Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-01-27 / 2. szám
Film-világsiker magyar közreműködéssel A tavaly elhunyt Graham Greene-t búcsúztató nekrológok mindegyikében, felsorolt művei között is vezető helyen, említették a „The Third Man” (A harmadik) című filmforgatókönyvét, amely valamennyi közt az egyetlen, már eredetileg is filmszüzsének készült műve volt. A filmet Carol Reed rendezte. Reed fényes filmrendezői pályafutásának csúcspontját jelentette ez a film, amelyet azóta is időről időre felújítanak. A szerző elhunyta alkalmából az osztrák televízió is ennek felújításával tisztelgett emlékének. A filmet mi is láthattuk. A mű az olyan klasszikus alkotások közé tartozik, mint Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmje, a Casablanca. A szakma „kultfilm’’-nek nevezi az ilyen alkotásokat, amelyek immáron önálló életet élnek. Ennek a filmnek is, csakúgy, mint a Casablancának, van egy jelentős magyar vonatkozása. Alapötlete, bár nem a cselekményre vonatkozóan, de a story színhelyének kiválasztásában, Korda Sándortól származik. Az 1947-es esztendő decemberének egyik estéjén Korda együtt vacsorázott Graham Greene-nel. „Olyan filmet kellene készíteni — mondta az írónak —, amely a négyhatalmi megszállás alatt élő Bécsben játszódik, az amerikai, orosz, angol és francia övezetekre osztott osztrák fővárosban. Utazzék Bécsbe, biztos vagyok benne, hogy megtalálja a cselekményt. Graham Greene 1948 februárjában két hétre Bécsbe utazott. Az író reggeltől estig rótta a város utcáit, órákat töltött a hatalmas Központi Temetőben, ahol a talaj oly keményre fagyott, hogy elektromos fúrógépekkel ásták a sírokat. Eltelt tíz nap, de a cselekmény még hiányzott. Greene ekkor váratlan segítséget kapott. Egy este együtt vacsorázott egy fiatal angol hírszerző tiszttel, Charles Beauclerkkel. Egy sajátos ügy felelevenítése kapcsán tőle tudta meg, hogy Bécs alatt hatalmas kiterjedésű csatornahálózat húzódik. Lejáratait a nyolcszögletű hirdetőoszlopok rejtik. Az oroszok nem engedélyezték ezek lezárását. Aki ugyanis kiismerte magát odalent, könnyedén közlekedett a megszállási övezetek között anélkül, hogy ellenőrző ponton kellett volna áthaladnia. Beauclerk ezenkívül beszélt az írónak a Bécsben folyó sötét penicillinüzérkedésről. A korrupt kórházi alkalmazottak közreműködésével virágzott a fekete penicillinkereskedelem. A port színes vízben oldották föl, gyakran meg homokkal keverték, hogy növeljék a mennyiséget, aminek olykor tragikus következménye volt. Greene ezzel hozzájutott filmje cselekményének két kulcsmontívumához. Elutazott Ravellóba, rövid elbeszélés formájában megírta a „The Third Man”-t, majd hazatérve átadta a kéziratot Carol Reednek. A film története tulajdonképpen a brit katonai rendőrség tisztjének elbeszélésével indul. Calloway kinyomozza, hogy a penicillin feketepiacának szálai egy Harry Lime nevű amerikai kezében futnak össze. Ez az őrnagy figyelmét Lime barátjára, egy Holly Martins nevű vadnyugatiregény-íróra tereli, aki Lime meghívásáre Bécsbe érkezik, ahol azonban már barátjának halálhíre várja. Martins nyomozni kezd Lime gyilkosi után, közben beleszeret Harry barátnőjébe, Annába. Fölfedezi, hogy Harry él. és Calloway rádöbbenti egykori barátjának gyűlöletes üzérkedésére a penicillinnel. Itt lép előtérbe a másik kulcsmotívum, a föld alatti csatornahálózat, a rejtélyes város a város alatt, ahol Harry Lime közlekedik. Martins segíti Calloway-t Harry csapdába ejtésében. A halálos hajszából Lime számára nincs többé kiút. A két barát szembekerül a végzetes pillanatban. Martins megérti Harry fájdalmas kérlelő pillantását, és megrántja pisztolya ravaszát!-! Kétségtelen, hogy a történet színes, izgalmas, mozgalmas és fordulatos. Tartós sikerét azonban, túl ezen, több más tényezőnek köszönheti. A négy megszállási övezetre osztott Bécs háború utáni légköre, típusai, jellegzetes karakterei Carol Reed mesteri rendezésében úgy kelnek életre, hogy a feszültséggel teljes dráma egyben történelmi és társadalmi korszakot is dokumentál. A szereposztás főnyereménye a Harry Lime-ot alakító Orson Welles volt. Welles akkor, pár évvel a Citizen Kané világsikere után, a film világának legérdekesebb, legtalányosabb alakja volt, maga is kiváló, eredeti fantáziájú filmrendező, robbanó alkotóerővel telített enfant terrible. Először vonakodott a szereptől, de miután Korda Sándor fivére, Vince, Európa-szerte követte és kérlelte, végül aláírta a szerződést százezer dollár honorárium ellenében. Később Orson Welles erről így nyilatkozott: — Rám bízták a választást százezer dollár, illetve a film tiszta jövedelméből származó húsz százalékos részesedés között. Én a százezer dollárt választottam. A film olyan sikert aratott, hogy abból a húsz százalékból életem végéig, munka nélkül, luxusban élhettem volna. CÚTH JÁNOS 1991 tavaszán jelent meg a Chymes együttes második, zömmel népzenei feldolgozásokat tartalmazó nagylemeze. A zenekar neve tájainkon a rajongók körében már fogalommá vált, s hangszeres tudásukkal, hangulatteremtő képességükkel igencsak előkelő helyen szerepelnek a népzenei toplistán. Ghymesék még Nyitrán, főiskolás éveik idején kezdtek együtt zenélni, majd az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes kísérőzenekaraként léptek fel Első lemezük 1988-ban látott napvilágot. Mint önálló népi hangszeres együttes is sokat foglalkoztatottak; nemcsak táncházakban húzzák a talpalávalót, hanem saját műsorukkal gyakran fellépnek külföldön is. Legutóbb a kitűnő okszitán zenészről, Miqueu Montanaróról készült filmben szerepeltek. Az együttes törekvése, hogy felelevenítse a közös népi hangszeres muzsikálás hagyományait. Második nagylemezük El kell menni... Zenéről néhány sorban zenei anyaga jórészt a csehszlovákiai magyarság jellegzetes dallamvilágából áll össze, sajátos hangszerelésben. A dalok kiválasztásában érezhetően az érzelmi ráhatások dominálnak, s a tökéletes megjelenítésben nem csekély része van Écsi Gyöngyi megrázóan szép, egyéni színű énekhangjának. Az egyszólamú népi dallamokat közös muzsikálássá nemesítő zenészek hangszereik kiváló mesterei. A prímás, Szarka Tamás improvizáló dallambetétjei hallatán minden folkrajongó szíve megdobban, de a többiek is, Szarka Gyula bőgős, Buják Andor kontrás, Behr László cimbalmos és Nagy Mihály dudás a lelkűket teszik játékukkal a hallgató elé. A lemezt minden népzenekedvelő szíves figyelmébe ajánlom, még kapható hazai boltjainkban! M.CSEPÉCZ SZILVIA Nő 15
