Nógrádi Újság, 1948. április (4. évfolyam, 14-17. szám)
1948-04-04 / 14. szám
Miénk a gyár! Hogy fogadták a nógrádi dolgozók az államosítást? 1948 Április 4 s. A minisztertanács március 25.-i ülésén határozatot hozott, melynek értelmében & munkäV8rseny (fi biztSßitVä ICSZ a 100-on felüli munkást foglalkoztató üzemeket államosította. Ezzd a rendelkezésével újra nagyszámú gyár ment át a magyar munkásság tulajdonába. Nóg- rádmegyében a salgótarjáni üveggyár, a salgótarjáni gépgyár, a selypi cukor- gyem, a somoskőujfalusi kőbánya, a Hungária villamossági rt. salgótarjáni kirendeltsége kerüli a munkásság kezébe. Ezek az üzemek munkásigazgaiókat kapnak és tervszerű munkájukkal elősegítik a 3 éves terv mielőbbi megvaíósilá- sát, a magyar dolgozók életszínvonalának emeléséi, Munkaverseny a demokrácia „megcukrozásáért“ Nagy vitatkozás hallatszik ki a selypi cukorgyár űzetni bizottságának irodájából. Szokatlan ez olyankor, amikor a gyár nem termel, hanem csak javitási munkálatokat vége?. •— Most értesültünk róla — világosit fel Klimó ü. b. elnök elvtárs, — hogy államosították a gyárat és hogy a cukorgyárak is megindítják a munka- versenyt. A távirati kihívást már még is kaptuk az óbudaiaktól és most éppen a feltételek kidolgozásán vitatkozunk. — Nézzük meg. — feleli. Már indulunk is végig a gyáron. Hatalmas kerék javításán dolgozik CzJrik András lakatos. Ezzd a kerékkel adagolják a répát az udvarban lévő mosóból a benn lévő hatalmas kádba, ahol újra mossák a répát. Miénk az ország — Az én örömöm kettős — mondja ragyogó) szemmel Czifrik elvtárs. Az első az, hogy államosították a gyárat tehát a sajátunk lett, a másik pedig, hogy a munkaversenyben olyan tempóval dolgozhatunk a demokrácia megcuk- rozásáért, amilyen soha nem létezett ebben a gyárban... Boldogan magyarázza tovább, hogy észszerüsitési javításáért már jutalmat is kapott a gyárvezetőségétől. — „A jövőben még fokozottabban azon leszek, hogy minél jobbat és 6zebbet építsek — magunknak.” Hatalmas befőző, sűrítő tartályok mellett haladunk el. Benn a sürííőben négyen dolgoznak. A kémlelőnviláeon alig fér be a fejem Egy pillanatra meg éli a munka és mindjárt az időszerű kérdésekre terelődik a szó. — Még most tele van a gyár a múlt rendszer hibáival — mondja az egyik elvtárs. Azonban a másik mindjárt ráfelel, „hogy most már végre megszűnnek a hibák, mert a miénk lett a gyár, az egész ország..." A sslypiek majd megmutatják — Hogy fogadják az elvtársak a munkaversenykihivást ? Csak szervezzék meg előbb, majd a selypiek megmutatják, hogy mit tudnak, — felelik egyszerre. — Végre most már megváltozik a helyzet — mondják a befűzök. A múltban hajoltak bennünket, hogy minél több cukrot termeljünk és külföldön 15 fillérért adták el azt a cukrot, melyért a magyar munkás 1.30-at fizetett ... Ennek most már vége. Á munkaversenyben azon leszünk, hogy minél több cukrot, minél olcsóbban adjuk a magyar dolgozóknak. Ezt már a demokrácia adta — Hogy szolgálja a mostani gyárvezetőség a dolgozók érdekeit ? Erre Horváth Alajos igazgató adja meg a választ. Éppen most adtak át használatra a modern orvosi rendelőt Az általános iskola felső tagozatának egészséges és szép helységet bíz- sitottak. Azoknak a dolgozóknak, akik nem tudnak háztartást vezetni háromszor naponta biztosit ízletes ételt gyár — 5 forintért... Természetese csak a felszabadulás óta ... Az államosítás és a munkaver seny a selyp! cukorgyárban is meghozta az uj szellemet, amely a dolgozók uj világának alapja. A salgótajáni gégyár 85 százalékban a Kereskedelmi Bank államosításakor állami kezelésbe került már január elsejével. így az újabb államosítás révén „ csak " 15 százalékot kaptak.., A munkásság, amely most hívta ki munkaversenyre a mosonmagyaróvári ,, Kühne “ mezőgazdasági gépgyárat, reméli, hogy most teljes egészében biztosítva lesz a munkaversenyhez szükséges nyersanyag. Különben ők is munkásigazgatót kapnak, nii.llyel tulajdonukba veszik ; teljesen a gyárát... Az üzemi bizottság javaslatára már munkás művezetőt | is neveztek ki. Vincze Jenő művezető | elvtárs a forgácsoló és szerelő üzemek- S be racionalizálási mtgbizcUnak került. Helyére Fekete Pál esztergályost nevezték ki, aki szorgalmas munkájával bebizonyította, hogy helyt tud állam az üzemvezetésben is. t A somosköi kőbányában j is határtalan lelkesedéssel fogadták az j államosítás hírét. A bánya a Hitel Bánt : államosítása során már nagyrészt ál- lao-i kezdésbe került. Most teljesen a közösség tulajdonába ment át az újabb rendelkezések értelmében. Már ki is nevezték az uj muu- kásigazgatót Juhász István elvtárs személyében, aki azelőtt az üzemi bizottság elnöke volt. Juhász eivíárs már egy éve ü b, elnök és nagy hozzáértéssel vezeti a bányát és mindég íanujelét adja rpunkásíarsáival szemben szociális- érzésének. Örömünnep az üveggyárban A salgótarjáni üveggyárban 30-án j délután, mílszakváltás előtt gyárérte-1 kezlctet tartottak, áhol Varga Albert üzemi párttitkár beszélt a dolgozókhoz. Beszédében kifejletté, hogy végre a salgótarjáni üveggyár dolgozói is maguknak építhetnek és termelhetnek. ä gvúíüilajtes Zeíiáo igazijaié helyett ühír,kasigdzgLiű veszi at a yyár vezetéséi ás az áiíani Kziosiija nrajd a íslfatsslos mtiniiábsz szalséps cyessanyspl. így nem kslí leűpüeni a gytrai, raisl aliogy azt a ítiitős- rgszüslé sisreüs yslna elérni. Á gyárudvaron összegyűlt sok száz munká3 kitörő lelkesedéssel fogadta ezt a br jelen lést. A tarjáni üveg- j gyár 1400 dolgozója tulajdonosa lett a í gyárnak, a zúgó gépeknek, az olvasz- J tókemencéknek, szerszámoknak. — A j jövőben az országos tervnek megfelelően végzik majd munkájukat, hogy' ezen keresztül biztosítsák ők is a munkásság életszínvonalának általános felemelését. Örömmel üdvözölték táviratokban Rákosi Mátyás elvíársat, az MKP főtitkárát, a Gazdasági Főtanácsot és annak vezetőjét Vas Zoltán eivtársat és Dinnyés Lajos miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy valóra váll régi álmuk — övék lett a gyár. Munkás igazgató a Hungáriában Az államosítás során a villany- mű veket is teljes egészében átvette a magyar munkásság. A vállalat salgó tarjáni kirende íség vezetőjét, Fazekas Árpádot Budaper-re helyezték és helyette Borsányi József üzemi munkás vette át a helyi kirendeltség vezetését. Az uj kinevezést az itt dolgozó munkások örömmel üdvözölték. Tiéd az ország — magadnak építed! — A ^öRritbss-—mindég azzal rémítgetíék a munkásságot — ha béremelést ment kérni, jegyzi