Szabad Nógrád, 1948. október (4. évfolyam, 41-44. szám)
1948-10-28 / 44. szám
Hilgen lesz a föiő évi (érmés? Üszőgkártól fél, varjaknak szór eledelt, aki nem csáváz Hűvös őszi szél fütyül kérésziül • részbe11 frissen szánt«!, részben még parlagon maradt fö'dekep. Az egyik földön egy teheAfoarnt vonszol ja az ekét. messzebb ké ló kapaszkodik prüszkölve, boronát vontatva magra után... A nagy szánkó szélénél pedig ponyvái kötve keresztül n vállán, homok08 csizmában, fején gyűrött kalappal hidad egv ember. Kezével széRs körök&t ír le maga körül. ífini a búzát. Kézzel végzi az őszi vetést... Bagdol Istvánná behúzza magá; a kendőjébe, hogv « szél ne érje annyira arcát. Nézi a dolgozó em bort. majd csendesen szól neki: — Ezzel is készen vegyünk... — M°st már csak eső kellene ... — Nem csáváztuk a. ma go:, jól huzasd be n borosával. h°sv a madár ne tudja kiszedni!... Tgv beszélgetnek és már szinte maguk előtt látják, amint jövő tavasszal ezt a vetést ringatja a szék De nem gondolnak arra \ veszedelemre. ami o- t lebeg fejük felelt Pamoldyes kardjaként, a csávázatlan búza miatt. Nemcsak a madár a veszély, hanem barmikor beleüt' her az üszög, ami könvörtclen;il — mint embernél a tüdővész —- terjed, tönku'téve egész évi fáradságos munkájukat'. — Mi sohasem szoktunk csávázni. Ezen a tájon nincs üszög, nem is volt sohasem... Arra nem gondolnak, hogv lra nőm volt azelőtt, kö’inven lehet most. Ezt nem lehet előirányozni, hogy hol legyen és hol nem. A de- mokra Ikus kormányzat nem i parasztság bosszantására rendelte el a csávázási, hanem azért, hogv a falu do'gozó népének ne kelljen rettegni az üszögkártól, ami már sok-s°]< keserves munkát tett hiábavalóvá, Azonkívül ezzel biztosi a'Ü akarja, hogy n hároméves terv végén elsőrendű minőségű búza álljon minden paraszt magtárában. Mindez azonban csak úgv lehetséges, ha a jóindula. ú utasításokat saját érdekükben betartják derék parasztjaink. — Igen-igen, hát mindez/nagyon helyes ígv. de ezt nekünk nem mond a senki — felelnek mindketten. Számosán vannak, akik’ oktatás hiányába"! nem jsiwrlk a kormány felhívását-, pedig azt mindenkor beirtanák. Épp .ezért a mzdasági felügyelőknek jobba"1 ke'l dolgozniuk. Bagdol István megindul két lovával. hogy befejezze a munkát A? őszi szól megzörgeti a szomszéd földön maradt kukorícaszár«- kat, a. fekete var ink pedig h‘u°ffva sorakoznak frissen vetett földeken és finoip lak<nná csapnak ,., — hohi — Kazár tál arékcskcdlk Ahnden olyan anyaggal» aminek elő-* állításit pénzbe korul, lakáré ko&koónii kell. Ezért indították meg a takarék kosságj versenyt a kazár' bányászok !s, hogy kevesebb bányafa, sínszög, kö* tét használódjon el. ScjlMiáHitás ülsKoScan l'jságkiá'litást rendez a -dugvar, rjsAsrirók Sjövetségo Miskolcon. \ rendkívüli érdekes an.vag benne* tatja a magyar sajtó 100 éves örJ téntlét, különösen kiemelve, a*> aj szerepet, melyet a függetlenségi és( szabadságmozgalmakban játszó {, A1 kiál'ílás november lá’é’i Uvilik meg. Gazdaavafds Szécsénybes A városháza clisztermeben bensőséges ünnepség keretében g*zdaavatást tara tottak Széesényben, 17 férfi és 2 nő kóö éves munkájuk eredményeképpen menJ nek ki az életbe segijenj gaídafárSaH kát-' A gazdanvajással kapcsol? fbarl mezögnzdasógi munkakiállítás is volt» — Pásztor István csillést a Rajk* aknai üzemben a lcom|ó kö*«t magá, óla temette., A szerencsétlenül járt M-’ íiyaszt megfeszítföti munkával sikerűiül megmenteni. Ilyen a kulák... „Nehéz harcok lesznek még Perceién, amíg elfogy mindenki, aki a másokéból szedi a hasznot.