Nógrádi Újság, 1948. április (4. évfolyam, 14-17. szám)
1948-04-11 / 15. szám
— Fejlődésnek indul Mátra- szele — Riportverseny — Győztek a SSE öklözök — Meglesett beszélgetés ill 90** V 4 <íÉ|Í Smtl.ke.dlk az eithzutoxuiaL (i otritfttjmuakit ttt^mnátt Nógrádmegye demokratikus PJ h Q a ÍV. évfolyam, 15. szám. Egyes szám ára: 60 fillér Salgótarján, 1948. április II. Új fejezel a magfar nép történelmében,.. Közel 150 ezer ember gyűlt össze április 4-én Sárospatakon, hogy meghallgassák a Magyar Kommunista Párt és az egész magyar dolgozó nép nagy vezetőjének, Rákosi Mátyásnak beszédét Három vármegye felvonulása bizonyltja, hogy a parasztság megértette az MKP célkitűzéseit és mind többen követik azt. A reakció óriási vereséget szenvedeti azzal, hogy a földmunkásokon és az ujgazdák.on kívül tömegesen jelentek meg a középbirtokosok, más pártok tagjai, pártonkivűüek, a klerikális reakció eddig legjobban félrevezetett hívei a p&raszlasszonyok és lányok is. Uj lap volt a nagygyűlés* a magyar nép történelmében. Uj fejezet kezdődik a dolgozó nép életében, melyben megszűnik a kizsákmányolás és valóság lesz a kisemberek tulajdonának védelme, a hatalmas magánvállalatok köztulajdonba véte’e és a parasztság erejének fokozására, a szövetkezeti rendszer kiépítése. Megszűnik az áldatlan pártoskodás, melynek „levét“ mindég a dolgozó nép itta meg és kialakul az uj Nemzeti Front. Gyökeresen rendeződik az, egyház és az állam kérdése a dolgozó nép javára. Megoldódik a magyar nép fontos külpolitikai kérdése, a csehszlovák-magyar viszony is. A két nép vezetői a számunkra oly égő és fájó sebet mind két ország népeinek kölcsönös megelégedésére gyorsan és véglegesen megoldják. Ez az ut, melyet Rákosi Mátyás kijelölt és amelyen a magyar dolgozó, nép haladni kivan. Ezt az utat a magyar falu és ipari dolgozók helyeslik. Ez az ut azt követeli tőlünk, hogy menjünk ezen az uion ingadozás nélkül bátran, gyorsan előre a végső győzelemig. Kiskereskeőök munkavérsenye A munkaverseny szellemében tartottak ankétot hétfőn a salgótarjáni kiskereskedők és kisiparosok. Ze i s l e r György elvtárs megnyitó sZavavai után Kíss Gyula elvtárs ez MKP városi sze-vezetések kiküldötte hívta fel a tarjání kisiparosokat és kiskereskedőket a munkaverseny bekapcsolódásába. A kiskereskedők Zeisier eiviárs javaslatára a 18 án és 19-én me.Jar tandó- választmányi ülésükön fogják véglegesen elhatározni, hogy milyen formában veszik ki részüket az üzemi munkaversenyek győztese nek megju taimazásábói, a kisiparosok pedig ősz- szehívíák az Ipájtestülgt vezetőségét, begy slöoteensfc e kardié fejérit c/l (jtjied&L él kéke. egijJilí kaladmtk' Sze-ú fehi ni éaai- mmidőlta Oezeí tintán a fel szabadat ás ünnepht A felszabadulás harmadik évfordulóját egézz Nógrádmegye dolgozó népe nagy lelkesedéssel ünnepelte meg és kegyelettel áldozott a hősi halált halt szovjet katonák emlékének. Solgéísrjsuten hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassák Oczel János eiviárs ünnepi beszédét. Blar.ár Sándor polgármester megnyitó szavai és»- Geuó Tibor szavalata után emelkedett szólásra Oczel elvtárs, — Ma három esztendeje annak, hogy a világ első szoc alísta állama győzelmet aratolt a fasiszta fenevad felett, — kezdte beszédét. •— A háború nem minden nemzetnek hozta meg a szabadságot, sőt ma az angolok és amerikaiak által megszállott területeken elnyomás és terror uralkodik. A Mav- shali-tervet használják fel céljaik eléréséhez és egyáltalán nem válogatósak eszközeikben. Ezt mutatták a közelgő olasz választások küzdelmei és a görög- országi események is. Megállapította ezután Oczel elvtárs, hogy Amerika a nácik minden örökségét átvette és az ídegháborut saját gyengeségének lep-' lezésére használja. Végezetül megállapította Oczel elvtárs, hogy Amerika hiába gyűjti maga köré a világ összes imperialista erőit, a dolgozók tudják, hogy jobb élelet, fejlődést és békéi csak azon az utón menve érhetnek el, amelyen haladva a szovjet nép is eliutoii a mi felszabadításunkig ... Ez pedig a szocializmus útja. Ezután Kelemen János a szabadságharcosok nevében üdvövolté Salgótarján ünnepi dolgozóit. Beszédében rámutatott arra, hogy a magyar népet saját urai évszázadokon át tartották rabságban és egészen 1945-ig keileít várnia, amíg a Vörös Hadsereg meghozta a szabadságot és megvetette az uj élei alapjait. Blanár elvtárs zárószavai után a szovjet hősök emlékművéhez vonult a hallgatóság, ahol a felszabadulási váltó- futók megérkezése után a társrdalmi szervek, egyesületek, pártok és iniézmé nyék elhelyezték koszorúikat. Majd meghallgatták Rujk László elvtárs, belügyminiszter beszédét, melyet a rádió is közvetített, Baiassagpnnaian a koalíciós pártok az egyetértés és összefogás jegyében ünnepelték meg a felszabsdnlás harmadik évfordulóját. A Magyar Kommunista Párt nevében Hídvégi Pál elv- társ, városi titkár méltatta a nap jelentőségét. Gyarmaton is nagy sikerrel rendezték meg a felszabadulási váltófűtést. * S Stöifi járási»» a salgótarjáni iparmedence kiküldött dolgozói tartottak népgyülést. így a járás minden községének parasztsága felvilágosítást kapott az ország politikai és gazdasági helyzetéről, valamint április 4-ének jelentőségéről. A szobi járás dolgozóinak fejlődését igazolja az a tény is, hogy mindjobban megnyilvánul az egység és az összefogás iránii érzelem és a Nemzeti Függetlenségi Front megalakításának szükségessége. A gyűléseken a parasztság bebizonyította, hogy érzi és tudja, csak az MKP vezetésével valósíthatja meg régi, évszázados álmát, a szabad és boldog hazát... A vallás és közoktatásügyi minisztérium. a - magyar vidéki dolgozók kulturális felemelkedése érdekében szép mozgalmat indkoit a vidéki „ hulturna- pok“ keretében. Az elmúlt héten Salgótarjánban rendezték meg a kulturnapo- kat, melyre a tarjam dolgozók tömege vonul! ftd... on Az eredetileg 88 darabos „Nagybányai iskolától napjainkig" képkialií- tás anyagából legnagyobb sajnálatunkra alig 30 művet hoztak le. Ezeknek kivá iasztára sem volt éppen a legszerencsésebb, A képek között kiemelkedett Rippl-Rónai: Párisi öreg hölgy képe. Rudnay, Ferenczy és a többiek egyáltalán nem jellemző művekkel szerepeltek. Bóka László bevezető szavai után jjagjt gikerrsi $vasia fel Barabás Tibor egyik novelláját, majd KSssák Lajos beszélt az iró feladatáról és a közönséghez váló viszonyáról. A felszólaló, munkások .kifejtették, hogy szeretnék, ha az írók reális talajon mozognának és a dolgozók problérháival foglalkoznának regényeikben az ábrándok helyett. Az irodalmi esten nagy sikert aratott Domjany Éva szavalataival. Cserfalvi Eiíz hegedű és Török Erzsébet énekszámait nagy tetszéssel hallgatta végig a közönség. «a Az acélgyári olvasókörben zúfo- lásíg telt ház előtt zajlott le a zene- est. Legnagyobb sikert aratott Neményi Lili két orosz énekszámával, de a többi művész előa fása is nagyszerű volt, Schneider Hédi zongoraszámaí, Cserfalvi Eiiz h.«gedűjatéka és Mihály András; gordoükaszóíója üjiucpi éseajloyt jelentett a komoly művészettől elzárt tarjáni dolgozóknak. Hétfőn és kedden a ,,Vígopera" vendégjátékaként szinrekerült Donizetti’- Don Pasquale c. operája. Első napon a címszerepben kimagasló volt Vásárhelyi Eudra, de a többi szereplő is: Gyurkovics Mária, dr. Mindszenti Ödön Szabó Miklós, Kishelyi Árpád és kedden Gelsei Andor megérdemelt sikert arattak. A gyönyörű zene tolmácsolása Ender Béta karmester érdeme, míg a rendező Szécsi Ferencet dicsérni. Városunk vezetősége, Blanár Sándor polgármester elvtárs és rendezőgárdája, valamint a VKM részéről dr Barabás Bándor segédiíiikár fáradhatatlan munkájának érdeme, hogy a salgótarjaní kulturnaptjg üveg nagy sikert arsUhk, ,
