéb !sék az eddigi elsőséget. Egy italaim, erős szervezetbe «őrül a parasztság Szecseny és Romhány köz­ségben vasárnap jólsikerült konferenciát rendezett az UFOSz és FÉKOSz. , A két földmunkás érdekképviseleti szerv ülésén megjelent hall­gatóság lelkes hangulatban telt hitet a magyar demokrá­cia mellett és kimondta az egyesülést. Megválasztották az új vezetőséget is, amelyik tovább folytatja a munkát a közös célért, a szocialista Magyarország megvalósítá­sáért. 14-én Tar jánban és Szobor, tartja egyesülési konferencia ját az UFOSz és FEKOSz. Ho! az ellenig? Salgótarján kispolgársága, az iparosok és kiskereskedők is megmozdultak és gyűjtést indítottak a szabadságért, emberi jogaikért és békés fej­lődéséért sztrájkkal harcoló francia bányászok megsegíté­sére. Az öntudatos nemes megmozdulásnak akadt azon­ban öntudatlan és nemtelen gáncsolója, a!:i a gyűjtést végző' elvtársaknak azt fe­lelte: — Miért nem dolgoznak a bányászok!?... Erre már mi is adtunk rá^ laszt, de a magyar sajtó ál­talában, a rádió, a politikai és társadalmi megmozdulá­sok szónokai mindig kiférnek erre és magyarázzák: A fa­sizmus, az amerikai imperia­lizmus ellen folyó harc nem­csak a francia nép ügye, ha­nem mindannyinnké, akik de­mokráciában élünk. Telek Pál lakatosmester (aki edénykereskedéssel is foglalkozik) a demokrácia jó­voltából nagyon sok ipari ésl mezőgazdasági dolgozónál jobb körülmények között él. Tatán, ezért is gondolkozik másként, mint azok- Ezért nem hajlandó támogatni a francia bányászokéi a győze­lem felé. Mi tudjuk, hogy a sztráj­koló francia bányászok ellen­ségei epvben a mi ellensé­geink és Franciaországban éppen úgy, mint Amerikában, — vagy Magyarországon. Az illetékeseknek figyelmét, min­den esetre felhívjuk az ilyen egyé­nekre . Nem korlátozták a disznóölést Nógrád megye dolgozói között az utóbbi időben az a hír terjedt el, hogy a magánháztartások ré­szére hízósertés levágása csak vá­góhídon történhetik. Illetékes hely­ről közük, hogy ez a rémhír tel­jesen alaptalan és a dolgozók nyu­galmának megzavarását célozza. Áz errevonatkozó miniszteri ren­delet kimondja, hogy csak a köz­fogyasztásra kerülő sertéseket kell vágóhídon levágni. A magánház­tartások részére történő sertésvá­gást saját lakásán hajthatja min­denki végre. Természetesen a ma­gánháztartások részére történő vágások esetén a dézsmazsír be szolgáltatása, éppen úgy, mint ed­dig, mindenkire nézve kötelező. Miér mines bolnpiscsn? Balassagyarmat város ve­zetősége és az MDP mindent elkövet, hogy a varos lakos­ságának ellátása biztosítva legyen- A múlt héten pénte­Igen jó volna még, ha a vá­ros vezetősége oda hatna, hogy a szép állományban lévő halak is piacra Kerülje­nek, de nem csak Cflarma­ken_ 25 darab hízott sertés] ton, hanem a sa’gótarjáni került levágásra zsír- és hús- ? iparmedence minden terüle- szükségleteinex biztosítására. ítén is. BiszorkiBTttic nkmeaeíbn — Emelkedik a „Fe-szl“-gyár termelése — Haász Lsios órás és ékszerész Balassagyarmat Rákóczi fejedelem út 41. Ajánlja 14 karátos fémjelzett valódi arany és ezüst tárgyait a legolcsóbb napi ár mellett. — óra és ék3Zerjavítások pontosan és szakszerűen készülnek. Sűrű köd vonul végig a hegyek között. Olyan, mintha hatalmas iábenjáró szörnyeteg lenne, amely testével mindent eltakar. A köd- foszlánvokböl, az úszó felhőkbe csak néha-néha tűnik fel a szűk völgy szélén fekvő vasötvözetgyár. Ahogy így kívülről nézi az em­ber, olyan', mintha kihalt volna. Nem látni életjelt és a hotnáiybó’ felszálló füst is elveszik, láthatat­lanná lesz a sűrű, szitáló ködben. Ahol « „feszi“ készül De ami kívülről élettelennek lát­szik, belül