meg Filó János elvtárs, aki mér 21 éve dolgozik a vállalatnál, hogy hoznak olyan embereket, akik majd 12 fillérért dolgoznak. Most nem állunk még jól, de az államosítással olyan hatalmas lépést teszünk a sorsunk jobbrafordítása felé, amely biztosítja felemelkedésünket, Magunknak építünk idáig ott szabotálták és faragták a munkásság érdekeit, ahol éppen módjában állt a régi vezetőségnek. —- A közellátási hatóságok kiutalták a vállalatnak az igényelt élelmiszereket — mondja az egyik munkás — és azt sokszor hónapos késéssel jutatták el a dolgozókhoz a régi vezetők. Most majd másképp lesz — szói közbe egy elvtárs. — A saját munkástársunk került a vállalat élére. Juhász elvtárs aki a mi érdekeinket tartja szem előtt és ügyel arra, hogy a dolgozókat ne érje károsodás, mert most már úgy is magunknak építjük az or(VtqíjMh ö-iztdíqi őFijtg qit! FŐNYEREMÉNY szerencsés esetben 500.CC0 Ft ÜH IS MEGNYERHETI! Túuxái. mát ápsi/ú. 9-én kttdődik! Amerika igazi arca... ,.Hát igen, Amerikában más a helyzet ott lehet élni, de itt...“ — mondják kézlegyintve és sejtelmesen azok akik nem bírják elviselni, hogy Magyarországon a dolgozók uj világa épül és nincs helye a régi rendszer visszasiróíaak. És valójában mi a helyzet Amerikában? Levelet kaptunk amínap onnan és az Írója Franck Diósi igy festi az amerikai viszonyokat: „A helyzet mindég rosszabb és rosszabb, a tenor nap-nap után erősödik. A munkásmozgalom körül mindég erősebb gyűrűt akarnak húzni... Torontóban felállították a szégyenleves konyhát (Tessék „csajka-mesés" rémhirterjesztők 1.,. szerk ) Ez pedig nem a jónak a jele, itt ebben a rém gazdag országban, ahol a háborút meg is nyerték, harcok sem dúltak, úgy mint nálatok. Mindenki szemében ott a kétség, hogy mi fog történni. Ti is szegények vagytok most, de haladtok a biztos jövő felé. Csak arra kérlek titeket, hogy nagyon figyelmesek legyetek és minden reakciós megmozdulásra erős kézzel csapjatok le., Az amerikai sajtószabadságra jellemző, hogy milyen keveset tudnak a népi demokráciák köztük Magyar- ország életéről és fejlődéséről. A levél Írója kéri: „ ... írjátok meg mi megy végbe nálatok, mit csináltok ... hogy szervezitek a lakosságot. Nagyon szeretném tudni milyen tó- induló programmjaitok vannak. Szoktatok-e gyűléseket összehívni és megéríi-e a nép, hogy mégis melyik párt képviseli igazán érdekeit..." Tehát igy néz ki a „nagy" amerikai helyzet. Szegénység, terror és U munkanélküliség keseríti az amerikai dplgozó életét szemeben a magyar dolgozók napról-napra emelkedő életszínvonalával és szabadságával. szágot... Igazuk van az elvtársaknak. Az uj vezetés uj rendet, a munkásosztály rendjét képviselni. ★ A magyar nép legujabbkorí történelmének honfoglalása Nógrádmegvé- ben is megtörtént. A munkásosztály harca a Magyar Kommunista Párt vezetésével lépésről-iépésre biztosan haladt előre a most bekövetkezett eseményekig, A marxista, leninista elmélet tanításai valóra váltak. A kapitalista rendszer kinevelte önmaga sírásóit, a proletariátus. A munkáosziály pedig végrehajtja feladatát és mint most is, kiveszi elnyomói kezéből gazdasági hatalmat és felépíti a dolgozók becsületes társadalmát, a szocializmust... Olvasd és terjeszd a Qtéqmdi (Ujiá/iűt!
