Szabad Nógrád, 1948. október (4. évfolyam, 41-44. szám)

1948-10-21 / 43. szám

A re_gi_e Í2_od_a az öntudatos dolgozókkal együtt küzd az önköltség Egy kicsi, meglehetősen elhagyott és elhanyagolt helyiségben van az Acélgy 'r Fegie irodája. A figyelmet nem külsőleg hívja fel magára, hanem az a fontos és Figyelemreméltó, ami az iroda feladata. Eafnpufik Béla vezetésével öten dolgoz­nak a kis irodában, igen fontos és nehéz iéladat hárul rájuk. Ez a failadi.t abból áll, hogy alacso­nyabbra akarják szorítani a reg!anyag és a regieidő mennyiségét. — Persze, ma még vannak olyan doi- .gozók, akik nem értik meg teljesen en­nek jelentőségét, — mondja Pampurik elvtárs. — Pedig munkánk jelentősége a hó­nap végén látszik meg igazán. Azzal hogy míghatározzuk a felhasználható anyagot és időt, saját magunknak hasz­nálunk. Igen, a regie iroda munkája ezért Fontos. A tőkés a múltban a legkülönbö­zőbb módszerekét agyait3 ki, hogy mi­A jó munka jutalmául a Galyatetőre mentünk üdülni. Amikor megpillantottuk a Nagyszálló gyönyörű épülettömbjét, nem akartuk elhinni, hogy 10 napig itt fogunk élni. Egy olyan kapu nyílt meg, amely évtizedekig zárva volt előttünk. Ezen a kapun át *a kényelem, a nyugodt pihenés országába jutottunk. A lift, a szőnyegek, a fotelek, a hideg- és meleg­víz minden szobában, a társalgó es könyvtárszoba, mind-mind a kényelmet és a pihenést biztosította. Azelőtt ebbe az épületbe munkás csak akkor léphe­tett be,amikor építette és javította a Nagyszállót. A dolog tálán vagyonosok »pinenték« itt ki zsarolásban szerzett fáradalmaikat. Az úri világ megszűnésé­vel, iaz úri rendszer e fellegvára is cél­talanul ásítozott az alacsonyan elvonuló fejhők alatt. Azután jött az újjáépítés. Rendbeszedték) a Nagyszállót és átadták azoknak, akik legjobban megérdemlik a pihenést. A fényűző bárt, mint a letűnt kor ittmaradt, kövekbe, anyagba, hangu­latvilágításba öntött igazságtalanságát mutatják be az élmunkásoknak. Amirő] eddig mi dolgozók csak álmondtunk, az itt élő valóság lelf. Ift bizonyosodott be, hogy népi demokráciánkban már nemcsak a munka, az izzadtság, hanem a kényelem és pihenés is a dolgozóké... Minden a dolgozóké! Csurda Kálmán nél több anyagot és időt takarítson meg egy-egy áru elöállításánl, ha az mind­járt a dolgozók egészségériek rovására I I I J. J rb&hh is ment- Ma vájjon nem kell-e még fo­kozottabban takarékoskodnunk a sajáfun­szögverőt is. Rájött, hogy nem helyes a kéval? természetesen nem ä dolgozók testi épségének fovásáfal Ez a gondolat vezérelte Sólya János szögverőben annyi olajat elhasználni, mert az drágítja a termelt áru értekét. Javaslattal sietett a regié iroda segít­ségére az olajfogyasztás csökkentésé ér. dekében, hogy az acélgyár |tt is olcsób­ban termelhessen. Ma már mind főbben és többen van­nak olyanok, akik megértik ennek fon­tosságát, tudják hogy az olcsóbb terme­léssel önmaguk érdekeit szolgálják és az olcsósággal biztosítják tefmelvé- nyeink keresettségét a hazai és külföldi piacokon... Műszaki értelmiség a honvédségért Az acélgyári műszaki értelmiség a Honvéd Kossuth Akadémia támogatá­sára, az akadémia könyvtárának fejlesztésére felajánlotta szeptember hav| fize­tésének 5.5 százalékát, amely összesen 7450 forintot teft ki. Az