Szabad Nógrád, 1948. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)

1948-09-16 / 38. szám

Ara 60 filléFj 1948. szept. la IV. évf. 38. sz* Ki mint vet, úgy arat... Ezt tartja a magyar közmondás, mert a magyar paraszt már évszázadokkal ezelőtt is tudta, hogy a föld jobban te­rem, ha azt tisztességesen, becsülettel megmunkálják. A magyar föld élmunkásai, a minta­gazdák is erre a közmondásra világíta­nak rá, amikor érdeklődünk, hogyan ér­ték el- a nagyszerű terméseredménye­ket. Azt mondják, hogy: időben elvégez­ték a tarióháníást, jó mély őszi szán­tást végeztek a búza alá, alaposan meg­trágyázták a földet. Egyszóval, teljesí­tették kötelességüket a földdel szemben, ■amely megtenni a mindennapi kenyeret. Ezen kötelességtejesítésen keresztül azután saját maguknak, családjuknak és nemzetüknek is többet tudtak adni. Amikor mindezeket a kérdéseket föl­vetjük és beszélünk róla, célunk az, hogy mindenkivel megértessük, hogy a loomernrelesnez nem »on idegossze- roppanásig menő munka, hanem csak kotelességteljesités. így van ez a gyárakban, üzemekben és a földön is. Az ipari dolgozók nyolc órás becsületes munkával 130—150 szá­zalékos termelési átlagot értek el, amit — saját elhatározásukból még fokozni is fognak. A mintagazdák is bebizonyí­tó fák azt, hogy néha mindenkiétől mostohább körülmények között is lehet többet termelni a földön. A többtermelés pedig több árut jelent, az árubőség ol- tsóbbságot és a kettő az életszínvonal emelését. b Azok az ipari dolgozók, vagy azok a földmunkások, akik többtermelésiikér jutalmat is kaptak, boldogan élvezik munkájuk jutalmát nemcsak a jutalom- iíjak formájában, hanem a többfizetés, vagy többtermés formájában is. Többet termeltek, többet is költhetnek. Ez be­csületes számvetés. Ki mint vet, úgy arat! Az élmunkás, a mintagazda pedig jobban vetett és többet aratott, amiért mindannyiunk részéről megilleti őket az elismerés, mert közvetve nekünk is több jut a jó aratásból. Kizárás A MDP Megye Bizottsága 1948. szeptember lilaui foglalkozott Varga Albert volt salgótarjáni üveggyári párttitkár és telepvezető . fegyelmi ügyével. Varga Albert az önéletrajzba nem irta bele, hogy ‘pH ínyi háza ban a nyilas pártozervezetnek he­lyisége volt — és ragad, a azt, hogy köze lett volna a Nyilas párthoz. 1942—43 között a Szé- esény—Salgótarján közötti útvona­lon az autóbuszban erősen antisze nóta megnyilvánulást tanúsított. A salgótarjáni üveggyár telepve­zetői jelölésnél, mint az üzem párt­titkára, önjelölést követett eh Az iskolák államosításával kapcsola­tosan 'pártszerütlenul járt el. A Megye Bizottság előtt a tényekkel szemben őszinte, kommunista ön kritikát nem volt hajlandó gyako­rolni, a feltett kérdésekre kitérő válaszokat adott és meUébeszélt, a Megye Bizottságot félre akarta ve­zetni. Fentiek alapján a Megye Bizott­ság Varga Albertet a Magyar Dől gőzök Pártjából kizárta. MDP Megye Bizottság. 100 éves honvédségünk, a nép fiainak ünnepe „Állj be Berci katonának...” Emlékezés Kossuth Lajos verbunkjára t ■Salgótarjánban a 100 éves hon­védség ünnepét a megyei kultúrna- pokkal kapcsolták össze. Maga az ünnepség szeptember fi-én, szom­baton este fáklyás felvonulással és térzenével kezdődött, majd az Ipartestület székhazában a köz­ponti bányászzenekar és az Egye­sített Bányász- és Kohómunkások Dalköre ünnepi hangversenyt ren­dezett. Vasárnap reggel hét órakor ze­Ersekvadkeríen nagy gonddal készítik e)ö a gyermekeknek a napközi otthont, hogy az óvodára szőrűd 2UU gyermeket mcgfeleiően tudják elhelyezni. A most elkészült helyiség, ami kb. 1U0 gyermek beiogadására elegendő, teher lalakkai várja a piciny gyermekeket. Ebből a munkából kivette részét a napítözi ott­hon vezetője, Ari Erzsébet is, aki a vesz. szübői fonott iekpadok helyett a talu­Szahadforgalmú liszt A GF legutóbbi ülésén több fontos határozatot hozott a dolgozó ipari és mezőgazdasági munkások érdekében. Ezek közül legfontosabbak: Ez évben is ellátják a nagyobb üzemek, vállalatok, intézmények alkalmazottait a téli hó. napokra szükséges burgonyával. Az a termelő, aki adó- és beszoígáitatási kö­telezettségén leiül »C« vételi jegy elle­Dr. Parádi István honvéd őrnagy ünnepi beszédét mondja nés ébresztővel kezdődött az ün­nepség. 