Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-03-23 / 5. szám

a játszótérről. „Peti ajándékozta nekem” mondja, pedig ez nem igaz. De miért hazudik? Több magyarázat is elképzelhető:

— Tomi réges-régi álma egy ugyanilyen autó;

— Petinek egy csomó ilyen autója van, nem is fogja észrevenni, hogy egy hiányzik;

— Tomi nem készakarva, csupán a játék hevében dugta zsebre az autót, azon nyomban meg is feledkezett róla, s most, hogy megtalálta, fél a következményektől.

Bármelyik is az ok a felsoroltak közül, semmiképp se dramatizáljuk az ügyet. A legegyszerűbb, ha azt mondjuk: „Jól van, ma még játszhatsz az autóval, de holnap add vissza Petinek!”

A hazudás néha a túlélés a stratégiája. „Csak

hétfőn fogják osztályozni a dolgozatot”, mondja a gyerek, közben az ötös majd kiégeti az iskolatáska oldalát. Az ilyen hazugság mögött gyakran megalapozott félelem rejlik. Oka vagy az, hogy a szülők már előre kijelentették: „most legalább kettest kell hoznod” vagy az, hogy hasonló helyzetben a gyereket már megszidták, vagy ki is kapott. A gyerek arra gondol, hogy amennyiben bevallja

az igazat, kikap, vagy két hétig nem nézheti a tévét. Akkor már jobb lesz hazudni, hátha sikerül!

Vannak olyan szülők, akik tudatosan nem fenyegetik büntetéssel a gyereküket, tudat alatt mégis félelmet oltanak beléje, pl. azzal, hogy túl sokat hangsúlyozzák vele szemben pozitív elvárásaikat. Ha a gyerek szinte biztosra veheti, hogy az igazság „jutalma” a büntetés, bizony inkább hazudni fog.

A gyerekek tanulnak a szülők apró hazugságaiból. Sajnos, a szülők sem mutatnak mindig jó példát. A gyerek megjegyzi, hogy apja a telefonon az őt kereső ismerősnek letagadtatta magát, vagy pedig hogy anyja nem mond igazat a testvérének. Alkalomadtán ezt a fajta viselkedést utánozza. Nem érti ugyanis, mi ebben a rossz, ha a felnőttek is csinálják. Tapasztalatai összegzéseként arra a felismerésre jut, hogy vannak „jó” és „rossz” hazugságok. A jó hazugság megengedett, a rossz nem. A gyerek számára az a legfelfoghatatlanabb, ha ilyenkor épp a szülők róják fel neki, hogy hazudik. Ezzel tökéletes példáját nyújtják a kétszínű viselkedésnek.

Ráadásul vannak illedelmes hazugságok. Pl. amikor a gyerek illedelmesen megköszöni a nagynénitől kapott cukorkát, amelyet egyébként utál. Az udvariasságból mondott hazugságok néha megengedettek, ezt mindenki tudja. De a gyereknek időben meg kell magyarázni, hogy mi az oka az ilyen kegyes hazugságnak, s hogy miben különbözik a valódi hazugságtól.

Ha a felnőtt hazudik a gyereknek, az teljességgel megbocsáthatatlan. „Mindjárt jövök”, mondja az anya, mikor átviszi gyerekét a szomszédasszonyhoz, aztán egész délelőttre nyoma vész. Ez megengedhetetlen.

Valóban természetes velejárója a kamaszkornak a hazudozás? Dr. John Nicholson angol tudós szerint szigorú mércével mérve egyetlen nap alatt kb. 200- szor hazudunk. A chicagói Rush Medical College munkatársai megállapították, hogy a felnőttek hetente átlagban 13-szor hazudnak. A hazugság eszerint a felnőttek életének szerves része. Mit tegyünk hát akkor, hogy a felnövekvő nemzedék mégis kikerülje a hazudozás csapdáját? Ulrich Diekmeyer a következőket tanácsolja:

— Sose feledkezzünk meg arról, hogy gyermekeink számára a szülők, azaz mi vagyunk a példaképek;

— Ha egy mód van rá, becsületesen válaszoljuk meg a gyerek kérdéseit. Akkor se bújjunk ki ez alól, ha sürget az idő;

— A gyerek első három hazugságát hagyjuk figyelmen kívül!

— Ne szégyenítsük meg a gyereket. Ne rendezzünk rendőri kihallgatást, főleg ha úgyis mindent tudunk. Tartsuk szem előtt, hogy az igazság bevallása nagy bátorságot igényel,

— Ne erőszakoskodjunk a gyerekkel, ne akarjuk mindenáron igazmondásra kényszeríteni. Ezzel megfélemlítjük, és esetleg csak azt érjük el, hogy annál inkább fog hazudni;

— Adjunk a gyereknek lehetőséget arra, hogy kiönthesse a lelkét;

— Ne neveljünk árulkodós gyereket, hiszen a valódi bűnös így nem kap lehetőséget arra, hogy maga vallja be az igazat.

Az a gyerek, akinek nincs oka félni — s ezt maga is jól tudja —, nem érzi szükségét a hazudozásnak. Azt is megértethetjük vele, hogy a becsület megtermi a maga gyümölcsét.

—lzsu--Nő 11