akadémia pa ranesnoka, Révai Kálmán vezérőrnagy levélben mondott köszönetét az akadé­mia hallgatói és tanári karának nevében ezért 3 megértő támogatásért A virágzó, boldog hazáért dolgoznak az MNDSz asszonyok Csendben, de hangyaszorgalommal dolgozik az acélgyári MNDSz. A fáradtságot nem ismerő asszony­csoport Anyák-napja után rögtön hozzá­fogott — tekintettel a közeledő tanév közeledtére — a jól tanuló iskolásgyer­mekek könyvjutalmazásához szükséges összeg megszerzéséhez. Erre a célra egy filler sem állt rendelkezésükre és jú­nius 9-ére mégis 1000 forintot gyűjtöttek a nemes célra. A SzlT-nek 25 darab ruhát varrtak meg. A Nehézipari Központ gyermeknya­raltatási akciójában, amely június hó 26-tól július 25-ig tartott, önfeláídozóan vetfék ki részükét. Szeptember 4-én jólsikerült szüreti bált, rendeztek, amelynek jövedelmét ez iskolaakcióra fordították. 46 db tanuló- könyvet az MNDSz rnegyej szervezeté­nek és 18 darabot a Vöröskeresztnek ad­tak át, hogy azokat juttassák el me­gyénkben a rászoruló gyermekeknek. Ezen túlmenően még öf darab iskola­padot és egy darab kályhát adfak az 1. körzet iskolájának. Július 10-én a nőnap keretében szer­vezési versenyre hívták ki á bányai MNDSz-t, Ebben a versenyben aZ acél­gyár vezet. Eddig 450 új tagot szervez­tek be. Ezenkívül aktívan résztvesznek a politikai életben is. Szeptember 6-án induló MNDSz iskolában 42 asszony ismerkedik meg a demokrácia eddigi vívmányaival és céljaivá}. Dicséretet érdemelnek valamennyién, mert önfeláldozó munkájukkal hozzájá­rulnak, hogy sokat Szenvedett hazánkat vjrágzó országgá fejlesszük. Felelősség Irta: Borka Attila Az Acélgyár munkásai megértették, hogy felelősséggel tartoznak a szociav lista társadalom megvalósításáért- Néma csak politikailag, az ösztályéberség, * tariulál, a többtefmeiés fokozásával í*j Ez év áprilisától egyre fokozódik a ter­meit áru mefinyiséga és értéke. A több- termelés azonban nem minden, mert ai mennyiségi termelés növelése nem je­lenti a termelt áru olcsóbbodását, még akkor sem, ha a termelt áru összes ér­téke növekszik. Ennek a tételnek tuda­tában az acélgyár munkásai üzemi ér­tekezleten megvizsgálták a termelés költségéit és szükségesnek látták tét önköltségcsökkentést- Nemcsak újítások­kal és selejt*"'' Hék megjavításával, kívánják ezt e.e.ui hanem fölülvizsgál­ták saját munkanormáikait. A dróigyár* munkásai elsőnek határozták él. hogy megrövidítik munkaidejüket, illetve le­szállítják egyénenként saját normáikat oly formában, hogy a 130 százfelék mű- heíyátlagnak 1ÍÖ—-116 százalék között kell lennie. így a 160—160 százalékot teljesítő egyének 4Ö—50 százalékot a jón. loftak fel az önköltség csökkentése céljára. Hasonló módon követték ez{ * kezdeményezést a* öntödék, a kovács éa Szeráru Üzemek munkásai IS. így i gyár­tott áruk Önköltsége havonta mintegy 80.000 forinttal kevesebb. Ugyanakkor az értekezletek kimondották, (rogy a tu­dományosan kidolgozott szabatos normá­kat legrövidebb Időn belül alkalmazni kell, egyúttal azt is megáll!apitották hogy a munka jobb megszervezésével még fokozni lehet a termelést. Az 6«/ költségcsökkentésnek ez a módja, hogy a munkások az egyes munkaműveletek idejét kihasználva továbbnövelik a ter­melést, bizonyítlék arra, hogy az acél­gyár munkásai tudják hogy a szocialista társadalmi rendet csak ügy lehet felépí­teni ha a dolgozók többet téfffielnck. mint a kapitalista társadalmi forma. 