9 óra felé zenekari kísé­rettel határvadász honvédekből és üveggyári SzlT lányokból álló cso­port vonult fel a város utcáin, akik vidám nótaszóval emlékeztek Kossuth Lajos verbunkjára. 10 órakor a Szovjet emlékmű meg­koszorúzása után a város Fő-terén nagyszámú hallgatóság előtt kez­dődött meg a nagygyűlés, ahol a város nevében Blanár Sándor pol­ban készíttetett zsákokat, amiket keretre szögeztetve sokkal kényelmesebb és tartosabbá tett a gyermekek számára. Hermann Ferenc országgyűlési képvi­selő, aki a múlt héten meglátogatta az érsekvadkerti napközi otthont, a szép munka elismeréséért ígéretet tett a gyermekek részére ivópoharak beszerzé sere. a beszolgéltatókoak nében kenyérgabonát adott, vagy ad ti a MUSzK-nak, ugyanolyan menny.ségii és minőségű kenyérgabonára vámőrlési engedélyt kaphat és a liszttel szabadon rende.kezhet. A íöídbérlő szövetkeze, teknek és a kisliaszoribérlöknek 7 millió formt értékű vetőmag- és szántási hitelt- áz.,vázott meg a Gazdasági Főtanács. gármester méltatta a 100 éves Magyar Honvédség érdemeit 1848- ban és a fölszabadulás után. Utána Szabó József rendőrszázados be­szélt a honvédség és rendőrség kapcsolatairól, majd Pintér István százados, a helyi határvadászok, "parancsnoka, a honvédek nevében tett foga­dalmat, hogy hűek maradnak 48 szelleméhez. Ezután emelkedett szólásra dr. Pa­rádi István honvéd őrnagy, a hon­védelmi minisztérium kiküldöttje. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a 48-as szellemben munkálkodó magyar honvédség, amely a nép fiaiból tevődik össze, a magyar dolgozók érdekeinek és szabad­ságának megvédéséért létesült és ezért harcol. Este az Ipartestületben tarka műsort rendeztek a salgótarjáni műkedvelők a honvédséggel, közö­sen. Ugyancsak vasárnap nyitották meg a Városháza tanácstermében a helybeli képzőművészek impo­záns képkiállítását, ahol Bóna Ko­vács Károly és Fayl Frigyes mű­veiben gyönyörködtek a látogatók. Az Ipartestületen pedig a hon­védség rendezett igen gyönyörű Fali-újság kiállítást. A vasárnapi ünnepséget, amely Salgótarjánban komoly kulturális esemény volt, Szikra könyvnappal: kötötték össze, amikor az utcákon felállított átrakban olcsón vásárol­hatták meg a dolgozók a legújabb ,,Szikra”-kiadványokat. Szombaton és vasárnap pompás sportünnepély is volt, ahol a salgó­tarjáni ifjúság és a népi szervek, valamint az üzemek amatőr spor­tolói mérték össze erejüket. A hét további eseménye lesi, kedden este 7 órakor az Ipartestü­let székházában Barabás Tibor elő­adása a szocialista művészetről. Szombaton este 8 órakor a vízvá­lasztói kultúrcsoport mutatja bé Zilahi: „Fatornyok” című színmű­vét az Ipartestülct színháztermé­ben. Ugyancsak szombaton este az acélgyári Olvasókörben a „Pe­tőfi” színjátszók Priestley: Várat­lan vendég c. színművét adják elő. Az egész héten át tartó ünnep­ség 19-én, vasárnap fejeződik be, amikor délután a Petőfi Népi Kol­légium a városi játszótéren báb-1 színház előadást rendez a gyerme­kek részére, majd este 8 órakor a Szabadművelődés népi kulturális csoportjainak záróvizsgája lesz Bemutatásra kerülnek: népi tán­cok, népi énekek, játékok, balladák színművek. A jövendő: a elvernek Az iskolaépítésben Is fuifeljesitiük az előirányzatot Iskolát létesítettek Jásztelek-pusztán a rétsági dolgozók Most, miután meg ndult az újonnan átszervezett és átépített iskolákban a tanítás, meg keli említenünk a rétsági lakosság áldozatkész munkáját, amely- lyel lehetővé tették, hogy ma már boldog gyermekek tanulhatnak az iskolák padjaiban. Igen komoly méretekben vette ki részét a munkából a rétsági MNUSz is. Nagy munkájuk kiterjedt még oda is, ahol a múlt nem tartotta lontosnak hogy iskola legyen: Jásztelek-pusztán. Most óit helyben tanulnak a hosszú ut tói megkímélt gyerekek. Nem maradt el azonban Szátok és Tereske község sem, ahol dacára a reakció ieirevezető propagandájának ma lelépTett iskola hirdeti demokratikus érzésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents