Szabad Nógrád, 1948. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)

1948-09-30 / 40. szám

Kötelessége minden gazdának csávázol a vetőmag*»! A magyar kormány rendeletileg köe- lezi a gazdákat a vetőmag csávázására. Erre azonban szüksége van mindenkinek saját érdekében is azért, mert a kártevő férgek elpusztításával b.z osithatják ma­guknak a jövő évi termést. Ezenkívül az üszkösödést és egyéb gabonabetegse- get is megszüntethetjük a csávázással. A szomszéd földtulajdonosoknak figyel­niük kell egymást, mert a szomszéd s földterületek öl könnyen megférgesedíi; az ő földjük is. A MOSzK útján mos forgalomba hozott új higanyos csávázó­szer még a rézgálicnál is alkalmasabb erre a célra. Minden gazda a saját ér­dekében végezze el tehát, akár ezzel szerrel, akár ped.g rézgáliccal a szük­séges csávázási vetés e.ött. ff Fogadják hálás höszönetünket... A nógradmegyeri parasztok levele a (bujáról* hoz it, ' A salgótarjáni üveggyár falujáró csőt portja Nógrádmogyer községben falu­járása során megjavíto'ita az iskolát. A nógrádmegyeri parasztok az alábbi le­vélben mondottak köszönetét az ipari dolgozóknak. Ez a levél bizonyítéka annak, hogy a nógrádi parasztok tuda . ban vannak a munkás-paraszt szövetség jelentőségének és annak megerősítésén dolgoznak. , Nógrádmegyer község elöljárósága az egész lakosság nevében hálásan kö­szöni a salgótarjáni Üveggyár falu­járó elvtársainak, hogy a nógrádme­gyeri általános iskolát olyan állapotba hozták a falusi gyermekek részére, hogy a tanítást a rendelet által előír időben meg lehetett kezdeni. Önök az egész heti munka u.án, fáradságot nem ismerve, szabadidejüket feláldozva dolgoztak az újjáépítésen és az iskola­ügynek fáradhatatlan munkásai c ezért mi is ígérjük, hogy a dolgozók kenyerének b.zlosítására csekély há­lánk jeléül, tőlünk telhetőleg min­den el fogunk követni. A többezer fo­rintos költségmentes munkáért fogad­ják hálás köszönetunket és elismeré­sünket. Szabadsági MDP nógrádmegyiii szervezete és a Községi Elöljáróság.' A Hafrv-'.dti) hi a d in-lánya. Nyugodtan áll! I:alem, hegy Sohasem volt iuöszerubb a honvédésegnek és «1 dolgozóknak egymáshoz vaio viszonyá­ról beszéiiii, ni nt cpp-n napjainkban. r,z új demoki'at.kus vez .,,és, kiképzés es nevetés a.att álló Honvédségünk — a múlt hadseregével szemben — néphad­sereg. A demokratikus magyar hadsereg uralkodó szelleme a dolgozó nép akara­tával, célkitűzéseivel és gondoláiéval te.jesen azonos utakon ha.ad. Az 1848-as honvédség jogutódja trra már nem egy különálló társadalmi osztály védelme­zője, m.nt az előző hadsereg ve. í, hanem a dolgozó nép biztonsága f - lett őrködő, a nép jogait és szabadsagát védő fegyveres testület. Az új honvédség tiszti és tiszthelyettesi kara a dolgozo nép f.'a.ból tevődött esszé, éppen ezért az új honvédség vezetői sohasem lesz­nek felhasználhatók olyan cselekmények elkövetésére m.nt amilyen cselekniér v két a letűnt hadsereg vezetői a magj-r nép és a szomszédos demokratikus or­szágokkal szemben elkövettek. Nyugod­tan állíttatom azt is, hogy az új hon. védségünk vezetői és ka.onái minden megnyilvánulásukban a magyar nép dol­gozóival együtt szerves cs clszakí.hatat­lan egységet alko.nak a Magyar Köz­társaságon belül. Nincs és nem is lehet olyan védőbástyát a dolgozó nép és a honvédség közé állítani, mint amilyen A nógrádi hegyek között elrejtve munkaverseny folyik Kisteleken is Nyaktörő, hepe-hupás ú on lehet csak megközelíteni a kisteleki bányát, amely mélyen a hegyek közé van beepülve. t> Drszágútról nem is látni semmit, csak az úi fölött magasban ke esztüliuló k< télpálya jelzi, hogy élet van a dombok mögött. A Jánosaknában dolgozik jelenleg 'öbb mint 400 bányász a főid alatt. Mun- iinversenyben fejtik a szenet, hogy a magyar újjáépítés lázas üteme ne csök­kenjen, hanem