1 brlgádmoicilem emhnlny«: wö*Mlk ■ HumkBfofitfem, enteilt«dfk a termelés A mennyiség növelése mellett ;• Igye­keznek csökkenteni a gazdasági szerszám gyár dolgozói a selejtet. Szepfembe» hónapban u előirányzatét 8 százalékká J teljesítették túl. A se lejt mindössze egy és negyed százalék Vólt. A* eredmények elérésében nagy szerepük Vélt a munru- brigádoknak. Ezeken keresztül lényege­sen megjavult a munkafegyelem. Újabb üzem a 3 éves tervben Az acélgyár drótgalvanizáló üzemét 1944-ben a német és nyilas banditák teljesen tönkretették. Alkatrészeit és hajtó motorjait elhurcolták. A nehéz gazdasági helyzet miatt 4 évig nem volt rá lehetőség, hogy üzemképessé tegyék. 1948 augusztusában óriási anyagi ál­dozatok árán megszerezték a szükséges motorokat és alkatrészeket, majd egy hefi előfeszített munkával az egyik so­rozatot beállították a termelésbe, A kezdet nehéz volt, mert új emberekkel és tanulókkal kellett a termelést bizlö- síítani. A régi, jól begyakorolt emberek nagy része nem állt rendelkezésre. Mind­ennek ellenére oly eredményeket Őrnek el a dolgozók a termelésben, hegy 110 —120 százalék között váltakozik a telje sítményök. Most peölg a termeié» köz- ben eső pár perces pihenőjüket itt* használják fel. hogy * másik WofOz*t«t is összeállítsák. I szállítási osztály segít a MáV-nnk, segít Snmsgúnok Az őszi megnagyobbodott forgalom és a kocsihiány az egész ország számára nagy gondot okoz. A MÁV dolgozói minden erejüket a négy és félnapos ko- csiforduló megvalósítására fordították. Ebben a munkájukban támogatta őket az »célgyár szállítási osztálya. Egy-egy kocsi rakodási ideje átlag hét óra, de a munkabrjgidok megalakulást: lehetővé tepsi ennek 6 órára való csökkentését. A kocsik gyors kirakását bizonyltja az is, hogy amíg augusztusban 12 ezer fo­rintot, addig szeptemberben már csak 5 is félezer forintot fizettek ki a MAV- ttagy kocsiálláspénz fejében, Nem kell már tologatni a vagonokat: a főműhely dolgozói vontató gépet készítettek A szénosztályozóknak már régi kíván­sága volt, hogy a 20 tonnányi, sz"r.rtsi megrakott vagonokat ne kelljen emberi Agy tol lat, pelyhet legolcsóbban szállít V IGH JÓZSEF KISKUNFÉLEGYHÁZA Kérjen árjegyzéket! erővej ide-oda tologatni hanem vezes­sék be a gépesített vonj - tást. A főrr.Ü- hely dolgozói most megtervezték és el­készítették a húzódobbal ellátott ko:s f. Ezt egy dolgozó könnyen, megerőltetés néjkül tudja kezelni. Saját résziikre egy szárnyas fúrógépet készítettek a főmű­hely dolgozói. Ezzel a régi gép teljesít­ményét 60 százalékká] szárnyalják túl. B sodronvgvir a 3 érés imái A dróthűzófyaft sok újítással járultak már hozzá a termelés emeléséhez. Át­építettek egy drótíágyító kemencét, üzembe állítalak hat darab szög ve f6^ gépet, amely körülbelül öt tonnával emel} a Sz/gverő teljesítményét. Soron, kívül legyártják a Mátravidéki Erömíf függőpájyájának tartóköteleit is. A jer. melés növelésével és az önköltség csök­kentésével pedig még fokozottabban se­gítik elő a 3 éves terv két és félév alatti megvalósítását. »ÖD s

Next

/
Thumbnails
Contents