Nógrádi Újság, 1948. március (4. évfolyam, 10-13. szám)
1948-03-21 / 12. szám
„Kihívom Nőgrádmegye újgazdáit kertgazdáikodási versenyre.. Hog f gazdálkodik Szöllősi Fereac Eagykerssstüri ojgazda — Kinevettek amikor tavalyi tavasszal áttértem a kertgazdálkodásra és 15 hóidból 2 holdat belterjesen műveltem meg. Pedig a másik 13 holdam sem hozott annyit a nagy szárazságban mint ez a kettő. Szállási Ferenc nagvkereszluri uj- gazda; az MKP helyi szervezetének titkára megértette az idők szavát 1 és tudja, hogy több munkával, szak-1 szerű kezeléssel több a termés is, —Pedig nehéz volt elkezdeni elv- társ, — kezdi beszélni. Az öcsémet elhajtották ft németek, vele együtt két lovunkat is. A íront alatt összelőtték ■ házunkat. De nem keseredtünk el. Nekifogtunk újra a munkának és ma már nem pnaszkodhatunk. Büszkén mutatja SzőHősi elvtárs az istállóját, ahol már három tehene és három növendékmarhája pihen, két csikója pedig éppen szántani ment. Így jövedelmezett az a két hold, amit tervszerűen, sok fáradsággal, de ered menyesen műveltek meg. Az idén már két hold helyett négy holdon gazdálkodik tervszerűen. Elő is veszi mindjárt a tervrajzot és magyarásza, hogy: ..,,, Ezen a részen mákot, ezen a nagyobb darabon ex- pressborsót, itt a patak mellett pedig káposztát és uborkát fogok termelni... Mindig úgy helyezem el őket, hogy a sok vizet kívánó növények a patak közelében legyenek..." — Sokan azimondják a faluban, hogy azért tudunk mi megélni, mert a fiam párttitkár és 400 forint fizetést kap havonta — szól közbe Szőllősinéni, aki 11 gyermeknek adott életet és ma is 10 él belőlük. Valamennyien otthon vannak és dolgoznak a kertészetben. — Hogy honnan van a jövedelmem, ezt is elárulom. Tavaly 100 négyszögöl földről 7 mázsa uborkát adtam el, átlag kilónként 3 forintért. Minden évszaknak meg van a maga terménye és ezért lehetőleg mindenből termelek és igy a drágább kiegyenlíti az olcsóbbat — okoskodik Szállási elvtárs. — Vanak gazdák, akik learatják kis gabonájukat. Kényeiül e s e k es arra is ráérnek, hogy munkaidő b en lót . pihenjenek a hűvösben. £s mégis ezek panaszkodnak a legtöbbet. Ezt megmondja minden rendes gazda... Csak éppen arra nem jönnek rá ezek, hogy úgy is lehet földet művelni, mint mi... — Több oka is van ennek — mondja az öreg Szöllősi — van aki csak muszájból műveli a földet, inkább eljár valamelyik üzembe, vagy bányába. Pedig a földet szereim kell. Sok szorgalom és kitartás szükséges. Mi any- nyíra beleéljük magunkat a tervszerű gazdálkodásba, hogy „ami éjszaka a fejünkbe, az nappal a kezünkbe". Ezt úgy kell érteni elvtárs, hogy álmatlan éjszakákon spekuláljuk ki a következő napi tennivalókat. Ennek köszönhető, hogy a veteményezésben már jobban előre vagyunk baladva, mint akár ki 9 környékeit. Boldogan mutogatják a melegágyat, ahol a karalábé, a káposzta és a sárgadinnye már kiütötte kis zöld fejét és nem sokára kikerülnek a földekre, Sőt a január közepi szép tavaszi időben eldugdosták a hagymát is, aztán rá esett a hó, jól átnedvesedett a talaj és run már szépen fejlett hagymája van Szöllősi elvtársnak. Pedig ezért is kinevetlek — mondja, hogy majd elfagy és nem lesz belőle semmi. Versenyre hivatn az egész megyét Újra a fiatal Szőlíösi elvtárs veszi át a szót és úgy látszik, hogy amíg az édesapjával beszélgettem nagy gondolatok fogamzottak meg fejében, mert azt mondja: „ Ha már az ipari munkások és bányászok versenyeznek, miért nem, versenyezhetünk mi parasztok is: Kérem az eívíarsat írja meg, hogy én kihívem Nőgrádmegye ujgazdeit kertgazdálkodási versenyre, hadd lássák, hogy a parasztok is megérteitek 48 szellemét. — Éa úgy gondolom — lendül bele a magyarázkodásba — hogy egy bizonyos belterjesen megművelt területen termelt zöldfélék értékét ven-Aék alapul. A verseny egész kidolgozására és a bíráskodásra pedig felkérnénk az UFOSz nógrádmegyeí vezetőségét. Ez a gondolat Szöllősi elvtársat egészen föllelkesítette és mintha már a verseny javában folyna otthagy „csapoí- papot" és riportert. Siet ki a földjére, mondván: “Nehogy megelőzzön valaki, mert azt nem bírnám elviselni" ... így gondolkozik és dolgozik ma 1948-ban Nőgrádmegye parasztsága, akik saját maguktól lőttek rá arra, hogyan léiét legtöbbet kicsikarni a földből. A múlt rendszer nyegle katona liszt és mágnás földbirtokosai, akik a mezőgazdasági termelés helyett a pénzköltést tanulták évszázadokon keresztül és akik mégis olykor-olykor „tanácsot adtak" a föld t túró parasztoknak 1948 március 21. 3. 