inkább fokozódjék és hogy íz iskolákban a hideg beálltával tovább olyhasson a tanítás, a hivatalokban a munka, a családi otthonokban pedig melegítsenek a kályhák... A kötélpályán egymásután futnak ki, lendülnek a magasba a szénnel rakott súlyos csillék. Andó József fiatal mun­kás- ügyesen irányítja a megrakott ko­csikat- és amíg nézelődünk, Hajas Mi­Andó József útnak indítja a szénnel megrakott csillét háy felügyelő elmondja, milyen munka folyik itt. — Mi is szeretnénk, ha már a mun kaversenyben előre kerüihe.nénk. Sajnos, 1 ny'n s kj tudja még, hogy a bányászok .elég sok fentar.tással dől- ■ k=>n goznak, amin nem lehet segíteni, de azért mi is megtesszük kötelességünket. Benn « bányában és idekint azon dolgo­zunk, hogy elősegítsük mindannyiunk fel- emelkedését, a többterrheiésen keresztül. Útnak indul az újabb csille. Megra­kodva, nehéz görbüléssel lendül a ma­gasba a kötélpályán Mizserfa irányában. Amikor egy-egy dar-b szenet teszünk a tűzre, akár odahaza, akár a gyárakban a ka_ánok poklába, emlékezzünk egy kicsit azokra akik a nógrádi hegyek között a föld mélyében munkaversenyben dolgoz­tak érte... VgsdH kittrét kapott Ipslyvecs A ba'assa<ryarmati járás féléves mimkatervémek keretében Ipolyve- cén elkészült a vasúti kitérd. Ed­dig a gazdáknak, ha vonaton akarták szállítani termelvényüket, a falutól 5 km-re lévő Drége'ypa- lánkra kellett menniük. Most a de­mokráciában a parasztság munka iának megkönnyítésére lehetővé vált a régen óhajtott vasúti kitérő elkészítése. Szép apaállatokat neveltek a ludányi gazdák NógrádHont vármegye Törvény­hatósági Alap a múlt hét szombat­ján a vármegve részére apaállatok ►eszerzését- eszközölte. Az Inolv non tón levő Ludány és I.udány- aalászi község gazdái kitűntek az illattenyésztés során, mert a falu­jukból 6 apaállat megvétele vált ’chetséqessé addig, míg egyéb he­lyekről legfeljebb egy-egy került megvételre. NógrádTíont vármegye •vezetősége az apaállatok beszerzé­sét igen nagy körültekintéssel végzi, mert ez biztosítja a. nógrádi állatállomány tisztaságát, OTl dolgozók példamutatása Az OTl salgótarjáni kerületi pénztárának szellemi dolgozói át. érezve azt a szerepet, amely „ ter­melés fokozásában és az ország újjáépítésében az OTl dolgozóira is hánd, elhatározták, hogy az Intézet . központjához fordulnak azon kérésükkel, hogy a kollektiv szerződésben 44 órás munkahetet biztosító jogaikkal élni nem kíván­nak és a jövőben az ország fizikai dolgozóival azonosan 4S órát kí­vánnak dolgozni a népi demokrá­cia erősítése s a szocializmus meg­valósításának f/!/°rsabbá tétele ér­dekében. OLVASS - TANULJ KÉPEZD MAGAD 2 védő al állott a n.ul hadsereg t sz.jei, tisz.he.yeUesei es a do gczo ntp közóit.. .->la már a cío.gjzó nép magáénak vallja a ueiuokra.'.KUS hon.édséBe. es ezt jogosan is teszi, mert a Magyar Kez.u<sa3ag megvédéséért m.nd.n ícoii- ben sikraszállo honvédségünk a magyar népé es azt is marad. n. sz-ob, az igazougos.bb, az áldáso­sabb jövő, a szoc a..s.a é'.ct megterem* ‘.ércnek alapjai a honvédség tagjaira vár, ehhez azonban a nép rokonszenve nétku- luzheieuenui szükséges. A dolgozó nép ragaszkodását, támogatását tovább k.-il gyumölcsözteuiünk, mer. az az erő- es b zaiem, amelyet a dolgozok tömegé oi kapunk serkentő eg és buzdifólag "al­hat arra az óriási felelősségű munkára, amit demokratikus honvédségünk a jövő utódok javára tgyeiermeg.stn vigez. A dolgozó nép hangja a mi hangunk, a dolgozó nép védelme a m. fegyverünk. Ebeiségünk és áldozatkészségünk a dol­gozó nép biztosítéka, a közös erővel es akarattal végrehajtót: cselckede cink gyümölcse pétiig a Magyar Köztársa­ságé. A múltban féltő gondok között enged e a magyar anya fiait katonának, mert a mindenttudó anyai szív ér.z e és tudia, hogy gyermekét a gyilkolásra nevelik. Ma viszont