Nógrádi Újság, 1948. március (4. évfolyam, 10-13. szám)
1948-03-14 / 11. szám
IV. évfolyam, II. izám. Egyes szám ára: 60 fillér. QáíiaS elitjéig egyestül a két munkás pátt. Olvasóinkhoz! Az újságnyomó papír árának és az egyéb nyomdai költségek emelkedése folytán lapunk árát 40 fillérről 60 fillérre kellett felemelni. Azonban lehetővé tesszük, hogy az előfizetők jutányos áron jussanak hozzá Nógrádmegye kedvelt hetilapjához. Az ttj előfizetési ár: egy hónapra 2 forint, negyedévre 6 forint, félévre 10 forint, 1 évre 20 forint. Salgótarján, 1948. március 14. 1848 \ MAGYAR NER EGYSEGE „ A hivatalos Magyarország fái-inlt vetett az emlékekre, de a nemzet Szive, lelke nem vetett és nem is fog vetni so-hau Kiirthatatlan gyökeret vérién azok a magyar nemzet szivében . . ." — írja Kossuth Lajo3 elkeseredetten egyik lehelében ax emigrációból, a német elnyomás alatt álló Magyarországról. A „hivatalos Magyarországnak“ csúfolt akkori osztrák gyarmat, sőt a későbbi „hivatalos Magyarországnak" nevezet! 25 esztendős Horihy-rémuralom sem riadt vissza a történelem meghamisításától, amikor a Kossuth és Petőfi szabadságharcos eszmét magáévá tevő magyar nemzetből kellett kinevelni ezt a szellemet Meghamisították a történelmet. 1849, után tilost volt a március 15 és az ezt követő eseményekről beszélni. Amikor pedig megszűnt a német gyarmati elnyomás, akkor a március 15-i „megemlékezések" arra voltak jók, hogy kigunyolják ezt a szent ünnepet. Lázadókról, rablókról, alkotmánytíprókról beszéltek a szabadság harcosai, a nagy magyar 48-as forradalom bősei helyett. Nem is említve a republikánus Petőfit, akinek verseit betiltották évS akiről az 1930-as években még azt is „kiderítették,“ hogy Petrovics volt és nem volt magyar. így akarták öt és szellemét meg- tagadiatni az ideológiailag félre nevelt magyar néppeL Ez volt a „hivatalos Magyarország“, az 1913—1919 es éveket nem számolva bei?, 1945-ig, amikor a fel- szabaduláson keresztül megkapta a magyar nép mindazokat a jogokat, amelyekért egy évszázaddal előbb tiz-> ezrek hallak hősi halált a harctéren. 1945-ben á hivatalos Magyarország azonossá vált a magyar néppel. 1848 március 15 ünnepét meg- szentségtelenitették. — Petőfi márciusi dalából slágert csinált egy évszázadon keresztül a Magyarországot vezető főurak és mágnások bandája. A slágert mindenki fújta ugyan, de az értelméig csak nagyon kevesen jutottak el a hétköznapi szavak mögött. Mesealakokká váltak 1848 történelmi hősei. A magyar nép, a magyar dolgozók : a munkások és parasztok között esonban élt a „másik 48“ szelleme is. Jól tufta Kossuth, hogy „kiirthatatlan \ gyökeret vertek azok a magyar nemzet szivébe ..." A márciusi tűz égett lappangva az emberek szivében, mint a pisztortüzek, melyekre hamut szórtak. A hamu alatt, a kihűlt mesék takarója pégőtt ott iszott a parázs; az 1848,1 PETŐFI SÁNDOR 1848 március 15 vezéralakja a Kossuth és Petőfi állal ismertetett szabadság utáni vágyakozás parazsa. És a meghamisított történelmet tanuló gyermekeknek, a mesék után nagy sóhajjal hozzátették mindég az öregek: — Lesz azért még olyan idő, amikor sikerülni fog az, amit 48-ban nem tudtunk elérni. 