“... Ina a „Szabad N^p“ 104S. szeptember 22-én. de ha 'belepillantunk a falu mostani helyzetébe, meg kell állapítanunk, hogy változások ugyan történlek a dolgozó parasztság munkáiéit igasoiva, de nem Iái iónt változás Géczi „úrnál“, aki J04i-bmi pár*záz szarvasmarhát adott „ fala htUtjdoudból a németeknek, hogy ól Németországba sgdlltftáh- Majd onnan visszatérve, a megye húselUr tótu lett és talán ezen keresztül biztosítja magának azt a bú orsá- got. hogy hangadó a moH megalakult földbérlőszt}vetk«zH ellen, azonkívül a rémhír!erjesztésben is .élmunkás“, omit legelsősorban azzal merit ki. hogy a háborúról álmodik é* möl beszél a falu lakosainak. Mi csak felszólítjuk Géczi „urat“, hogy- jó lései ha felhagy azzal az igen rassz szokásával, hogy sem tetszik neki „ demokrácia. Az ilyen „nagy“ emberek szavai megmaradtak az utókor számára és a fülünkbe cseng: „kinyiram egy pár kommunistái!“ Persze most másként hangzik a nóta a nyilvánosság előtt. Sőt annyira megy magatartásával. hagy a kommunista képviselőt, af:i jóhiszemilleq megy a faluba, még lakájra is meghívja, mert igen jó kommunistának akarja magát feltüntetni. Az°npan « demokrácia szeme mindent lát kedves Géczi ,.úr“f Nem lehet köpenyt fordítaná. Tudunk az e*U találkákról, az amerikaiak varasáról és arról a féktelen nagy gyűlöletről, amit, a kommunisták ellen lövell. Nem utolsó sorban arról, hogy mennyire gyűlöli ön, kedves „volt főssoiga- btró úr“ n földbérlőssövetkezetet és annak öntudata* parasztjait, áfák ön szerin' csak „Büdös pnra*ztnk“ lesznek. így bizony. Géczi úr! A nép el- fenségeinek el kell tünniök c falvakból, mert csak akadályozzák a munkát. Az olyanok pedig, aminő f'Ut i*. reméljük, hogy elsőnek tünk el. Részünkről ptár flg is késő...! Ipolytarnóo Iskolájába visszaköltözött a középkot Kukoricát morzsolnak, ásnak és félnapig térdelnek a Ipolytarnóc, 1948 október. Mindenki azt gondolhatja, hogy a történelem ilyen előrehaladott szakaszában és a demokrácia negyedik évében már nem kell és nem is lehet középkori eseményekkel .találkoznia. Az iskolák megvizsgálására és az építési költségek felvételére bizottság szállt ki Vrczsnyovszky 1 Nándor/ á ^Vöröskereszt főtitkára és Kojnok Gyula MDP íalujcíró felelős vezetésével. A taivak járása során az ipoiytarnóci iskolában, szokalan és az iskola hivatásának meg nem feieio körülmények fogauták a bizottságot. Az iskola kertjében 14—lő főből álló 14 év körüli gyermeksereg ásókkal felszerelve éppen azon dolgozod, bogy a kertet lelássák. keltett kérdésre a gyermekek elmondták,. hogy a kort a -tanító űré és ki van adva, hogy a Újból íeiszabadilt a aaiyar paraszt E hét vasárnapjától kezdve kiszabadult Nógrád vármegye három járásában a kis" és közv-pparaszt- ság' az e'nyomó és kiszopdyozó kulúkűk karmaiból. Zsunypusztá’A Tolmácson és Er- döküp.öp felavatásra került a* első haroin gépáhomás. Zsioty-pusztán Hermann Ferenc országgyűlési képviselőt már Szócsőn ybe^ díszkapuval és lovas bandériummal fogadta a falvak d°!- gozó népe ói határtalan örömének adott kifejezés , hogy elérkezett ez •a, régen várt pillanat. A képviselő beszédében rámutatott arra, hogy hiába vdt a reakciósok mesterkedés?. mert a demokrácia niegterem- tetfe a parasztság felszabad!.