becsületes, kulturált és mü­veit honpolgárokat nevelünk kalonáru- ból. Természetesen nem maradhat el a katonai oktatás sem mert ha kell, a bé. két és szabadságunka. rmnden eszközzel megvéd jük. A demokratikus magyar hadsereggel szembeni szeretetnek példáját láttuk a megrendezett »Honvédnapokon«. Az egész országban a dolgozó nép büszkén és szere ettel tekintett a békés munká­juk felett őrködő honvédségére. Ezt lát­tuk Budapesten, Baiassagyarmaton, Sal­gótarjánban, Somoskőújfaluban, Sa.gobá­hány falu­ban. ft kívánom felhasználni az alkalmat arra, hogy Salgótarján környékén meg- ta'tott »Honvédnapok« alkalmával a honvédséggel szemben tanúsított meg­ér ő támogatásukat megköszönjem. Ugyancsak itt köszönöm meg a Salgó­tarjáni M. Sz. Sz. szervezetének, rend­őrségnek, városnak, kisiparosokn: k és kereskedőknek, valamnt a Vöröskereszt titkár ágának üdvözlését is. Ezzel is bi­zonyítva látom, hogy demokratikus hon­védségünk és a nép közötti kapcsolat mindjobban erősödi1-, az erősödés ped g a Magyar Közársaság építményének biztosítéka. Egy nép, vagy ország ereje a hadsereg hatalmas olva ztó kohójában forrhat csak össze és edződhet meg. A hadseregben végzett nevelő és kiképző munka készíti elő az ország népéi a közösség érdeke.- nek, >a békének megvédésére. Az útjí- épülő Magyarország teljes felépítéséhez a nemzetnek szüksége van minden dol­gozó erejére és szellemére e gyárán1. Ahogy az ország újjáépítése, gazdasági és politikai helyzete erősödik, úgv k I a dolgozó nép és a hadsereg közötti viszonynak és rokonszenvnek a megér é- sen keresztül egybeolvadni-!. A közös cél, a közös munka, a közös sors. a kö­zős jövő csak így hozhat számunkra to­vább; és megsemm’sítkvtetlen eredményt. Pintér István százados. Lenin: Marx Károly és Engels Frigyes Szikra, 1948." Rövid összefoglalása és kiértékelése ez a könyv a Marx és En­gels életének és munkásságának. Lenin népszerűén és mindenki által érthetően magyarázza meg ebben a könyvben, hogy milyen felbecsülhetetlen ér ékíí segítsé­get kapott a világ dolgozó népe Marx Károly és Engels Frigyesben ahhoz* hogy közös harcban összetörjük a tők igáját és végleg győzelmei arasson a szocializmus. Marx Károly: Osztályharcok Francia- országban. 1848—1850 Szikra, 1948. Az új kiadásban közzé­tett munka Marx aisp kísérlete volt hogy a kortörténe egy részét a materia­lista felfogás segítségével az adott, gaz­dasági helyzetből kiindu.va magyarázza meg. Ebben a iTi.inkájábin Marx a poli­tikát történéseket végső fokon a g; zda- sági okok áltál kiváltott hatásokra ve- zeti vissza. Sokat lehet tanulni ebből a könyvből ténelmet Lenin: hogy miként értékeli a -tör- egy dialektikus ma eríals'a. Az imperials mss, mint a kapita­lizmus legfelsőbb foka Szikra, 1948. »...Remélni szeretném, hogy borsurám elősegíti; a tájékozódást abban az alapve'ö gazdasági kérdésben, amelynek tanú mányozása nélkül semmit sem lehat megérteni í. most fo y.ó há­ború és a mai politika értékelésében, nevezetesen az imperializmus gazdaság lényegének - kérdésében...« 1917 áprilisá­ban ezekkel a szavakkal bocsátotta út­jára ezt a könyvet Lenin. Ma, am kor a Szikra kiadásában újra olvasha'juk ez' a könyvet, aktiuá'tssá teszi a v'lágpo’i- tíkában lezajló imperialista erők harca a demokráciákkal szemben. Len'n már annakidején rávi'ágitot* arra, hogy ez a vergődés nem más, m'nt az imperalista társadalom bukásának előjele. Megrendelhető a Szikra könyvesboltok­ban és Sa’gótarjánban a Pe őfi könyv- kereskedésben Agy tollat;, pelyhét legiicsóbban szállít V IGH JÓZSEF KIS KU NFÉLEGYHÁZA Kérjen árjegyzéket! fl, Csi"e" Bén ár-ze'íáté KV 2 í’o bői ókért I Szabad (kenyér) liszt Szabad kenyér mindenféle szsbadcikk a ,,Gsil!e“ Bányász- eílátó NV áradat ban Birlinek, hírmr, ha ííbcs rcectmiljük!

Next

/
Thumbnails
Contents