1848. március 15-én Petőfi, Jókai, Irinyi vezetésével a márciusi ifjak öszszefogtak és egységes, hatalmas tábor- j ba szervezték a magyar népet. Céljuk I volt felszabadítani a nemzetet az osztrák gyarmati elnyomásból. A dolgozó magyar nép, a zsellérek, parasztok, kisiparosok azonban nemcsak az osztrá- j koktól akartak megszabadulni, hanem | másik elnyomóiktól, ktzsákmányolóik- j tói, a magyar nemességtől is. Ezek semmiben sem különböztek amazoktól. Az 1HKP és SzDP összekötő- bizottságának határozatai A magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt összekötőbizott- sága folyóévi március 10-én ülést tartott. A Szociáldemokra’a Párt 36. kongresszusa határozatának értelmében az összekötőbízottság megkezdte a tárgyalásokat az egyesült munkáspárt létrehozására. Megállapodott abba n, hogy az egyesülést folyó évi iu’ius hó 1-ig megvalósítja. Az összekötőbizoti- ság elhatározta: 1 Az egységes politika kidolgozására és megvalósítására állandó közös politikai bizottságot létesít. 2. Az egyesülés gyakorlati előkészítésére és végrehajtására állandó, szervezőbizottságod létesít, 3, Falvakban, járási székhelyeken, megyei székhelyeken, városokban, kerületekben és üzemekben egységbizottságokat létesít, melynek feladata a Szociáldemokrata Pártból a jobboldali elemek, továbbá mindkét pártba befurakodott idegen ellenséges és koruppf elemek eltávolítása. Az egységbizótt- ságok irányítják az átmenet ideje alatt a pa*íszervezctek politikáját cs előkészítik a két pártszervezet eg. esüiését. Az összekötöbizotiság üdvözli a csepeli munkások országos munkaverseny kezdeményezését és felhívja az ország dolgozóit, hogy csatlakozzanak és minden erejükkel vegyenek részt ebben az ország talpraállítását meggyorsító mozgalomban, Az egyik eb volt, a másik kutya. A paraszt és zsellér földet akart és jogot. A kisipari dolgozók, a vándor, vagy már helyhez kötött céh legények munkát akartak és jogot. Jogot, amely szabadságot, egyenlő adóterhet, minden magyar állampolgár részére egyenlőséget jelentett,,, 1848. március 15-én ezeknek kivívására fogott össze a magyar nép Kossuth és Petőfi vezetése mellett. Eggyé kovácsolta őket a közös cél, egybeforrasztotta őket az öntudat és a közös nyomorúság... Hogy nem sikerült elérni a célt, az csak azért történhetett, meg, mert az osztály árulók és befurakodott nemesek meg tudták bontani ezt az egységet... Most, száz esztendő távolságából visszatekinteni azokra az időkre nemcsak a jubileum szempontjából fontos. Visszapillantásokra nem az ünnepi áhítat miatt van szükség, hanem azért, mert a múltból lehet a legtöbbet tanulni. Azokat a kibákat, melyeket egyszer valaki elkövetett, okos ember igyekszik elkerülni, hogy elődeitől messzebre jusson ... 1848. forradalmi szelleme él ma is a magyar népben. A hamuból felkotort pásztortüzek újra lánggal égnek. Egységes táborban sorakoznak fel a magyar dolgozók a közös cél elérésére, melyet most maguk felé tűztek ki. 1948-ban már nincs elnyomott munkás. Nincs kizsákmányolt paraszt és szabadságé siró mesterlegéay. A közős cél most mindenki előtt: előre haladni a fejlődés utján. Felépíteni az országot a 3 éves terv szerint 2 és fél év alatt. Minden másodpercet kihasználni a munkában, hogy minél rövidebb időn belül ujjáépülön az ország és emelkedjen a dolgozók életszínvonala. Ennek a közös célnak elérésére fogott össze az egész magyar nép. Ipari munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók, akik együtt alkotják az uj Magyarországot munka versenyek szervezésével gyorsítják a munka tempót. 1848-ból tanulva most mindenki éberen őrködik, nehogy megbonthassa ezt a hatalmas összefogást aljas árulás, vagy fondorlatos cselszövés ... Ezen az utón haladhatunk csak Kossuth és Petőfi nyomdokain és ezen az utón haladva teszünk méltók mi, 1848 forradalmi, a magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékéhez 1948-ban.,, (H. Gy.)
