Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-01-27 / 2. szám

Л mozgalmat keresztény alapo­kon, föltétlenül ökumenikus szellemben szeretném irányítani. Azt kí­vánom elérni, hogy minden cserkész vi­dám és munkaszerető legyen!” — jelen­tette ki nemrég Bartal Károly Tamás, akit a jászói cserkésztiszti konfe­rencia a szlovákiai magyar cserké­szek főcserkészévé választott meg. A több mint egy éve alakult Szlová­kiai Magyar Cserkészszövetség — mint az eredmények mutatják — a fia­talok között egyre népszerűbb. Lelkes középiskolások és felnőttek bátran vál­lalkoznak a cserkészélettel járó érdekes, fáradságos, néha kemény munkát is igénylő feladatokra. Múlt nyáron a ve­zetőképző táborozások eredményeképp újabb tíz cserkésztisztet, tizennégy se­gédtisztet és hetvenöt őrsvezetőt avat­tak — az ország minden részéből. Ami azt is jelenti, hogy ezek a fiatal emberek, hazatérve városukba, falujukba, újabb csapatokat alakítanak — így a mozga­lom tavasszal például tizenöt újabb csa­pat fogadalomtételével számol. E pilla­natban tizenegy magyar cserkészcsapat működik szerte az országban, és har­mincnyolc különböző helyen foglalkoz­nak magyar gyerekekkel a cserkészpe­dagógia alapján. A legnagyobb gondot a kiképzett cserkésztisztek hiánya jelenti — márpedig a szabályok értelmében csapatot csak kiképzett csekésztiszt ve­zethet. A mostani, úttörő időszakban tu­lajdonképpen a szervezeti és személyi keretek kiépítése, a működés alapelvei­nek tisztázása folyik. Idén január elején — mint az a szán­déknyilatkozatból kitűnik — SZMCS alapítványt hozott létre „Campana Aurea” néven a beteg gyerekek meg­segítésére. — Az ötlet a „Kis Cserkészmanótól” származik — mondja Ilodossy Gyula, a SZMCS választott ügyvezető el­nöke. — A „Kis Cserkészmanó" Cser­kész című újságunk ügyeletes kis figu­rája, aki nem szereti, ha betegek a gye^ rekek, és megpróbál segíteni rajtuk. Ő üzente meg először a beteg gyerekek­nek, ha a bajukra van gyógyszer, elho­zatja akár az Óperenciás-tengeren túlról is, megpróbál mindent, ami a módjában áll. Namármost, a mi nyelvünkre, a fel­nőttek nyelvére lefordítva ez annyit je­lent, hogy bejegyeztettünk egy „Arany Hal” elnevezésű alapítványt, amelyik céljául a beteg gyerekek megsegítését választotta. Abból az alapszabályból in­dultunk ki, hogy a cserkész, ahol tud, segít. A karitativitás, a jótékonykodás a cserkészpedagógia részét képezi, a segít­ségnyújtást a cserkésznek szüntelenül gyakorolnia kell. Fontos célprogram­ként merült föl aztán az is, hogy a gye­rek lássa jótékonykodása, adakozása eredményét, a mi esetünkben például azt, hogy V. Piroska beteg kislány vese­operációjához 6 is hozzájárult. Mi a gye­rekeket arra ösztönözzük, hogy egy konkrét, ellenőrizhető cél érdekében rendszeresen adakozzanak. — Az alapítvány vagyona, gondolom, nemcsak ezekből az adományokból származik... — Korántsem. Az effajta adakozás­nak inkább nevelő hatása van. Felhív­tuk a Cserkészmozgalom Világszövetsé­gét, hogy rendezzen gyűjtést a cserké­szek körében alapítványunk támogatá­sára. Kéréssel fordultunk a világ minden cserkészéhez, hogy a maga pénznemé­ben egy egységet (egy koronát, forintot, dollárt stb.) fizessen be a bankszám­lánkra. Legalább húsz-harminc millió korona alaptőke szükséges ahhoz, hogy működőképessé váljon az alapítvá­nyunk. Namármost, ha azt vesszük, hogy 260 millió cserkész van a világon, talán nem is olyan reménytelen a dolog. — Milyen formában fog működni az alapítvány? — Mint már említettem, ha csak né­hány gyermeknek is, de esélyt próbá­lunk adni a gyógyulásra, a teljesebb em­beri életre. Létrehoztunk egy gyer-A palásti segédtisztképző tábor — 1991 nyara E > É Rt & О U-mekorvosokból álló hálózatot — dr. Balázs Ferenc érsekújvári belgyó­gyász segítségével, aki kuratóriumunk elnöke. Ezek az orvosok fogadnák azo­kat a beteg gyerekeket, akik az alapít­ványhoz fordulnak segítségért, és akik­nek kezelése Csehszlovákiában bármely ok folytán körülményes, esetleg lehetet­len. Az alapítvány céljai közé tartozik olyan kölföldi gyógyszerek, rehabilitáci­ós segédeszközök (pl. tolószékek) be­szerzése is, amelyek nálunk egyébként nehezen hozzáférhetőek. Az alapítvány legfelsőbb szerve a kuratórium, amelyik a segítségnyújtásról ^dönt. A döntésho­zatalnál elsősorban a szakorvosi véle­ményt veszi majd figyelembe. — Kezdeményezésük bizonyára ked­vező visszhangra talál a szülők körében. De mi lesz abban az esetben, ha nem tudnak segíteni... — Nos, ezzel eleve számolunk. Ma­gyarországi barátaink is figyelmeztettek, hogy sokszor kell majd nemet monda­nunk — mert már nincs segítség; ez a „nem” azonban a szülőket, akiknek mi voltunk az utolsó reménységük, elle­nünk hangolhatja. Előzetes felmérések alapján úgy véljük, hogy a gyermekkori daganatos betegségek egy része kitűnő­en gyógyítható, a ritkábban előforduló örökletes betegségek esetében is segít­hetünk bizonyos nehezen hozzáférhető gyógyszerek beszerzésében; segíteni tu­dunk továbbá a külföldi műtétek finan­szírozásában; különböző, nálunk nem hozzáférhető rehabilitációs segéd­eszközök beszerzésében; a külföldi gyógyintézetekbe való bejutásban stb. Távlati terveink között szerepel olyan táborok megszervezése, ahol a beteg gyerekek közösen, szakorvosi, gyógy­­tornászi, gyógypedagógiai segítséggel megtanulnák betegségük következmé­nyeinek mérséklését. Elképzeléseink a továbbiakban természetesen még pon­tosodnak, mindig ott igyekszünk majd segíteni, ahol a legnagyobb szükség lesz ránk. Alapítványunk védnökének kü­lönben Havlová asszonyt kértük föl.-nagyvendégi— A ^Campana Aurea" bankszámlaszáma: VUB Dunajská Streda -0200/8332-122 Nő 9

Next

/
Thumbnails
Contents