egészen más képet mu­tat. A termelés, az élet, a munka­verseny láza hatja át az egész üzemet. Jamricskó Ignác ott áll az izzó kemence szája előtt és »eteti« nagyszájú kohót. Bent a ke­mencében, mint megannyi boszor­kány. ugrálnak a rőt lángok. Zúgva bömböl, oivad, formálódik a hatalmas hőségben a ferrosziij- cium. Az elektromos ívfény hősé­gében vastermelésünk nélkülözhe­tetlen anyagát termelik Itt a mun­kások. — Most még tűrhető a meleg — mondja Jamricskó elvtárs. — Igaz. hogy van 30—35 fok, ami 8 órán keresztül nagyon megviseli az em­bert, de Jvsz még melegebb, 60 Feljebb egy emelettel az elszálló gázol: orrfacsaró, köhögtető leve­gőjében dolgozik már 10 éve Nagy Pál. „Haladunk elvtársak...!“ — Amióta megindult a felszaba­dulás után a gyár, mindjárt gon­doltak a tervezők a dolgozók biz­tonságára is — és rámutat a 1 rom szénrúd előtt levő zsírzókra, amelyek azelőtt a szénrudak kő zött voltak. A 15 ezer voltos áram között, bizony nem volt nagyon megnyugtató azokat szabályozni De mondhatom, hogy más örömem is van. Végre rendeződött a fize­tésem kérdése is és most 1.70 he­lyett 2.70 órabért kapott. Haladunk elvtársak... — mondja boldogan és verejtékező hom’okíról eltörli az izzadtsággyöngyöket. Októberben 142 százalék így halad a »Feszigyár«. A ter­melésben is. Augusztusban 157 százalékra teljesítették az előirány­zatot szeptemberben pedig 1Í5 százalékra. Szép eredmények ezek Az októberi még jobban bizonyítja ezt. 142 százalék: a tel jésltették a tervet. Lent a földszinten, ahol a folyé­kony ferroszilicium kiömlik a ke­mencéből, négy elvtárs éppen a csapolást végzi. Nadrágjuk tele van lyukkal. A kiömlő tüzes anyag ezefelé szórja szikráját, mintha mérges lenne azért, mert hábor­gatják. De ők nem hátrálnak meg Munkában, harcban edzett tekin­tettel, biztos kézzel irányítják a munkát. Építeni, termelni annyi, mint harcolni önmagunkért — el­nyomóink ellen... Ezt ók is tudják és a kicsapolt vasat, a szilárd fer- rosziliciumot még erősebben mar­kolja kérges tenyerük.. ! (bal) TudotfuH b közönsége!, hogy Tógát-bánya üzemnél kő-’ vetkező árban lehet szenet vásá-f noini. Aknászén 7.67, rostáltszén 8.52 forint. Fizetni a Tógát-bánya irodájában lehet. Figyelmeztetjük a vevőközönséget, hogy lehetőleg a hideg beállta előtt vásárolja meg, mert a fuvarosoktól vásárolt, szenet túl magas áron kapják^ amint értesültünk róla. Ágy tollat, pelyhet legolcsóbban szállít VIGH JÓZSEF KI 3 KU NFÉLEGYHÁZA Kérjen árjegyzéket! „Irigyelheti, aki otthon maradt“ — írja egy salgótarjáni honvéd Alig három hete, hogy a dolgozó nép, a munkásosztály gyermekei elindultak a Kossuth-akadémiára a salgótarjáni iparmedencéből is. El­mentek, hogy a szabad magyar hazának, a demokratikus honvéd­ség tisztjei, vezetői legyenek. Amikor elmentek, az ítthonmn- radtakat vegyes érzelmek töltötték el. Voltak, aki!: sajnálták, hogy nem mehettek el, voltak akik kü-' munkájuk ílönböző rémhíreket terjesztettek ^ „ Pedig nem könnyű --------________ ___.... fo k is. Ha majd 75 és 95 száza-1 van itt a dolgozóknak. Te’e vészé-: Erre adja meg a lékos szilíciumot gyártunk! \ Jelemmel. váratlan hetyzeteskel, | Gyula levele, aki a jelentkezett: »Csak azt akarom írni, hogy mondják meg azoknak a fiúknak, akik ijesztgettek, hogy nem volt okuk rá. Teljes tévedés­ben vannak. Minden fiú irigyelheti és bánhatja, hogy otthon maradt A tisztek, nevelőink a legnagyobb dicséretet érdemlik. Igazi katona emberek... Én nem bánta'- hogy eljöttem...« így ír Ipacs Gyula a maga és . társai nevében, bizonyságául an- válászt Ipacs ínak, hogy honvédségünk valóba» repüiősöühö. la níp hadserege

Next

/
Thumbnails
Contents