3 éves len Hó nem engedték önállóan gondolkozni sem őket. A íeiszabult, földhözjuttatotí parasztság bebizonyítja ország-vííág előtt, hogy csak az tud gazdaságosan termelni, aki maga hajol szántás közben a barázda fölé és a tavaszi föld szagával együtt magába szívja az akaratot is a felemelkedésre. Balogh Gyula. A 3 éves terv keretén belül Kós- oallag községben nagyarányú építkezés indult meg. A községi szociálpolitikai bizottság kezdeményezésre állandó jellegű napközi otthont állítanak fel. A község az épület részére telket, a helybeli faszövetkezet 1500 forint értékű épületanyagot, a község területén lévő kőbánya a szükséges kőanyagot, a helybeli kőművesek 25,. az ácsok pedig 15 munkanapot,; a'fuvarosok » szüktéges fuvart ajánlottak'fel teljesen díjtalanul. A lakosság többi része elvállalta a még szükséges napszámosmunka elvégzését és a Népjóléti Minisztériumtól csupán 10 ezer forintot kérnek olyan anyagokra, melyek csak pénzért szerezhetők be. Kóspallag község 3 éves terve első harmadának végére állni fog a napközi-otthonos óvoda, melyre máshol 100 ezer forintot is igényiének az államtól és hirdetni fogja a kóspallagi dolgozók szegény népének élniakarását. V. E. VI 11 poígármssfarí llivalal felhívja minden birtokos figyelmét, ’ hogy a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március hó végéig a gyümölcsösökben és kertekben lévő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól tisztítsa meg és az összegyűjtött hernyókat és hernyólészkeket égesse el. Ugyancsak köteles minden birtokos a szerbtövis virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani. Olyan lóhere és lucernamagvakat, amelyek nem teljesen arankamentesek termesztés céljára forgalomba hozni tilos. Tiéd az ország — magadnak építed! ma Vízválasztó äsraepe: O éves terv / hónap alatt A salgótarjáni március 15-ij ünnepségek kiemelkedő eseménye volt az a távirat, amelyben a vízválasztói erőműtelep dolgozói tudomására hozták az ünneplő dolgozóknak, hogy beváltották Ígéretüket és március 15-én .üzembehelyezték a 15 ezer lóerős turbógenerátort. A németek ál'al felrobbantott és elpusztított erőmű dolgozói hatalmas lelkesedéssel és munkaakarattal kezdtek neki, hogy a rombolók újjáépítsék a világosságot, életet és kenyeret acló erőmüvet. Munkájuk eredményeképpen a felszabadulás után 26 napra már megindult az áramszolgáltatás . .. A hatalmas 15 ezer lóerős gép Koronás zászló ünnepi szónok nélkül Egyházssgerge községben a márc. 15-íki ünnepségeket a jobboldali községi. vezetők minden erejükkel igyekeztek elszabotálni. Az ünnepélyt pontatlanul kezdték, úgy hogy a község lakossága nem vehetett azon részt teljes létszámban, A szavalatok és énekszámok elhangzása után, ez egész ünnepség végén szólt csak néhány szói röviden az 1848-as eseményekről az MKP titkára, mivel az ünnepi szónok kimaradt. Ern.1 megfeledkezett úgy a Nemzeti Bizottság, mint a „48-as“ Bizottság vezetősége, akik az ünnepélyt megrendezték. De nem feledkeztek meg arról, j hogy az ünnepség alkalmából kitűzzék j a kofonas „levente zászlót" és hogy I az esti dis e eladáson belépő-dijat szedjenek az egyházközség javára, mellyel ha szép célt kívántak is szolgálni, de a szegény munkástömegeket elzárták vele az ünnepségtől Egyházssgerge lakosai szeretnék, ha a centenáriumi évforduló szabotálod az illetékesek felelősségre vonnák, már csak azért is, mivel szégyent hoztak az egész községre. Cselekedetükkel pedig senki sem ért egyet, nemcsak Egyházasgerge községben, hanem az egész országban sem. wn _ 3 szatelliten rezsiül első országos értekezletüket tartják 20-án és 2i-én a Költői Anna-utcai Vasas székházban, Budapesten. ma még csak próbafutását végzi, de hamarosan megtörténik a hivatalos átadás is. A népi demokrácia egy újabb lépéssel haladt előre a felemelkedés utján. Vízválasztó dolgozói legméltóbban ünnepelték meg a magyar szabadság- harc nagy ünnepéit. •» iÁSz élmunkások a tengerparton A gyönyörű jugoszláv tengerpart emléke bizonyára élénken él még azoknak az' emlékezetében, akiknek tavaly alkalmuk volt a demokratikus Magyarország és a Jugoszláv Népköz- , társaság jóvoltából életükben először i megismerkedni annak szépségeivel. Tito masai! országa ezidén is módot nyújt ! a dolgozóknak, hogy az Adriai tengerpartján pihenjék ki fáradalmaikat. A Magyar Állami Szénbányák az idei nyáron mintegy 300 élmunkás i bányász teljes üdültetési költségeit ! vállalja. A, nyaraítatásban részesülők j elsősorban a most folyó munkaverseny j győztes csapatainak tagjaiból kerülnek ! ki. A résztvevők az utazás és a hét napos nyaralás teljes költségei mellett ICO — 100 forint költőpénzt kapnak a vállalattól.