ását, s a gépállomást, ami diadalmasan fogja vinni a parasz.ságot a felemelkedés felé. Tolmácson SzkUuláu Ágoston, Nógrád-Hont vármegye főispánja avatta fel a gépállomást. Erdőkár,öu Orosz Márton ország- gyülési képviselő adta át roodelts- lősének «, gépekéi. Soha nem 'á .ott nagy lelkesedés volt mindenütt. Az ünneplő közönség népviseletében vonult fel és tett bile- az őket felemelő demokrácia me'lett. Nógrád vármegyében ez a három gépállomás újjá emnU tte a parasztságot. Amikor a traktorok zenekari kísérettel elindultak próba- szántásra. ott menetelek Itália valamennyien könnyes szemmel kísérve kincsük»., ami újból felszabadulást jelent a szántukra a kizsákmányolás akii. Közös erővel o töblitefsíelésért Az Ilona-bányai bányászok a utalt héten kedden váltáskor csapatvezetőt értekezletet tartottak, ahol a Csapat- Vezetők az üzem vezetőségé tel átbeszélték a bányában lévő helyzetet, hogy a termelés tűnél nagyobb ütemmel folyhasson. Kiszáron megnyitja a mozit a VHBSz Kazáron is megalakult a VHBSz helyi csoportja. Munkatervük egyik kiemelkedő pontja a szünetelő mozi megindítása. Ez meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik, de a vezetőség reméli, hogy ezek.t ieküzdi és eddig nélkülözött szórakozást biztosíthat' a dolgozóknak. Hős fis látás finn részesüknek ti Kétóafijfssiak A sz»ndai és somosköújtalusi kő- bányászok' czideig húsédátásbíiu nem részesüllek. A köz-ijövőbe'i ezek a dolgozók is az üzemi ('látás köreiében bőven kapnak nv’rlvt- és sertéshús;. Cikként K nála Mlzsstia« A mizserfai bányászok az other napos részletterv sikere érdekében « kitermel: szén pgiafarlányit 3.J százalékkal lecsükkcKfeiték. Továbbá elhatároz ák, hogy „ termelési előirányzatot felülmúlják. j*s. 1 gyere' ek tanulás helyett kertet ’nekik kell fajásni. Benn a tanteremben i$ hasonidl a helyzet. Ugyanis a tanterem ha lehet úgy mondani — kukorM eamorzsolo műhellyé volt bererH dezve. A tanító asztalap kémé mogyorófabot feküdt — vájj..* minek? Amikor megkérdezték tőle] hogy mi történik nt, azt léjét le] högy &nzdastjgian-óra van. Ugyiafszík rénűkíVul érdeké hasznos lehet az ilyen gazdaság tan-óra, aho] bottal őrködik "J gyermekek felett, hogy hasznol hozzanak a tanító saját gazdaság gának. Szerintünk a sziilök néni azért küldik iskolába gyermekei! ket és a dolgozók állama neír azért tartja fenn az iskolát, hog^ ott a gyerekek ássanak és kukon cat kosárszámra morzsoljam!) botbüntetés terhe mellett. De továbbmerve, újabb meglep petéiben volt-része a bizottsá tagjainak. A másik tanterembe a ranítónö tartott „órát”. Körül tanteremben gyermekek térdepel! tek — ahogy mondták —- mái hosszú idő óta. Többen ielálltakj mert nem bírták a tárasztó bürn tetőst. Miért? A tanltónéni errei is inegada a választ. Előző nap, vasárnap nem voltak a gyerekelj templomban. Persze nekünk egy pillanatig s’ncs az ellen kifogásunk, hogs ezért megbüntetik a tanulókat, de sehogy sem tartjuk összeegyeztet- betűnek, hogy a fiatal emberpalántákat tördeléssel büntessék. A,a ilyesmi már hasonlít az inkvizb dóhoz, vagy mondjuk meg nyíltan, a fasiszta terrorhoz. Gyér- mekeket felvilágosítani, büntetni is lehel, de nem olyan módon amelyből kifolyólag egész életére nyomoréék maradhat. Minded esetre a felvilágosítás nehezebb de így üntudatosabb embert ne velünk. Az erctet nyomatékosan figyel rntbe ajánljuk az illetékeseknek.,
