Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-04-06 / 6. szám
A betevő falat Az étterem nem valami fényűző, de egy-egy ebédet azért be lehet itt kapni. A fehér abrosszal leterített asztaloknál gondterhelt emberek ülnek. Lelkűk gombóc nagyságúra gyürődött, arcukon hervadó mosoly. Külsejükről ítélve sokuknak semmi okuk a szomorúságra — ámbár ki tudja. A komor tekintetek mögött mindennapi gondok viaskodnak egymással. A megélhetés problémái, a munkanélküliség fenyegetése, fásultság, szerelmi csalódás... Ekképpen fonogatom gondolataimat, miközben levesem kanalazgatom. Tekintetem egy botorkáló, lassú léptekkel közeledő öregemberen akad meg. Kócos haja és szakálla már rég őszbe csavarodott, ruhája — a szagából ítélve — hetek óta nem látott mosószert. Tekintetéből azonban különös békesség sugárzik. Öreges mozdulatokkal letelepszik egy székre, keze az asztalon matat. A lesben álló vadász tekintetével pásztázza végig „a terepet”. Majd botjára támaszkodva felemelkedik, s elindul „áldozata”: a porcelán tányéron hagyott ételmaradék felé. Odaérve végigpillant a körülötte ülőkön (akik, mintha ott se lenne, még a fejüket is elfordítják). No nem mintha nagyon érdekelné a véleményük! A tányéron hagyott ételmaradék csábítón „integet” feléje, s az evőeszközök is szinte röppennének kezébe. Mégis óriási nyugalommal húzza maga elé a tányért, majd mindenre elszánva az ételre veti magát. S olyan természetességgel fogyasztja, mintha az imént vásárolta volna a pultnál. Élvezettel rág, csámcsog, az utolsó falatoknál sajnálkozva bámul a kiürült tányérba. Majd befejezésül a száját kabátja ujjába törli. Lépteit nemsokára újabb ételmaradék felé irányítja, ugyanis a szemközti asztaltól az imént állt fel egy fiatalember. „Mindennap idejár ebédelni!” — csattan föl mögöttem az étterem egyik dolgozója. „Ezt még hagyja itt” — susogja csőn - desen az öreg amikor, az előtte levő tányért akarja elvinni. Tekintetével szinte megdelejezi a csinos mosogató-lányt, akinek lassan meglágyul a szíve. Hát igen!Elgondolkodom. Vajon milyen körülmények vihették rá az öreget, hogy ilyen megalázó módon táplálkozik. Lehet, hogy kispénző nyugdíps nagy összegű betétkönyvvel vagy unokáinak spóroló nagyapa? Talán egyik sem. Talán csak mondani kellene valami értelmesei; esetleg az utolsó falatot a tányéron hagyni... „Hölgyem, ne vacakoljon annyit az étellel!Hagyja ott, ha nem kell, a szegényre is gondoljon” — mondja egy cifrán öltözött sötétbőrű asszony. Én meg csak nézek, és szóhoz sem jutok a csodálkozástól! Nő megjelenik minden páratlan héten hétfőn Felelős szerkesztő: KOCSIS ARANKA Olvasószerkesztő: KOPASZNÉ CSÉFALVAY ESZTER Grafikai szerkesztő: BÉLÁK ATTILA Környezet: ISKI IBOLYA Közélet: NAGYVENDÉG] ÉVA Gyermek és iskola: M.CSEPÉCZ SZILVIA Kultúra: CÚTH JÁNOS Szépség és egészség: MÉSZAROSNE LAMPL ZSUZSANNA Levelezés: NAGY ANDREA Levélcím: Nevadzová 5, 821 01 Bratislava, Tel - 221 302/324, 222 434/324, 222 231/324 Kiadja a Diákhálózat a Dh-Press Kiadó gondozásában Felelős kiadó: a Dh-Press Kiadó igazgatója Cím: Nevadzová 5, 821 01 Bratislava, Hirdetési elvétel: a Kiadó címén, illetve telefaxon: 238 908 Nyomja a Polygrafické závody, Pekná cesta 6, 827 00 Bratislava Nyomdai előkészítés: Kalligram kft. Bratislava Terjeszti a PNS-ÚED és a Mediaprint-Kapa Előfizethető a helyi postahivatalokban, illetve a szerkesztőség címén postautalványon, valamint átutalással a VÚB Bratislava-vidiek 943307-112 számlaszámon Előfizetési díj negyedévre 50,70 Kcs, fél évre 101,40 Kcs, egész évre 202,80 Kcs Index: 49413
